Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-05 / 55. szám

2012. MÁRCIUS 5.. HÉTFŐ Forum 7 KÉST Üzenet Somogyi Józsefné, nyíregyházi olvasónktól: Az emberek nem a dolgoktól félnek, hanem attól, ahogy látják őket. EPIKTÉTOSZ Postánkból Lakjon jól minden gyermek! Nagyon szép dolog az olyan emberek tevékenysége, akik azzal foglalkoznak, hogy a nehéz sorsú embe­rek gondjait megpróbálják, ha minimális szinten is, de könnyebbé tenni. A rímben szereplő alapítvány már az újság hasábjain is beszámolt a terveiről. Ehhez kéri a jó szándékú, segíteni akaró em­berek segítségét a TV-s hirde­tés alapján. Itt megadnak egy telefonszámot, melyet a nap bármely időszakában lehet hívni. Minél több a hívás, annál nagyobb a bevétel, melynek egy bizonyos részét az alapítvány megkap. Ezzel is több jut az adományokra, melyet eljuttatnak a rászoru­ló családoknak. Vidéken élő­ként, sok éves tapasztalattal mondom, azok az emberek, akiknek ezeket az adományo­kat szánják, jobban örülné­nek, ha azonnal fogyasztható I élelmiszert kapnának, ami j nem igényel kitartó, gon­dos munkát, csak meg kell főzni és már ehetik is. Hisz az apró állat, vagy vetőmag nem biztos, hogy valaha is fogyasztható lesz. Mert vagy elhullik, vagy a vetőmag a tasakban marad, esetleg pár forintért gazdát cserél. Van- j nak emberek, akik megveszik tőlük sokkal alacsonyabb áron, mint az értéke. Pedig lenne annak a sok munkanélkülinek ideje rá, hogy még kétkezi munká­val is felássák a kertjüket és minden zugot bevessenek, megkapáljanak. így lenne egész nyáron zöldségük, krumplijuk, lenne mibői főzni, nem mindent a segé­lyekből és támogatásokból kellene megvenni. Sajnos a rendszerváltás óra már a má­sodik generáció nő fel, akik azt sem tudják, mit jelent a családért felelősséget vállalni és a családért dolgozni, netán tenni, mivel az állam eltartja őket. CZETŐ ÁRPÁDNÉ, GYÜRE Megtáncoltatták a vendégeket Tirpák bátyus bál Generációk hálóztak tizenket­tedik alkalommal a Kertvárosi Tirpák Bátyus Bálon, a fellépő Gyertyafény Nyugdíjas Egye­sület táncosai megtáncoltat­ták a kormánymegbízottun­kat, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökét és FOTÓ: OLVASÓNKTÓL képviselőnket. A gyertyafény és a hastáncos fellépő igen nagy sikert aratott, melyet nagyon köszönünk. Köszö­netét mondunk a támogatók­nak, a Kertvárosi Nyugdíjaso­kért Egyesület nevében, hogy hozzájárultak a rendezvény sikeres megvalósításához. MORAUSZKIMIHÁLYNÉ, ELNÖK A győrteleki csapat FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Hangulatos Lápi Disznótor A Győrteleki „Kéz a Kéz­ben” Nyugdíjas Klub február 25-én részt vett az V. Lápi Disznótoron, melyet Nagyecseden rendeztek. A nagyon szép, napsütéses időjárás is közrejátszott, hogy minden résztvevő jó hangulatban töltötte el a na­pot. Örültünk, hogy Romá­niából is érkezett egy csapat. A zsűri a nap végén értékelte az együttesek munkáját, éte­leit, amit az eredményhirde­tés követett. A szervezőknek a további munkájukhoz sok sikert, erőt, egészséget kívánunk, hogy jövőre újra megrendezhessék ezt az eseményt. BARÁTH JÓZSEFNÉ, KLUBVEZETŐ <& Elsőrangúan roptak a táncot A Kismargaréta Táncegyüttes kamaracsoportja (Jeles Huba, Lipcsék Tamás, Bereczki Bence, Szuhánszki Gergely, Nagy Bence, Kakuk Kúnó) a XIV. Vécsey-Vásárhelyi Kamara Néptánc és Népdaléneklési versenyen az első helyezést érte el, oktatójuk Kácsor István alkotói különdíjat kapott. fotó: km Olvasónk írja Három bohém zenész Szó szoros értelemben három „bohém" zenész érkezett a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménybe, hogy egy fergeteges kon­certet adva, megismertessék a gyerekeket az amerikai dzsessz és ragtime zenével. A pergő ritmusok hallatán a közönség kis híján táncra perdült. Elismerésükként sok­sok tapssal jutalmazták meg a szimpatikus zenészeket, a Kecskemétről érkező Bohém Ragtime Jazz Band tagjait - tudtuk meg Orosz Józsefnétől. A zenekar tagjai a 4. b osztályos gyerekekkel a műsor után fotó: a szerző Tisztelt olvasónk! Lehetőségeink­hez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jog­szabályba, valamint nem sért szemé­lyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Lakóhelyem Ón Is lehet szerkesztő! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy tele­püléseinkről minél több infnrmádó jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem” aloldalak, melyeken az olva­sók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felü­letek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit". Vandágsorok Angyal Sándor Köszönet a kutyák boldog ugatása Az elmúlt évben vált „nagykorúvá” a mi „gyermekünk” nyíregyháza. 1993-ban né­hány elszánt és igazi állatbarát - aldk az E-misszió Egyesület tagjaiból, szellemi foglalko- zásúakból, állatorvosból ver­buválódtak - gyűlt össze az alapítvány létrehozására egy kicsi épületben. A tagok azóta cserélődtek, de az akkori ne­mes cél semmit sem változott: a gazdátlan, kóbor állatok el­helyezésének, gondozásának átmeneti - gazdához kerülé­sükig tartó - megoldása a min­denkori legjobb tudásunk és lehetőségeink szerint. önzetlen emberek Sok lelkes, önzetlen ember se­gítségével sikerült a nehézsé­geken úrrá lenni és a jelenlegi, európai színvonalú Állatott­hont megteremteni. Néhány dolog azért problémát jelent azóta is: az elvárások mindig nagyobbak voltak a lehetősé­gekhez képest, állandó helyhi­ánnyal küzdünk, folyamatosak az erőfeszítéseink az anyagi feltételek megteremtésére, kampányolunk az 1%-okért, ám legnagyobb igyekezetünk ellenére is mindig lesznek elé­gedetlen emberek. Sóstóhegy- Feketedűlőn egy magántelek 8-10 kennelje, egy fabódé és egy erdészeti lakókocsi volt az „ősállatotthon”, ami csupán néhány kutya és macska el­helyezésére volt alkalmas, így hamar kinőtte ezt a területet. ÚJ helyre költöztek Költözni kényszerültünk, előbb egy hodályszerű, üres állattartó épületbe, majd a mostam helyre, a Csatorna ut­cára. Azt, hogy egyszer ultra­hang, röntgen- és altatógéppel felszerelt rendelője és műtője, oktatóterme lesz az alapít­ványnak, akkoriban álmodni sem mertük, ám idén ezeket már használatba vehettük. Az állatok etetése sokszor napi gondot jelentett, bár vol­tak olyan állateledel boltosok, akik rendszeresen adomá­nyoztak húsfélét, kaptunk le­járt szavatosságú élelmiszert, de nemegyszer az alapítók önerőből vették meg a hiányzó mennyiséget. Jelenleg a több mint 200 kutya és 20 macska etetését más menhelyekkel összefogva, tápgyártó cégek, a kenyérgyár és áruházláncok adományaiból oldjuk meg. Az évek során sokféle állatgon­dozóval dolgoztunk: volt, aki saját zsebre adott ki állatot, más bőrt és fémcsatokat vá­sárolt, hogy szabadidejében nyakörvet és gyógypapucsot készítsen a kutyáknak. Az első tíz évben a bekerülő állatok Dr. Orosz Enikő szakállatorvos FOTÓ: CSÁKI ALEXANDRA gyógykezelését saját gyógy­szereimből oldottam meg, sebészeti beavatkozásokat és ivartalanításokat végeztem. Egyre gyakoribb volt a bal- esetes állatok ellátása, mely először az Állatkórház, majd a Barzó Állatgyógyászati Cent­rum segítségét igényelte. Az Állatotthon munkatársai napi 8-10 órában, szélsőséges időjárási viszonyok között végzik munkájukat: etetés, takarítás, sétáltatás mellett a sokszor pár napos korban kitett kölykök hetekig tartó, 2-3 óránkénti cumiztatása, ápolása, gondozása hatalmas felelősséget és szinte 24 órás szolgálatot ró rájuk. A leromlott állapotban lévő állatmentő nonstop üzemel­tetése is komoly szervezés és anyagi teher az alapítványnak, de nagy rá az igény. A balese- tes, ki- és megmentett, út szé­li léről összeszedett, „gazdák” által kidobott állatok száma egyre nő, s ezzel párhuzamo­san nő az emberi felelőtlenség miatt testi-lelki sérülést szen­vedettek ellátására irányuló feladat mértéke is. Az alapítvány a kezdettől hangsúlyt fektet az emberek, különösen a gyerekek szemlé­letének formálására, a „felelős állattartásra” nevelésre, amit iskolai bemutatókkal, nyári gyerektáboroztatásokkal, kö­zös sétákkal és rendezvények szervezésével kívánunk elérni (Adj egy tárgyat az állatokért, Fesztivál az állatokért). Eredményes lesz Köszönöm minden segítőnek az önzetlen munkáját, s remé­lem, hogy az egyre kiéleződő gazdasági helyzet ellenére az Állatbarát Alapítvány a jövő­ben is legalább ilyen eredmé­nyes lesz. Ehhez azonban lét- fontosságú az Önök nagylelkű segítsége: adójuk 1%-ának felajánlása mellett az év köz­beni bármilyen tárgyi, anyagi, fizikális adományukat köszö­nettel fogadjuk. A legnagyobb köszönetnyilvánítás legyen annak a 7989 kutyának a bol­dog ugatása és 1611 macskának a szeretetteljes nyávogása, akik az alapítvány munkája so­rán új, gondoskodó gazdához kerültek. dr. orosz enikő Korrupcióérzet Megnyugtató hírt olvashattunk a héten arról, hogy kormá­nyunk egyeztet - kivel is? - korrupcióellenes csomagjáról, mely az atv.hu szerint az emberek korrupcióérzetét lesz hivatott csökkenteni. A közigazgatási államtitkár szerint, nálunk jelenleg az emberek 63%-a gondolja úgy, hogy országunkban csak kapcsolatok révén lehet bármit is elérni. Nemcsak büntetnék ezt a tevékenységet, hanem egyfaj­ta szemléletformálással közelebb hoznák az 50%-os célt. Megelőző, elhárító magatartást szeretnének kialakítani az emberekben, mintegy növelni ezáltal a társadalomban a korrupcióval szembeni elutasítást. Ez még akkor is gyönyö­rű, ha az államtitkár szerint mostanában idehaza, a köz­hatalmi pozíciókba kinevezett kormánypárti képviselők nem váltanak ki közvetlen korrupcióérzetet. Bár nekem rémlik valami arról, hogy a mindenkori képviselők közül egyesek - egykori MDF-esek, kisgazdák, szocialisták, sza­bad demokraták - e téren nem voltak szégyenlősek. Mindegyik győztes párt igyekezett jó pénzes állásokba juttatni híveiket. Véletlenül persze, a hatalomhoz közeliek jutottak állami gazdaságok­hoz, vagy szakértették mélyen az értéke alá a pesti háza­kat, a vidéki gyárakat, hogy aztán a három-négyszereséért adják tovább. Amiért nem maradt el a „kapcsolati ember” méltó jutalmazása sem. Csak úgy röpködtek a tízmilliók kis dobozokban, vagy a földalatti garázsokban kézen-közön! „Elmulattak” az érdeklődők számlájára gyümölcsösöket, szőlőterületeket, melyekre áldásukat adták a tűzhöz közeli illetékesek, sűrű „kérlekalázatossággal”. S ki ne felejtsük a kampányokra kidobott százmilliókat a hatalomra törő pártoknál, melyek az égből pottyantak ugyebár. Legutóbb pedig amiatt mondott le egy államtitkár, mert képtelen volt elfogadni, hogy a maffia, a téeszeket kipucoló zöldbárók már nem tudják, mi az elég, s hogy miért nem szabják meg ezeknél is a birtokmaximumot. A titkot én nem va­lami újfajta népne­velésen, hanem az odavalók börtönbe juttatásában képze­lem el.

Next

/
Thumbnails
Contents