Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-30 / 76. szám

2012. MÁRCIUS 30.. PÉNTEK KDÉT Háttér Nézőpont Bednárik Mónika Életben maradni Húsz éve halljuk, hogy a ma­gyar egészségügy rendszere túlméretezett és az „Isten pénze” sem lenne elég a gazdaságos működtetéshez. Két évtizede tapasztaljuk betegként, hozzátartozóként, hogy az ellátás - minden igyekezet ellenére - elmarad a várakozásoktól, akár­csak a gyógyító ágazatban dolgozók bére. Megéltünk már nagy terveket, át­alakítási elképzeléseket, majd ágyszámcsökkentést, volumenkorlátot (annyit műthettek, amennyit finan­szíroztak), és kormányváltá­sonként új és új megújulási ötletbörzéket, amiből vagy lett valami, vagy éppen semmi. A „bezárjuk, megszüntet­jük, összevonjuk” kezdetű mondatoktól polgármeste­reket, intézményvezetőket vert ki a verejték, s a lobbista tehetség jól megmutatkozott abban, hogy a nagy elhatá­rozásokat Ids tettek követ­ték. Elfújta a népszavazás a vizitdíjat is úgy, hogy azt egy percig sem vitatta senki, erre a néhány 10-20-100 milliócskára bizony az orvosi rendelőkben éppúgy szükség van/volt/ lesz, mint a kórházakban. A „honnan pótoljuk?” kérdés­re nem sikerült mindenkit megnyugtató választ adni, de mára eljutottunk odáig, hogy a struktúra átalakul. A végeredmény kétesélyes. Ha bejön, akkor jó lesz, nagyon, ha nem, akkor meg rossz és fájni fog pokolian. És vannak, akiknek már most sajog mindene, mert a „sokan tudnak valamit, de senki sem mond konkrétu­mot” idegőrlő helyzet pont azoknak okoz álmatlanságot és kétségbeesést, akik hiva­tástudatukkal akkor is altat­tak és vigasztaltak, amikor a halálosan beteg egészségügy életben tartása is kérdéses volt. S talán még ma is az... monlka.bednarik@inform.hu Kelet kvíz 1711. után II. Rákóczi Ferenc elkobzott birtokaként a kincstárra szállt, az egészet 1746-ban Károly Ferenc vette meg. a) Gávavencsellő b) Tiszamogyorós c) Vállai d) Márk A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Kórházak, ágyak és kérdőjelek A struktúraátalakítás kapcsán az tűnik biztos­nak, hogy vidéki intéz­ményeinkben megma­radnak az aktív ágyak. NYÍREGYHÁZA. - Hallották, hogy a fehérgyarmati kórházból át­kerülhetnek a műtéti szakmák Mátészalkára? Ezzel a Szatmár- Beregi Kórház és Gyógyfürdő betegeinek műtéti ellátását veszélyeztetik a döntéshozók! Gondolt valaki arra, hogy a ha­társzéli falvakból tömegközle­kedéssel 3 óra az út Mátészal­kára? Vagy gondoltak-e arra, hogy a műtéti szakmák és az ahhoz kapcsolódó ágyszámok elvitele, hány dolgozó elbocsá­tását fogja eredményezni? Hol fognak ezek a dolgozók elhelyezkedni? Köztudottan mindkét térség a leghátrá­nyosabb kistérségek egyike, nagy munkanélküliséggel. Miért érdemel kevesebbet a szatmár-beregi ember az egészségügyi ellátásban is? Elvileg március 28-áig a kór­házak már megkapják az átszervezéssel kapcsolatos tudnivalókat - írta Aggódunk a kórházunkért aláírással töb­bek nevében olvasónk. A levelet eljuttattuk a fenn­tartó Gyógyszerészeti és Egész­ségügyi Minőség- és Szer­vezetfejlesztési Intézetnek Az ilyen nehéz w # sorsú térséget nem lehet kórház nélkül! hagyni. DR.CZOMBA SÁNDOR eisegei „Bizonyos dolgokban minden térségnek engednie kell” illusztráció: racskó tibor (GYEMSZI) is, és egy hét eltel­tével a következő választ kap­tuk, amit szó szerint közlünk. A vezérelv „A struktúraátalakítással kapcsolatos kérdések jelen pillanatban is tárgyalás alatt vannak. Amikor megszületik a döntés, az jogszabályban megjelenik, akkor a médiát és a lakosságot a szakmapoliti­kai vezetés tájékoztatni fogja. A végrehajtás részletei és üte­me a döntés után kerülnek kidolgozásra. A struktúraát­alakítás lépcsőzetesen fog megtörténni, amely elegendő időt ad a felkészülésre az in­tézményeknek és a lakosság­nak is. Mint azt a szakmapoli­tikai vezetés folyamatosan és nyomatékosan hangsúlyozza, a struktúraátalakítás legfőbb vezérelve az, hogy mindenki a betegségének megfelelő, azonos szintű és minőségű egészségügyi ellátáshoz jus­son hozzá, a legnagyobb be­tegbiztonság mellett.”- Meg nem erősített infor­mációk szerint Fehérgyar­matra átkerül a mátészalkai kórházból a szülészet, a nő­gyógyászat és a gyermekosz­tály, Fehérgyarmatról pedig Mátészalkára kerül a sebészet és a traumatológia - ilyen hí­rek is szárnyra kaptak az át­alakítás kapcsán, ám konkré­tumok továbbra sincsenek. A működőképesség megőrzése A múlt héten dr. Tilki Attila Fehérgyarmat polgármestere, a térség országgyűlési képvi-' selője és dr. Czomba Sándor államtitkár, országgyűlési kép­viselő a Szatmár-Beregi Kór­ház és Gyógyfürdők két telep­helyén, Vásárosnaményban és Fehérgyarmaton, valamint a Mátészalkai Területi Kór­házban számolt be a tárgyalá­sok eddigi állásáról.- Sikeresnek ítélem az egész­ségügyi szaktárcával folyta­tott egyeztetéseket. A térség szempontjából kiemelten fontos, hogy megmaradjanak a vidéki kórházak által nyúj­tott szolgáltatások. Ugyanak­kor a szűkös anyagi források miatt meg kell találni azt a le­hetőséget, hogy gazdaságo­san legyenek üzemeltethetőek ezen intézmények - fogalma­zott dr. Tilki Attila. - Azt látni kell, hogy az egészség- ügyi ellátórendszer nem töké­letes, bizonyos dolgokban min­den térségnek - a fehérgyarma­tinak, a vásárosnaményinak és a mátészalkainak is - engednie kell, hogy működőképes le­gyen a rendszer. Maradnak az aktív ágyak- Hetek óta tárgyalunk, hogy a megyében az egészségügyi ellátás olyan színvonalon ma­radhasson meg, amely bizton­ságot nyújt az itt élő embe­reknek - mondta dr. Czomba Sándor. - Ha valaki csak a tér­képet nézi, azt láthatja, hogy 50 km-es körzeten belül három kórház is van. Azonban, aki itt él, az azt is tudja, hogy például Lónyáról több mint 3 óra elbu- szozni Mátészalkára. Egy pilla­natig sem volt számomra kér­dés, hogy az ilyen nehéz sorsú térséget nem lehet kórház nél­kül hagyni. Ezért a tárgyalások során a legfontosabb szem­pont az volt, hogy elérhető kö­zelségben mindenki megfelelő színvonalú ellátást kaphasson. Véleményem szerint az az in­tézmény, amelyben egyetlen aktív ágy sem marad, az nem tudja betölteni funkcióját. Bár a vásárosnaményi kórház volt a legnehezebb helyzetben, mostanra sikerült elérni, hogy az eddigi ellátási formák - így az aktív ágyak többsége is - megmaradnak. Érdekes, hogy éppen a nehéz örökséget ránk hagyó elődeink aggódnak a legjobban a kórházakért. Sze­retnék mindenkit megnyug­tatni, tisztában vagyunk vele, hogy milyen fontos a kórház. Éppen ezért meg is teszünk érte mindent. KM-MB Sikeresnek ítélem a szak­tárcával folytatott egyeztetéseket. DR. TILKI ATTILA Sok még a lehetőség a megyei turizmusban Elvitathatatlan fele­lőssége lesz a megyei önkormányzatnak a területfejlesztésben. nyíregyháza. - Sokak számára az intézményfenntartó sze­rep miatt egy nagy GAMESZ volt a megyei közgyűlés, s eb­ben volt is igazság - folytatta Seszták Oszkár. - Az új szer­vezeti átalakításokkal meg­szűnnek a párhuzamosságok is, gondolok arra, hogy volt megyei fejlesztési tanács, re­gionális fejlesztési tanács, és léteztek kistérségi fejlesztési tanácsok is. A megyei és a ré­giós fejlesztési tanácsokban állami delegáltak játszották a főszerepet, azonban a megyei önkormányzat választott tes­tületként dönthet majd terü­letfejlesztésről, nem lesz ben­ne állami szereplő.- A megyei fejlesztési straté­giát 2013. végére kell elkészí­tenünk. Ezért most kistérsé­gekkel és polgármesterekkel egyeztetjük a jövő feladatait, s ötleteket kérünk azzal kapcso­latban, mi mindent is kellene fejleszteni. Alulról építkez­ve, az emberek, illetve a tele­pülések igényeit figyelembe véve építjük fel a fejlesztési stratégiát úgy, hogy igazodjon az Európai Unió kohéziós po­litikájához, valamint a hazai programokhoz. Fontosnak tartom a jövő­ben, hogy ne „pontszerű”, ha­nem összehangolt fejlesztések legyenek. Gondoljunk csak a kerékpárutakra, a szennyvíz­csatorna-hálózatokra: sok tele­pülés szinte magának csinálta meg, s nincs benne rendszer, nincs átjárás az egyes fejlesz­tések között. Az ilyen meg­oldásokat szeretnénk majd elkerülni. Mindez egyben azt is jelzi, hogy elvitathatatlan felelőssége lesz a megyei ön- kormányzatnak a területfej­lesztésben. Hátrányból előny- S hogy mely területeken le­hetne fejleszteni? A teljesség igénye nélkül hadd említsek meg néhányat: a meglévő adottságokra építve kell a mezőgazdaságot fejleszte­ni, hiszen egyre nő az igény arra, hogy az emberek helyi, jó minőségű élelmiszereket fogyasszanak. Alig vannak ki­használva megyénkben a tu­rizmus lehetőségei, sok még a kiaknázatlan lehetőség. Ha az autópálya megépül Vajáig, il­letve majd Vásárosnaményig, remélhetőleg termelőipari be­ruházásokat vonz majd ide. A határok közelségében is sok fejlesztési lehetőséget látok. Egykoron hátrányt jelentett a határhoz való közelség, de a schengeni határ kibővítésével a hátrányból előnyt kell ková­csolnunk, így a gazdasági élet is megélénkülhet - tette hozzá Seszták Oszkár. KM-MML A határok közelségében is sok fejlesz­tési lehetősé­get látok. SESZTÁK OSZKÁR Megkérdeztük Ón hogyan fejlesztené Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét? FODOR FERENCNÉ: Kulturált szórakozóho- lyekre van szükség. KÉNINGER TÜNDE: Egy Dlsnay-park nem ártana. A kállósemjéni Fodor Ferenc- né a szórakozóhelyeket fej­lesztené. - Nem kocsmákra van szükség, hanem olyan kö­zösségi terekre, ahol alkohol és drog nélkül, kulturáltan szórakozhatnák a fiatalok. Az unokáim azt mondják, ilyen­ből nagyon kevés van. Jakab Zsolt azt mondja, Sóstót tenné vonzóbbá a turisták számára. - Még több szálláshely kellene ahhoz, hogy többen töltsenek itt el több napot. Nyíregyházán sok a látnivaló, de ha kevés a szálláshely, a vendégek reggel jönnek, este már mennek is. Kemecsei Dóra úgy gondolja, színvonalas szórakozóhelyből kevés van a megyében, sze­rinte egy vidámparkra is szük­JAKAB ZSOLT: Sóstót kellene tovább fellesz- tenl. MORAUSZKI JÁNOSNÉ: Az Idegenforgalmat élénkíteném. KEMECSEI DÓRA: TBbb munkahely kellene, s egy vidámpark is. VENYIGE BALÁZS: Kon- certlehetőséget biztosí­tó helyek kellenének. ség lenne, de munkahelyeket is kellene létesíteni. Kéninger Tünde azt mondja, kisebb par­kokat kellene kialakítani, de egy Disney-park sem ártana - mondja. Morauszki Jánosné az idegenforgalmat élénkíte­né. - Nagyon jók a megye és a megyeszékhely adottságai, hiszen van egy Sóstónk, egy Tiszánk, van földvárunk, és többen jönnének, ha példá­ul kedvezményeket adnának a belépőkből. Venyige Balázs szeretné, ha az állatoknak se­gítő helyek több támogatást kapnának, de az amatőr zene­karoknak koncertezési lehe­tőséget biztosító helyszínek létrehozásának is örülne. @ A világ szomjas, mert mi éhesek vagyunk A Víz Világnapja alkalmából hirdetett a fenti címmel rajzversenyt a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Megyei Szervezete. Az alkotásokból csütörtökön kiállí­tás nyílt, a legjobbak jutalmat kaptak. fotó: sipeki Péter

Next

/
Thumbnails
Contents