Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-10 / 60. szám

2012. MÁRCIUS 10., SZOMBAT 8 Egy éve történt KHET Fukushima: egy éve történt a természeti és atomkatasztrófa A tragédiát követő hetekben folyamatosan mérték a sugárzást Fukushima körzetében FOTÓ: NET „Szánalmasan felkészületlenül” tokió. Japán szánalmasan felkészületlen volt a tavalyi atomkatasztrófára Kan Naoto akkori miniszterelnök szerint. A politikus úgy véli, alapve­tő hiba volt atomerőművet építeni egy cunamiveszélyes helyen, ráadásul a tenger­parthoz annyira közel. A fukushimai atomerőművet tíz méterrel építették a ten­gerszint fölé egy olyan part­szakaszon, amelyet az elmúlt 120 évben három cunami is sújtott. Bár mind a három ki­sebb volt annál, mint amelyik 2011. március ll-én lecsapott a japán partokra. „Ha belegondoltak volna, akkor nem építik ilyen ala­csonyan fekvő helyre az erő­művet. Az építők egyik alap- feltevése az volt, hogy nem kell nagyobb cunamira szá­mítani, és itt kezdődött a baj” - mondta a hivatalából tavaly augusztusban leváltott volt kormányfő az AP hírügynök­ségnek. „Meg kellett volna tenni a szükséges biztonsági intézkedéseket, de ez nem történt meg. Ez hatalmas hiba volt, és*be kell vallanom, hogy a balesetet emberi mulasztás okozta” - mondta. MTI Az információk hiánya A volt miniszterelnök elismerte: a ha­tóságok komoly hibákat követtek el a válsághelyzet kezelésében. Elégtelen volt például a kommunikáció, illetve a koordináció az atomenergetikai szabályozó szervek, a létesítmény üze­meltetői, valamint a kormány között. „Március 11 -e előtt teljesen felkészü­letlenek voltunk. Nemcsak techni­kailag, hanem az egész rendszer és a szervezettség nem volt megfelelő"- mondta Kan, aki főként a megbíz­ható információk hiányát okolta a tájékoztatás lassúságáért. Vasárnap lesz egy éve a Japánt ért súlyos természeti és atomka­tasztrófának. FUKUSHIMA. A Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű föld­rengés Japán keleti partvi­dékén, a Tóhoku régióbeli Szendai várostól nem messze következett be 2011. március ll-én, helyi idő szerint 14 óra 46, közép-európai idő szerint 6 óra 46 perckor. A japán me­teorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekö­vetkezett legnagyobb föld­rengés. A rengés által keltett szökőár következtében riadók és eva- kuációk történtek Japánban, és másik 20 országban, többek között Észak- és Dél-Amerika nyugati partvidékén is. A Ja­pánt elérő hullámok tíz méter magasak voltak, és a kisebb hullámok több másik orszá­got is elértek. A szökőár még Chilében is komoly károkat okozott. A víz Japánban néhol tíz kilométeres mélységben hatolt be a szárazföldre. Nukleáris üzemzavarok A Fukushima Dai lesi atom­erőműben a földrengés és az azt követő szökőár rombo­ló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és -balesetek sorozatát indították el. A földrengést követő napok­ban a helyzet gyors ütemben eszkalálódott. Az 1-4 reakto­rokból nagy mennyiségű ra­dioaktív anyag került ki a kör­nyezetbe, az erőmű több tíz kilométeres környezetének szennyezését okozva. Ezért utóbb, a Nemzetközi Nuk­leáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fo­kozatba sorolták be, ami meg­egyezik az 1986-os csernobili atomkatásztrófa besorolásá­val, és a környékbeli földeken mért radioaktivitás szintje is összemérhető ezzel, csak a szennyezés kiterjedése korlá­tozottabb. A levegőbe került sugárzó anyag mennyisége a csernobili szennyeződés kö­rülbelül egyötödére tehető. 2011 október végi híradás szerint a baleset a radioaktív anyagok eddig becsült meny- nyiségének feltehetőleg két­szeresét juttatta a levegőbe, a világ legkülönbözőbb helyein felállított érzékelők szerint. A japán kormány becslése ugyanis csak Japánban mért értékeken alapult, és nem A japán hatóságok 2011. április 12-én az addigi ötösről a leg­magasabb, hetes fokozatúra emelték a Fukushima atom­erőműben történt baleset mi­nősítését a nukleáris esemé­nyek besorolására használt nemzetközi INES skálán. Az 5. szintű esemény „telephe­lyen kívüli kockázattal járó baleset”, míg a hetes „nagyon súlyos baleset”, amelynél fennáll az „akut egészségká­rosodás lehetősége”, és több számolt a tenger felé kiszö­kött szennyeződéssel. Félmillióan otthon nélkül A földrengés következményei miatt a tavaly novemberi ada­tok szerint 20 ezer ember halt meg, 800 épület összedőlt és majdnem félmillióan elvesz­tették az otthonukat. A sé­rült atomerőmű előbb 10, 20, majd 30 kilométeres körzetét ürítették ki. A háziállatokat és gazdasági állatokat sorsukra hagyták az evakuációs zónában. A lako­sok abban a tudatban hagyták el otthonukat, hogy visszatér­hetnek rövid időn belül. Sok állat szomjan, illetve éhen halt. Ma is nagy számú kutya, macska és marha kóborol a szennyezett térségben, mert a hatóságok nem vadászták le őket. ékn országot is érinthet. Eddig csak az 1986-os csernobili atomerőműben történt bal­eset érte el a hetes szintet. • A japán atombiztonsági hatóság szerint azonban a két eset nagyon különbözik. A fukushimai erőműből ki­szabadult radioaktív anyag mennyisége csak tíz száza­léka a csernobilinak, ahol a fukushimaitól eltérően reak­torrobbanás is történt - közöl­te akkor a japán hatóság. A negyedik legnagyobb a világon Az amerikai United States Geological Survey (USGS) adatai szerint erősségét tekintve ez volt az eddigi legnagyobb földrengés Japán területén és a negyedik legnagyobb földrengés a világon, mióta méréseket végeznek. A földrengés során 2,09x 1016 J rugalmas energia szabadult fel, ami közel 20 százaléka az egy éven belül az egész földön kipattant összes földrengésének. A földrengést Magyaror­szágon csak a műszerek érzékelték. A legmagasabb szintűre Japán újraindítja atomerőműveit HOKKAIDO Tomarl cleáris energia 48,6 (Tj Higashidori izenergia 47,2 HONSHU Mihama Genkai |a..'r KYUSHU Sendai /s\ Onagawa A Fukhusimai katasztrófa óta most először tervezi újraindítani egy atomerőművét Japán. Három kivételével az ország 54 erőműve inaktív jelenleg a biztonsági ellenőrzések miatt, a kormány azonban szeretné megelőzni, ________________hogy súlyos energiahiány álljon be a nyári csúcs idején. Atomerőművek Termelőkapacitás (GW) fl Működő reaktorok 3,14 O Biztonsági ellenőrzés miatt inaktív 29,83 űj A cunami miatt bezárt 15,99 Teljes elektromos termelő kapacitás/ va^8áz (GW) 2Q0km 125 miles Nap-, szél-, geotermikus energia 5,2 Kashiwazakl JAPAN Shika Tsuruga Ohl: Two reactors to restart Takahama iner?i Lgjgifíii Fukushima Daiichi Fukushima Daini Tokyo SHIKOKU ♦Annak ellenére, hogy 18 százalékkal növelték a teljesítményt, 2009-ben valójában csak a 27 százalékát használták fel az atomerőművek által termelt elektromos áramnak. OCEAN 6 GRAPHIC NEWS GRAFIKA: ÉKN. FORRÄS: JAPÄN ATOMENERGIA IPARI FÓRUM. NUKLEÁRIS VILÁGSZÖVETSÉG. ENERGIAGAZDÁLKODÁSI INTÉZET Fokozatosan lemond az atomenergiáról az ország TOKIÓ. Japán fokozatosan lemond az atomenergia fel- használásáról - jelentette be tavaly novemberben a japán ipari miniszter. Hacsiro Josio felhívta a figyelmet arra, hogy az új miniszterelnök, Noda Josibdko nem kíván új atom­erőműveket építtetni, az el­öregedetteket pedig fel akarja számolni. „A miniszterelnöki nyilatkozatból ítélve előbb- utóbb nulla lesz a számuk (az atomerőműveknek)” - mond­ta Hacsiro. A fukushimai tragédia gyö­keresen megváltoztatta a po­litikusok és a közvélemény viszonyulását az atomenergi­ához. Az országban 54 atom­reaktor van, s közülük akkor ll működött. Új biztonsági előírásokat vezettek be, és az ellenőrzés céljából leállított reaktorok közül csupán egy kapta meg a működési en­gedélyt. A katasztrófa előtt Japán áramszükségletének mintegy 30 százalékát atom­erőművek fedezték. mti Csodák Japánban sincsenek Két héttel a földrengés után érkezett Japánba, meg sem fordult a fejé­ben, hogy ne menjen. Miskolc. Kamarás Máté mu­sicalénekesnek nem sokkal a földrengés után bemutatója volt Tokióban. Családja, ba­rátai könyörögtek, hogy ne menjen, de neki eszébe sem jutott, hogy „bedobja a tö­rölközőt”. „Ha azt mondom, szeretem a japánokat, akkor a nehéz időszakban sem hagy­hatom cserben őket” - véli. És nem is hagyta, kiment és segí­tett is a cunami áldozatainak. „Éppen Japán előtt vagyok” - kezdte most beszélgetésün­ket. Január végén is volt kint, majd hazajött, most újra utá- zik, hogy az Elisabethben el­játssza a halált. Éppen ezért, amikor arra voltunk kíváncsi­ak, mi lehet egy évvel a tra­gédia után Japánban, egyből Kamarás Máté neve ugrott be. „Az ország azon részén, ahol a tragédia történt, még min­dig rossz a helyzet, csodák ugyanis nincsenek. Az újjá­építés 10-15 évet vesz igény­be. Százezrek váltak hajlék­talanná, akik még most is stadionokban élnek. Egy-egy stadionban 5000 ember, pa­pírfallal elválasztva egymás­tól... aki csak a tévében látta, el sem tudja képzelni, milyen lehet” - mesélte. „De a japán mentalitás olyan, hogy nem a múltat nézik, hanem a jövőbe tekintenek” - fogalmazott. Azt is megtudtuk, hogy hálásak voltak neki, mert na­gyon sok európai lemondta az útját. Máté nemcsak oda­utazott, de segítem is próbált a károsultaknak. „Elsősorban lelkileg, hiszen a pénz köz- ■ vétlenül nem jut el hozzájuk. De koncertet adtunk, éne­keltünk az embereknek, és erre is nagy szükségük volt”- mondta. - Találkoztam olya­nokkal, akiknek egyetlen mo­biltelefonjuk maradt, a házuk tetején élték túl a cunamit. Mindenük oda lett, egy fény­Kamarás Máté fotó: ékn képük sem maradt a múltból. „A víz mindent elsodort, az autókat egyméteres dobozzá gyűrte. Ezeket a károkat nem lehet egy év alatt helyreállíta­ni” - hangsúlyozta. ÉKN-NSZR Elhagyatva, elvadulva, üresen... Különösen a japán em­berek sorsáért aggódik a Greenpeace Magyar- ország. BUDAPEST. Drasztikuson visz- szaesett Fukusimában és kör­nyékén a madárpopuláció, jelentették japán ornitoló­gusok, a tengerben pedig az atomkatasztrófa helyszínétől 600 kilométerre is találtak su­gárszennyeződést. Csak két riasztó adat, amit Rohonyi Péter, a Greenpeace Magyar- ország kampányfelelőse vá­zolt lapunknak. A környezet- védő különösen a katasztrófa helyszínén élt emberek életét tartja aggasztónak: 150 ezer ember még mindig nem tér­hetett vissza lakóhelyére, és sokan közülük soha nem is költözhetnek majd haza, jelezte. Ami megdöbbentő, hogy a japán államtól alig páran kaptak kártérítést, és nagyon sok embernek derék­ba tört az élete, mindenüket elvesztették, amiért eddig dolgoztak. Ők még mindig menekülttáborokban vagy konténerházakban laknak. Rohonyi Péter elmondta azt is, több mint 10 ezer négy­zetkilométer sugárszennye­zett terület fekszik magára hagyva a katasztrófa környé­kén. Egy darabon elkezdték ugyan a talaj cseréjét, amivel csökkenteni lehet a sugárzás mértékét az egynyolcadára, de még így is a sokszorosa a megengedettnek. Kérdés az is, hogy a szennyezett földet hol helyezzék el, erre még mindig nem talált megfelelő megoldást a japán kormány. Fukusimában és a környező falvakban a sugárzás mértéke rendkívül változó. Van, ahol „csak” 20-szorosa a megen­gedettnek, de pár utcával tá­volabb lehet olyan magas is, hogy kiakad a sugárzásmérő. Interaktív kiállítás A Greenpeace Magyarország honlapján interaktív kiállítás mutatja be a katasztrófa utáni japán helyzetet, a következő felvezető mondatokkal: „A sugárzás árnyéka most rá­vetül Japán ezen régiójának földjeire, az itt élő emberek­re és állatokra. A gondosan művelt földek elvadulnak, a játszóterek és benzinku­tak szennyezettek és üresek, a természet pedig elkezdte visszafoglalni az utakat. A tájképek egy elhagyatott ré­gió hátborzongató szépségét mutatják be, ahol a radioaktív szennyezés az élet minden te­rületét áthatja.” ékn-he A katasztrófa térségében ma is sok állat kóborol fotó: net

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents