Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-09 / 59. szám

2012. MÁRCIUS 9., PÉNTEK KELET 3 Önellátással a drágulások ellen Legeza Sándor szerint a jószágok meghálálják a gondoskodást fotó: racskó tibor A nyírturai önkormány­zat szociális földprog­rammal igyekszik taka­rékosan gazdálkodni. nyírtura. Az elmúlt hetekben szinte „észrevétlenül” emel­kedtek az árak: többet fize­tünk a pékáruért, a húsért, a tojásért, s minden bizonnyal a húsvéti ünnep közeledtével még feljebb kúsznak az árak. Az évek óta tartó folyamatos áremelkedéssel azonban nem tud mindenki lépést tartam, ezért önellátó gazdálkodással próbálkoznak önkormányza­tok és magánszemélyek is. Több milliós megtakarítás A nyírturai önkormányzat 2010 őszén döntött úgy, hogy a kiadások csökkentése érdekében, a szociális föld­programot kihasználva, saját használatra termel zöldséget, tenyészt sertést.- Kevés pénz jutott az ön- kormányzati működésre, el­lenben a szociális- és a gyer­mekétkeztetés sok pénzt elvitt - elevenítette fel az előzmé­nyeket lapunk érdeklődésére Mikó Gábor, Nyírtura polgár- mestere.- A szociális földprogramra benyújtott sikeres pályázat­Nyírtura kiaknázza a szociális földprogram lehetőségeit. MIKÓGÁBOR Szövetkeznek a kótaji romák KÓTAJ. A tervek szerint Kótajban megalakul az ország első roma szövetkezete - kö­zölte Nagy József, akit a mi­nap fogadott Sztojka Attila, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felzárkóztatá­sért felelős főosztályvezető­helyettese. A Nagy Roma Szövetkezet elnöke szerint vadon termő gyógynövények termelése és gyűjtése lesz a feladatuk a hátrányos helyzetű emberek­nek. A hasznos részt vissza szeretné forgatni a szövetke­zet a szociális háló támogatá­sára. A projekt beindulásánál 840 roma és hátrányos hely­zetű ember juthat napi szintű munkalehetőséghez.- Azt szeretnénk elérni, hogy önfenntartóvá váljon a roma társadalom egy része. Szeretnénk más megyékbe is eljuttatni a projektet - jegyez­te meg Nagy József, a Nagy Roma Szövetkezet elnöke, km nak köszönhetően 2011-ben kukoricát, káposztát, burgo­nyát, vörös- és fokhagymát, uborkát termeltünk az önkor­mányzati földeken, illetve a fóliasátorban. Mindezeket az önkormány­zati konyhában dolgoztuk fel, illetve savanyúságok is készül­tek. Mivel az önkormányzati konyha még több termést fél tudott volna használni, erre az évre megnöveltük a fóliasátor területét, valamint növeltük a földeket is. Megművelünk olyan földeket is, amelyeket a beteg, idős tulajdonosok díj­mentesen ajánlanak fel hasz­nálatra, cserébe kapnak majd a megtermelt javakból. Az idén borsóval és karalábéval is foglalkozunk majd. Szépen gyarapodik az önkormányzat sertésállománya is. A nagyobb községi ünnepségeket, a civil szervezetek rendezvényeit szoktuk támogatni zöldség­gel, hússal. Az önellátás révén több millió forintot tudtunk eddig megtakarítani - tette hozzá Mikó Gábor. Javulhat a megélhetésük- A Nyírtelekhez tartozó Gö­rögszálláson végzett szolgála­tunk rámutatott, hogy a lelki szükséglet mellett az emberek testi igényeinek kielégítése is fontos - meséli Györfi Mihály, a Filadelfia Evangélikus Egy­házközség lelkésze.- A mezőgazdaságban, a kertészkedésben találtuk meg a megélhetés forrását. Ebben segítséget jelentett az elmúlt nyáron meghirdetett szociális Gyökeresen megvál­toztak az állattartási szokások megyénkben - mondja az állatorvos. nyíregyháza. - Negyvenhat éve praktizálok Mátészalka és Csenger körzetében, és meg­mondom őszintén, régen sok­kal több haszonállat fordult meg a kezeim alatt - mondja a 72 éves dr. Sohajda András állatorvos.- A rendszerváltásig nem volt ilyen probléma, addig rengeteg szarvasmarhához, sertéshez, kecskéhez kellett ilyen-olyan okból kimennem. Manapság, főként az elmúlt négy-öt évben ez megválto­Egyre keve­sebben tarta­nak állatot, s élnek földművelésből. DR. SÓHAJBA ANDRÁS földprogram, melynek kereté­ben tizenöt ember ismerhette meg az intenzív kertészkedés fogásait, fortélyait.- A 10 hónapos időszak alatt olyan ismeretek bir­tokába jutnak, hogy önálló gazdálkodóként is tudnak majd dolgozni. A saját szük­ségleteik mellett, a fölöslege­iket eladva, a megélhetésük is javulhat. Szakembereink is mellettük állnak majd az őstermelővé válás kezdeti időszakában. Terveink sze­rint például a feleslegeiket az evangélikus egyház oktatási és szociális intézményeiben értékesítenék. Az érintettek mindegyikének van 4-5000 négyzetméteres kertje, ahol mindezt megvalósíthatják. Ma már elvétve (sem) látni ilyet... zott. Egyre kevesebb ember tart állatot, él földművelésből és állattenyésztésből, ami saj­nálatos - teszi hozzá. Nagy az adminisztrációs teher Dr. Gubicz Pál, a megyei Ál­latorvosi Kamara elnöke meg­erősítette kollégája szavait: - Sajnos elmúlt az az időszak, hogy nem nevezhette magát igazi falusi gazdának az, aki­nek nem volt 250 csirkéje, Fontos, hogy megtanítsuk őket a háztáji kisállattartásra, baromfi, nyúl, disznó nevelé­sére is - fejezte be a lelkész. „Álmom egy tanya” Tegnap Legeza Sándor sport- és egészségmasszőr nagyha­lászi portáján jártunk, ahol ha nem is aranyat, de arany­sárga tojást tojnak a tyúkok. A házigazda büszkén mutatta meg kameránknak jószág­állományát: dísztyúkjait, lúdjait, kacsáit, a sertéseket. - Számomra ez nem pusztán hobbi, hanem az egészséges életmód része - mesélte. Ezek a szárnyasok előbb-utóbb fazékban végzik, nem csak dísznek vannak - mutat kör­be. - Az állattartás nem olcsó FOTÓ: KM-ARCHIV 2-3 tehene és 1-2 lova. Ez már a múlt. Bár a magas tojásár mintha elindította volna az embereket afelé, hogy újra tyúkot tartsanak...- A falusi ember még a mini­mális adminisztrációs terhe­ket sem szereti, ezzel szem­ben már félszáz tyúk tartása is kismillió papírmunkával jár. Ez sem segíti az állattar­tást - summázott dr. Gubicz Pál. KM-TG mulatság manapság, de igy legalább tudom, hogy mit eszek! Ezeknek a húsa sok­kal finomabb, mint a felfújt, tápos jószágoké! Kukoricá­ból, búzából, zabból, árpából és napraforgóból álló takar­mányt kapnak, csak rájuk kell nézni, és az eredmény magá­ért beszél.- Régi álmom, hogy kiköl­tözzek egy tanyára, és ott, na- gyobbvolumenbenfolytassam ezt a munkát. A mai fiatalokat nem vonzza a háztáji gazdál­kodás gondolata, szívesebben szerzik be a húsféléket, zöld­séget, gyümölcsöt a boltok­ból, de ott is lehetőleg készen, feldolgozva, gyorsfagyasztva teszik a kosárba a termékeket. KM-MML,DM,PI Dr. Hegedűs Ágnes fotó: internet Betegségeinknek lelki háttere van! NYÍREGYHÁZA. Betegsége­ink lelki háttere és a gyó­gyulás lehetőségei a Germán Gyógytudomány (GNM) alap­ján címmel március 10-11-én dr. Hegedűs Ágnes reuma- fizioterápia szakorvos, holisz­tikus orvos tart előadást és tanfolyamot Nyíregyházán, a Sóstói út 2-4. (DE Egészség- ügyi Kar) alatt. - Elmondom, mitől és hogyan betegszünk meg, hogyan működik testünk öngyógyító rendszere, mit kell tennünk az egészségünkért - mesélte a szakember. km Hol vannak a régi gazdák? Nézőpont Száraz Ancsa Magvak a mélyben A szegény emberek legegy­szerűbb eledele - szoktam hallani otthon, amikor sztrapacska kerül az asz­talra. Minden hozzávaló megtermett hozzá a falusi portákon - meséli Anyukám és Nagymamám: csak a kertig kellett menni a krumpliért, a káposztáért, a spájzig a tojásért, a túróért, esetleg a füstölt szalonnáért. Régi szép idők? Igen azok, mert bár az élelmiszerárak indokolnák, mégis csak az idősebb nemzedék tagjai bajlódnak palántákkal és vetőmagokkal, a csirkéről és disznóról nem is beszélve. Pedig az előbbiek még enni sem kérnek, s ha gondoz­zuk, megterem a sárgarépa, a zöldség, nem kell a piacra menni karalábéért, helyben van az újhagyma, a friss retek. Olcsóbb és garantáltan egészségesebb, mint nitrá­tokkal felfújt bolti társaik, ennek ellenére a megye falvai tele vannak olyan kertek­kel, ahol csak gazt termeszt a tulajdonos, ám azt ipari mennyiségben. A vetőmag pár száz forint, kapálni pedig semmibe sem kerül - így lehetne spórolni, arról nem is beszélve, milyen jó érzés nyáron úgy lecsót főzni a családnak, hogy egyetlen alapanyagért sem kell kilépni a kertkapun! Alapítványok tucatjai próbálták már meg rászok­tatni a mélyszegénységben élőket az önellátásra, de amíg sokan azt sem tudják, milyen távolságra és mélyre kell a magvakat ültetni, ez nem több, mint ablakon kidobott pénz. A szaktudás és a vető­mag csak együtt ér valamit, úgy viszont nagyon sokat: családok ezreinek tehet ételt az asztalára. szancsat@inform.hu Kelet kvíz A XI. századi, megyénkben tele­pülés eredeti neve Hetény volt, 1450-ben már puszta. a) Hermánszeg b) Hodász c) Sényő d) Kérsemjén A helyes megfejtést mai lapszámunkban rejtettük el. Megkérdeztük: ön szerint újra népszerűvé válhat a háztáji gazdálkodás? KRASZNAVÖLGYI GYÖRGYNÉ: Mindent magunknak termelőnk. ÖZV. FARKAS IMRÉNÉ: Hízókat és csirkéket tartattam egykor. MARCSEK LÁSZLÓNÉ: Megbízhatóbb és ol­csóbb a saját terményl CSABINA NIKOLETT: KORMOS ZOLTÁN: Foly- ZUPKÓ ERZSÉBET: A Elkényelmesedtünk, tatnl fogom a háztáji magas árak miatt kóny­minden megvehető. gazdálkodást. nyen elképzelhető. Krasznavölgyi Györgyné (Nyír­telek): - Mi magunknak ter­melünk meg minden zöldsé­get, gyümölcsöt, és állatokat is tartunk. A házi tojásnak és az aranysárga húslevesnek nincs párja! A 75 éves özv. Farkas Imréné is nyírteleki lakos. Bol­dogan emlékszik vissza azok­ra az időkre, amikor hízókat tartott, száz csirke kapirgált a portáján, és mindent megter­melt a kertben. - A mai fiata­loknak sajnos se kedvük, se rátermettségük nincs az ilyen munkákhoz! - sajnálkozott ol­vasónk. Marcsek Lászlóné sze­rint megbízhatóbb és olcsóbb, ha saját, háztáji zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, nem beszélve a húsfélékről. - Ná­lunk ez hagyomány, a szüleim is így tettek, s jól tették! - felel­te. Csabina Nikolett (Nyíregy­háza): - Sokat változott, fej­lődött a világ, a mai fiatalok aligha fognak állatokat etetni, krumplit kapálni, trágyázni, permetezni. Elkényelmesed­tünk, mindent megkapunk a boltokban - summázta a fiatal lány. Kormos Zoltán (Csincse): - Ha eljön az idő, folytatom azt a háztáji munkát, amit a szüleimtől, nagyszüleim- től lestem el. Minden szem­pontból megéri! A tiszadadai Zupkó Erzsébet szerint a magas élelmiszer- és húsárak miatt sokan vissza fognak térni a háztáji gazdálkodáshoz, első­sorban vidéken. » Naptárt kaptak nőnapra a lányok A nyíregyházi Apáczai gyakorlóban sem feledkeztek meg a hölgyek köszöntéséről nőnapon. A 4. c osztály férfitagjai saját ké­szítésű, névre szóló naptárral kedveskedtek a lányoknak, a tanító nénik pedig csodaszép virággal térhettek haza. fotó: palicz istván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents