Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-08 / 33. szám

2012. FEBRUÁR 8.. SZERDA 6 Utazás RÉCÉT Látványosan megugrott Prága lakosainak száma PRÁGA. Soha a történelem fo­lyamán nem élt annyi ember Prágában, mint jelenleg: a má­jusban megtartott népszám­lálás előzetes adatai szerint a cseh fővárosban 1272 690 em­ber élt, ami 104 ezerrel több, mint tíz éve, tehát a 200l-es népszámlálás idején. A lakos­ság növekedése mögött főleg a külföldiek bevándorlása húzó­dik meg, akik jelenleg a Mold- va-parti metropolisz lakossá­gának 14 százalékát alkotják. A legnagyobb számú külföldi népességet az ukránok, az oro­szok és a szlovákok teszik ki. A statisztikák szerint az országba bevándorló idegenek kétötöde Prágában telepedik le. Ugyanakkor Csehország összes régiói közül a főváros lakossá­ga a legidősebb. Bár az összla­kosság száma egy évtized alatt kilenc százalékkal emelkedett, a gyerekeké csak 3,5 százalék­kal. Ennek következménye, hogy Prága öregszik. ■> Mi zajlik Budapesten, kéremI? A Parlament előtt javában zajlik a jég. fotó: mti. mohai Balázs Vajon feltámad-e újra a szebb múltú Aral-tó? aralváros. Az Aral-tó terü­lete mindössze tíz százaléka az eredetinek, és az egykoron partján lévő falvak és váro­sok a túlélésért küzdenek. Az Aral-tó, amely valaha a világ négy legnagyobb tavának egyike volt 68 ezer négyzet- kilométeres területével, az 1960-as évek óta folyama­tosan zsugorodik. Bár a ha­lászoknak állított szobrok a helyükön vannak, és néhány elhagyott hajó is található a régi kikötőben, a tó ma már 20 kilométerre van Aralvárostól, korábbi nevén Aralszktól. A világűrből is látható, ami tör­tént, az az egyik legnagyobb ember okozta ökológiai ka­tasztrófa. Mindennek ellenére azért van ok a reménykedésre. Egy gátnak köszönhetően, amely a Világbank finanszí­rozásában a tó északi részén, Aralváros közelében épült, a tó 2005 óta kezdi visszanyer­ni korábbi nagyságát. Nemrég bejelentették a rehabilitáció második szakaszát, amelynek eredményeként a víz az utol­só 20 kilométert is megtéve „hazatér”. Újságírók a hasznos földalatti üreg felett fotó: mti, szigetváry zsolt Átgondolt megoldás a budai Várnegyedben Budapest. Tizennyolcezer négyzetméter, részben ösz- szefüggő labirintus-rendszer nehezíti a Várnegyed terve­zett rekonstrukcióját, mely­nek tervezésénél a hosszú távú fejlesztéshez átgondolt műszaki beavatkozásokra van szükség. Az elmúlt évben sorra jelentek meg a rekonst­rukcióval kapcsolatos jog­szabályok és közbeszerzési hirdetmények. Ezek alapján a Várbazár, valamint a budavá­ri királyi kertek rekonstrukci­ója kiemelt beruházási rangra emelkedett. A Várbazár, vala­mint a budavári királyi kertek rekonstrukciójára 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásból, amit a kormány to­vábbi 2 milliárd forinttal egé­szít ki szintén uniós, korábban meghiúsult fejlesztésekből megmaradt pénzekből. Haj­nal Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­tem docense a várbéli fejlesz­tésekről tartott tájékoztatón bemutatta azt a Mérnöki ku­tatások a budai Várhegyen című szakkönyvet, amelyben az elvégzett vizsgálatokat és azok eredményeit foglalják össze a műszaki témákban já­ratos olvasóknak. Évszázados feszültségek tere Különleges látvány: repülőgép „araszol” a kocsisor előtt fotó: balogh tamás A brit koronabirtok miatt hosszú, már-már évszázados feszültsé­gek terhelték a térség történelmét. la Linea. A Gibraltári-szoros- hoz közeledve az autópályán egyre-másra ajánlják a táblák a kompjegyet az afrikai olda­lon fekvő Tangerbe, Ceutába, nyomon követhető, hány kilométerre van Jerez vagy Sevilla, de hogy az előttünk magasodó szikla, az maga Gibraltár, azt csak az egyik ki- I járatnál jelzik. Nem érdemes [ eltéveszteni. A szimbólum egyfajta célzás A brit koronabirtok miatt év­százados feszültségek terhel­ték a térség történelmét, ami számps jel szerint mára sem szűnt meg teljesen. A spanyol város, La Linea szélén van a határ. Az átkelő előtti szobor egy biciklijét toló munkás­embert ábrázol, amint a brit terület felé tart. A szimbólum célzás a vendégmunkásokra, szemrehányás, a két terület ; viszonyának leírása. Ennyit a spanyol oldalról. A bevezető után már fel sem tűnik, hogy hiába két uniós ország hatéira, az ellenőrzés egyáltalán nem emlékeztet az osztrák-olasz, vagy a német­francia átkelőkére, ahol ma már meg se kell állni. No de sebaj, az a lényeg, hogy már brit területen vagyunk. Repülő a kereszteződésben Még néhány lépés, és máris egy újabb sorompó, a biz­tonság kedvéért piros lámpá­val. G betűs autók, motorok várnak türelmesen az úton, a járdán alaposan beburkolt muzulmán kismama gyer­mekével. Aztán elhúz a ke­reszteződésben - egy repülő­gép. Hja, kérem, ha egy város ilyen kicsike, szükség van a találékonyságra. Még jó, hogy vonat nem jár erre. A repülő beáll a forgalmi épülethez, a tűzoltók lefújják a készültsé­get. Ez utóbbin csodálkozhat­nának az itthoni lánglovagok: a műveletet éppolyan gondo­san megtervezett koreográfi­ával végzik, mint a díszőrség a díszlépést a Buckingham palota előtt. A forgalmi lámpa zöld­re vált. Miközben keresztül bandukolok a kifutópályán, van időm szemügyre venni a Sziklát. Azért írom nagy kez­dőbetűvel, mert a helybéliek csak így hívják: The Rock. Az oldalába vésett lyukakban távcsővel jól kivehetők a sötét ágyútorkok, és ezek bizony a kontinens felé néznek, ami további következtetésekre ad okot. A csúcson bonyolult anten­narendszer látható, amely szintén katonai célokat szol­gál, és egyáltalán nem olyan avítt, mint a már előbb em­lített elöltöltős, ódon masi­nák. így érem el lassacskán a másik sorompót, és ismét közúton kopog a cipőm sarka. Ékes üdvözlő emlékmű fo­gadja a látogatót, és végre egy Gibraltár felirat, pedig innen kezdve már nemigen lehet el­tévedni. Nézz balra! Font a fizetőeszköz (de azért az eurót sem vetik meg), Bobby a rendőr, még sze­rencse, hogy nem bal oldali a közlekedés. A járdán azért ott a felirat az igazi briteknek: Nézz balra! © A szerző blogja az interneten: http://tarcanklnalom.blog.hu Ésik Sándor világjáró sorozata 65. Ha elmegy a repülő, zöldre vált a lámpa fotó: ésik Sándor Szmogadó bevezetését tervezik a Dolomitokon BOLZANO. A környezetszeny- nyezés korlátozására belé­pődíj bevezetését tervezi a Dolomitok csúcsaira az olaszországi Bolzano. Az öt­letet a Milánóban elindított szmogellenes forgalomkorlá­tozás adta. Az észak-olasz nagyváros központjába behajtó jármű­veknek január 16-ától öteurós díjat kell fizetni. Ugyanennyit akar kérni tavasztól Bolzano is a 2758 méter magas Stelvio hegycsúcsára igyekvő autó­soktól. Már konkrét tarifát is megál- lapitottak: a lakókocsik 12,50 eurót, az autóbuszok 25 eu­rót fizetnének. Sőt, Florian Mussner megyei tanácsos egyenesen azt javasolja, hogy később a Dolomitok egészére vezessenek be belépési díjat. ■ Hókotró a „lisztes” repülőtéren Nagytakarítás a Lufthansa-gép előtt, fotó: mti, koszticsák szilárd 1ÜSP W ]£**> S •LJL -V«J Miért jó előfizetőnek lenni? Mert minden, legalább egyéves előfizetéssel rendelkező olvasónknak jár a Kelet hűségkártya, amellyel több száz elfogadóhelyen lehet engedménnyel vásárolni, illetve szol­gáltatást igénybe venni. Különösen a családoknak kedvező a használata, hiszen az elfogadóhelyek között minden korosztály találhat magának kedvezményre jogosítót. így az általánosan szükséges termékek és szolgáltatások körében egy esztendő alatt akár 50 ezer forint is megtakarítható. Legyen hűséges, spóroljon tízezreket a Kelettel!

Next

/
Thumbnails
Contents