Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-06 / 31. szám

2012. FEBRUÁR 6.. HÉTFŐ 2 Mindenfelől KEHT Háttér: Egymásra rakódtak a terhek Az elemző szerint működnek a piaci kiegyenlítő mechanizmusok: ha nem egy ú] magyar légitársaság, akkor egy másik cég veszi át a Malév helyét. Hogy jutott a Malév idáig? A Malév az elmúlt évtizedben egyszer sem tudott nyereséges évet zárni, aminek következtében a vállalat fo­lyamatosan növelte hiteleit. Mindezek egyre nagyobb terhet jelentettek számára, arról nem beszélve, hogy eközben a működési költségek is magasak voltak. Ráadásul a járatok alacsony kihasználtsággal működ­tek, amit csak tovább súlyosbított a diszkont légitársaságok megjelenése, illetve az egyre emelkedő üzemanyag- árak. Eközben a Malév az évek során, hogy pótolja bevételeit, fokozatosan megszabadult azoktól a vagyon­elemektől, amelyek nem kötődtek szorosan a légközlekedéshez. Ezek a folyamatosan egymásra rakódó terhek végül elvezettek oda, hogy a légitársaság kénytelen volt leállítani tevékenységét. A Fidesz az MSZP újabb szekrény­ből kihulló csontvázának nevezi a Malév ügyét. Mi ennek az oka? A légitársaság problémái kétségkívül nem az Orbán-kormány idején kez­dődtek, azonban a jelenlegi kabinet sem tett semmit, hogy a hosszú évek óta veszteségesen működő céget reorganizálja. A Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány idején voltak kísérletek a Malév „megmen­tésére”, azonban mind a légitársaság privatizációja, mind pedig újraálla­mosítása végül kudarcnak bizonyult. A kormányok pedig csak annyit csináltak, hogy a folyamatosan jelen lévő veszteségeket állami támogatás formájában igyekeztek kompenzálni, de világos és következetes irányvonal hiányában (az állandóan cserélődő menedzsment miatt) lehetetlen volt a légitársaságot konszolidálni. Az előző kormányok tehát akárcsak a jelenlegi, összességében nem tettek mást, mint fenntartották az aktuális helyzetet. Hogyan befolyásolja a Malév leállása hazánk nemzetközi meg­ítélését? Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából nem sokat számít a Malév leállása. Nem a légitársaság megléte dönti ugyanis el az ország külföldi megítélését, sokkal inkább a kormány gazdasági tevékenysége a mérvadó. Természetesen rövidtávon okozhat presztízsveszteséget és kellemetlenségeket a cég csődje és az, hogy a járatok kiesésével ideiglenesen a nemzetközi légi forgalomban is csökken az ország szerepe, azonban hosszabb távon működnek a piaci kiegyenlítő mechanizmusok. Ha nem egy új magyar légitársaság, akkor egy másik cég veszi át a Malév helyét. Milyen lépések várhatók ezután? Az első lépések egyértelműen a vesz­teségek minimalizálása és az utasok biztonságos hazaszállítása irányába történtek, illetve történnek jelenleg is. Egy csődeljárásnak megvannak a maga szabályai, így elsősorban a hite­lezők valamekkora mértékű kártalaní­tására is sor kerülhet. Kérdéses azon­ban, hogy a jövőben létrejöhet-e újabb nemzeti légitársaság. A kormány eddigi nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy igen, ráadásul a Malév javuló részmutatói (például fokozódó kihasználtság) azt mutatták, hogy lehetséges akár a veszteségek nélküli működés is, alacsonyabb költségekkel. Egy új, tiszta lappal, nehéz örökség nélkül induló nemzeti légitársaság erre tehet kísérletet. Kérdéseinkre válaszolt: Gyomoré Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője Görög-csőd márciusban? Berlin. Egyáltalán nem lehe- usban fizetésképtelenséget tetlen Görögország csődje, jelenthet az euróövezeti or- a súlyos adósságválsággal szágok pénzügyminiszteri ta- küszködő állam már márci- nácsának vezetője szerint. MTI Devizaárfolyam (2012.02.05.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 291,25-1,34 USA dollár 221,21-1,43 Svájci frank 241,60-1,24 Angol font 350,49-1,95 Román lej 67,00-0,30 Ukrán hrivnya 27,52-0,18 Horvát kuna 38,40-0.18 Lengyel zloty 69,45-0,21 & gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB ® Nyilatkozik Ambrus Attila tudatta, hamarosan készen áll egy nyilvános szereplésre - el­lenérték nélkül. FOTÓ: MTI, M.B. Lapszemle Malév után India? Malév óriásplakátok a repülőtérre vezető út mentén fotó: mti, l.p A Malév leállásának kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is az ágazat nehézségeiről írt. BERLIN, PÁRIZS. A Frankfur­ter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap elem­zést és kommentárt is közölt szombaton a légi fuvarozási ágazatban mutatkozó válság- jelenségekről a Malév leállá­sának apropóján. A lap emlékeztetett, hogy néhány napja ment tönkre a Spanair spanyol és a Cirrus Airlines német légitársaság is, a folyamatnak pedig koránt sincs vége, hiszen már látha­tó, hogy a Malév után a kö­vetkező válsággócpont India lesz, ahol az Air India állami légitársaság és a Kingfisher nevű magán légitársaság is a csőd szélén egyensúlyoz. A Malév leállásából minde­nekelőtt a Wizz Air, az állami légitársaság legnagyobb ver­senytársa profitálhat, és a 66 éve működő cég kiesésével keletkező űr kitöltésével az Austrian Airlines is próbál­kozhat - írta a lap. Ulrich Friese Az igazság órája című kommentárjában megjegyezte: „a Spanairnél és a Malévnál az bosszulta meg magát, hogy alábecsül­ték a fapadosok” erejét. Többen is küszködnek A Malév működésének felfüg­gesztése kapcsán a Le Figaro című francia napilap hétvégi számában arról ír, hogy egyre bővül a nehézségekkel küsz­ködő európai nemzeti légitár­saságok listája. A lengyel LOT, a portugál TAP és a skandináv SAS éppen privatizáció alatt áll. „Befellegzett a kis nemzeti légitársaságok azon modell­jének, amely évtizedeken át lehetővé tette számukra a túlélést. Túl kicsik a nemzet­közi piacon olyan nagy euró­pai csoportokkal szemben, mint az Air France-KLM, a Lufthansa és az IAG. A bel­ső piacon pedig a fapadospk konkurálnak velük” - mondta a lapnak Bruno Goutard, az Euler Hermes hitelbiztosító szakmai tanácsadója. Erre utal a lap szerint, hogy né­hány órával a Malév döntése után a Ryanair bejelentette, hogy négy repülőt telepít Bu­dapestre, ahonnan áprilistól a múlt hónapban jelzett 5 he­lyett 31 útvonalra kínál jegye­ket. MTI Hétvégi nyilatkozatok a Malév csődjéről Az MSZP szerint elkerülhető lett volna a Malév leállása, ha a kabinet figyelembe veszi azokat a megoldási javaslatokat, amelyeket a Bajnai-kormány Oszkó Péter vezette pénzügyminisztériuma kidolgozott. Józsa István frakcióvezető-helyettes szombaton sajtótájékoztatón azt mondta: ezután nehezebb lesz egy nemzeti légitársaság alapítása, mint ha az Orbán-kormány az elődje alatt született forgatókönyveket követve időben előkészíti egy olyan új társaság létrehozását, amely azonnal átvehette volna a Malév feladatait. A Fidesz szóvivője szerint a Malév ügyében az MSZP tovább folytatja „szánalmas és hazug magyarázkodását". Selmeczi Gabriella így reagált arra, hogy Józsa István MSZP-s frakcióvezető-helyettes szombati sajtótájékoztatóján elhangzot­takra. A Fidesz szóvivője szerint azonban a légitársaságot éppen 2007 és 2010 között tették tönkre az utóbbi 20 év egyik legrosszabb privatizációjával, és ezt a döntést csak még rosszabbakkal súlyosbították. Jegyzet Ladányi Tóth Lajos Vetítés, csattanó, kerekperec Csak nézünk, mint a moziban. Tátott szájjal, megrökönyöd­ve. A szemünk láttára elszállt egy szimbolikus nemzeti légi- társaság, a fülünk hallatára merészelte kijelenteni a mi­niszter, hogy meg lehet élni havi 47 ezerből. Lehangoló, ahogy a színházigazgatói székfoglaló után utcai tünteté­seken vezették le a felgyü­lemlett feszültséget, elszomo­rító, amint az őt ért vádakat kerekperec visszautasította az élcelődések céltáblájává vált közjogi méltóság. Még ízlelgetjük, miszerint a 43- Filmszemle politikai felhan­goktól sem mentes. Csak nézünk, mint a mozi­ban. A tehetetlenül sodródó kisembereket nagyon meg­vezetik. A fizetések javarésze fájdalmasan kevesebb lett, arcokra fagyott a mosoly a hó elején. Miközben a családi kasszákban tátongó űr kelet­kezett, lassan, de biztosan és látványosan kúsztak fel az árak, amivel egy szimpla bevásárlás során húsbavágó a szembesülés. Az ígéretből kifogyhatatlan földet mostanság sűrű hó bo­rítja. Csontig hatoló, fagyos a hangulat az országban. Pusz­tán az nem vesz róla tudo­mást, aki nem akar. Csak né­zünk, mint a moziban. A vetí­tés megy ezerrel. A csattanót kivárjuk. Addig is a film pereg tovább... Iada@infbrm.hu Ombudsmani segítség BUDAPEST. Az LMP parlamenti frakciója arra kéri Szabó Máté ombudsmant, forduljon Al­kotmánybírósághoz, kérjen utólagos normakontrollt a „súlyosan jogkorlátozó” fel­sőoktatási kormányhatározat miatt - közölte Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő vasárnap. A Felső- oktatás - életre szóló döntés két hét alatt? című sajtótá­jékoztatón a parlament ok­tatási, tudományos és kuta­tási bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy az ombudsman csütörtökön közleményben közölte: sze­rinte jogsértő a kormányha­tározatban meghatározott, a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezési határidő, mti « Az év bortermelője Vida Péter szekszárdi borász Az év bortermelője, fotó: mti, sz. zs. Csurka István halálára: búcsú az írótól és a politikustól Életének 78. évében elhúnyt Csurka István író, politikus. BUDAPEST. Életének 78. évé­ben meghalt Csurka István - tudatta Papolczy Gizella, az író, politikus hozzátartozója szombaton. Az író életének utolsó nyilvános megszóla­lása február 2-án volt a buda­pesti Új Színház társulati ülé­sén, amikor Dörner György, az új igazgató felolvasta a kór­házban fekvő Csurka István társulathoz intézett levelét. Ebben arra biztatta a jelenlé­vőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, sze- retetben dolgozzanak együtt. Kiemelkedő egyéniség volt Szentmártoni János, a Magyar írószövetség elnöke szerint az utókornak úgy kell meg­ítélnie Csurka munkásságát, hogy szét kell választania írói és politikusi tevékenységét. Csurka István tagja volt a Ma­gyar írószövetségnek, és a 60- 70-es évek magyar prózai és drámai irodalmának kiemel­kedő egyénisége volt, ezt senki sem vitathatja, s alkotói tehetségét sem vonhatja két­ségbe senki - hangsúlyozta. „A ’89-es rendszerváltozás ka­rizmatikus figurája volt, nem­csak a politikában, hanem az irodalmi életben is. Részese volt a változások szellemi előkészítésének. Mindenkép­pen a magyar irodalom egyik nagy egyénisége távozott az élők sorából” - mondta. Karinthy Márton, az egyet­len olyan budapesti színház vezetője, ahol Csurka-darabot játszanak, arról beszélt, hogy az alkotó halála után a mű él tovább. A Karinthy Színház igazgatója úgy fogalmazott: „most már a mű él tovább Csurka Istvánból, és azt ját­szani kell, mert kifejezi azt, amit a világról gondolt, több, mint az ember és tettei”. Hoz­zátette, a darabot továbbra is műsoron tartják, hiszen a közönség szereti, és nem a politika diktálja egy színház műsorát, hanem a műsorpo­litika. Részvétnyilvánítók A Jobbik is részvétét fejezte ki Csurka István halála miatt. „Az egyik legna­gyobb magyar drámaíró halálával óriási veszteség érte a magyar kultú­rát. Csurka István a MIÉP vezetőjeként korábban számos, a közéletben elhallgatott tabukérdést vetett fel. Nyugodjék békében" - írta a párt. Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke azt írta Csurka Istvánról: „jó magam többször kerültem vele kapcsolatba. Ha politikai nézeteink különbözőek is voltak, mégis tudtunk normális han­gon szót váltani egymással. Csurka István, nyugodjál békében!" A Thália Színház igazga­tósága közleményében bú­csúzott Csurka István írótól. Mint írták: drámáinak, szín­padi ősbemutatóinak egykor fontos helyszíne volt a Thália Színház. „Munkásságának emlékét őrizzük és ápoljuk” - hangsúlyozták. Rosszak és jók, élet és halál Az MDF utódpártja, a Jólét és Szabadság Demokrata Közös­ség szóvivője közleményében azt írta: Csurka István vérbeli drámaíró volt, igazi színházi ember. „A világ számára rosz- szakból és jókból állt, életből és halálból. Ebből táplálko­zott vitathatatlan irodalmi te­hetsége, és ebből született vi­tatható politikai pályafutása” - fogalmazott Németh Kitti, hozzátéve: a Jólét és Szabad­ság Demokrata Közösség tag­jai „szeretettel és fájdalom­mal” emlékeznek az elődpárt, az MDF alapítójára. mti Csurka István életének fontosabb állomásai Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, emiatt fél évre Kistarcsára internálták. ____ Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Első írása 1954-ben jelent meg, azt követően több regényt, filmforgatókönyveket (Hét tonna dollár, Amerikai cigaretta), rádióhangjátékokat, elbeszéléseket, színmű­veket (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Döglött aknák, Házmestersirató) írt. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját. _____________ ___ __________ Politikai megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal: 1972- ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i POski Kiadónál. _______________________________________________ A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja. Részt vett az MDF ideiglenes elnökségének munkájában, majd az MDF országos elnökségének tagjaként tevé­kenykedett, közben két évig az ügyvezető elnökségnek is tagja. 1991 decembe­rétől egy évig a párt alelnöki teendőit látta el. 1990-94 és 1998-2002 között országgyűlési képviselőként dolgozott.___________________________________ 1993-ban kizárták az MDF-ből. Ugyanebben az évben megalakította a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), amelynek kezdetben elnökségi tagja volt, majd 1993 novemberétől társelnöke, 1994 októberétől elnöke. _________________ 2011 októberében az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György Csurka Istvánt nevezte meg intendánsának. Tarlós István főpolgármester azonban a tiltakozások hatására decemberben felkérte, hogy ne alkalmazza a színházban. Dörner György erre úgy reagált, hogy ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette Csurka intendánsi szerepét. ___________________________________ Az Új Színház ősszel tervezi színpadra vinni egyik utolsó darabját, Ä hatodik koporsót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents