Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-04 / 30. szám

2012. FEBRUÁR 4- SZOMBAT KELET Tíz darab páros jegyet nyerhetnek a válaszadók! nyíregyháza. Idén ünnepel­jük halhatatlan írónk, Örkény István születésének 100. év­fordulóját! Ez alkalomból mu­tatják be február 4-én a Mó­ricz Zsigmond Színházban az író egyik örökérvényű művét, a Kulcskeresőket. Az alábbi kvízjáték helyes megfejtői között tíz páros be­lépőt sorsolunk ki, mely az előadás egyik tetszőlegesen választott időpontjára hasz­nálható fel. A játékszelvényt február n-éig küldhetik visz- sza szerkesztőségünk címére (Nyíregyháza, Dózsa György .u. 4-6.). KM Örkény kérdések Mi volt Örkény István polgári foglalkozása? A: Építészmérnök B: Gyógyszerész C: Matematikatanár AII. világháborúban hadifogságba esett. Hol történt mindez? A: Ausztria B: Jugoszlávia C: Oroszország Melyik művéből készült a nagy sikerű „Isten hozta Őrnagy Úri” című film? A: Tóték B:Voronyezs C: A holtak hallgatása Mikor láttak napvilágot Örkény Egyperces novellái? A: AII. világháború előtt B: AII. világháború és a rendszerváltás között C: A rendszerváltás után Egyik leghíresebb művéből Dajka Margit főszereplésével készült filmválto­zat. Melyik műről van szó? A: Vérrokonok B: Rózsakiállítás C: Macskajáték Cím: Telefonszám: A belvárosi TDM irodában mindenkinek szívesen segítenek FOTÓ: SIPEKI PÉTER Az év TDM szervezete lett a nyíregyházi iroda NYÍREGYHÁZA. A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) rendszer és a TDM szervezetek sikeres műkö­désének ösztönzése érdeké­ben a Magyar Turizmus Zrt. 2011-ben megalapította „Az év TDM szervezete” és „Az év TDM menedzsere” díjat. „Az év TDM szervezete” elismerést a Nyíregyházi Tu­risztikai Nonprofit Kft. nyerte el. A szervezet egymillió forint díjazásban részesül, melyet marketingcélokra használ­hat fel. A díjat a február 1-jén megrendezett 20. Turisztikai Évadnyitó Fogadáson Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója adta át Furkóné Szabó Mariannának, a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetőjé­nek. KM A vízmérő óra fagyhalála ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET A fogyasztónak kell gondoskodnia a víz­mérő fagy elleni védel­méről. csenger, nyíregyháza. - Szét­fagyott a vízmérőaknában a vízóránk, a vizet elzárták, gyermekes családok marad­tak víz nélkül - panaszolta csengeri olvasónk. Véleménye szerint azért történt mindez, mert a közelben árkot ástak. Nem érti, miért nem állítják helyre a szolgáltatást, és mi­ért neki kell kifizetnie az új vízóra 15 ezer forintos díját. Az önkormányzat illetéke­sétől megtudtuk, hogy min­den földmunka leállt a tele­pülésen, +5 fokig a szenny­vízhálózat építési munkálatai is szünetelnek, így ez nem le­het az elfagyás oka. Elmulasztott óvintézkedés A szolgáltató Nyírségvíz Zrt. érdeklődésünkre elmondta: ők sem végeztek ilyen föld­munkát a településen, ugyan­akkor folyamatosan érkeznek a bejelentések Csengerből az aknában elfagyott vízóra meghibásodása miatt.- Tavaly novembertől rend­szeresen értesítjük a fogyasz­tóinkat hírlevelünkben, a nagy hideg beálltától kezdve pedig a médiákon keresztül is, hogy a téli fagykárok el­kerülése érdekében milyen óvintézkedéseket kell meg­tenniük - mondja Pampuch Ennek az órának már ütött az órája... Józsefné, a Nyírségvíz Zrt. Fogyasztói Kapcsolatok Osz­tályának vezetője.- A közüzemi szolgáltatási szerződés és a vonatkozó kor­mányrendelet is egyértelmű­en kimondja: a fogyasztónak kell a vízmérőakna tisztán tartásáról, a vízmérő fagy el­leni megfelelő védelméről gondoskodnia, ahogy azt is, hogy a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul köteles érte­síteni. Fizetnie kell a felelősnek A vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők sértetlen megőrzéséért és védelméért a fogyasztó felelős, és a neki felróható okból megrongá­lódott vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének költségeit köteles a szolgálta­tónak megtéríteni.- A szóban forgó esetben a fogyasztó nem járt el az időjá­rásnak megfelelő gondosság­gal, a belső vezetékhálózatán nem a külső hőmérséklet fi­gyelembevételével választot­ta meg a fagy elleni védelmet biztosító szigetelő anyagot, ezért az ebből eredő kárt és a csere díját meg kell fizetnie - mondta az osztályvezető. Minden ilyen esetben el kell zárnunk a szolgáltatást, mert csak így lehet megakadályoz­ni, hogy a hiba kiküszöbölé­séig a víz megállíthatatlanul ömöljön tovább az aknába. Akcióban a hibaelhárítók A szolgáltató munkatársai folyamatosan cserélik az el­fagyott vízmérőket és állítják helyre a hibákat. A hibaelhá­rító szolgálat éjjel-nappal el­érhető (tel.: 42/523-600), de a ciklon eredetű szél és a hava­zás okozhat áramkimaradáso­kat, valamint lassíthatja kol­légáink helyszínre érkezését, illetve a helyreállítást.- Az elfagyott vízmérők cse­réjére, a hiba elhárítására és a szolgáltatás helyreállítására csak a díj megfizetés után van lehetőség - tette hozzá Pampuch Józsefné. - Nagyon egyedi, indokolt, különös méltányosságot igénylő ese­tekben van arra mód, hogy részletfizetési lehetőséget ad­junk a fogyasztónak. KM Fagykár és vízveszteség megelőzése érdekében:- Győződjenek meg arról, hogy jól záródik-e vízmérő aknájuk fedele!- A hiányzó aknák sérült fedőlapját cseréljék ki, ha hiányzik, azt pótolják!- Az aknát és a vízmérőt szigeteljék hungarocellel, pléddel vagy kartondoboz-darabokkal!- A pincében és a zárt helyen lévő vízmérők, vízvezetékek esetén ellenőrizzék a pinceablak épségét, szigetelését és tartsák azt zárva!- Ellenőrizzék a télen nem használt ingatlanukat az esetlegesen bekövetkező károk megelő­zése, illetve mielőbbi észlelése érdekében!- Figyeljenek arra, hogy a vízmérőben a víztelenítést követően is marad víz, ezért a vízmérő szigetelését! Hajnal Béla lett az új elnök NYÍREGYHÁZA. A TIT Jurányi Lajos Egyesülete a napokban évértékelő és tisztújító köz­gyűlést tartott. Dr. Kelemen Barnabás elnök lemondott, a közgyűlés új elnökének prof. dr. Hajnal Bélát, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kará­nak tanárát választotta meg. Alelnök Vas János, a Magyar Államkincstár debreceni iro­davezetője lett. Az egyesületet 43 éven át (ebből 22 évet igaz­gatóként) szolgáló dr. Hargitai János c. főiskolai docens a jö­vőben közös megegyezéssel az egyesület pályáztatási és minőségirányítási munkáját segíti. Helyére a közgyűlés pályázat útján a TIT volt mun­katársát, Büdszentiné Szép Enikőt választotta meg igaz­gató-képviselőnek. KM-LTL Megújult az élmények fürdője „Szépészeti beavat­kozáson” esett át az Aquarius Élményfürdő. NYÍREGYHÁZA. A megújult gyermek-foglalkoztatót és az új köntösben tetszelgő Termál világot tegnap Podlovics Ro­land, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója mutatta be. Gyermekek sokasága időzött boldogan pénteken a Kincses Szigeten, ahol egy kikötött ka­lózhajó, kincsesláda és konga- sarok fogadta őket.- Nem titkolt célunk volt, hogy a fürdőt még kelleme­sebbé, vonzóbbá tegyük lá­togatóink számára. A termál részleg valósággal kivirult, „elvarázsoltuk” a korábbi komor szellőzőcsöveket. A Gyerekvilág minden négyzet­Nagy dobra verték elégedettségüket a gyerekek fotó: racskó tibor centimétere megtelt élettel, a kis kalandorokat alig tudják visszacsábítani a medencék­be a szüleik - újságolta az igazgató. A tél szerelmeseinek legna­gyobb örömére bejelentették a II. Sóstói Jégkorcsolya-ver- seny és az I. Csúszó alkalmat­lanságok tréfás vetélkedőjé­nek megtartását, február ll-én a társaság és a Sóstói Jégbará­tok Klubja közösen rendezi meg a programokat. KM A Kelet arcképcsarnoka: Aranyi László, akinek a zöld gyep volt az élete Guszti atya, a pohár tej, és a 60 forintos kondipánz Guszti atyat, az iskola hittantanárát említi, amikor a kérdésre vála­szol: ki szerettette meg vele a labdarúgást? 2 oil. U-H. NYÍREGYHÁZA. Ő volt az, aki a tízperces szünetekben a gye­rekek közé dobta az igazi bőr­golyót, ami nagy szám volt, mert otthon csak rongylab­dát kergettek. Aranyi László, merthogy róla van szó, dup­lán nyíregyházinak érzi ma­gát, hiszen a városalapítók ősi fészkeként számontartott Szarvas utcán született, ne­gyedik gyerekként 1932. júli­us 31.-én. Kitűnően végezte a nyolcadik osztályt, továbbta­nulásra azonban nem tellett, ezért tűzkovács ipari tanuló­ként akart boldogulni, hogy ő is mielőbb pénzt kereshes­sen. Egy év után Pesten kop­tatta az ipari iskola padját, ott is kezdett dolgozni a Landler Jenő Járműjavítóban, ahol a szakma fiataljainak vetélke­dőjén országos első lett.- Akkor jött egy telefon Nyíregyházáról, az NYVSC edzőjétől, aki kölyökként lá­tott labdát kergetni, és haza­csalt. A szívem visszahúzott, jöttem is rögvest, a fűtőház­ban kaptam munkát. Először két hétig csak tisztára seper­tem a szénnel fűtött mozdo­nyokat, s csak aztán kaptam focista „státuszt”. Ám ez a titulus neki sem pénzkereseti lehetőséget je­lentett (mint manapság), csak annyit, hogy hattól-kettőig dolgozott, utána spuri haza átöltözni, s háromkor már ott volt a Vasutas első csapatának tagjai között. Erről jut eszébe: még ifista korában egy pohár tej volt a „prémium”, akkor nem is hallottak a kóláról. Az­tán jött a katonaság, amit ő sem úszhatott meg, pedig már mozdonyvezető-jelöltnek szá­mított. Vásárhelyen szolgált, nyilván ott is felfedezték ben­ne az ügyes focistát: egészen a Csongrád megyei válogatottsá­gig vitte. Leszerelés után - bár az apja ellenezte - újból enge­dett a csábításnak: Spartacus- mezt húzott magára, munkát pedig a Vas- és Fémipari KTSZ- nél kapott, meósként, az akkor szokásos két órányi munkaidő kedvezménnyel (innen is ment nyugdíjba).- Ez volt az anyagi elisme­rés, mert az NB Il-es focis­ták is hetente csak 60 forint kondipénzt kaptak, no meg meccsek után egy közös va­csorát. Persze, már akkoriban is voltak gazdagabb egyesüle­tek. Emlékszem, hogy az NB I. B-ben a Ganz Mávag csapa­ta különgéppel érkezett hoz­zánk, köztük néhány későbbi válogatottal. A Bujtos-pályán 7500 néző előtt játszottunk, s én egy szögletből rúgtam a győztes gólt a vendégek ka­pujába, merthogy akkor ép­pen szélsőt játszottam. A szép karrier aztán 1967- ben véget ért: szalagszaka­dás és porcleválás miatt egy Diósgyőr elleni rangadón ágyon vitték le a zöld gyepről, melyhez annyi kedves emlé­ke fűződött. Azt sem titkolja, hogy sok, nála jobb játékostól leshette el a foci szépsége­it. Sorolni kezdi a neveket: a Hargitai fiúk, Pilcsuk, Galló, Nagy Zoli, Pocsai, Siska Laci, Papp „Szuszka”, Eszenyi, Divinyi meg Harcsa Zoli, no és Kaskötő, Pongó, Csürke - de gyorsan abbahagyja, mert biztosan sokan megsér­tődnek, ha nem említi őket. Nyolcvan százalékuk me­gyebeli srác volt! Neki ezek a sportolók példapépek marad­nak holtukban is. Csak az aktív versenyzés­től vált meg, edzőként dol­gozott Vajától Rakamazig, Újfehértótól Ibrányig. Pá­lyaedzőjének kérte fel az NB I-ben Temesvári és Dalnoki is, közben leérettségizett, Zila­hi József felkérésére nyolc évig szakértőként dol­gozott a megyei szövet­ségnél. Természetesen időközben megnősült, s felesége, Gál Piroska már egy év múlva szült is neki egy remek srácot, Lacikát.- A sok boldog óra és nap, a kitüntetések mellett tragédi­ák is elkísértek. Menthetetlen vérzékenységben elvesztet­tük drága fiunkat 15 éves ko­rában, tavaly pedig imádott feleségem hagyott itt gyó­gyíthatatlan betegség után. Egyedül élek, a koromhoz illő betegségemet gyógyítgatom, sokat segítenek a barátok, kü­lönösen az Eszenyi-házaspár. Csak az éjszakák, azok nagyon magányosak, «T fájdalmasak. ANGYAL SÁNDOR Aranyi László fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents