Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-04 / 30. szám

2012. FEBRUÁR 4.. SZOMBAT KELET Hirtelen jött vészhelyzet A Malév más légitársa­ságoktól is segítséget kér, csoportos létszám- leépítés lesz. Budapest. A Malév vezetősé­ge, bár felkészült a cég eset­leges leállására, mégis hirte­len vészhelyzetnek nevezte, hogy a tel-avivi reptéren már nem szolgálták ki a Malév-gé- pet, így a rendkívüli igazgató- sági ülésen az azonnali leállás mellett döntöttek. Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke és Limburger Lóránt megbízott vezérigazgató a cég mellé kirendelt rendkívüli vagyon­felügyelőkkel közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy össze­sen 7200 pénteki utast érint a leállás. Több mint 3700- zan várakoznak külföldön és 3500-zan Budapesten. A Ma­lév felvette már a kapcsolatot más légitársaságokkal, hogy segítséget nyújtson az utasok elszállításában. Hiába vártak az utasok péntek reggel Berényi János arról számolt be, hogy a Tel Aviv-i gépet nem akarták kiszolgálni, csak tetemes összeg fejében. Ha ezt a cég kifizeti precedenst teremtett volna, erre pedig FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD nincs megfelelő likviditása - tette hozzá. Amíg van remény... A légitársaság utasait az ügy­félszolgálaton (Magyarország­ról 40/21-21-21, külföldről: +361-802-11-11 számon) hív­hatják. Azok, akik külföldről szeretnének hazajutni, más légitársaságnál kell, hogy je­gyet vásároljanak, hivatkozva a Malév leállására, a számlát pedig a Malévhoz kell benyúj­tani. Azoknak is a Malévhoz kell fordulniuk, akiknek a következő hónapokra van je­gyük, de ezek sorsa egyelőre bizonytalan. Arra a kérdésre, miért lehetett még csütörtö­kön is Malév jegyet vásárolni azt válaszolta: felelősen jártak el, „addig amíg van remény a működésre el kell adni a je­gyeket, a helyzet azonban éj­szaka változott jelentősen. A Malév rendkívüli va­gyonfelügyelője hamarosan bejelenti a csoportos létszám- leépítést, csak az operatív működéshez szükséges lét­számot tartják meg. Az elbo­csátás nem érinti a leánycége­ket. A vállalat munkavállalói a januári béreket megkapják. MTI „Tíz perccel a leállás előtt Hónapokba telhet egy még nyugtatott a Malév” új társaság indítása BUDAPEST. A Malév leállása előtt tíz perccel még' meg­nyugtató levelet kapott egy utas a légitársaság contact centerétől, amelyben azt ír­ták szó sincs leállásról, még tavasszal sem - számolt be az origo.hu pénteken. A hírpor­tál szerint az ügyfélszolgálat az aggódó, utasnak küldött válaszlevélében úgy fogal­mazott: „Jelenleg is van(nak) légitársaság(ok) csődeljárás alatt, azok is működnek. Mi is ezt tesszük. Egyelőre szó nincs arról, hogy a Malév tavasszal leállna. A repülés folyamatos, a menedzsment tájékoztatása szerint folya­matos lesz a jövőben is. Az összes nagy külföldi online agency továbbra is árul Malév jegyeket, ahogyan eddig is” - írta az origo.hu a válaszleve­let idézve. „Sajnos a jegyét csak annak szabályai szerint tudjuk mó­dosítani, más légitársaság já­rataira pedig egyáltalán nem tudjuk áttenni, hisz szó nincs a gépe törléséről. Tanácsot annyit tudok adni, hogy a je­gye miatt aggódnia felesleges. Szinte biztos, hogy el fog tud­ni utazni és vissza is fog tudni jönni vele. A légitársaság ma nincs rosszabb helyzetben, mint volt egy hete, vagy egy hónapja” - állt az ügyfélszol­gálat levelében. mti Budapest. Továbbra is vizs­gálja a fejlesztési tárca egy bu­dapesti központú légitársaság megalakításának lehetőségét, és mindent megtesznek a te­vékenység folytatásáért - kö­zölte a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára pénteken. Az Európai Bizottság elma­rasztaló határozata nyomán 100 milliárdot kellett volna visszafizetnie a társaságnak, a cég jelenlegi adóssága mellett erre nem lett volna képes, és a hitelezők türelme is elfogyott - mondta Völner Pál. Arról, hogy az állam be- száll-e egy új légitársaságba, az államtitkár azt mondta, hogy további tárgyalások­tól függ. Optimista forgató- könyvnek azt nevezte, ha magánbefektetők hoznák lét- rp az új céget. Több érdeklődő volt eddig is a Malév iránt, de a helyzet a cég leállásával megváltozott - hívta fel a fi­gyelmet Völner Pál. Ebben a helyzetben a befektetési elképzeléseket is újra kell ér­tékelniük az érdeklődőknek - mondta. Az MTI kérdésére kifejtette: az új társaságnak kell hogy legyen gépe, a ha­tósági engedélyek kiadása pedig hónapokba telhet, de elsősorban nem ezen, hanem a piacon múlik, hogy mikorra állhat fel egy új cég. mti Devizaárfolyam (2012.02.03.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 291,25-1,34 USA dollár 221,21-1,43 Svájci frank 241,60-1,24 Angol font 350,49-1,95 Román lej 67,00-0,30 Ukrán hrivnya 27,52-0,18 Horvát kuna 38,40-0,18 Lengyel zloty 69,45-0,21 ) gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Debrecen: nem jó, s nem rosszabb DEBRECEN. A Malév csődje sem pozitívan, sem negatívan nem befolyásolja a debreceni re­pülőtér forgalmát, hiszen me­netrend szerinti Maiévjáratok nem indulnak Debrecenből - mondta lapunknak Papp Csa­ba, az Airport-Dehrecen Kft. ügyvezető igazgatója. - Igaz, a nyári charterjáratok között eddig voltak Malév gépek, de az idei szolgáltatásról még nem egyeztek meg, mind­emellett egy ezer euró alatti kintlévőségünk maradt a Ma- lévval szemben - közölte, ékn ® Földön a Malév-gépek A Malév repülőgépei parkolnak a Budapest Liszt Ferenc Nem­zetközi Repülőtéren, miután a légitársaság leállt és bejelentette az összes járatának törlését. fotó: mti, kovács tamás « Beleerősítenek Michael Cawley, a Ryanair légitársaság helyettes ügy­vezető igazgatója bővítést jelentett be. fotó: mti, b.l. Pártreakciók Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy találjon kellő kompetenciával rendel­kező szakembert a Malév ügyeinek kezelésére, és tegye le a garanciákat a nemzeti érdek képviseletére. Szanyi Tibor, a párt elnökségi tagja pénteken azt mondta, hogy a Malév esetében „a nemzeti érdekek elárulása történt”. A politikus arcpirítónak tartotta, hogy a miniszterelnök a szocialista kormá­nyokra hivatkozik az ügyben, hiszen - mint mondta - a Fidesz több mint másfél éve kormányoz „és nyoma sincs annak, hogy a Malév tekinteté­ben tett volna bármit is”. Hozzátette: a Fidesznek azért sincs oka a 2 00 2 és 2010 közötti kormányokra muto­gatni, mert a párt képviselői akkor is beleláttak az ÁPV Rt. munkájába. A Jobbikot felháborítja a Malév kény­szerű leállása. Völner János frakció­vezető-helyettes közleményében azt Irta: a Malév a róla készült Fehér Könyv szerint évente 70 milliárd forint bevé­telhez juttatta az államot, miközben tavaly 24 milliárd forintos veszteséget termelt, a légitársaság pénzügyi egyenlege tehát még a vállalat vesz­teséges működése ellenére is jelentős, több tízmilliárd forintos többletet mutatott az állam szempontjából. „A Malév csődjéhez a végső lökést az EU állami támogatást megtiltó döntése adta meg, tehát közvetlenül Brüsszel tehet a Malév körül kialakult áldatlan állapotokról" - közölte. Az LMP szerint pénteken átverték a Malév utasait, így több ezren joggal teszik fel a kérdést, hová tűnt a jára­tuk, illetve a történtekről miért nem mond semmit a légitársaságért felelős miniszter. Vágó Gábor, a párt ország- gyűlési képviselője hangsúlyozta: a magyar légitársaság csődje bebizonyí­totta, hogy nemcsak az MSZP, hanem a Fidesz is rossz gazdája az állami vagyonnak, és nem képes működtetni a céget. Mint mondta, az ugyan ma nyilvánvalóvá vált, hogy a Malév jelen­legi formájában működésképtelen, de az LMP szerint egy nemzeti légitársa­ságra ettől függetlenül is szükség van. Repülőjáratban nem lesz hiány Budapest. Több légitársaság is jelezte, hogy a Malév le­állása miatt a reptereken re­kedt utasok igénybe vehetik szolgáltatásaikat, különböző kedvezményekkel, illetve szükség esetén nagyobb gé­peket indítanak. A Ryanair például Budapestre telepíti 4 Boeing gépét, két héten belül megnyitja budapesti bázisát, ahonnan 31 útvonalra kínál je­gyeket, és várja a korábbi Ma- lév-dolgozók jelentkezését. Az Air France-KLM alternatív megoldásokat javasol azon utasainak, akik a Malév által üzemeltett közös járatokra váltottak jegyet. A British Airways pedig fontolgatja na­gyobb repülőgépek közleked­tetését Budapestre. mti IiilWwntir Simonná Felsőoktatás szülői nézőpontból Az új felsőoktatási törvényben a szimbolikus intézkedések mellett nem találunk olyan megoldást, amelyből követ­keztetni lehetne a felsőoktatás megújulására. Nem került sor olyan rendelkezések módosítására, amelyek eddig is akadályozták a hallgatókat képességeik kibontakozásában. Kiemelt terület a törvényben a felsőoktatást igénybe vevő hallgatók egyéni felelőssége és felelősségre vonása. Arra vonatkozóan semmilyen előírás nem található, hogy milyen szankció alkalmazható abban az esetben, ha rossz hatékonysággal folyik a főiskolai, egyetemi oktatás. Felsőoktatási felvételi időpont: miután február 2-án délelőtt - az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közzé tette Szabó Máté álláspontját, mely szerint „a kialakult helyzet nem biztosít kellő időt a megalapozott döntések meghozatalához, és ezzel sérülnek a fiatalok jogbiz­tonság következményéből fakadó jogai”. Még aznap délután az oktatási állam- titkárság közölte, hogy 9 nappal meghosszabbították a jelentkezési határidőt. Az oktatási államtitkárságnak nem a középiskoláknál kel­lett volna tájékozódni, hogy ismerik-e a felsőoktatásba lépés új feltételeit, hanem - a fajsúlyos döntés meghozatala előtt - időben össze kellett volna hívni az érdekeltek képviselőit, azaz az Országos Diák Képviseleti Tanácsot és az Országos Szülői Érdekkép­viselői Tanácsot, bár utóbbit 2011. október 18-án - vélet­len vagy tudatos - szóbeli közlés alapján megszüntették. Annak ellenére, hogy a még hatályos közoktatási törvény értelmében működnie kellene. A mindenkori oktatásért felelős miniszter tanulói és szülői jogokkal összefüggő döntései előkészítésében közre kellene működnie a két tanács tagjainak. Igaz, nincs oktatási miniszter, akkor meg mit is várjunk. Forráskivonás eredménye a keretszám csökkentése: Orbán Viktor nemzetstratégiai kérdésnek tekinti a felső- oktatási reformot, ezért magához vonta a 2012-es keret­számok véglegesítésének jogát. Magyarország már eddig is az OECD országok utolsó harmadában volt az oktatási ráfordításokban, és ennél még rosszabb a helyzet, ha csak a felsőoktatási forrásokat vesszük figyelembe. A mostani forráskivonás után megerősítjük helyünket, miután az egy főre eső hallgatói ráfordításokban most is sereghajtók va­gyunk. A felsőfokú végzettségűek aránya is ennek megfe­lelően alakul. A 30-34 éves korosztályban 2009-ben nálunk 23,9 százalék, az EU-ban 32,3 százalék volt a diplomások aránya. Magyarországnak van egy vállalása is, ugyanis a kormány azt ígérte, hogy 2020-ra e korosztály 30,3 százalé­ka lesz diplomás szemben a többi EU-s országgal, amely 40 százalékot vállalt. Ez csak akkor teljesülhet, ha a magyar családok, ki tudják fizetni a drasztikus tandíjakat. Képzések összege ismertebb nevén tandíj: A felsőoktatá­si közszolgáltatás megrendelője a lakosság. A felsőoktatást az adófizetők - szülők, és a tanulmányaikat diákmunka mellett végző hallgatók - finanszírozzák, nem az állam. Az állam csak elosztja, felügyeli, és ellenőrzi a pénz felhasz­nálást és az oktatás színvonalát. A nagykorú gyermekeit eltartó szülők gyermekeik társadalmi mobilitása érdeké­ben befektetnek a felsőoktatásba, amikor gondoskodnak gyermekük főiskolai, egyetemi továbbtanulásához szük­séges feltételekről. A szülőknek kell vállalni a kockázatot, ha gyermekeiket a felsőoktatási rendszer nem készíti fel megfelelő szinten, és az ott szerzett tudást nem tudják alkalmazni a munkaerőpiacon, azaz nem tudnak elhe­lyezkedni. A felsőoktatási törvény által előírt díjak és más fizetési kötelezettségek veszélyeztetik a jövedelem nélküli hallgatók megélhetését, ezáltal a szociális biztonsághoz való jogot. Hova lett az esélyegyenlőség? Hány bőrt akar­nak még lehúzni a szülőkről és a lelendő hallgatókról? Hallgatói szerződés: Elfogadhatatlan, hogy a képzési idő kétszereséig kötelező legyen állami támogatás esetében a hallgatói szerződéskötés. Mi ez, ha nem röghöz kötés, hogy akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük, a nőknek, ha három gyermeket szülnek, elengedik a visszafizetést. Hány éven belül kellene a 3 gyermeknek megszületnie? Az oly sokszor szidott átkosba, ha 5 éves volt a képzés és a munkáltató fizette a felsőoktatás költségét, akkor 5 éves szerződést kötött a képzést igénybe vevő és a képzést finanszírozó, azaz 5+5 év. Az új felsőoktatási törvény rendelkezéseinek többsége nem fogja érinteni a jelenleg hallgatói jogviszonyban levő diákokat, mivel az módosításokat csak felmenő rendszer­ben lehet bevezetni, ezért túlzónak tartjuk a hallgatók képviselőivel történő sorozatos egyeztetéseket. Szerzőnk a Szülők Egyesülete a Gyermekekért elnöke A 30-34 éves korosz­tályban 2009-ben nálunk 23,9 száza­lék, az EU-ban 32,3 százalék volt a diplo­mások aránya. Toldi Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents