Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-24 / 47. szám

2012. FEBRUÁR 24. PÉNTEK KELET Kritikus pont az államadósság szerkezete A magyar államadós­ság közel 66 százaléka külföldi kézben van. Budapest. A szakértő szerint az a lényeg, hogy az állam- adósságon keresztül ne nö­veljük az ország kiszolgálta­tottságát, és hogy képesek legyünk azt kezelni, „mene­dzselni”. O Mikor és hogyan alakult ki az államadósság? ZSIBORÁS GERGŐ: A külön­böző államok már igen régóta vesznek fel hitele­ket, egészen a középkorig visszamehetünk. Az ismert Fugger-család a XV. századtól kezdve nyújtott hiteleket a nagy európai uralkodóházak­nak, így például a Habsbur­goknak is. Az államadósságba beletartozik az önkormány­zatok és a központi költség- vetés tartozása, ide értve az állami cégektől átvállalt hiteleket vagy az állami beruházásokat menedzselő intézmények tartozásait és Adósságszerkezet A központi költségvetés adósságszerkezete, 2 012. január 31 -ei állapot Forint- Deviza ­kötvény állampapír ............—■ 1 g .............■■■#■ ■ Forint- Forint- Deviza­Kincstárjegy hitel hitel /^-.fiRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: ALLAMRAPIR.HU Forintban és devizában is jelentős mértékű az állam adóssága FOTÓ: INTERNET az állami garanciavállalásból származó hiteltartozásokat is. Az államadósságot az uniós módszertan alapján a GDP arányában számolják ki, ez most az Eurostat és az MNB adatai alapján a GDP 80,3 százaléka Magyarország esetében, amiben még nincs benne az önkormányzatok tartozása. O Kiknek tartozunk? ZSIBORÁS GERGŐ: Az Ál­lamadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a mint­egy 20 500 milliárd forintnyi magyar államadósság 48 százaléka deviza állampapír vagy devizahitel, 3 százaléka forinthitel, 10 százaléka fo­rint kincstárjegy, a maradék 39 százalék forintkötvény. A magyar állam több eszközön keresztül is forráshoz tud jutni, elsősorban különböző lejáratú kötvények, kincs­tárjegyek és hitelek formájá­ban. Magyarországot is sok magánhitelező finanszírozza például állampapírokon keresztül, így bankok, kü­lönböző alapok, nemzetközi szervezetek is. Pénzintéze­teken keresztül a lakosság is hitelezheti az államot, a magánnyugdíjpénztárak portfoliójában például 1400 milliárd feküdt állampapír­okban. Tavaly decemberben derült rá fény, hogy a Mark Möbius befektetési guru által kezelt amerikai Templeton- alapok alaposan bevásároltak a magyar kötvényekből: közel 1000 milliárd forintnyi állampapír van a Templeton kezében, vagyis az ország forint- és devizaadósságának egytizede. © Hogyan hat az állam- adósság a forint árfo­lyamára? zsiBORÁs gergő: Egyelőre inkább arról beszélhetünk, hogy a forint árfolyama hat az államadósságra. Mint a fenti válaszból is kitűnik, a magyar államadósságnak ma­gas a devizakitettsége, vagyis ha a forint árfolyama elszáll, az magával vonja az adósság­ráta emelkedését. így történ­hetett meg az, visszautalva a magánnyugdíjpénztárakra, hogy a kasszáktól átvett 1400 milliárd forintot a kormány bevonta,, így hirtelen 76 százalék környékére esett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, csak­hogy ez, amikor a forint az euróval szemben a 300-as szinteket ostromolta, ismét 80 százalék fölé kúszott. Magyarország sérülékeny­ségének egy igen neuralgi­kus pontja az államadósság szerkezete, illetve az a tény, hogy - a rendelkezésre álló adatok alapján, számítá­saink szerint - az adósság közel 66 százaléka külföldi kézben van. A jóval nagyobb államadóssággal rendelkező Olaszország (adóssága a GDP 100 százalékát is meghaladja) például azért kevésbé sérü­lékeny, mint Magyarország, mert államadósságának 80 százaléka belföldi kézben van. A forint árfolyamát sok tényező alakíthatja, az állam- adósság magas szintje régóta fennálló probléma, olyan kockázat, amit a piacok már rég beáraztak. O Melyek azok a tényezők, melyek tovább növelhe­tik az adósság mértékét? ZSIBORÁS gergő: A forintár- folyam elszállása önmagá­ban növeli az államadósság szintjét, de újabb kötele­zettség-vállalások miatt is nőhet. Ebből a szempontból fontos az ország gazdasági teljesítménye, hiszen például a maastrichti kritériumok is a GDP arányában adják meg az elfogadható adósságszin­tet (60 százalék), vagyis ha zsugorodik a gazdaság, az adósságráta szintén nő. © Van-e arra reális esély, hogy Magyarország vala­mikor visszafizesse az összes államadósságát? ZSIBORÁS GERGŐ: Nem hiszem, hogy bármikor is célként fogalmazódott meg az, hogy Magyarország az összes adós­ságát visszafizesse. Az állam- adósságot alacsony szinten tartani, annak szerkezetét eltolni abba az irányba, hogy több legyen belföldi kézben (az ÁKK most törekszik is erre), valamint kisebb legyen a devizakitettsége, ésszerű és logikus lépés, hiszen az or­szág kevésbé lesz kiszolgálta­tott. Egyrészt nem éreznénk meg annyira az árfolyam­hatást, másrészt a belföldi befektetők valószínűleg nem szabadulnának meg gyorsan papírjaiktól például egy-egy leminősítés vagy piaci rossz hír hallatán. Elsősorban tehát az adósságszerkezet átala­kítása lenne fontos, persze emellett csökkenteni kell az adósság szintjét a megfelelő szerkezet-átalakításokkal és a gazdasági növekedés bein­dításával. Személyes vélemé­nyem szerint nem lesz olyan, hogy Magyarország vissza tudja majd fizetni a teljes adósságát, de ez nem is baj. A lényeg, hogy az államadós­ságon keresztül ne növeljük az ország kiszolgáltatottságát és hogy képesek legyünk azt kezelni, „menedzselni”. Érdekességként jegyezném meg, hogy viszonylag magas államadóssággal rendelkező országok is képesek nagyobb gond nélkül létezni. Ilyen a már említett, közel 120 százalékos államadóssággal rendelkező Olaszország, valamint eklatáns példa erre Japán, ahol az adósság meg­haladja a GDP 200 százalékát is, de azt a lakossági megta­karítások kiugróan magas aránya képes ellensúlyozni. ÉKN-HE Zslborás Gergő, a Privátbankár.hu szakújságírója fotó: magánarchIv Forintgyengülés és lakossági terhek Milyen hatással lehet a magyar államadósság változása a lakosság és az egyes emberek életére? Budapest. Kérdésünkre Szemán Ábel, a K&H Piaci Igazgatóság szenior üzletkö­tője válaszolt. „Hazánkban az elmúlt két évtizedben a központi költ­ségvetést beruházások he­lyett jóléti kiadások tették deficitessé, ez emelte meg az államadósság szintjét. A rend­szerváltást követő gazdasági visszaesésre válaszul a kor­mányzatok a szociális rend­szert bővítették, és a nagy vo­lumenű szerkezeti reformok Az államadós­ság és annak csökkentése még nagyobb ter­het hozna a lakosságnak. SZEMÁN ÁBEL (társadalombiztosítás, közok­tatás, MÁV, BKV) az esetleges társadalmi ellenérzés miatt lekerültek a napirendről. A költségvetési költésekből adódóan tehát ekkor jobban éltünk, mint azt a termelé­kenység indokolttá tette volna, ezt azonban folya­matos eladósodás kísérte. A kedvező nemzetközi környe­zet olcsó hitelekből mindezt lehetővé tette. A hitelbőség fogyasztásbővülést hozott, és azt a látszatot keltette, hogy a termelékenység növekedé­se nélkül is emelkedhet az életszínvonal, az új évezred nemzetközi pénzbősége pe­dig hosszú távon megmarad” - vázolta az előzményeket. Államadósság, mérlegen „A 2009-es recesszióval és a munkanélküliség emelkedé­sével a hitelből finanszírozott fogyasztás megakadt. Az ál­lamkötvények kamatterhei jelentősen megnövekedtek, amely közvetlen (áfaemelés) vagy közvetett (különadók) formában terhelik az amúgy is magas magánhitel-állo­mánnyal rendelkező lakossá­got. Az államadósság csök­kentéséhez elengedhetetlen a külföldi befektetői bizalom visszanyerése, hiszen a fo­rintban számolt államadós­ság tovább emelkedett a hazai gazdaságpolitikai intézkedé­sek és az európai adósságvál­ság együttes hatásaként je­lentősen meggyengülő forint miatt. Ha a forint a jövőben eset­leg tovább gyengülne, a tarto­zás tovább növekedhet, így az államadósság és annak csök­kentése még nagyobb terhet jelentene a lakosságnak, hi­szen ez az állami kiadások je­lentős visszafogásával érhető elsősorban el” - jelentette ki Szemán Ábel. ÉM-SZK Államadóssági kisokos Az államadósság egy adott ország­ban a helyi (önkormányzati), a szövetségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege. Fogalmába beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült pénzalapok és az állami beruházáso­kat kezelő intézmények hitelei, vala­mint az állami vállalatoktól átvállalt hiteltartozás is. Névleges törlesztés, ha az állam az adósság törlesztésére újabb hitelt vesz fel. Hitelfelvétel történhet a kormányzat különböző szintjein (központi, szövetségi és helyi szervek adósságai). Az államadósság belföldi finanszí­rozása történhet:- Államháztartáson belül- Jegybanki hitelnyújtással- Üzleti bankok által, értékpapírok vásárlásával- Vállalatok és a lakosság által Az államadósságot külföldről finanszírozhatják:- Nemzetközi szervezetek -Más országok- Külföldi bankok- Nemzetközi alapok- Külföldi befektetők Az államadósság finanszírozásá­nak eszközei:- Hosszú- vagy középlejáratú kötvény- Rövid lejáratú kincstárjegy és kincstári váltó- Hosszú lejáratú kölcsön és hitel- Rövid lejáratú kölcsön és hitel Forrás: Wikipédia Az államháztartás egyenlege Magyarországon 2010/2011 A központi Az államháztartás költségvetés egyenlege min mii , egyenlege (helyi önkormányzatok nélkül) tata mn 1-2000-1718,3 milliard forint-1734,4 GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: NGM / MTVA SAJTÓADATBANK / MTI Nekünk túl szigorú az uniós fiskális paktum Feszesebb és szigorúbb költségvetést követel az uniós paktum. Budapest. A parlament hét­főn támogatta, hogy Magyar- ország csatlakozzon az új uni­ós fiskális paktumhoz. Mi a paktum lényege? - kérdeztük Gyomoré Mátétól, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzőjétől. Mint kifejtette: az új uniós fiskális paktum lényege, hogy az azt elfoga­dó országoknak szigorúbb és feszesebb költségvetést kell a jövőben elfogadniuk, mint eddig, és jobban össze kell hangolniuk egymással gaz­daságpolitikájukat is. Ennek értelmében, ha a szerkezeti hiány a GDP 0,5 százalékát meghaladja, akkor automati­kus korrekciós mechanizmu­sok léphetnek életbe, amit az egyes tagországok alkot­mányának, vagy egyéb törvé­nyeinek kell tartalmaznia. A szigorú feltételeket nem tel­jesítőket pénzbírsággal lehet büntetni. Mindemellett pe­dig az aláírók összehangolják kötvénykibocsátásaikat is. Magyarul: a fiskális paktum az eddigi uniós elveknél sok­kal szigorúbb, igaz, az teljes egészében csak az eurózóna tagjaira vonatkozik majd. Egyelőre nincs büntetés A paktum aláírásával az ország jelenlegi helyzete érdemben nem változik, jelezte az elem­ző, hiszen a szigorú feltételek be nem tartásának következ­ményeit még nem kell elvi­selni. Ugyanakkor hosszabb távon mindenképpen pro­fitálhat belőle az ország. Az Unióhoz való csatlakozással ugyanisvállal tűk,hogyazeuró- zónához is csatlakozunk, s amint ezt hazánk megteszi, alapkövetelmény lesz a költ­ségvetés szigorú egyensúlya. Igaz, jelenleg nem tudjuk be­tartani a paktumot, hiszen a strukturális hiánybecslések szerint a GDP 4-6 százaléka is lehet, ami sokszorosa a pak­tumban foglalt 0,5 százalék­nak. Ugyanakkor egyelőre a következményekkel sem kell szembenéznie az országnak, de az euróövezethez való csatlakozás után már igen, így Magyarország érdeke, hogy minél hamarabb megfeleljen a paktumban foglalt előírá­soknak. ÉM-HE További feltételek Tulajdonképpen nem történik más, minthogy hazánknak további feltételeknek kell eleget tennie az eurózónához történő zökkenőmentes csatlakozáshoz, mutatott rá az elem­ző, hozzátéve: az MSZP a kezdetektől fogva támogatta a sokkal szigorúbb és átláthatóbb költségvetést eredmé­nyező paktum aláírását. A Fidesz ezzel szemben „nem”, „igen” és „talán" állásponton is volt. A fideszes „igen” végül két dolognak volt köszönhető. Egyrészt a Magyarországgal szembeni határozott EU-s fellépésnek, másrészt a lengyel vezetéssel elért módosítá­soknak, melyek következtében a nem eurózóna tagokra nem vonatkoznak a szankciók, és egyelőre az adóharmoni­zációtól is el lehet tekinteni. \ f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents