Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-21 / 44. szám

464606 465022 2012. FEBRUÁR 21.. KEDD RÉCÉT Új törvények alakítják a társasházak működését nyíregyháza. A Társashá­zak és Társasházkezelők Or­szágos Egyesülete hétfőn Nyíregyházán mutatta be a „Társasházban él? Önnel is megtörténhet!” című jogi ta­nácsadó kézikönyvének na­Dr. Bék Ágnes fotó: a szerző pókban megjelent 2. kötetét, amelyben a társasházak és lakásszövetkezetek működé­sét befolyásoló új törvények mellett a leggyakoribb kérdé­sekre adott válaszok is megta­lálhatók. • A közös képviselők öröm­mel vették a konferencián elhangzó konkrét, lakóközös­ségekben előforduló problé­mákkal kapcsolatos jogi tá­jékoztatást és a munkájukat segítő, naprakész informáci­ókat tartalmazó kiadványt. A rendezvény kulcselőadása dr. Bék Ágnes elnök prezen­tációja volt, aki a társasházak működését (át)alakító új tör­vények üzenetét tolmácsolta. KM-PI Bianka már nyert egy páros báli belépőt jelentkezz Te is és nyerj értékes nyereményeket! Minden nap szépét a róla készült sorozat, digitális változatával ajándékozunk meg! Jelentkezni a szerk@szon.hu címen lehet. SZON-Kelet szerkesztősége HUNKÓ ERZSÉBETNEK nagyon sok boldog születésnapot kíván Gergő, Barbi, Petra baba, Niki, Pali, Mama és barátnője, Enikő. INZSÖL LILIÁNÁNAK Bujra. Nagyon sok boldog születésnapot kívánnak: Anya, Apa, a Kovács és az Inzsöl nagyszülei. A Nap az égen is Neked ragyog, hisz ma van a 2. születésnapod. Rövid ez a pár sor, de benne van a lényeg: senki sem szeret úgy, mint mi szeretünk Téged! Boldog Születésnapot! HIRDETÉSEK „A gyerekek mindent értenek” Éry-Kovács Zsanna és Buda Móni egymást inspirálták fotó: a szerző Nagy sikerrel mutatta be szombaton a Móricz Zsigmond Színház a Szekrénymeséket. NYÍREGYHÁZA. A darab szín­padra állítója Varga Péter, a zalaegerszegi Ziránó Színház alapítója, akit a nyíregyházi te­átrummal való kapcsolatáról, és a gyerekeknek szóló dara­bokról is kérdeztünk.- Társulatunk, a Zinánó Színház amolyan „utazó báb­színház”. Felléptünk több­ször a VIDOR Fesztiválon is. Tasnádi Csabát régóta isme­rem. Hajdan Pécsett tanultam a Művészeti Szakközépisko­lában, s közben játszottam az ottani Nemzeti Színházban. Tasnádi Csaba akkor ott ren­dezte az Óz, a nagy varázslót, amiben Totó kutyát alakítot­tam. Ismeretségünk később sem szakadt meg. Amikor tavaly elkezdték próbálni „A kelekótya tündér”-t, Csaba fölkért, hogy bábos tanács­adóként vegyek részt a próba- folyamatban. Megkedveltem az itteni légkört, a rendkívül lelkiismeretes színészeket. Megemlítettem neki, hogy al­kalmasint szívesen visszajön­nék velük dolgozni. A Szekrénymeséket én vá­lasztottam, mert Mosonyi Aliz munkája régóta érdekelt. Magam is gyakorló apuka vagyok: Sári kilenc éves, Si­mon tizenegy. Mosonyi Alizt a feleségemmel együtt rend­szeresen olvassuk gyermeke­inknek, akik nagyon élvezik a szöveget. Látom rajtuk, hogy megértik a hallottakat. E mesék tömörsége legin­kább a haikuéhoz hasonlítha­tó: egy-egy érzés, atmoszféra, vagy élethelyzet summázatai. Bábosként az izgatott, miként lehet ezeket az olykor filozo­fikus gondolatokat-hangula- tokat formába önteni. A szek­rény maga kiváló bábos tér, a benne élő figurák remekül megformált karakterek, így már olvasás közben is folyton az járt a fejemben, hogyan lehetne ezt az egészet láttat­ni. A bemutató tervezőjével, Grosschmid Erik barátommal régóta beszélgettünk erről. Az itteni előadás koprodukció, ugyanis a bábok és a díszlet a saját tulajdonunk; ha lefut a bérlet, az egészet hazavisz- szük, s elkezdjük otthon „be­lakni” a szekrényt... Nem kell nekik gügyögni Arra a kérdésre, hogy hány éves kortól értik meg a gyer­mekek a meséket, a rendező azt mondja: „nem feltétlenül kell minden mozzanatot meg­érteni. A gyerekek a lelkűkben majd számos képet-jelenetet elraknak, s majd egyszer „ki­csomagolják” őket. Nekem például rengeteg olyan haj­dani színházi, vagy tévés me­seélményem van, amelyeket akkor nem feltétlenül értet­tem. Közel negyven évesen is „csomagolom” őket... A kisebbeknek készített produkciókban engem ezek a „csomagok” érdekelnek. A felnőtt felelőssége abban rej­lik, hogy mit akar közölni a világról. A gyerekeknek nem gügyögni kell, mert mindent elvisznek magukkal. Mindent megértenek. Bármit lehet kö­zölni velük, csak az őszinte legyen és tiszta. Varga Péter szerint a tol­mácsolás aktusában van kü­lönbség színész és bábszínész között. - Az intenzitás, a hely­zetmegélés mindkét esetben borzasztóan fontos. A bábos kilép önmagából és egy tárgy­ba közvetíti ki a mondanivaló­ját, a színész megmarad saját magán belül. Mindkét esetben a hitelesség a döntő. A Szek­rénymesék próbái közben Éry- Kovács Zsanna és Buda Móni egymást inspirálták: nem volt közöttük hierarchia. És ez így volt szép. KARÁDI ZSOLT A menhelynek költöznie kell Fel akarják számolni a menhelyet, 50 állat jövője vált kétségessé. NYÍRMADA. Közel 50 állat jövő­je vált kétségessé azzal, hogy február végéig el kell hagy­nia a Kóborlók Állatvédelmi Egyesületnek az adományba kapott telepet Nyírmadán.- A területet, ahol a men­helyet üzemeltettük egy tá­mogatónktól kaptuk meg ideiglenes használatra. A tulajdonos előre szólt, hogy egyszer majd szeretné maga hasznosítani a földet, ez az idő most jött el. Február vé­géig kaptunk haladékot, ha addig nem sikerül új helyet találnunk, még két hétig ma­radhatunk. De utána men­nünk kell az összes mentett kutyánkkal együtt - tájékoz­tatott Balázsi Barbara önkén­tes, az egyesület tagja. Adományokat is szívesen fogadunk, mindent, amit ka­punk, fel tudunk használni a takaróktól kezdve a nem használt edényeken át az ál­latok alá tehető rongyokig - számolt be körülményeikről az önkéntes segítő. Egy tágas telek az álmuk Az egyesület számára a legna­gyobb segítség most az lenne, ha olyan - bekerített - telekre költözhetnének, amely kellő­en tágas a menhely további működtetéséhez, és ahol le­hetőség szerint épület is ta­lálható az állatok ellátásához szükséges felszerelések - edé­nyek, takarók, szalma, hor­dozók, ketrecek stb. - tárolá­sához. Területileg kizárólag Nyírmada, vagy a közelben fekvő föld, tanya, vagy terü­let jöhet szóba, mert az egye­sület munkatársai, illetve az állatok gondozásában részt vevő önkéntesek nagy része helyi lakos. Aki ideiglenes, vagy vég­leges megoldást tudna nyúj­tani a Kóborlók Állatvédel­mi Egyesület problémájára, a koborlok09@freemail.hu e-mail címen, valamint Balá­zsi Barbaránál jelentkezhet a 30/393-4570-es számon, km ■ Nem mindenütt fagyott be Egy szinte szabályos kör alakú területen nem fagyott be a Tisza Tiszadobnál - a természeti jelenséget a hidegre fittyet hányó, a vízen úszkáló kacsák okozták. FOTÓ: PETRUSKA ISTVÁN A Sóstói Múzeumfalu megújítója Dr. Páll István fotó: magánarchívum Hatvan éves lett a Sós­tói Múzeumfalu igazga­tója, dr. Páll István. NYÍREGYHÁZA. De ki is Páll István? 1952-ben született a Hajdú-Bihar megyei Furtán. Általános iskoláit Újlétán, középiskoláját a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium­ban végezte. 1971-től az ELTE Bölcsészettudományi Kará­nak történelem-francia, majd néprajz szaka elvégzése után, 1976-ban középiskolai történe­lemtanári, 1978-ban okleveles etnográfusi diplomát kapott. 1987-ben egyetemi doktori fokozatot, 1996-ban PhD fo­kozatot szerzett, egyaránt Summa Cum Laude minősí­téssel. Munkahelyén, bel- és külföldön 43 népi építészeti és népművészeti kiállítást ké­szített, öt önálló kötet és több mint 200 tanulmány, ismeret- terjesztő cikk megjelentetése fűződik nevéhez. Egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1976 óta fo­lyamatosan a Sóstói Múzeum­faluban dolgozik, először mint néprajzos muzeológus, 1984- től, mint igazgatóhelyettes, s 1989-től az intézmény veze­tője. A történeti szemléletű forrásfeldolgozások, az egyes kistájak építészeti monografi­kus kutatása alkalmassá tette őt arra, hogy a népi építészet kiváló kutatója legyen. Páll István a Sóstói Múzeum­falu megújítója és nemzetközi szintre emelője lett az elmúlt több mint 20 év alatt. Külföldi útjain szerzett tapasztalatai­nak köszönhetően felismerte az ismeretátadás, a múzeum- pedagógia, a szórakoztatva tanulás fontosságát, és ennek megfelelően módosította - szögezzük le, előnyére - a mú­zeumfalu arculatát. A nagysi­kerű fesztiválok, a sok ezernyi iskolás csoport, a koncertek, az oktató programok és a kü­lönböző rendezvények oda ve­zettek, hogy a megyeszékhely, sőt a megye és a régió leglá­togatottabb, legjelentősebb múzeumi intézményévé vált a múzeumfalu. A csapat a nehézségek elle­nére is megy tovább, szervezi az újabbnál újabb rendezvé­nyeket, mert hisz a vezetőjé­ben, hisz abban, hogy külde­tése van ennek a múzeumnak. Drága Barátom! Mit kívánhat­nék Neked más egyebet, mint azt, soha ne add fel! Isten él­tessen sokáig, erőben, egész­ségben! DR. CSERI MIKLÓS FŐIGAZGATÓ, SZENTENDREI SZABADTÉRI MÚZEUM (Születésnapja alkalmából Páll Istvánnak sok boldogsá­got, erőt és kitartást kívánnak a Sóstói Múzeumfalu munka­társai!) KM Szervezetek, elismerések Páll István jelentős közéleti tevékenységet is kifejt. A szakmai szervezeteken kívül (Magyar Néprajzi Társaság, Pulszky Társaság, ICOMOS Népi Építészeti Szakbizottság, stb.) az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének és az IC0M MNB-nek is tagja. Ez utóbbi szervezetben több ciklus során elnökségi tagként is dolgozott. Nagy érdeme van a szabadtéri múzeológiai szakfelügyelet eredményes működtetésében. A Magyarországi Tájházak Szövetségének 2002 óta aktív tagja. A Móra Ferenc Díj, a Művelődés Szolgálatáért Díj, a Koós Károly Díj, a Megyei Príma Díj mind-mind azt mutatják, hogy a szakma értékeli a munkáját. Páll István viszont leginkább azokra az elismerésekre büszke, melyeket a Múzeumfalu kapott: 1997- ben -Az Év Múzeuma díj, 2006-ban - a Családbarát Múzeum, 2009-ben - a Vendégbarát Múzeum díj, azért mert ebben nem csak Ő, hanem a Csapat is elismerést kaphatott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents