Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-11 / 36. szám

2012. FEBRUÁR 11.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET Vita a járások ügyében Puccskísérletről nem, az ország sorsáról be­szélt Orbán Viktor. EGER. A Fidesz frakcióvezetője határozottan cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a magyar kormányt és sze­mélyét célzó puccskísérletről beszélt volna Orbán Viktor miniszterelnök Egerben, a Fidesz-KDNP évadnyitó frak­cióülésén. Lázár János ezt a tanácskozás utáni pénteki sajtótájékoztatón közölte új­ságírói kérdésre válaszolva. Orbán Viktor az ország sor­sával foglalkozott beszédé­ben, nem pedig személyes dolgokkal - jelentette ki a politikus. „Fals információk keringenek a sajtóban” - tette hozzá. — MAGYARORSZÁG Lázár János összegezte a frakcióülésen történteket fotó: mti, komka Péter Végtörlesztés és közmunka A végtörlesztésre rátérve a frakcióvezető azt mondta: ez az elmúlt kétéves kormány­zás legnagyobb sikere. Ez egy szimbóluma annak, hogy a nagy gazdasági érdekcsopor­tok a közteherviselés asz­talához lettek kényszerítve - fogalmazott, megjegyezve, hogy a végtörlesztés várha­tóan l6o ezer család életében jelent érdemi változást, és remélik, hogy a bankszövet­séggel kötött megállapodás további százezreknek ad lehe­tőséget, hogy megszabadulja­nak a devizahitel terhétől. Lázár János a következő két év várható nagy sikeré­nek a közmunkaprogramot - amelynek keretében ma 210 ezren dolgoznak - és a foglal­koztatáspolitikai változtatá­sokat nevezte. Az önkormányzatok hely­zetével is hosszasan fog­lalkoztak a kormánypárti KDNP-frakcióülés: kártyás mérőórák A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) rövidesen benyújtja az előrefizetős, kártyás áram-, és gázmérőórákról szóló törvényjavaslatát - mondta Harrach Péter a kisebbik kormánypárt egri külön tanácskozása után. A KDNP javaslata alapján minden olyan fogyasztónál, aki hatvan napon túli hát­ralékba kerül, a szolgáltató kártyás mérőóra felszerelésére lenne kötelezve. Ezzel megakadályozható lenne a további hátralékok felhalmozása, viszont az életve­szélyes helyzetek is elkerülhetők lennének. Ha szükség van a fogyasztásra, ezeket az órákat nagyon egyszerűen fel lehet tölteni, a működtetés az önkormányzatok támogatási rendszerébe is könnyen beilleszthető. A javaslat másik eleme, hogy a hátralékosok minden befizetésének húsz százaléka az adósság törlesztésére for­dítódik. A mérőórák úgy működnének, hogy ötezer forintnyi feltöltésből négyezer forint felhasználható lenne, míg ezer forint a fennálló adósságot törleszti. A pénteki frakcióülésen értékelték a képviselőcsoport munkáját, áttekintették a kormány jogalkotási tervét és felkészültek a tavaszi jogalkotási időszakra. képviselők. A frakcióvezető erről szólva közölte: a kabinet eltökélt abban, hogy áttér­jen egy feladatfinanszírozási rendszerre. A helyhatóságok adósságállománya ügyében az a megállapodás született, hogy a kormánynak, az ön- kormányzatoknak és a ban­koknak közösen kell megál­lapodásra jutniuk. Rossz hír lenne a magyar bankrend­szernek, ha a kabinet elzár­kózna az együttműködéstől, ez ugyanis azt jelentené, hogy a helyhatóságok ezres nagy­ságrendben képtelenek len­nének visszafizetni adóssá­gukat - figyelmeztetett, majd arról tájékoztatott: Orbán Vik­tor miniszterelnök azt kérte, hogy a Fidesz önkormányzati kabinetje tegyen javaslatot arra, milyen megoldás kép­zelhető el a bankokkal közö­sen. A kormányfő ugyanakkor jelezte, hogy olyan megoldás, mint a végtörlesztés, kizárt - idézte szavait. Lázár János azt is megje­gyezte, sok önkormányzat védelmet kért a kormánytól a bankokkal szemben, mert egyes bankcsoportokra, „ál­talában osztrák pénzinté­zetekre”, az jellemző, hogy lehetetlen feltételek elé akar­ják állítani a települési önkor­mányzatokat. Kérdésre vála­szolva megjegyezte: szerinte a főváros és a megyei jogú vá­rosok képesek lesznek kezelni az adósságukat, a közepes és kisebb városok viszont a kér­dés rendezése nélkül nem. Az 1 millió munkahelyről A frakcióvezető beszámolt továbbá arról, hogy nagy vita volt a járások ügyében Azt is meg kell válaszolni, miért van szükség járásokra, ame­lyeknek azt a célt kell szol­gálniuk - vagyis e kérdésre az a helyes válasz -, hogy az emberek jobb államigazgatási szolgáltatásokban részesülje­nek - mondta, majd idézte a frakció polgármester tagjai­nak véleményét, akik szerint a járásoknak és a helyi önkor­mányzatoknak szimbiózisban kell működniük. A vidéki észrevételeket Kosa Lajos és Rácz Róbert vezetésével mérik fel - tet­te hozzá. Lázár János szavai szerint így újabb egyeztetési körre lehet számítani, ugyan­is a jelenleg tervezett körzet­határoknak nagy a kritikája a frakcióban. A tíz év alatti egymillió új munkahelyről szóló kor­mányzati célkitűzést firtató újságírói kérdésre Lázár Já­nos azt válaszolta: a kabinet célja nem változik, a helyzet a világban azonban igen, ezért e célkitűzést sokkal nehezebb teljesíteni, mint bármikor máskor. mti Kilépni az Európai Unióból EU-s paktum: támogassák a csatlakozást Budapest. Benyújtotta a par­lamentnek a kormány azt az országgyűlési határozati ja­vaslatot, amelyben azt indít­ványozza, hogy a képviselők támogassák Magyarország csatlakozását az új uniós fis­kális paktumhoz. MTI Swoboda: szó sincs Magyarország elleni összeesküvésről. Budapest. Szó sincs Magyar- ország vagy Orbán Viktor el­leni összeesküvésről, „állam­csínyről”, az Európai Unió célja a közösségi jog érvé­nyesülése - mondta Hannes Swoboda, az európai szocia­listák frakcióvezetője pénte­ken Budapesten. Mesterházy Attila, MSZP-elnök az osztrák szociáldemokrata politikus­sal közösen tartott sajtótájé­koztatón azt hangsúlyozta, a szocialisták nem támogatnak olyan Magyarországgal szem­beni szankciót, amely sérti az itt élők érdekeit. Miért kapott annyi kritikát? Hannes Swodoba - miután részt vett az MSZP frakció­ülésen - közölte: örül annak, hogy jobboldali, konzervatív uniós politikusok differen­ciáltan ítélik meg Magyaror­szágot, és ha szükségesnek látják, bírálatot fogalmaznak meg, mint tette Jósé Manuel Budapest. A Jobbik alapfokú iskolai végzettséghez kötné a választójogot, erről társa­dalmi vitát kezdeményez és a többi párt véleményére is kíváncsi - mondta pénteki tá­jékoztatóján a párt szóvivője. Dúró Dóra arról is beszámolt, hogy a frakcióülésén straté­giai kérdésekről határoztak: Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Viviane Reding, alap­jogi és Neelie Kroes, média­ügyi biztos. Hozzátette, Orbán Viktor­nak el kellene gondolkod­nia azon, hogy még a Silvio Berlusconi vezette Olaszor­szág sem kapott annyi euró­pai kritikát, mint az ő kormá­nya, aminek talán az az oka, hogy az olasz köztársasági elnök „ellensúlyként műkö­dött a kormány fölött (...) a magyar államfő pedig csak aláírja a törvényeket”. „Ta­lán elgondolkodhatna Orbán Viktor és a hívei is, hogy mi­ért ellene fogalmazzák meg ezeket a kritikákat. Nem any- nyira fontos személy ő, hogy egész Európa összeesküdjön az elmozdítása érdekében” - jegyezte meg. Hannes Swoboda elmondta azt is, levélben arra kérte Jósé Manuel Barrosót, a magyar közvéleménynek is tegye vi­lágossá, a bizottság mit kifo­gásol és mit vár el a magyar kormánytól, mert fontos, hogy az itt élők is értsék, hogy a Jobbik kezdeményező sze­repet vesz fel és olyan témá­kat kíván felvetni, amelyek a társadalom szempontjából fontosak. Ezek között emlí­tette a szociális kérdéseket, az Európai Unióból való kilé­pés ügyét, valamint azt, hogy a párt keleti fordulatot hirdet a külpolitikában. mti az EU az uniós normák felett őrködik és azok betartásához ragaszkodik. Látogatását az osztrák politikus egyébként azzal is indokolta, hogy a ma­gyar miniszterelnök az Euró­pai Parlamentben azt kérte a bírálóktól, hogy jöjjenek Ma­gyarországra és ismerjék meg az itteni helyzetet. Tisztázná a helyzetet Mesterházy Attila, a szocialis­ta párt elnök-frakcióvezetője azt mondta, helyesnek tartja az osztrák politikus felveté­sét, mert Barroso magyaror­szági látogatása segíthetne tisztázni, hogy nincs szó Magyarország elleni összees­küvésről, gond van azonban a demokratikus, jogállami el­vek érvényesülésével. Az MSZP és az európai szo­cialista frakció sem támogat­na olyan Magyarországgal szembeni szankciót, amely sérti az itt élők érdekeit, így az uniós források elvonását vagy a pénzek felhasználásának korlátozását sem - hangoztat­ta Mesterházy Attila. MTI *> Súlyosabb ítélet Másodfokon, jogerősen két év letöltendő fogházbünte­tésre súlyosbította a Fővá­rosi ítélőtábla Geréb Ágnes büntetését. fotó: mti, k.t. Lemondott a BKV-vezér Lemondott pénteken a BKV Zrt. ve­zérigazgatója; Várszegi Gyula azonnali hatállyal felajánlott lemondását Tar­lós István főpolgármester elfogadta. A lemondás okairól nem beszéltek. Devizaárfolyam (2012.02.10.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 292,43 + 1,51 USA dollár 220,50 + 1,24 Svájci frank 241,70 + 1,39 Angol font 349,23 + 1,86 Román lej 67,17 +0,40 Ukrán hrivnya 27,47 +0,15 Horvát kuna 38,56 +0,20 Lengyel zloty 69,54-0,10 T, gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Szó sincs összeesküvésről Vandégkommentár Dr. Jánosi Zoltán Az új kihívásra is válaszol a főiskola A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolai Kara és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola intézményeiből 2000. január l-jén integrációval létrejött Nyíregyházi Főiskola a két jogelőd tradícióinak és új fejlesztési koncepciójának eredményeképpen, több mint 11 éves története során, mind hallgatói létszámát, képzé­si palettáját, mind oktatóinak minősítettségét, kutatási eredményeit és építészeti, valamint belső infrastruktúráját tekintve hazánk egyik legjelentősebb főiskolájává vált. A Nyíregyházi Főiskolán és jogelődeiben 2012-ig ösz- szesen 49187 fő tett záróvizsgát. Közülük 29 290-en pedagógus szakon végeztek. Az integráció talaján közös erőfeszítésből megszületett mutatóknak az alakulása a fokozatosan romló külső gazdasági körülmények el­lenére is olyan értékhalmazt teremtett meg, hogy 10 éves integrációját a Nyíregyházi Főiskola valamennyi kara nagyszabású és nemzetközi szinten is tudatosított ünnep­ként érte meg. 2006-tól a főiskolának ugyanakkor egy demográfiai apálymozgás kezdetén, a peremlétből és a beiskolázási körzet gazda­sági és szociális helyzetéből következő társadalmi krí­zishalmaz dimenziójában, továbbá az intézményt (2006- tól) egyértelműen negatívan érintő új felvételi szisztéma bevezetése feltételei között kellett új fejlesztési programja­it meghatároznia. A külső feltételrendszer negatív átala­kulása elsősorban az intézményi működés legfontosabb zálogát és a gazdálkodás sarokelemét adó hallgatói létszám apadásában volt mérhető. A felvett hallgatók létszámában a 2006-os évtől (3699) két éven át gyors csökkenést mu­tató tendenciát (2007:3166,2008:2481) 2009-ben sikerült nemcsak megállítani, hanem jelentősen vissza is fordítani (2968 fő), majd 2010-ben (2878 fő) és 2011-ben (2688) ezt az eredményt megtartani. A rosszabbodó kül­ső feltételekre adott stratégiai válaszok összességükben mégis eredménye­sek voltak. A létszámapadás elemi okaiként a beiskolázási háttért adó megyék gazdasági helyzete, a lakosság elvándorlása és a felvételi rendszer kedvezőtlen átalakulása jelölhető meg. Intézményünk beiskolázási területének 60%-a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére, 20%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, azaz 80%-ban Magyarország két gazdasági fejlett­ségében nagyon hátrányos helyzetű megyéjére esik. Eze­ken a területeken a rendszerváltás után a fővároshoz vagy a fejlett régiókhoz képest a gazdasági távolság nem csökkent, hanem tovább nőtt. Mértékadó statisztikák szerint 2001 és 2009 között összesen kb. 90 ezer ember (61 ezer Bor­sodból, 29 ezer Szabolcsból) vándorolt el e két megyéből a potenciális hallgatókkal együtt. E két megyében kilenc év alatt összesen 106 általános iskolát zártak be (Borsodban 73, Szabolcsban 33 iskolát). E két megyében él továbbá az ország roma lakosságának egy jelentős része, s e legszegé­nyebb népréteg fiataljai közül csak kevesen jutnak el már a középiskolába is. Mindez 2009-ben egy roma továbbtanulá­si program alapvetésére ösztönözte az intézményt. A rosszabbodó külső feltételekre adott stratégiai vá­laszok összességükben mégis eredményesek voltak. A főiskola 2005 és 2010 között a fenntartó részéről is elismert módon megerősítette gazdálkodását; a 2005-ben engedé­lyezett 33 alapszakhoz képest 2007-től, a már megszerzett négyhez, még tizenkét új tanári és három diszciplináris mesterszakot akkreditáltatott. Az Integrált Tudáscentrum és a Kelet- és Közép-európai Kutató Központ létrehozásá­val stabilizálta regionális és társadalmi szerepét. Jó kap­csolatokat épített ki a szomszédos egyetemekkel, együtt­működési szerződések és pályázatok révén fejlesztette tovább határon túli kapcsolatait. Oktatóinak minősítettsé­gét a 2005-ös 45%-ról 66%-ra emelte; hallgatói létszámát az optimálisként megjelölt 8000 fő körül stabilizálta; egységes campusa pedig 2009-ben, a FIABCI egyetemes ingatlanfejlesztési pályázatán, „A világ legjobb középüle­te” címet nyerte el. A képzés és a gazdasági háttérpotenciál erősítése mellett a legnagyobb kihívás ma is a megyére néző innovációban és gazdaságfejlesztésben mutatkozik. Az új felsőoktatási tör­vény lehetőséget teremt a nemzetközi ismertséghez kötött „alkalmazott kutatások főiskolája” cím megpályázására. Munkatársaink most ennek alapozását készítik el. Hiszünk abban, hogy a tanárképzésben, az Európai Unió részéről is elvártán fejlesztendő műszaki, természettudományos és informatikai képzésben az intézmény tovább erősítheti már most is jó pozícióit. Tudományos minősítettsége (amely jóval meghaladja a törvényben leírt egyetemi karalapítás fel­tételét), világbajnoki szintekre is képes hallgatóinak eredmé­nyessége és egységes akarata erején a Nyíregyházi Főiskola magabiztosan várja a harmadik évezred új kihívásait. Szerzőnk a Nyíregyházi Főiskola rektora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents