Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-07 / 6. szám
2012. JANUÁR 7.. SZOMBAT 8 Sikeres férfiak 1(011 A rektori szék nem statikus hely FOTÓ: SIPEKI PÉTER Dr. Jánosi Zoltán Rektorként, tanérként és irodalmárként is közismert a megye lakossága előtt. nyíregyháza. Immár második ciklusát tölti a megyeszékhely szívében található oktatási, tudományos, művészeti és kulturális centrum - a Nyíregyházi Főiskola - rektoraként. Dr. Jánosi Zoltán szerint a rektori széket nem lehet megszokni, hiszen nem statikus hely, ahonnan változatlanul lehet megítélni a dolgokat. A megbízás sokkal inkább egy küldetést, szolgálatot fejez ki, az első vezető dolga pedig az, hogy állandóan alkalmazkodjon a felsőoktatás, a magyar társadalom, illetve a munkaerőpiac diktálta képzési igényekhez.- Hét évig vezettem a főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Karát, így nem voltam híján a vezetői tapasztalatoknak, amikor 2007-ben, majd 2011-ben a Szenátus javaslatára a miniszterelnök kinevezett a rektori posztra. De mégsem ugyanaz, sőt, jóval nagyobb kihívás egy öt karból és számos egyéb egységből álló felsőoktatási intézményt vezetni, amelynek jelenleg csaknem 8 ezer hallgatója van - mondja, hozzátéve: büszke rá, hogy a főiskola nemcsak fizikai, de szellemi része is a városnak. - Nem titkolt célom volt, hogy a főiskola olyan katalizátora legyen a megyének, illetve a tágabb régiónak, amely ösz- szefogja azokat az erőket, amelyek hasznosak lehetnek a gazdasági és kulturális továbblépésében, a fejlődésben. Ez megmutatkozik a főiskola által képviselt tudományterületek és a karok munkájában: így a bölcsészet-, a művészet, a természet-, a társadalom-, a gazdaság-, a műszaki és az agrártudományok tekintetében. Dr. Jánosi Zoltán nem a saját, hanem a főiskola sikereként említi, amikor az intézményben végzett művészek, írók, zenészek, közéleti személyiségek elismeréssel vallanak anyaintézményükről. - Úgy vélem, országosan is példaszerű, különösen egy peremvidéki város részéről, hogy létezik az úgynevezett „nyíregyházi iskola” a maga szellemiségével, amely természettudósokat, írókat, költőket, sőt, két minisztert és világbajnokokat is adott már a magyar kultúrának - mondja büszkén a tanárból lett intézményvezető. Szeretett tanítani Amikor egykori irodalomtörténet-tanáromat arról faggatom, hiányzik-e neki a katedra, és mennyi ideje jut irodalmi munkásságának folytatására, elmondja: nagyon szeretett tanítani, mind az általános iskolákban, mind a főiskolán, mind óraadóként a Debreceni Egyetemen, hiányzik neki a közvetlenebb, napi kapcsolat a hallgatókkal, amit úgy próbál ellensúlyozni, hogy amikor csak tud, részt vesz és megszólal a hallgatói rendezvényeken.- A szépirodalmi munkásságom, olyan értelemben, hogy verseket, novellákat írok, már nem létezik. Jó ideje letettem a szépírói tollat, és a tudományos munka felé fordultam. De sem irodalmárként, sem főiskolai szerepvállalásomban aligha lehettem volna sikeres az engem szerető, segítő emberek és munkatársaim biztatása nélkül. Mindez az ő sikerük is, köszönet érte! km-pi Egy jó kép sikert jelent Kerekes Elek számára mindig is egyértelmű volt, hogy festő szeretne lenni. NYÍREGYHÁZA. Elnézve Elek arcát, göndör haját és kalandozó tekintetét, nem lepődnék meg, ha a 4-500 évvel ezelőtti korból lépett volna előre, hogy befejezze a nagy elődök munkáját, és a beszélgetés közben ki is derül róla, hogy nem áll távol tőle Rembrandt, Caravaggio, Vermeer évszázada. Olyan alázatossággal közelít a festészethez, mintha csak most akarná megtanulni az ecsetfogást, miközben diplomája van a festészetről, s több éve csakis a képeinek festéséből és eladásából él. Elek számára mindig is egyértelmű volt, hogy festő szeretne lenni, bár vonzotta a szobrászat és építészet is.- Ötéves lehettem, amikor édesanyám először elvitt egy Kerekes Elek kiállításra, ahol egy vörös daru szerkezetet ábrázoló kép tetszett a legjobban. Már akkor ösztönösen vonzódtam a képekhez - meséli. És ez a vonzódás egyre erősödött benne. Egy dolog érdekelte már tizenévesen is igazán: a festészet. Úgy véli, a tanulás nem fejeződik be automatikusan az iskolával, hanem folyamatos. Mindig van mit eltanulni, megtanulni, aztán alkalmazni. Elek festészetéből nem hiányoznak a nyíregyházi kötődésű témák. A városról és Krúdy világáról számtalan képet festett, nyíregyházi és országos kiállítások tucatjaival büszkélkedhet. Azt mondja, számára természetes a környezetét megjeleníteni, abból merítkezni. Képeiből sugárzik pillanatnyi hangulata, hogy amikor elkezd festeni, kilép a mindennapok zajából és egyedül marad az üres vászonnal, felveszi az ecsetet, aztán FOTÓ: RACSKÓ TIBOR belemártja a festékbe, és a hófehér anyagon elkezd egy előre nem várt táncot járni mindaddig, amíg úgy nem érzi: megint csinált valamit. Neki ezt jelenti a festészet. - Van, amikor csak körképek foglalkoztatnak, aztán egyszer csak beugrik valami, és elkezdek figurákat vagy országutat festeni, és a kettő nem zárja ki egymást. Általában 1 órától 20 évig csinálok egy képet. Időnként belefestek némelyik képembe. De ha jót akar magának az ember, akkor ezt nem teszi meg - meséli nevetve. Kipróbálná magát másban is És hogy mit jelent számára a siker? Amikor megvalósul az elképzelése úgy, ahogy eltervezte. Ahogyan fogalmaz: egy jó kép sikert jelent. - Amikor az ember csinálja a dolgát, nem a díjakért teszi. A díj a teljesítmény elismerése egy közösség vagy kör részéről. Dijat kapni sikerélmény, visz- szaigazolás. S célom sem lehet más mint festőnek, hogy jó dolgokat csináljak. Szeretném magam kipróbálni másban is. Térplasztikában, murális alkotásban. Két és fél hónapig Kanadában voltam tanulmányúton, nyitva volt a szemem. És lesz látszatja - mondja. Ám annak, aki csak a festészetből akar megélni, nem mindig adatik meg a harmónia állapota. A képeket azonban el kell adni valahogyan, hogy újak is készülhessenek, hogy legyen erő és idő megteremteni az alkotáshoz szükséges alapfeltételeket. Tehát mint mondta: „Maga a festészet művészet, csakúgy, mint a mai világban megélni.” km-csr Aki a jég hátán is megél Lakatos Tibor: van sütnivalója Bár rendszeresen rúgja kispályán a bőrt, dr. Kukucska György nem kispályás „versenyző”. nyíregyháza. Rock and roll, sport minden mennyiségben, babaúszás, orvosi diploma, gasztroenterológia - no meg a család. Ez mind egy szuszra. Ebből akárki levághatja: a Nyíregyházán született férfiú miatt fényévente cserélik a szobabútort. A fotelt legfeljebb ünnepnapokon koptatja. Nem otthonülős fajta. A kezdet kezdetén sem volt az. Mivel a stadion mellett nőtt fel, a labda hamar barátja lett, félelmetes jobblábas bombái betonbiztos csapattagságot garantáltak a jó nevű Pepita FC-ben. Hogy nem kétbalkezes, azt röplab- dázóként igazolta: előbb a Mezőgazdásági Főiskola, utóbb a Debreceni USE NB II-es, illetve NB I-es legénységét acélosí- totta jelenlétével, pályafutása levezetéseként az OSC-vel a Budapest I. osztályban kétszer nyert bajnokságot. Gyors cselekvés Mindemellett hamar mottójává vált: szóljon a rock! Mégpedig a finomabb fajtából. A blues mindenek felett. Kedvence a Lassúkezű, vagyis Eric Clapton. Általános iskolás korában ragadta magához a gitárt, autodidakta módon elsajátítva a legütősebb riffeket. Első bandája a Ba-Rock, majd több helyi amatőr együttesben pengetett: alapító tagja a mindmáig aktív Hétfő Este Blues Bandnek. Nem szégyel- li bevallani: kiszállása óta a többiek sokkal jobbak! Orvos barátaival a JazzMed nevű formációban csaknem tíz évig saját szerzeményeket játszottak. Érettségi a Zrínyi-gimnáziumban, az „isiben” találkozás a nagy szerelemmel, majd a SOTE Általános Orvosi Kar. Az egyetem és a katonaság alatt mentőtisztként ténykedett Budapesten, majd a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház Baleseti Sebészet és Sebészeti Osztályán mentett életeket, Kótajban háziorvosként tette a dolgát, manapság végtagi vizenyők kezelésével foglalkozik. A városban elsőként vágott bele a csecse- mőúsztatás rejtelmeibe. Szó szerint, akkortájt ugyanis még nem létezett szakirodalom, így nyakába vette az országot, és az összes babaúszó oktatónál megfordult. Jó néhány egykori tanítványából lett később sikeres úszó! Akárcsak a gyógyítás, régi szenvedélye is gyors cselekjongó társával megalapították a Szabolcsi Jégsport Egyesületet, amelynek elnöki tisztét is betölti. Azóta minden szezonban megtanítottak too gyereket korcsolyázni. Felépítettek egy utánpótlásbázist, ahol a gyerekek az országos bajnoki rendszerben versenyeznek. Saját nevelésű játékosok közül válogatott kerettagok is lettek.- A stadion jégpályáján csak azért tanultam meg korcsolyázni, hogy jégkorongozhas- sak. Persze nem volt igazán lehetőség akkoriban. Majd a gimnáziumban locsolt pályán már sokat játszottam egy kemény télen. Talán ’84-ben? A szlovák kettesen néztem a rossz minőségű képen a mécseseket, sokszor a korongot sem láttam. Miért? Lendületes, izgalmas, gyors döntéseket kell hozni, mint a sebészetben, férfias, kemény sport. KM-KT Ő a közös nevező a pékipar, az autóértékesítés, a festészet és lovagi szerep között. nyíregyháza. Lakatos Tibor életpályája sikeresnek mondható azáltal, hogy tulajdonosa a megye egyik legtradicionáli- sabb cégének, a Vela Kft.-nek. Példát mutat abban is, hogy lehetőségéhez mérten aktív szerepet vállal a közéletben, támogatja a kultúrát és a sportot. Mindemellett és mindeközben pedagógusként dolgozó feleségével, Lakatosné Horváth Judittal együtt embert faragott két fiából. Lakatos Tibor nem tudja, hogy mit jelent a mondás, „rossz szomszédság török átok”, mert ő a pékjeivel szolidaritást vállalva korán kel, és mire a mellettük lakók kidörzsölik a szemükből a csipát, a friss pékáru már ott lóg az ajtajuk kilincsén. És az sem mindennapi, amilyen hobbiknak él a megye egyik legismertebb vállalkozója: amatőr festőként a nyaralásokat tájképek készítésére is felhasználja (ha már a napozást haszontalan időtöltésnek tartja), ezáltal a cégei nemrégiben újjávarázsolt és kibővített irodáit nem a méregdrágán kínált festmények, hanem a saját maga alkotásai díszítik. Emellett Lakatos Tibor a jó pálinkák barátja és - a tavaly óta életbe lépett törvénynek köszönhetően - készítője, már-már mestere is. Utóbbiról papírja is van, hiszen a két diplomája mellé 2011 nyarán megszerezte a gyümölcspálinka-készítő szakmunkás bizonyítványt, ezzel szinte párhuzamosan a tarpai Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend tagja is lett. A Vela- bázisnak a lassan múzeumi kereteket öltő pálinkapince is egyenrangú része, csakúgy, mint a termékeivel ma már 18 saját üzletet kiszolgáló pékség (a legmodernebb technikával ellátva), a Volvo-szalon (megnagyobbított bemutatóteremmel, műszaki vizsgáztatásra is alkalmas szervizműhellyel) és a lízingeléssel is foglalkozó cég központi irodájával. Hűség és szakértelem Persze Lakatos Tibor nem mindig az volt, aki ma. Az iskolai tanulmányok elvégzése után ő is beosztottként kezdett, aztán állami cégnél lett gazdasági igazgató, mígnem következett a magánszféra. Az áttörést az jelentette, amikor a pékipar felé nyitott: 24 négyzetméteres üzemmel kezdett, amely a Kelet ABC-t szolgálta ki, később ugyanez megvalósult az Örökösföldön is, aztán annyi lett a külső megrendelés, hogy muszáj volt önálló pékséget nyitni. Lakatos Tibor mégsem azt tartja legnagyobb sikerének, hogy Nyírbogdányból indulva futott be minden téren kétségkívül sikeres életutat, hanem hogy felépített egy olyan céget, amelyben fontos szerepe van a hagyományoknak, az identitásnak. Nem véletlen, hogy a ma már több mint hatvan embernek - bizonyos értelemben szó szerint - kenyeret adó vállalat dolgozói közül többen a kezdetektől, vagyis immár húsz éve az alkalmazottak közé tartoznak, még többen a tíz- vagy a tizenöt éves jubileumukhoz érkeztek. Becsületes munka mellett náluk ismeretlen fogalom az elbocsátás, a hűség és a szakértelem viszont nagyon kifizetődő. KM-BT
