Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-06 / 5. szám

2012. JANUÁR 6.. PÉNTEK 6 Sikeres férfiak KELET Paragrafusok és minifák Egy nem mindennapi életút Dr.Hajzer László A sikert az tudja igazán értékelni, akit kudarc is ért már. nyíregyháza. Dr. Hajzer László nem tagadja, eddigi élete során kudarcban is volt része, azonban a nyírmadai családi házból, a szorgalmas és kitartó emberek közössé­géből olyan örökséget hozott magával, amely minden ne­hézségen túlsegítette. Ebből fakadóan vallja, hogy a siker titka a vállalás és az újrakez­dés képességében rejlik.- Sikeres ügyésznek tartot­tam magam az 1980-as évek­ben, s akkor úgy gondoltam, hogy többet nem kell pályát változtatnom. Néhány év múl­va azonban, a rendszerváltás viharai közben megyei rend­őrfőkapitány lettem. Rend­szerváltás ritkán van, az pedig még ritkábban fordul elő, hogy egy beosztott ügyészből me­gyei rendőrfőkapitány legyen. Éreztem ennek a súlyát, és mindent megtettem a sikerért - emlékezik vissza azokra az évekre. - Harminchét évesen az ország egyik legfiatalabb főkapitánya voltam, s talán a legambiciózusabb is. Nyilván nem mindenki gondolta ezt az időszakot sikeresnek, mert 1997 nyarán az akkor tomboló Nyírfa-ügy miatt közös meg­egyezéssel nyugdíjaztak. Egy szépen emelkedő karri­ernek vetett véget a nyugdíjaz­tatása, de egy percig sem gon­dolt arra, hogy magába roskad- va, tétlenül várja otthon a havi nyugellátást. Bízott magában, a jogi diplomával megszerzett tudásában, az ügyészi évek tapasztalatában, s volt hatá­rozott elképzelése a jövőjét illetően: még abban az évben magánügyvéd lett Nyíregyhá­zán, s immár 14 éve végzi ezt a munkát. - Az ügyvédi pálya olyan pálya, hogy a nagy si- I kerek mellett a mindennapi ( sikerek is kellenek. Szerencsé­re a büntetőjogban jól kimu­tatható a napi siker. Siker, ha felmentik, siker, ha az ügyfél elégedett, mert arányban áll az ítélet és ami történt. Sikerként élem meg azt is, hogy az embe­rek kitüntetnek a bizalmukkal, hozzám fordulnak, segítséget kérnek. A mi pályánkon fon­tos, hogy legyen képességünk az idegenekkel is hamar őszin­te kapcsolatot kialakítani, hogy feltárulkozzanak.- Megpróbálkoztam a poli­tizálással is. Azt hittem, hogy sikeres vagyok, de rá kellett jönnöm, hogy az egy kudar­cos vállalkozás volt. Kisplasztikák és bonszalok Sokan azt hihetik, hogy csak a paragrafusok töltik ki dr. Hajzer László mindennapjait. Ez koránt sincs így, számos hobbival foglalkozott már, amelyek életkortól függően változtak. Évekig lelkesen te­niszezett, de az utóbbi 14 év­ben nem vett ütőt a kezébe. Biciklizni mindig szeretett, erről a szenvedélyéről most sem mond le. Az irodalmi „hóbortjának” köszönhető­en szinte mindent elolvasott Krúdytól és Máraitól. Mosta­nában kisplasztikákat gyűjt, valamint bonszai növényeket tart. Fontos számára a család is, amely a biztos hátteret jelenti a további sikerek lehetőségé­hez. Két házasságából három gyermeke van: a legidősebb j fia 31 éves, közgazdász, leánya az ELTE jogi karán másodéves, míg a kisebbik fia a Zrínyi-gim­náziumban tanul. KM-MML Dr. Helmeczy László géplakatosként dolgo­zott, munka mellett ta­nult, saját erejéből lett ügyvéd és politikus. nyíregyháza. Helmeczy László 1949-ben született Kállósemjénben, felesége jo­gász, több cég vezetője. Gyer­mekei önállóak, jogászok, il­letve újságíró. A nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépisko­lába járt, ahol géplakatosnak tanult. Ezt követően 11 évig dolgozott fizikai munkásként, karbantartó volt. Munkásévei alatt az ELTE levelező tagoza­tán jogi diplomát szerzett. A fizikai munkától nem mene­kült: egy évig diplomás szak­munkásként javított, szerelt, hegesztett. Az 1990-es évek elején nem csak ügyvédi, ha­nem politikusi karrierje is kez­detét vette. 1999-2002 között a megyei közgyűlés elnöke, 1998-2002 között ország- gyűlési képviselő, 2002-ben megalapította az Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye Felemelkedéséért Szövet­séget, melynek elnökeként jelenleg is tagja a megyei köz­gyűlésnek. 1979-ben vállalkozott az ügyvédjelöltségre, majd ügy­védi szakvizsgát tett. Gyor­san kialakult az ügyfélköre; a nyíregyházi rendőrök hamar rá is ragasztották a Petrocelli nevet. Nevét a „Pócspetri- ügy” kapcsán ismerte meg az ország. A rendszerváltás előtt újratárgyalt koncepci­ós politikai perek között ez volt az első, amelyet perújí­tással tisztáztak. Valamennyi elítélt személy védelmét dr. Helmeczy László látta el, nem másért, mint az igazság iránti elkötelezettségért. Erről így beszél: „A sikert akkor tudja igazán értékelni az ember, amikor olyan ügyet képvisel, amelyben a vitat­hatatlan igazságért dolgozik. Tudni kell, hogy soha egy fillért nem fogadtam el az ál­dozatok és a politikai perben ártatlanul elítéltek hozzátar­tozóitól. Az ügyvédi hivatás gyakorlása során számomra nem a pénz a fontos. Ez egy nagyon sikerorientált pálya, de úgy gondolom, ha valakibe egy pici emberség is szorult, bizonyos ügyekben szívesen segít képviselőként, védőként, és megpróbál mindent meg­tenni az igaz ügy érdekében.” Mind a mai napig ő látja el a válogatott kézilabdázó, Mari­an Cosma családja, valamint a Szögi család képviseletét is. Ki ne emlékezne a tíz évvel ezelőtti tiszai árvízre, mely során a megyei védelmi bi­zottság elnökeként embert próbáló feladatok elé állt a gá­takon, éjt nappallá téve? Az itt kifejtett tevékenységéért több miniszteri kitüntetésben ré­szesült. „Büszke vagyok arra, hogy az árvíz idején egyetlen egy ember sem sérült meg, baleset nem volt, pedig több mint 30 ezer embert kellett kitelepíteni.” Több megyei fejlesztés meg­valósulásában kimagasló sze­repet játszott, az ő kezdemé­nyezésére jött létre a megye népszerű televiziója, a Köl­csey Televízió. Kiemeli: „Az igazságszolgáltatásban velem együtt dolgozó kollegáimnak sokat köszönhetek. Megyei politikusként mindig magam mögött éreztem a megyében élő emberek támogatását, elis­merését. Ez mindig erőt adott számomra.” km-csr Dr. Helmeczy László fotó: sipeki Péter A sikerrel tudni kell együtt élni Merész álmokat váltott valóra Homonyik Sándor szá­mára külön öröm, hogy az országhatárokon túl is ismerik és szeretik a dalait. NA6YECSED. Homonyik Sándor 1953-ban született Nagyecseden. A zenével korán kapcsolatba került, ugyanis zenei tagozatos ál­talános iskolába járt. Nem­igen szeretett hegedűórákra járni, a bátyjával, Csabával szívesebben barangoltak a környékbeli erdőkben, a vég­telennek tűnő mezőkön,vagy éppen reggeltől estig rúgták a labdát, s ha az időjárás enged­te, naphosszat a Krasznában fürödtek. A szülei másképp fogadták, hogy a klasszikus műfajtól a könnyűzene irányába indult el. Édesapja katonaviselt, szi­gorú ember volt, nem nagyon örült, hogy fia zenél, mert azt mondta, abból nem lehet megélni. Az édesanyja pont az ellenkezője, szelíd és na­gyon muzikális volt, titokban gyűjtögette a pénzt az első hangszerre. Az év énekese volt Az első szereplési lehetősé­get a Pulzus tehetségkutató verseny hozta meg, amelyen előkelő helyezést ért el a Golf zenekarral. Az utána rende­zett gálaműsort látta a Ge­nerál két szerzője, Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor, s ők meghívták az egész csapatot zenés darabjukba, a Sztárcsi- nálók című rockoperába.- Én kaptam egy eszmélet­len nagy szerepet, négy so­rom volt, és futnom kellett. Persze, később a négysoros szereptől eljutottam komo­lyabb főszerepekig. Voltam Kiprios-Jézus a Sztárcsiná- lókban, Júdás a Jézus Krisz­tus Szupersztárban és Che Guevara az Evitában. 1987-ben találkoztam Menyhárt Jánossal, aki a V’Moto-Rock gitárosa volt, és azt mondta, ír nekem egy dalt, csak keressek szövegírót hoz­zá. Rögtön jött az ötlet, hogy ez a szövegíró nem lehet más, csak Miklós Tibor. Megszüle­tett az Álmodj, királylány című dal, amely hatalmas siker lett: megválasztották az év dalának, engem pedig az év férfi éneke­sének 1989-ben. Homonyik Sándor szerencsésnek érzi magát, mert ma is a zenéből él. Külön öröm számára, hogy az országhatárokon túl is is­merik és szeretik a dalait. Ez sem leányálom- A siker nagyon fontos dolog az ember életében, de van egy másik oldala is. Sokáig vágyik rá az ember, s amikor egyszer megérkezik a siker, hirtelen nem tud vele mit kezdeni és rájön, hogy ez sem leányálom. Azért jó dolog a siker, csak tudni kell vele együtt élni. Az igazi siker nem az, hogy be­szerkesztenek egy-egy televí­ziós műsorba, hanem az, hogy akár 15-20 év múlva is ugyan­olyan szeretettel fogadnak és éneklik a dalokat - mereng el Nagyecsed díszpolgára.- Ä család öröm és felelős­ség is egyszerre. Három fiam és egy lányom van, büszke vagyok rájuk, igazán jól sike­rültek. A vüágvárosból egy nógrádi falucskába költöz­tem, madárdalra ébredek, jó Homonyik Sándor FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM levegő és nyugalom vesz kö­rül. Szívesen focizom a gyere­kekkel, kirándulok vagy ker­tészkedem.- Ha teljesülhetne három kívánságom, a jó tündértől azt kérném: Legyenek végre jó vezetői a nemzetünknek, gyerekeim találják meg majd a boldogságot az életükben, s egy nyugodt sarok jusson ne­kem öregkoromra. km-mml Horváth Péter gyak­ran rugaszkodik el a talajtól - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. nyIregyhAza. Ég és Föld kö­zött élnek - mondhatjuk a piló­tákról, és olyan nagyot nem is tévedünk, mert hát két lábon járó emberek ők is, gyakran rugaszkodnak el a talajról. Át­vitt és szó szerinti értelemben egyaránt. Horváth Péter, a Tré­ner Kft. igazgatója Nyírbátor­ban született, a középiskolai éveket Debrecenben töltötte, érettségi után a Nyíregyházi Konzervgyárban dolgozott. Jól érezte itt magát, de tanulni akart, és merész álmai váltak valóra, amikor felvették a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola repülőmérnöki szakára. A diplomát 1980-ban vette át, ezt követően a MÉM Nyíregy­házi Repülőgépes Szolgálatá­hoz került, ahol oktatóként a főiskolai hallgatók gyakorlati képzésére kapott megbízást. Uszteletkörök a város felett A repülés élete egyik nagy szenvedélye, az 1968-ban el­indított repülő képzés meg­tartását is szívügyének tekinti Nyíregyházán. Ezért alapította meg munkatársaival 1992-ben a Tréner Kft.-t, mely azóta is a főiskolával együttműködve azért dolgozik, hogy a polgá­ri repülés a kor elvárásainak megfelelően fejlődjön. Szen­vedélye sportértékkel is bir, hiszen 1984-ben a magyar mű­repülő válogatott keret tagja lett. Azóta több száz hallgató első repülését engedélyezte, iskolájából repült ki a magyar hírnév egyik öregbítője, Veres Zoltán is.- A repülés mellett más, a hivatásomul választott terü­lettől kissé távolinak tűnő, de sikeres vállalkozásban is dol­gozom. Sohasem állt tőlem tá­vol a fizikai munka, gyermek­koromtól rendszeresen volt benne részem. Megtanultam a több lábon állás követelmé­nyét, rendezett családi háttér­rel, ami önmagában nem egy­szerű dolog a rohanó világban. Feleségem, Zsuzsanna gon­doskodik a nyugodt háttérről, ezzel segíti a sokszor feszült pillanatokat hozó munkámat. A szó teljes és igazi értelmében társam. Két fiút nevelünk nagy szeretetben és egyetértésben, Tibor és Zsolt közül előbbi, bár közgazdász egyetemista, re­pül, s már megszerezte a szak- szolgálati engedélyt is. A társadalmi felelősségvál­lalást is komolyan veszem, a helyi sport- és közösségi élet támogatása ezt jelenti szá­momra. Szabadidőmet első­sorban a családdal töltöm, s ha csak tehetjük, együtt járunk kirándulni, országot, s világot látni. Persze, meg sem próbá­lom tagadni: az is kikapcsoló­dást nyújt, ha a magam örö­mére repülhetek - tér vissza a szenvedélyéhez, amelynek olykor több százezer ember is a tanúja lehet. A 2011. augusztus 20-i állami ünnepségen kötelé­ket vezetett a Parlament előtti légtérben, de elképzelhetetlen lett volna a nyíregyháziak nél­kül az az ünneplés is, amikor a motoros repülés 100. évfordu­lójának tiszteletére az ország minden pontjáról száz gép emelkedett a levegőbe. Az csak természetes, hogy a repülés­ből hazatérve a „B-l”-es néven vezetett egység Nyíregyháza lakóit is megörvendeztette né­hány tiszteletkörrel, km-nyzs

Next

/
Thumbnails
Contents