Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-06 / 5. szám

2012. JANUÁR 6.. PÉNTEK KELET Háttér 3 NÉZŐPONT Tamavölgyt Gergely magad ontányi Gábor 2004- ben több hónapig gyanúsított volt, amiért meglőtte a betörőt, aki fegyvert fogott rá a házában. Végül megszüntették ellene a nyo­mozást, jogosnak találták az önvédelmet. A kertjét áram­mal védő kesznyéteni férfit, Szoboszlai Barnát viszont első fokon egy év felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték, mert egy tolvaj halálos áramütést szenvedett. Ezt aztán jogerő­sen megrovásra enyhítették. Az önvédelem eddig is szerepelt a Büntető törvény- könyvben, most azonban az alkotmányos jogok közé is bekerült. Már az eddigi (gumi) szabályozás, az arányosság elve (ez azt mondta ki, hogy csak olyan eszközt lehet alkalmazni a védekezéshez, amellyel a testi épségünkre törnek vagy tulajdonunkat veszélyeztetik) is rengeteg kérdést felvetett. A magántulajdon és a testi épség megvédése első körben az állam feladata. Mi van akkor, ha az állampolgár úgy érzi, ezt a funkciót nem látják el optimálisan (kérdés, ki hol húzza meg a határt)? Ekkor jön az a helyzet, hogy az állampolgár úgy érzi, saját kezébe kell vennie az irányí­tást, hogy értékeit megvédje. Gondolok itt a fent említett 70 éves idős bácsi, Szoboszlai Barna esetére. Akkoriban nagy vihart kavart az ügy, főként a liberálisok és a konzervatívab­bak közt. A jogos önvédelem fogalma ezt az esetet nem foglalta magába, mert az élet kioltására alkalmas eszközt használt a kesznyéteni férfi. Az önvédelem kapcsán min­dig felmerül a fegyvertartás kérdése is, hallani az otthon­védelmi fegyver kategóriá­jának bevezetéséről is. Nem biztos, hogy ez az ötlet jól sülne el, mert mi van akkor, ha ez a fegyver egy családi vita alkalmával kerül elő a fiók mélyéről? gergely.tamavolgyi@inform.hu Az ősrégi jellegét ma is őrzi a Föld­vár nevű dűlő, ahol a monda szerint földvár állott. a) Nagykálló b) Kisvárda c) Tiszavasvári d) Szakoly A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Alapjog, de nehezen alkalmazható Az önvédelemhez való jogot csak a törvényben meghatározottak szerint lehet érvényesíteni illusztráció: thinkstock A híresztelésekkel el­lentétben még egy ideig nem érdemes baltával várni a betörőt. NYÍREGYHÁZA. - Kell, hogy tör­ténjen már valami! - fakad ki levelében egy város közeli ta­nyán élő idős férfi. - Nálunk már lassan megszokott, hogy nem az „arat, aki vet”. Pró­báljon egyáltalán rászólni a tolvajra az ember, nem hogy még rátámadni! Azonnal jön a visszatámadás: „inkább dö­göljenek éhen a kölykeim?” Különben is én ne dumáljak neki, hisz nekem van nyugdí­jam. Már többször gondoltam rá, hogy veszek egy puskát és sóstölténnyel odadurrantok közéjük, de biztosan én fizet­nék rá. Valamikor még a ház ajtaját sem kellett kulcsra zár­ni, ma már semminek nincs becsülete! - áll a levélben. Alkotmányos alapjog lett az önvédelem és a magántu­lajdon védelme, ezért a bíró­ságoknak a jövőben nem kell vizsgálniuk, hogy az áldozat - aki ezentúl bármivel, akár engedéllyel tartott fegyveré­vel is megvédheti magát - vé­dekezése arányban volt-e a támadással, hangzott el több sajtóorgánumban a közel­múltban. A Btk. a mérvadó Ez azért nem egészen így van, mondta munkatársunknak dr. Mészáros Ádám, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Abból, hogy az önvédelem­hez való jog bekerült az alkot­mányba, még nem feltétlenül következik, hogy ténylegesen is enyhíteni fognak a fegyver- tartás szabályain, bár a Fidesz- frakció még a választások előtt büntetőjog-tudományi osztá­lyának munkatársa. Az alap­törvényben mindössze annyi került bele, hogy „minden­kinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogta­lan támadás elhárításához”, vagyis az alaptörvény mind­össze az önvédelemhez való jogot deklarálja, de hangsú­lyozza, hogy azt a törvényben meghatározottak szerint lehet érvényesíteni. A bíróságok továbbra is a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) foglaltakat fogják figye­lembe venni, tehát továbbra is vizsgálni fogják, hogy a jogos védelmi helyzet fennállt-e, és hogy a védekezés arányban volt-e a támadással, mondta a kutató. Tehát testi épséget fenyegető támadással szem­ben továbbra sem szabad élet elleni támadással reagálni, bár előfordulhat, hogy a tes­ti épség elleni védekezés a támadó halálát eredményez­heti. Ezekben az esetekben továbbra is vizsgálni kell a menthető felindulás vagy az ijedtség kérdését. Áramot a kerítésbe? Hazánkban nem ritka az az eset, hogy a kerti tolvajok el­len a kétségbeesett gazdák „villanypásztorral” próbálnak védekezni. Már több mint tíz éve egy gyerek belehalt, ami­kor egy egyébként elkerítetlen felkérte a Fegyverügyi Civil Bi­zottság munkacsoportot, dol­gozza ki a polgári lőfegyvertar­tás szabályait. A bizottság egy komplett jogszabálycsomagot adott be tavaly nyáron a Bel­ügyminisztériumnak, ami borsod megyei település udva­rán álló almafára tekert áram­járta drótot érintett. Az almá­ját védő férfi éveket kapott, a börtönben halt meg. Vajon az alkotmányban fog­laltak a jövőben lehetőséget teremtenek-e a hasonló bir­szerint kétféle módon lehetne önvédelmi fegyvert tartani: viselési engedéllyel vagy anél­kül. A második kategória az úgynevezett otthonvédelmi fegyverre vonatkozna, ame­lyet tilos közterületre vinni. tokvédelemre? - kérdeztük dr. Mészáros Ádámot. „A Btk-ban 2009 óta létezik a megelőző jogos védelem fogalma, ami szerint büntetlenül alkalmaz­hatunk saját, illetve mások személye vagy javai elleni jog­talan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt, de csak abban az esetben, ha az az élet kioltására nem alkalmas” - mondta dr. Mészáros Ádám. A kutató azonban nem tartotta kizártnak, hogy az új alaptör­vényben foglaltak az új, idén elfogadandó Btk. számára készítik elő a jogi környeze­tet, tehát a későbbiekben a jogos védelem terén is lehet­nek még változások. Kovács Aladár szerint üd­vözlendő, hogy az Alaptör­vény immár erőteljesebben kiáll a magántulajdon védel­me és a tulajdonos önvédel­me mellett, ám hangsúlyoz­za: vékony mezsgye választja el egymástól a jogos önvédel­met és az eltúlzott, s ennek okán büntetendő válaszreak­ciót. Kés, vasvilla, lőfegyver...- Kés, vasvilla, lőfegyver... Mindegyik alkalmas arra, hogy valakit megfélemlít­sünk, rettegésben tartsunk, illetve életveszélyesen meg­sebesítsünk, mégsem mind­egy, mivel támadnak ránk, s mi mivel védekezünk. Ha például bicskával hadonászik a házigazda felé egy tetten ért betörő, megvédheti-e magát a keze ügyébe kerülő nagy konyhakéssel anélkül, hogy a hatóság végül őt marasztalná el?- Úgy tűnik, igen, de ne fe­ledjük: az új szabályozás csak az önvédelemhez való jogot deklarálja, az önbíráskodást és a tudatosan élet elleni tá­madást nem! - figyelmeztet a megyeszékhelyen működő közbiztonsági közalapítvány elnöke, hozzátéve: aki teheti, riassza inkább a rendőrséget.- Szintén előrelépés, hogy a február elsejétől életbe lépő új polgárőr törvény értelmé­ben a polgárőrök már nem­csak bűncselekmény, hanem szabálysértés (pl. falopás, terménytolvajlás) esetén is visszatarthatják a tetten ért elkövető(ke)t - tette hozzá Kovács Aladár. KM Csak a jogos önvé­delemhez van jogunk! KOVÁCSALADÁR Könnyebbé válhat a fegyverhez jutás? Lista készül a rossz adózókról Elhunyt a nyíregyházi stúdió egykori vezetője NYÍREGYHÁZA. Hosszan tartó, súlyos betegség után, 63 éves korában elhunyt Ágoston Ist­ván újságíró, aki több évtize­den keresztül dolgozott a Ma­gyar Rádióban. A Táncsics díjas szakem­ber elsősorban kulturális és közéleti műsorokat készített. Pályafutását a nyíregyházi stúdióban kezdte, ahol előbb riporter, majd szerkesztőség­vezető lett. Elsősorban kul­turális és közéleti műsorokat készített, sokáig a nyíregyhá­zi stúdió vezetője volt. Sokan bizonyára emlékeznek még azokra a nevéhez fűződő jeles rádiósorozatokra, mint példá­ul az „Utcák, terek, emléktáb­lák” vagy a „Hol vannak a ka­tonák?” című műsorra. Előbbi nyomán számos könyv látott napvilágot Margócsy József tollából. Ágoston István 1995-től a Vallási főszerkesztőség veze­tője lett Budapesten. Több kul­túrtörténeti műsorsorozatot is készített. Ő szerkesztette a Kossuth Rádió Déli Harangszó című sorozatát 2000 pünkösd­jétől, amióta minden héten máshonnan szól a harang, km § » AZ ELŐFIZETŐ $ KERDEZ ' A KELET VÁLASZOL A városvezetés azt reméli, a nyilvánosság elkerülése adófizetésre ösztönzi a tartozókat. tiszavasvári. - Azt beszélik a városban, hogy az önkormány­zat hamarosan egy „szégyen­listát” fog közzétenni a helyi újságban, amely az adóhát­ralékkal rendelkező lakosok és vállalkozások nevét, címét és tartozásaik összegét tartal­mazza. így akarják motiválni az embereket adótartozásaik mihamarabbi kiegyenlítésére - kaptuk a hírt olvasónktól. Lapunkat Bundáné Vadics Ildikó jegyző tájékoztatta az intézkedéstervezetről: - Szó sincs szégyenlistáról, a cél sokkal inkább a jogkövetésre ösztönzés! Tiszavasvári város- vezetése a hivatal honlapján, valamint a Vasvári Hírmon­dó című helyi lapban tervezi közzétenni a helyi adó és gép­járműadó tekintetében hát­ralékkal rendelkezők listáját márciustól. Bár erre már idén januártól lehetőséget ad egy hatályos törvénymódosítás, a városve­zetés reméli, hogy a „türelmi időszak” alatt sokan pótolják elmaradásukat, vagy részletfi­zetési lehetőséget kérnek.- Csak így lehet elkerül­ni, hogy valaki szerepeljen a negyedévente frissülő adós­listán. A helyi adó és gépjár­műadó vonatkozásában ma­gánszemélyeknél 1000, jogi személyeknél 10000 forint alatt az önkormányzati adóha­tóság eltekint a nyilvánosság erejétől, ugyanakkor arra kér mindenkit, hogy akiknek adó­számláin hátralékot tartanak nyilván, mielőbb rendezze tar­tozását! - nyomatékosította a jegyző. KM-Pi Q MEGKÉRDEZTÜK: Ön szerint meddig terjed a jogos önvédelem? KROKOVICS KATA: MÉSZÁROS JUDIT: Nem BACSA VIKTÓRIA: Az Arányban kell lennie a minden a támadás értékvédelemre kell irá­támadással. körülménye. nyúlnia a védekezésnek. NAGY JÓZSEFNÉ: Nehéz JENEY ÁGNES: Jogos, MÁRFÖLDI ÉVA: Önvé- meghúznl a határvo- mig nem a bosszú vezé- delemből már nem egy­nalat. rel bennünket. szer történt emberölés. Krokovics Kata szerint ezt ne­héz megítélni. - Még szeren­cse, hogy nem vagyok bíró, akinek sorsok felett kell dön­tenie. Arányban kell lenni a védekezés mértékének a tá­madás fokával, akkor jogos az önvédelem - közölte. Mé­száros Judit szerint mérlegelni kell, ami nem könnyű. - Nem mindegy, hogy egy fiatal, erős suhanc támad rám, vagy egy idős ember. Bár a szándék mindkét esetben ugyanúgy büntetendő és törvénybe ütköző. Bacsa Viktória az ön­védelem addig terjedhet ki, amíg a védekezés az értékeink megvédésére irányul és nem a támadó fél szándékos bán­talmazására. Nagy Józsefné szerint természetes, hogy az ember védi a magántulajdont és a saját értékeit. - Hogy hol van ennek a határa, az kér­déses. Szerintem nem lehet pontosan megítélni, hiszen minden eset más és más, de a törvény szövegét meg álta­lánosan kell megfogalmazni. Jeney Ágnes szerint addig jo­gos az önvédelem, amíg sa­ját magunkat védjük és nem pedig a bosszú és a hirtelen felindultság vezérel - mond­ta. Márföldi Éva a jogos önvé­delem határvonalát nem tud­ná egyértelműen meghúzni. - Önvédelemből már történt emberölés, miközben csak sa­ját magát és értékeit védte az illető - válaszolta. <§> JÓL TEJEL AZ AUTOMATA Van, aki a megyeszékhely távoli pontjáról utazik be a belvá­rosba, hogy friss házi tejet vihessen haza a város egyetlen tejautomatájából. fotók: sipeki Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents