Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-05 / 4. szám

2012. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK Fórum 7 0CZ22H2HHH3 Mercs Lászlóné nyíregyháza-borbánya. Több mint húsz éve előfizetője a Kelet-Magyarországnak a Mercs család. A férj a Vasvári Gimnáziumban karbantartó, a feleség Balkányban dolgo­zik egy gyógyszertárban. Két gyermekük van.- Örömmel vettem az érte­sítést, mint régi, hűséges előfizető. Megtisztelő, köszö­nöm. A lap az egész család kedvence, megrendeltük a Vasárnapi Keletet és a Keleti Aprót is. Férjem reggel munka előtt átfutja az újságot, délután részletesen elolvassa. Még az apróhirdetéseket is, jelenlegi állását is a Keletnek köszön­heti. Kedvence a sportoldal, de a legújabb aktuális történé­seket is követi. Felhívja ezek­re az én figyelmemet is. Jómagam régen az újság utolsó oldalával kezdtem az olvasást. Mióta sajnos a gyász­hírek között egy volt középis­■ kolás osztálytársam halálhí­rét fedeztem fel, mindig ezt lapozom fel először. 52 évesen döbbenetes volt a hír, szembesülünk a ténnyel, hogy egyre többen hiányoz­nak majd az osztálytalálko­zókról. Az egész családom szereti a Keletet így, ahogy van. Min­denről hűen és időben tájé­koztat bennünket. Optimista vagyok, és még nagyon sokáig szeretnék hűséges olvasójuk lenni. Az újság minden dolgo­zójának boldog új évet kívá­nok! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy tele­püléseinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem” aloldalak, melyeken az olva­sók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. am Batár Miktósné, méhteleki olvasónktól: W Jól csak a szívével lát az .. ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Szeretet varázsoltak a szívekbe „Kézfogás”-sal közösen A Tiszavasvári „Kézfogás” Szociális Szolgáltató Központ­ban, klubtagjainak részvéte­lével és munkatársaimmal közösen, karácsonyi ünnep­séget szerveztünk. A Lepeták Attila által felajánlott fenyőfát feldíszítettük, az intézményt kívül-belül ünnepi díszbe öltöztettük. A megjelent ven­dégeinket a szabadban, üstben készült csülökpörkölttel kínál­tuk. Főszakácsunk Kenyeres Lad bácsi volt, akinek ezúton is köszönjük munkáját! Az ebéd után megkezdtük ünnepi műsorunkat. A Tiszavasvári FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Kabay János Általános Iskola 2. a osztályos tanulóinak előadása nagy tetszést ara­tott. Majd az intézményünk dolgozói, az idősek klubjának tagjaival összeállított közös műsora következett. Végül, Giziké néni vezetésével, a tiszalöki Aranyeső Nyugdí­jas Klub hangulatteremtő előadása zárta a programot. Hagyományos házi készítésű mákos és diós bejglivel ked­veskedtünk a jelenlévőknek. Bízom benne, hogy az estébe nyúló rendezvényünkön mindenki jól érezte magát, és ami a legfontosabb, remélem, sikerült szeretetet varázsolni mindenki szívébe! RISKÓGYÖRGYNÉ, INTÉZMÉNY­VEZETŐ >&* V Mi Kemecsei László polgármester köszönti Kovács József tisza- nagyfalui lakost 90. születésnapja alkalmából. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL e LAKÓHELYEM - Ön is lehet szerkesztő! Mennyibe kerül? Vannak olyan természetes dolgok, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ilyen a köz WC szükséges­sége. Nyíregyháza közepén egy van belőle, ami mindig más-más tarifával „üzemel”. Vajon miért? EGY VÁROSLAKÓ Így csalogattak az iskolába fotó: olvasónktól Mézeskaláccsal csalogattak Hozzánk nőtt Kis termetű, keverék, zsem­leszínű, nőstény kutyánk Nyíregyháza-Sóstófürdő Szivárvány utcából elveszett szüveszterkor. Valószínű, megijedt a petárdáktól. Ha valaki tud róla, vagy látta - magas jutalom ellenében hívja a 06-42/406-057-es telefonszámot! Emancipáció! „Küzdünk” a másság ellen, pedig már Ádám és Éva is más volt, nemben, és én ezért bővelkedek a „nem”-ben. Egyesek nem tudják elfogad­ni a másik gondolatát sem. Pedig amíg embertársainknak nem ártunk - de lehet, hogy az átlagtól elétérően fogjuk fel a körülöttünk zajló világ eseményeit -, szerintem mégis csak megtűrt tagjai vagyunk a társadalomnak. Főleg, ha építő jellegű következtések­re jutunk! Miből áll egy nő magánélete, ha elvált? Akár hiszik, akár nem, labirintusok, falak veszik körül, és nem tudja, hol lehet kiszabadulni. Meg kell küzdeni a hétközna­pokkal és eltartani gyermekét, aki jó, hogy van. S ha már a „A tél örömei” címmel rajzpályázatot hirdetett óvodásoknak a nyíregyházi Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintéz­ménye. A beérkezett pálya­művek megtekinthetők az taposóaknára asszociálok, hát robbanjon! Nem küzdők senki ellen, csak nem tűröm a hatalomvággyal pöffeszkedő kiskirályokat, akikből talá­lunk egy párat. Tőlük kellene megszabadulni. Nem hiszem, hogy trónfosztásnak titulálná a közvélemény, ha valójában tudnánk, mennyi gátat vetnek a társadalom fejlődésének! Emberekből, egymás közötti viszonyokból épül fel társadal­munk. Vajon felfogják-e ezt, iskola aulájában rendezett kiállításon. Az eredmény- hirdetés az iskolába csalo­gató foglalkozás keretében történt. A kézműves foglal­kozáson karácsonyfadísze­ket készítettek, mézeskalá­mikor egy nőt meg akarnak alázni, „fensőbbségi mámából táncoíni szeretnének a másik fején”?! Néha ott a kígyó, bár­mely piros is az alma! DEMETER BEÁTA, NYÍREGYHÁZA Köszönet a segítségért Ma, amikor olyan sok rosszat hallani, én egy csodálatos dologról szeretnék beszámol­ni. S egyben köszönetét is csőt díszítettek a gyerekek. Legközelebb január 12-én várják a meséket kedvelő ovisokat a Kazinczyba, ami­kor mesemondó versenyt rendeznek. MACZINKÓNÉ HALÁSZ ERIKA szeretnék mondani a timári emberek nevében Pásztor Andrásnak. A falu szegényei­nek a megmentője ő. Minden évben fát juttat a település rászorulóinak. Egész nyá­ron munkát ad az ottani embereknek, hisz itt szinte mindenki munkanélküli. Aki dolgozni akar, az mehet hoz­zá például kukoricát címerez- ni, kapálni, almát szedni stb. Még egyszer köszönjük! KANALAS VILMOS, TÍMÁR Kellemes ráhangolódás A Pszichotikusok Egyesületnél az egyik ünneplést követte a másik. A hagyományos kará­csonyt szép, új környezetben - a Sóstói úti kórház területén lévő - otthonunkban tartottuk. Keller Bálintné elnök asz- szony szívre hatóan méltatta az ünnep jelentőségét, majd Gacsályi Szilvia szervezésével, többek ideillő verssel, egy kis előadással kedveskedtek a megjelenteknek. A közös éneklés és a gyertyagyúj­tás hangulata biztosította a kellemes ráhangolódást az ünnepekre. Kötetlen beszélge­tés közben jól esett a finom sü­temény. Az Új Széchenyi Terv pályázatunknak megfelelően, a programjainkat tovább foly­tatjuk. Az újabb érdeklődőket a jövőben is szívesen látjuk. PALICZNÉN. IBOLYA Vápák az érdeklődőket FOTÓ: A SZERZŐ Az oldalon a Kelet- ^*-<35’“ ' Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelente­tése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részleté­ben egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvasható­ság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az olvasói oldalon csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott leveleket közöljük. Néha a „puska” visszafelé sül el Ha silányak lennénk, hogyan maradhattunk meg Európa közepén, sok-sok rosszindulattal körülvéve? nyíregyháza. Nagyon szomo­rú, hogy még ma is aktuális Zrínyi Miklós féltő 1660-ban írt feljajdulása: „Ne bántsd a magyart!” Mert ma nem a tö­rök ellen kell védeni hazánkat Vannak egyének, csoportok, akik történelmi tudatlanság­ból, vagy „bérért” gyalázzák saját nemzetüket, ellátva min­denfajta alaptalan rágalom­mal: áruló, pesszimista, acsar­kodó, önmarcangoló, önpusz­tító, sebeit nyalogató (nem vagyunk kutyák!), legutóbb a tehén-szindrómát olvastam. Utolsó csatlós 1920-ban kegyetlenül meg­csonkítottak bennünket, csak a szívünk és fejünk maradt a helyén, amit használtunk is, amennyire irigyeink enged­ték. Történelmünk tudatos meghamisítása a régmúlt­ra tekint vissza. Az 1890-es győri csatavesztésünk után Talleyrand azt tanácsolta Napóleonnak, vegye el a ma­gyarok dicső történetét, így lehet ezt a népet legyőzni. A neves francia politikus és püspök nem mondott újat, ezt az elvet a Hasburg-ház uralkodói már több mint száz éve alkalmazták. Történel­münk lebecsmérlése, tudatos elferdítése sikeresen zajlott a Rákosi-rendszerben is, sőt, tart napjainkig. Az 1950-es években gyakran hallottuk az „utolsó csatlós” mocskolódó frázist, amelyet pöffeszkedő, iskolázatlan párttitkárok han­goztattak. A diplomáciában csatlós kifejezés nincsen (a ló- tenyésztésben használatos), ott a szövetséges szót hasz­náljuk! Arról pedig egyáltalán nem tehetünk, hogy 1944-45- ben a Szovjetuniótól nyugatra volt hazánk, csapataink pedig ebbe az irányba vonultak. Ennek a cikknek a megírá­sára a Kelet-Magyarország- ban megjelent egyik olvasói levél késztetett. Türelmes ember vagyok, de nem birka, nem hagyhatom szó nélkül a felszínes történelmi zagyva- ságot. Ne engedjük terjedni (főként fiataljaink érdeké­ben) a gyalázkodást! Mint eddig, reméltem, hogy vala­ki más ragad tollat, mert már maga az írás címe is arra utalt, mintha mi, magyarok robban­tottuk volna ki mindkét világ­égést. Választási lehetőség Komolyan kell vizsgálni Ma­gyarország két világháború közti külpolitikáját. Ma is fü­lembe cseng (40 év után is) nagyrabecsült, szépemlékű dr. Ránki György professzor úr előadása a debreceni egye­temen: „Magyarország nem tartozott az angol-francia ér­dekszférába, Kormányaink választási lehetősége megha­tározott volt Ezt tessenek tu­domásul venni!” Előadásairól természetesen nem hiányzott senki ok nélkül. A cikk írója A magyar em­ber azt tartja, hogy aki a hibát takargatja, az a hibát szaporítja. NÁDASYCSABA még ma is kételkedik, hogy a szovjet csapatok felszaba­dították, vagy megszállták Magyarországot. A hivatalos adatok 1946-ben 600 ezerre tették a szovjet fogságba esett magyarok számát, a becslé­sek szerint legalább 200 ezren lelték halálukat a Szovjetuni­óban (Stark Tamás: Magyaror­szág n. vüágháborús ember­vesztesége c. cikke Rubicon, 2011. 9-10. szám), kb. 45 ezer polgári lakos vesztette életét településeinken. Forradalom 200 ezer ártatlan lélek kiált le a földre az igazságért! 30 év kutatása kellett ahhoz, hogy 1956 forradalom, vagy ellen- forradalom, vagy szabadság- harc volt-e? Lehet-e komolyan feltenni ezt a kérdést, ma? Kölcsey fohásza megelevenül: „Hányszor támadt tenfiad/ Szép hazám, kebledre”. Ol­vastam egy másik cikkben: „Történelmünk ismerete, elő­deink tisztelete hozzátartozik minden magyar emberhez.” De szép is lenne! NÁDASY CSABA, NYUG. TÖRTÉNELEMTANÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents