Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-04 / 3. szám

2012. JANUÁR 4.. SZERDA RÉCÉT Háttér 3 Nagy tételben lopják a tüzelőt Szabolcsban és Hajdúban évente 14 millió forintos kárt okoznak a falopások illusztráció: racskó tibor Az éj leple alatt mun­kálkodó fatolvajok már nem érik be „háztartá­si” mennyiséggel. nyírtelek. Egymást érik a fatol- vajlásról szóló hírek. A rendőr­ségnek, a polgárőrségnek és a lakossági bejelentéseknek hála az elkövetők egy részét sikerül lefülelni és eljárás alá vonni, a jogerős bírósági ítélet ellenére azonban sok károsultnak azzal kell szembesülnie, hogy nem lehet behajtani a megitélt kár­térítést. Pisla István nyírteleki erdőbirtokos vezetőnél egy hónapja telt be a pohár, ami­kor egyik napról a másikra 71 életerős fát tulajdonítottak el a 170 hektáros osztatlan közös területről ismeretlen „törzs-vendégek”. Behajtási felhajtás- Nincs olyan év, hogy ne tör­ténjen falopás az erdőnkben- panaszolja. - Az utóbbi évek­ben egyre többen és sűrűbben portyáznak erre az éj leple alatt. Többnyire szervezetten és gyorsan dolgoznak, így a kiérkező hatóság csak hűlt he­lyüket találja. Ami leginkább felháborít, az a „szervezett bűnözők” féktelen kapzsisága: már nem csak az önmelege­dés vágya fűti őket, autóval, lovas kocsival, fűrészgépekkel érkeznek, és eladásra lopnak akácot és nyárfát. Volt olyan, aki még a ható­ság által lefoglalt fát is eltü­zelte a portáján! Nem ritka, hogy az „orrunk előtt” árulják a lopott tűzifát, ám tettenérés hiányában szavunk nem több, mint gyanúsítgatás. Jómagam rendszeresen járőrözők, és sok segítséget kapok a rend­őrségtől, a polgárőrségtől és a becsületes nyírteleki lakosok­tól is, erőfeszítésünk azonban szélmalomharcnak tűnik: évente mintegy 200-400 má­zsa fa tűnik el ebbő) a város­széli zöldövezetből - mutat körbe a helyi erdőbirtokosság vezetője, majd a legfrissebbet említi keserű tapasztalatai kö­zül:- Szenteste is telefonáltak, hogy menjek, mert lopják a fát. Mire kiértem, már csak mély keréknyomokat találtam. Gyanítom, hogy egy embert megfigyelőként küldtek a há­zam elé, aki „leadta a drótot”, amikor látta, hogy a helyszínre indulok. Kevesen tudják, hogy a mezőőrnek joga és köteles­sége megállítani minden fát szállító járművet. A sofőrnek számlával vagy szállítólevél­lel kell igazolnia a szállítmány eredetét, ajándék esetén pedig ajándéklevelet kell bemutat­nia. Nemcsak az követ el bűn- cselekményt, aki ellopja a fát, az is, aki az orgazdától megvá­sárolja! Az egyik szemem sír, a másik nevet a friss törvényrendelet olvasatán, miszerint januártól a magánterület tulajdonosá­nak joga van megvédeni a tu­lajdonát, ha behatolót észlel. Lehet, hogy tettenérés esetén bizonyos határokon belül eljár­hatok, de ha kicsit nagyobbat ütök, immár vádlottként, nem pedig károsultként járhatom a bíróságot... Megölik a növendékeket Szabolcs és Hajdú megyében évente 14 millió forintos kárt okoznak az erdőgazdáknak a téli időszakban megszaporo­dó falopások. A Nyírerdő Zrt. nyíregyházi erdészete komoly erőfeszítéseket tesz az erdők gondozására, az erdőkezelési és -tisztítási munkák sikerét azonban beárnyékolja az ille­gális fakitermelések szomorú ténye. Egyrészt olyan szemé­lyek követik el a szabálysér­tést, akik nehéz körülmények között élnek, viszont itt is akadnak olyanok, akik gépesí­tett formában csonkítják meg az erdőket. Nem ritka, hogy akik fát lop­nak, tisztában vannak a fafaj­ták értékével, és kiszámolják, mekkora mennyiséget lehet eltulajdonítani, hogy tettük „csak” szabálysértésnek mi­nősüljön. Egyes tolvajok az erdőben lévő növendékeket rongálják meg, ezzel nagyobb kárt okoznak, mint a lopással. KM-PI Felháborít a kapzsiságuk: eladásra is lopják az akácot és a nyárfát. PISLA ISTVÁN Füstbe zárt szigor Az egészségügyi intézmények esetében az épületben és a szabadban is tilos a dohányzás illusztráció: sipeki Péter A kórházakban keríté­sen belül, az épületben és a szabadban is tilos rágyújtani. nyíregyháza. A vasárnap életbe lépett törvény szinte minden zárt helyen tiltja a dohányzást, egyes esetekben még szabadtéren sem enge­délyezi olyan hely kijelölését, ahol füstölni lehet. Ilyenek a közoktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmé­nyek, egészségügyi szolgálta­tók. A törvény nem nevesíti a felsőoktatási intézményeket, a jogászok is elbizonytala­nodtak: a tiltás vonatkozik-e a főiskolákra és egyetemekre? Dr. Szabó Enikő helyettes or­szágos tisztifőorvos tájékoz­tatása szerint „a főiskolák és az egyetemek a közforgalmú intézmények körébe tartoz­nak, tehát rájuk is érvényes a törvény”.- Ha az Egészségügyi Kar teljes területén tilos a do­hányzás, akkor a hátsó bejá­rattól öt méterre jelöljük ki a dohányzóhelyet - mondta dr. Fábián Gergely dékán, s hoz­zátette: már a szigorítás előtt sem volt az épületen belül olyan helyiség, ahol a dohá­nyosok hódolhattak a szenve­délyüknek. Figyelmeztető táblák Az egészségügyi intézmé­nyeknél egyértelműbb a rend: az épületben, a szabadban és a kerítésen belül is tilos dohá­nyozni, kivételt csak a pszi­chiátriai intézetben a pszichi­átriai betegek képeznek, ők az intézmény - megyénkben a nagykállói szakkórház - zárt terében, az arra kijelölt helyen rágyújthatnak. - A törvényt be kell tartanunk, így valamennyi tagkórházunkban kihelyezzük az erre figyelmeztető táblákat. A dolgozóinknak pedig sze­retnénk egy olyan programot indítani, melyben szakembe­rek segítik őket a dohányzás­ról leszokásban - tudtuk meg Vitkai Évától, az Egészségügyi Holding sajtófőnökétől.- A hozzátartozók, azaz mi vagyunk a „legkönnyebb” helyzetben, hiszen a bejárat­tól számított 5 méterre már rágyújthatunk. A betegek és a dolgozók azonban nem hagy­hatják el az intézmény terüle­tét, így várható, hogy a törvé­nyi tiltás komoly feszültséget fog okozni - vélte Szabó Atti­la, aki éppen beteglátogató­ban járt a kórházban, de már „házon kívül” füstölt. KM O MEGKÉRDEZTÜK: Ön hogy büntetné a fatolvajokat? MATISCSÁK ISTVÁN: A pénzbüntetés felesle­ges dolog lenne. HAJZER TIBORNÉ: A rács mügütt eltöltött pár nap hatásos lehet. KERTÉSZ ATTILA: A közmunkában látom csak a megoldást. áÉÉ w .. Éh­MAJLÁTH ÁKOS: Köz­munka ráván egyenlíte­nék ki a számlát. TÓTH VERONIKA: Tanul­ják mag, hogy bacsOlnl kall az állam értékelt. SZENTESI GÁBOR: A rács mögött is az állam pénzén élnének. Matiscsák István azért nem adna pénzbüntetést a fatolvajoknak, mert szerinte ezeknek az embereknek úgy­sem lenne miből kifizetnie azt. - Én kemény lennék az ügyben, elzárással büntetném őket, ez biztosan elrettentő erejű lenne - mondta. Hajzer Tiborné szomorú, ha illegális fakivágásokról hall a hírek­ben. - A természetet inkább védeni kell, nem pedig ártani neki. Én is becsuknám az elkö­vetőket néhány napra, hogy legyen idejük gondolkodni a tettükön. Kertész Attila köz­munkát végeztetne azokkal, akik fát lopnak. - Amennyi kárt okoz az államnak vagy az önkormányzatnak a falopás­sal, ahhoz viszonyított mér­tékű közmunkát végezzen el az illető - javasolta. Szentesi Gábor egyben biztos: börtön­be nem zárná őket, mert mint mondja, azzal a megoldással is csak az állam veszítene, hiszen ott is etetni kell őket, és melegben kell lenniük. Majláth Ákos és Tóth Veroni­ka is a közmunkában látja az üdvözítő megoldást. - Annak során legalább megtanulnák, hogy becsülni kell az állam és az önkormányzat vagyonát és értékeit, nem pedig rom­bolni azokat. Más megoldás nem nagyon van, hiszen a pénzbüntetés megfizetésére úgysem képesek, vagy nem is akarnák kifizetni a bírságot. NÉZŐPONT Nyéki Zsolt 1 '4 JH§ essze vagyunk már a rőzsehordó nő fáradt, gallyakból és ágakból hátára nyalábolt M terhét megpihenve is viselő alakjától, mely Munkácsy Mihály képét nézve együttérzést, megértést, sajnálatot ébreszt. Manapság masszív, vaskeretes csomagtartóval feltur­bózott kerékpáros alakok rajzanak ki a határba, erdőkbe, s fejszéjük rossz madzaggal a vázra erősítve várja, hogy a spontán megválasztott célterületen lendüljön „munkába”- mert hisz ha munka lenne az, de csak közönséges lopás. Akár kettős érzéssel is lehetne szemlélni ténykedésüket, mert a fázó, nélkülöző ember szánalmat kelt, no de hát a legnagyobb szükségben is létezik tisztességes eljárás - például segítséget kérni. Lapunk is megírta a napok­ban: a tűzifa beszerzéséhez nyújtott támogatás 858 millió forintos országos keretéből csaknem 140 millió forintot címkéztek megyénknek, jóval meghaladva tehát az átlagos részesedést. A legnehezebb sorsú ön- kormányzataink vásárlását segíti elő ez az összeg, így Apagytól Vasmegyeiig több mint 9 ezer köbméter szociális célú tűzifa juthat el oda, ahol nincs mivel fűteni. Ám mint minden adománynál, itt is érdemes, sőt, meg kell vizsgálni, mi a szűkölködés oka, hiszen ahol a prob­lémákat nem gyökerestől oldják meg, ott a segítség csak átmeneti orvoslást, tüneti kezelést jelent, a gondokkal rövid időn belül újra szembesülhetnek. Márpedig ha szembe merünk nézni a tényekkel, azt látjuk, hogy nem a tisztességes munkában megőszült, idős emberek osonnak ki fát lopni, hanem többségében élet­erős férfiak, akiknek ki tudja miért, semmiféle szakmájuk sincs, így keresőképtelenek. Kereset nélkül pedig már meg is adták maguknak a jogot arra, hogy más tulajdonához nyúljanak. Innentől aztán gyorsan szertefoszlik az ébrede­ző szánalom. Az pedig kimondottan aggasztó, hogy megyénk egyre több pontján iparszerű tevékenységgé nőtte ki magát a fa lopása. Motoros láncfűrészek hangja árulkodik arról, hogy már a lopakodással, álcázással sem sokat törődnek a félel­met mind kevésbé ismerő csapatok. Amit maguk után hagynak, abba belefacsarodik a fát, erdőt szerető, gondozó ember szíve: derékmagasságban csonkolt, gyenge fák halott ligete marad a nyomukban, barbári módon elpusztított érték mementójaként. Ideje tudatosítani, hogy a megélhetési bűnözés, mint felmentés ideje lejárt, a tolvaj maga rekeszti ki saját magát a társadalom közösségéből, függetlenül a lopás értékétől és indokától. nyekl@inform.hu 99 A tolvaj maga re­keszti ki saját magát a társadalom közös­ségéből, függetlenül a lopás értékétől és indokától. A rovarvilágának legkiemelkedőbb ritkasága a védett óriás csibor, melynek hazánkban ma már ez az egyetlen, ráadásul Szabolcs megyében található lelőhelye. a) Bátorliget Ősláp b) Kállósemjén, Mohos-tó c) Vajai Ős-tó d) Sóstói tó A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ SZÜNET UTÁN: VISSZA AZ ISKOLAPADBA Az óévbúcsúztató bulik után lassan minden visszazökken a régi kerékvágásba. Nincs ez másképp a tanulással sem, amit a közel kéthetes téli szünet után kedden folytathattak az iskolások. FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents