Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-23 / 19. szám
2012. JANUÁR 23., HÉTFŐ a magyar kölcsön 5 Konkrét lépéseket várnak Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban adott interjújában tájékoztatta a közvéleményt fotó: mti Találkozó, eljárás, parlamenti vita. Felidézzük az elmúlt napok legfontosabb eseményeit. WASHINGTON, STRASBOURG. A makrogazdasági egyensúly megteremtését szolgáló magyar kormányzati lépések meghozatalát támasztotta a Magyarország rendelkezéséi-e bocsátandó hitelkeretről folytatandó hivatalos tárgyalások feltételéül Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap vezérigazgatója, aki január 12- én Washingtonban fogadta Fellegi Tamást, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalásokért felelős tárca nélküli minisztert. Három eljárás Az IMF vezérigazgatója kifejtette: mielőtt a Valutaalap döntés hozna a tárgyalások megkezdéséről és egy készenléti megállapodásról, a szervezet olyan konkrét lépéseket szeretne látni, amelyek jelzik a magyar kormány elkötelezettségét abban, hogy minden, a makrogazdasági stabilitás szempontjából jelentős politikai kérdésben lépni fog. Fellegi Tamás a megbeszélés után úgy nyilatkozott: egyetértünk az IMF szakértőivel abban, hogy Magyarországnak olyan irányvonalat kell követnie, amely megerősíti a piacok bizalmát, a magyar gazdaságot és a magyar intézményeket, hogy lefektessük a fenntartható gazdasági növekedés alapjait. Három ügyben indított kö- telezettségszegési eljárást az Európai Bizottság Magyarország ellen, jelentette be Jósé Manuel Barroso, az unió köz- pontijavaslattevő-végrehajtó intézményének elnöke január 17-én Strasbourgban. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak. Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről vitázott az Európai Parlament plenáris ülése január 18-án, a strasbourgi vitában részt vett Orbán Viktor kormányfő is. Stabil büdzsé A kormányfő a vitában egyebek között azt hangoztatta, hogy Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt. Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerint stabil büdzsének tekinthető. Rámutatott, hogy másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház; e megújítás és annak tempója mellett szerinte természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. Hangsúlyozta, hogy az EU által felvetett problémák köny- nyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók. Kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás - az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás az Európai Bizottságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor rendelkezésre áll. A vitában az uniós bizottság képviseletében Jósé Manuel Barroso elnök szólalt fel, aki egyebek között elmondta: a jegybanki függetlenség kérdésével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról. ÉKN-ÖSSZEFOGLALÓ Kedden megszülethet a politikai megállapodás? A miniszterelnök kedden találkozik Brüsszelben Barroso európai bizottsági elnökkel. Budapest. Orbán Viktor kormányfő arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és Jósé Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. Bizonytalan a világ A miniszterelnök úgy fogalmazott: „nem látok különösebben nehéz ügyet”. Kijelentette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek: „eddig is külön működtek, ezután is meglesznek majd külön”. A „nehezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. Az IMF-EU-megállapodás várható időpontjáról úgy fogalmazott: már az is jó lett volna, ha tegnap megszületett volna, ugyanis olyan bizonytalan ma a világ, hogy egy ilyen megállapodás sokat javíthat Magyarország helyzetén, még „akkor is, ha egyetlen forintot sem akarunk igénybe venni, csupán egy biztosítási szerződést akarunk kötni”. A másik félen múlik, milyen gyorsan kerül tető alá a megállapodás - jelezte. ÉKN Jose Manuel Barroso fotó: net A részvénypiac optimista volt végig a múlt héten BUDAPEST. Folytatódott az emelkedés a múlt héten is a Budapesti Értéktőzsdén, mivel közelebb került a megállapodás lehetősége a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. A BÉT pozitív hangulatát az sem zavarta meg igazán, hogy az unió kedden három ügyben köte- lezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A vezető részvények közül ezúttal is az OTP teljesített a legjobban, egy hét alatt közel 13 százalékkal drágult. MTI Egykulcsos adó: muszáj, hogy tárgyaljanak róla „Fellegi Tamasnak békülékenynek kell lennie, konstruktív szellemben kell tárgyalnia!” Budapest. A magyar kormány nem teheti meg, hogy nem tárgyal az egykulcsos adóról az IMF-fel és az Európai Bizottsággal - véli a Bruxlnfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán az InfoRádiónak nyüatkozva kiemelte: Fellegi Tamásnak békülékeny hangnemet kell megütnie az egyeztetéseken. Hozzátette: előrelépést hozhat Orbán Viktor és Jósé Manuel Barroso keddi találkozója. Békülékenynek kell lenni Világossá váltak azok a feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az esetleges elővigyázatossági EU-IMF- támogatásról - mondta Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és Olli Rehn uniós biztos egyeztetése után a Bruxlnfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán közölte: Fellegi Tamás egy feladata van, ennek megfelelően kell megütnie a hangnemet is, békülékenynek kell lennie, konstruktív szellemben kell tárgyalnia. A szakértő nem lát nagyobb elmozdulást a magyar retorikában. Egy elővigyázatossági hitelkeret a fő cél, de akár a készenléti hitel is elfogadható a magyar kormány számára - fejtette ki. Egy makrogazdasági feltéGyévai Zoltán fotó: internet teleket tartalmazó programról lesz szó, a költségvetési bevételeit és kiadásait érintő kérdések közül valamennyi asztalra kerül, igy az egykulcsos adót sem kerülheti meg a kormány a tárgyalásokon - emelte ki Gyévai Zoltán. Előrelépést hozhat Orbán Viktor és Jósé Manuel Barroso keddi találkozója előrelépést hozhat, a magyar kormányfő úgy érkezhet Brüsszelbe, hogy meg tudja mondani, mely pontokon és talán azt is, hogyan módosítják a törvényt - vélekedett. A szakértő szerint ez egy fontos állomása lesz a hitelkérelemről szóló tárgyalásoknak, de nem kerülünk közelebb ahhoz, hogy mikor is kezdődnek a tárgyalások. Hozzátette: előbb az Európai Bizottságnak nyugtáznia kell, hogy a magyar kormány érdemi lépéseket tett a problémák orvoslásáért, majd tárgyalási mandátumot kell elfogadni. ÉKN © MENNYIT KAPHATUNK? Magyarország a 2008. évihez hasonló Valutaalaptól. Az IMF jelzése szerint nagyságrendű hitelkeretet, nagy- készenléti hitelmegállapodás (SBA) jából 17-20 milliárd eurót kaphat megkötésére van esély, elővigyázatosaz Európai Uniótól és a Nemzetközi sági jelleggel. © MAGYARORSZAG A VILÁGSAJTÓBAN A vezető európai lapokazelmúlt héten a strasbourgi vitával foglalkoztak A Die Zeit című hetilap szerint az európaiak akár hálásak is lehetnének a magyar kormánynak, amiért ráébresztett, hogy az EU nemcsak gazdasági-, hanem értékközösség is. „A tagállamok közös értékei közé pedig azok is odatartoznak, amelyeket a budapesti kormányzat folyamatosan megsért: a demokrácia és a jogállamiság” Ezért helyes, hogy az EU a „jog eszközeivel lép fel a jogállamiság kiüresítése ellen”. A The New York Times liberális amerikai lap arról írt, hogy Európa nyomására Magyarország visszakozik az új törvényekkel kapcsolatban. Az „alapvető demokratikus elvek aláaknázásával” vádolt Orbán Viktor „taktikai visszavonulót” fújt szerdán Strasbourgban. Felajánlotta, hogy módosítják a vitatott új törvények egyes részeit, azt a vádat azonban visszautasította, hogy országa az önkényuralmi berendezkedés irányában haladna. A Financial Times szerint az EP fontolóra vette, hogy megfosztja Magyarországot „bizonyos EU- jogoktól", ami „drámai eszkalációja lenne” Brüsszel és Budapest széleskörű vitájának. A centrista és balközép EP-frakciók - a lap szerint - most már pártolják a 7. cikkely alapján megkezdhető eljárás elindítását. Claude Moraes, a brit Munkáspárt EP- képviselője azt mondta, hogy „a 7. cikkely a végső eszköz, de most játékba hozzuk". A La Croix katolikus napilap A magyar miniszterelnök finomított a hangnemen című cikkében kiemelte: a „tekintélyelvű elhajlással vádolt Orbán Viktor az európai képviselők előtt késznek mutatkozott a párbeszédre”, s elkötelezte magát azon törvények módosítására, amelyekért figyelmeztetést kapott Brüsszelből. A Gazeta Wyborcza lengyel baloldali liberális napilap szerint hiba, hogy Donald Tusk miniszterelnök politikai támogatást ajánlott fel a magyar kormányfőnek. Az újság az EP-vitát deresre feszítéshez hasonlította, megjegyezve: „Magyarország megtámadása kényelmes megoldás” az EU bővítését ellenző régi tagállamok számára. A cikk szerzői feltételezik: Nicolas Sarkozy francia elnök az Orbán Magyarországa előtti félelemre építi majd kampányát”. A Die Presse konzervatív osztrák napilap arról írt: a pénteken Budapesten tárgyaló osztrák külügyminiszter, Michael Spindelegger üzenetet visz magával Winfried Martenstől: az Európai Néppárt elnöke arra kéri Orbán Viktort, tartsa magát az uniós joghoz, és módosítsa az Európai Bizottság által kifogásolt három törvényt. Az újság idézte az előző nap Bécs- ben járt Fellegi Tamás szavait, miszerint Budapest mielőbbi megegyezésre törekszik a valutaalappal és azEU-val. A kormánynak nincs sok lehetősége Miért van szükségünk az IMF-hitelre, és milyen lehetőségeink vannak még? Budapest. Az elmúlt héten politikai elemzőket kérdeztünk az IMF-fel történő megállapodásról. Juhász Attila, a Poltical Capital elemzője azt tisztázta, miért van szüksége Magyarországnak az IMF/EU pénzére. Mint fogalmazott, az elmúlt időszakban részben a felerősödő európai adósságválság, részben a magyar gazdaság rossz fundamentumai - például a magas államadósság, az alacsony növekedés - részben pedig a kormány elhibázott és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt jelentősen Nincs sok választási^^ lehetősége a Cjp kormánynak, GYOMORÉ MÁTÉ WKM megnehezült a magyar állam- adósság finanszírozása. Több esetben nem sikerült értékesíteni állampapírokat egy-egy aukción, amikor pedig mégis eredményes volt, akkor nagyon magas, tiz százalék körüli hozamokkal lehetett csak eladni a papírokat. Az remélhető az IMF megállapodástól, hogy a hitelcsomag jelentette védőháló önmagában annyival csökkenti a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat, hogy újra reális áron, hosszú távon is fenntartható módon lehet majd finanszírozni a magyar államadósságot a piacról. Bukáshoz vezetne Gyomoré Máté, a Magyar progresszív Intézet elemzője az előttünk álló lehetőségeket mérlegelte. Mint mondta, a kormánynak a jelenlegi helyzetben nincs sok választási lehetősége. A brüsszeli feltételek nem teljesítése esetén az IMF hitel-megállapodást és végső soron az államcsődöt is kockáztatja a kabinet. Ez utóbbi pedig a kormánypártok bukásához vezethet, racionálisan tehát a kormány kénytelen teljesíteni az Európai Unió feltételeit. Az pedig elsősorban a kommunikációs stáb dolga, hogy mindezt meghátrálásként, fordulatként, vagy pedig észszerű kompromisszumként, esetleg győzelemként értékelik-e a választópolgárok. Fontos a stabilitás Közös érdek a megállapodás létrejötte - vélekedett Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője. Kifejtette: az IMF és az EU számára fontos a magyar pénzügyi stabilitás (ennek hiánya ugyanis jelentős nyugati gazdasági és pénzügyi érdekeket is veszélyeztetne), a kormány számára pedig a gazdaságin túl komoly politikai tétje van a hitel-megállapodásnak. Ha a kormány hivatalos úton deklarálja (Barroso-találkozó), hogy változtat a megjelölt Közös érdek, hogy létrejöjjön a megállapodás a felek között. SZOMSZÉD ORSOLYA pontokon, a szóban forgó jogszabályokban, olyan helyzetet teremthet, hogy az EU is kénytelen legyen akceptálni a magyar fél kompromisz- szumkészségét. Ezáltal az EU kvázi győztesként tudja pozícionálni magát, úgy, mint aki döntésének megváltoztatására bírta a magyar kormányt. Ezzel párhuzamosan a kormány is tartani tudja korábbi álláspontját, miszerint megvárták a konkrét kifogásokat a jogszabályokkal kapcsolatban, amelyeken módosítanak is a médiatörvényhez hasonlóan. így mindkét fél megőrizheti arcát és út nyílik a gyors, békés megegyezés felé, vélekedett a szakember. ÉKN-HE
