Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-23 / 19. szám

2012. JANUÁR 23„ HÉTFŐ 2 Mindenfelől KEKT JEGYZET Tamavölgyi ' J Gergely Fókuszban a kultúra magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük janu­ár 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A kultúránk alapján va­gyunk képesek eligazodni abban, hogy melyek a fontos értékek az életben. Az évfor­dulóval kapcsolatos megem­lékezések, kulturális és mű­vészeti rendezvények remek alkalmat adnak arra, hogy még nagyobb figyelmet szen­teljünk évezredes hagyomá­nyainknak, gyökereinknek, kulturális identitásunknak. A nemzettudatunk erősítése, megerősítése - a globalizáció előnyeivel és hátrányaival egyaránt átitatott és átszőtt világban - rettentően fontos. Legalább ennyire lényeges a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékek felmutatása és továbbadása az utánunk felnövő, minket követő gene­rációnak. Szent István, Hunyadi Mátyás, Szent-Györgyi Albert és a hozzájuk hasonló magyar nagyságok élete, munkássága minden (éljen akár határainkon belül vagy azon túl) embernek irányt és utat kell, hogy mutasson, főként ebben a gondterhelt időszakban. Igenis legyünk büszkék kultúránkra, hitünk­re, magyarságunkra, amely meghatározza identitásun­kat, és megerősíthet bennün­ket a hétköznapokon. gergely.tamavolgyi@inform.hu Diploma(f)osztó fotó: mti Schmitt Pál ellen tüntettek BUDAPEST. Schmitt Pál lemon­dását követelte egy-kétezer tüntető szombat délután a Magyar Köztársaság Barátai nevű Facebook-csoport fel­hívására a Budai Várban, a Dísz téren. Az Ünnepélyes diploma(f)osztó elnevezésű rendezvényre érkezők szerint az államfőnek azért kellene távoznia, mert az őt ért plági­umvád miatt méltatlanná vált hivatalára. mti O DEVIZAÁRFOLYAM | (2012.01.20.) ■ PÉNZNEM árfolyam változás Euró 305,03 +2,29 USA dollár 236,49 + 1,52 Svájci frank 252,58 +2,00 Angol font 365,54 +2,75 Román lej 70,16 +0,48 Ukrán hrivnya 29,44 +0,15 Horvátkuna 40,33 +0,28 Lengyel zloty 70,52 +0,78 O gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Versenyképesebb felsőoktatási rendszer alapjai DK: Vonják vissza a felsőoktatási törvényt! Bemutatták a közművelődési koncepciót Budapest. Az új felsőoktatási törvény megalkotásával a kor­mány egy versenyképesebb felsőoktatási rendszer alapjait rakta le - közölte a Kormány- szóvivői Iroda. Mint közle­ményükben Írták: a kormány elkötelezett, hogy minden te­hetséges és tanulni vágyó fiatal számára általánosan hozzáfér­hető, minőségi és fenntartható felsőoktatási rendszer alapjait teremtse meg. mti BUDAPEST. A Demokratikus Koalíció szerint az „önkénye­sen” és „kellő felkészülés nél­kül” megállapított tandíjak számos család számára teszik lehetetlenné a tanulás megfi­zetését, ezért az idei felsőokta­tási keretszámokra és költség- térítésekre vonatkozó döntés, és a felsőoktatási törvény visz- szavonását, az oktatási állam­titkár és az illetékes miniszter távozását követelik. MTI Budapest. Bemutatta az Or­szágos közművelődési kon­cepciót Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős he­lyettes államtitkár a magyar kultúra napján, vasárnap a budapesti Mom Kulturális Központban. A rendezvényen Szőcs Géza kulturális állam­titkár elindította a MaNDA TV első adását, amely rendhagyó, online, kétnaponta jelentkező kulturális híradó lesz. MTI Hammerstein Judit FOTÓ: MTI, BELICZAY LÁSZLÓ Kiszolgáltatott a kultúra az MSZP szerint Budapest. Hiller István, az MSZP szakpolitikusa szerint új közművelődési koncepció helyett a működési feltételek biztosítására lenne szükség. A kultúrára szánt európai uniós pénzeket, több mint 20 mil­liárd forintnyi eurót ugyanis „egy tollvonással elvonták”, igaz, ebből 6 milliárd forintot a közelmúltban „visszacsorgat­tak”, de 14 milliárd uniós pénz még mindig hiányzik. mti „Ez a kormány nincs egyedül” A hömpölygő tömeg. Mennyien lehettek? fotó: mti, marjai János A Belügyminisztérium hivatalos közleménye szerint négyszázezren vettek részt a de­monstráción. Budapest. Az elmúlt hetek eseményeihez hasonlóan a szombati kormánytámogató demonstráció is jelentős mé­diafigyelmet kapott a világ­sajtóban, az Egyesült Államok számos újságja, sőt az arab hírtévé is kiemeli, hogy 100 ezres tömeg vonult az utcá­ra, hogy támogassa az ostrom alatt álló magyar kormányt. A szervezők szerint egy­millió, a Belügyminisztérium szombat esti közleménye szerint a civilek által szer­vezett rendezvényen közel négyszázezren vettek részt, békés, jó hangulatú volt, rend­őri intézkedés nem történt. A Himnusz eléneklése után indult el a fővárosi Hő­sök teréről a Parlamenthez szombat délután a kormány- párti demonstrációs menet - jelentették az MTI tudósítói a helyszínről. A magasba tar­tott helységnévtáblák tanul­A miniszterelnök szóvivője megköszönte a szombati Bé­kemenet részvevőinek, hogy kiálltak Magyarország mel­lett. Szijjártó Péter a megmoz­dulást értékelve egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig él a 2010-es par­lamenti választáson létrejött összefogás. Az Európai Parlament (EP) sága szerint az ország külön­böző részei mellett érkeztek résztvevők Erdélyből és a Fel­vidékről is, a tömegben több fideszes, valamint árpádsávos zászlót is lehetett látni. A szervezők A demonstrálok a Hősök teré­ről a Parlament előtti Kossuth térre meneteltek; a sor elején a Békemenet Magyarorszá­magyar néppárti képvise­lőcsoportja nyilatkozatban fejezte ki köszönetét a szom­bati budapesti Békemenet résztvevőinek. „A soha nem látott méretű kormány mel­letti civil demonstráció meg­győződésünk szerint egyben a brüsszeli érdekképviselet melletti kiállás is” - olvasható a nyilatkozatban. gért elnevezésű megmozdu­lás szervezői, mások mellett Bayer Zsolt, Bencsik András és Széles Gábor haladt. Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap főszer­kesztője a Parlament előtti Kossuth Lajos téren egy emel­vényről szólva a tömeghez azt mondta: egymülióan vesznek részt a megmozduláson. Bayer Zsolt közíró, a Fidesz alapító tagja a Kossuth téren arról beszélt, hogy tünteté­sük azt üzeni: „ez a kormány nincs egyedül”. Azt mondta: Magyarország negyven évet várt Európára, de - megismé­telve az általuk vitt molinó feliratát-, hangsúlyozta: „nem leszünk gyarmat”. Széles Gábor nagyvállalko­zó, az Echo Tv és a Magyar Hírlap tulajdonosa a televízi- .ójának nyilatkozva azt mond­ta: ez az évtized legnagyobb megmozdulása, és lehet, hogy 1956 óta nem volt ekko­ra tüntetés Magyarországon. „Vitathatatlan siker” Vitathatatlan sikernek tartot­ta az ml Este című műsorá­ban megszólaló két politoló­gus a kormány mellett tartott demonstrációt, ugyanakkor azt eltérően értékelték, hogy ennek lesz-e hatása a nemzet­közi közvéleményre. Fricz Tamás, politológus - a megmozduláshoz csatlakozó Civil Összefogás Fórum szó­vivője - úgy vélte, sikerült bizonyítani, hogy a kormány mögött áll a többség. Szerinte a résztvevők száma azt bizo­nyítja a nemzetközi közvéle­ménynek és médiának, hogy az lehetetlen, hogy ha ennyien kiállnak a kormány mellett, akkor az egy diktatúra. Filippov Gábor, a Progresz- szív Intézet elemzője megje­gyezte, hogy azért a diktatú­ra is meg tud mozgatni ilyen tömegeket, erre volt példa 1957-ben. Ugyanakkor szerin­te ettől függetlenül igaz, hogy a tüntetés bebizonyította, a kormány mögött ma is töme­gek állnak. A politológus vi­tathatatlan sikernek nevezte a demonstrációt, ugyanakkor nem gondolta, hogy ennek nagy hatása lesz a nemzetkö­zi közvéleményre. Mit szólhat az IMF? Arra a kérdésre, hogy a IMF- tárgyalásokra lehet-e hatással a demonstráció, Filippov Gá­bor azt mondta: az IMF-nek nagyon konkrét követelései, feltételei vannak, és úgy tű­nik, hogy a kormány ezeket többé-kevésbé teljesítem fog­ja, ezért nem hiszi, hogy az IMF-et nagyon érdekli, kik és hogyan tüntetnek ellenük. Fricz Tamás ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy a január 2-i kormányellenes tün­tetést „nagyon feltupírozta” a nemzetközi sajtó, így a mos­tani, sokkal több résztvevővel megtartott kormány melletti demonstrációnak kell, hogy legyen üzenete a nemzetközi sajtónak. mti „Pár tízezer” A demonstrációt követően az MSZP közleményt adott ki, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány el­hibázott gazdaságpolitikáját, a költségvetés hiányát növelő igazságtalan adórendszerét, az árakat növelő és a forintot értéktelenítő szabadságharc károkozásait nem semlegesíti „pár tízezer ember” demonst­rációja. „Még él az összefogás” © A KÜLFÖLDI SAJTÓ A BEKEMENETROL A The New York Times internetes kiadásában a publicisztikai melléklet fejléce alatt megjelent szerkesztőségi cikkében egyebek között azt írta, hogy „Orbán Viktor magyar miniszterelnök megnyugtató szavai kevéssé ellensúlyozzák kor­mányának a magyar sajtó, a bíróságok és a központi bank függetlensége elleni támadásait”. A lap szerint az Európai Parlament „többségi pártjai", amelyeket „nem hatottak meg” a magyar miniszterelnök „könnyed ígéretei”, most azt akarják a kormányzati vezetőktől: „vegyék fontolóra, hogy felhasználják az EU-szerződés egyik záradékát, amely megfosztaná Magyarországot szavazati jogosultságainak egy részétől, ha Orbán folytatná az európai jog kicsúfolását”. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FÁZ) című vasárnap megjelenő konzervatív német lap Orbán Viktorról közölt portrét a véleményoldalán Az emberfogó címmel. A szerző, Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó rovat­vezetője írásában úgy vélte, hogy Orbánt „ugyanabból a fából faragták, mint a feltartóztathatatlan győztes típus Jacques Chiracot, Helmut Kohlt, Angela Merkelt, Nicolas Sarkozyt, vagy Gerhard Schrödert”. E csoport tagjait az köti össze, hogy „céltudatos felemelkedésük közben csúfolták, alábecsülték, majd mégis komolyan vették őket, de végül aztán eredménytelenül küzdöttek ellenük. Senki sem tartóztatta fel őket, senki sem tántorította el őket a céltól, senki sem korlátozta hatalmi igényüket. Az állam egyes számú (vezetői) akartak lenni, és azzá is lettek". A Rzeczpospolitacímű konzervatív napilap hétvégi mellékletének elemzői sze­rint a magyar kormányfő példája igazolja, hogy Európa képes bárkit stigmatizálni, míg a Gazeta Wyborczacímű baloldali liberális napilap hétvégi mellékletében a Magyarországnak felajánlott lengyel politikai támogatást értékelik negatívan. A Rzeczpospolita két cikkében az elemzők párhuzamokat vonnak a lengyel és a ma­gyar kormány döntései között. Hasonlóságokat látnak egyebek közt „a nemzeti bankok függetlenségét korlátozó” politika, illetve a koncessziók megvonásában a kormányt kritizáló médiák számára. Hangsúlyozzák, hogy Lengyelország vitás lépéseit nem bírálta a világ. A szerzők szerint Magyarországon nem egy „barna rezsim megalakulásáról” van szó, hanem „egy régóta tartó belső hidegháború új fázisáról”, amelyet a szocialista kormányzat idején a Nyugat észre sem vett. Newt Gingrich nyerte a dél-karolinai előválasztást Newt Gingrich fotó: internet WASHINGTON. Newt Gingrich volt képviselőházi elnök nyerte meg a Republikánus Párt szombati dél-karolinai előválasztását, a szavazatok 41 százalékával. A második helyet Mitt Romney szerezte meg a szava­zatok 28 százalékával, a har­madik helyen Rick Santorum (17 százalék), a negyediken pedig Ron Paul (13 százalék) végzett. Ezzel a republikánus elnökjelölt-állítási erőpróba­sorozat minden eddigi fordu­lóját más jelölt nyerte meg, mert a január 3-i iowai jelölt­állító gyűléseken hivatalosan Santorum, a január 10-i New Hampshire-i előválasztáson pedig Romney szerezte meg az elsőséget. Gingrich először a Twitteren köszönte meg támogatóinak a szavazatokat, és közölte, hogy a Republikánus Párt kö­vetkező, január 31-i, floridai előválasztásán „kiütéssel” fog győzni. A győztes az ez­után a hívei körében elmon­dott televíziós beszédében, Romey-t csaknem feledtetve (a győztes egyébként elisme­réssel szólt ellenfeleiről), már Barack Obama alternatívája­ként pozícionálta magát. Kijelentette, hogy hét, egyenként háromórás vitára kívánja kihívni az elnököt. Romney ugyanakkor mind Floridában, mind országos szinten továbbra is vezeti a re­publikánus elnökaspiránsok népszerűségi listáját. Igaz, mint arra a szombati The Wall Street Journal rámutatott, az előnye mindkét szinten meg­csappant. Az elnökjelölt-aspiránsok hétfőn és szerdán újabb vitá­ban csapnak össze. mti

Next

/
Thumbnails
Contents