Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-21 / 18. szám

2012. JANUÁR 21., SZOMBAT Fókuszban: □ magyar kölcsön „De hát ilyen az élet...” Orbán Viktor a közszolgálati rádió stúdiójában fotó: mti, beliczay László Orbán Viktor szerint kedden politikai megál­lapodás jöhet létre Jósé Manuel Barrosóval. Budapest. A miniszterel­nök erről pénteken az MRl- Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt. „A saját igazunk mellett” Az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: „nem látok különösebben nehéz ügyet”. Kijelentette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek: „eddig is külön működtek, ezután is meg­lesznek majd külön”. A „ne­hezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizott­ság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. A kormány­fő emellett nem szívesen engedne abból, hogy a két­millió forintos fizetési plafon minden közhivatalnokra - így például az államfőre, vala­mint a számvevőszéknél és a nemzeti banknál dolgozókra is - vonatkozzon. „Itt is ér­demes kiállni a saját igazunk mellett” - mutatott rá. Rendkívüli ülés nélkül Megjegyezte, hogy a köte- lezettségszegési eljárások ügyében már kialakították a kormányzati álláspontot. Ha törvényeket kell módosítani, azt a parlament teheti meg: „mi javaslatot fogunk ten­ni”, rendkívüli országgyűlési ülésezésre azonban nem lesz szükség - közölte. Arra a felvetésre, hogy Jósé Manuel Barroso szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásnak feltétele, hogy a bírált törvé­nyek ügyében megszűnjön a vita, a miniszterelnök úgy reagált: erről még semmilyen papírt nem látott. „Arról még senki semmilyen dokumen­tumot nem adott át Magyar- országnak, hogy az IMF-fel és az EU-val történő tárgyalások megkezdésének lennének előfeltételei, és mik volnának azok” - mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy ha valaki előfeltételeket támaszt - „ami egyébként nem a legudvari­asabb dolog, de hát ilyen az élet” -, azt Magyarország tu­domásul veszi, de akkor azo­kat nyíltan be kell mutatni. „Annyi szamárság” Arra, hogy az IMF mit kérhet cserébe a megállapodásért, amelynek a kiszivárgott hírek szerint az egykulcsos adó le­het a legnagyobb ára, Orbán Viktor úgy válaszolt: annyi szamárságot hallott, és any- nyi kiszivárogtatásról értesült már, hogy letett arról, hogy azokat komolyan lehessen venni. Hangsúlyozta, a ma­gyar fél a tárgyalások meg­kezdéséig nem nyilatkozik a pozíciójáról. Az érvek jelentősége „Azért ülünk le, hogy olyan megállapodást kössünk, amely szolgálja Magyarország érdekeit. Olyanokat, amelyek ellentétesek az ország érde­kével, azokat természetesen valahogyan el kell kerülnünk, vissza kell utasítanunk, más megoldást kell javasolnunk” - szögezte le.- Nem az a legény, aki adja, hanem az, aki állja, és nekünk most állnunk kell, és azt kellett bizonyítanunk, hogy pénzügyi, gazdasági, erkölcsi értelemben az érvek mezején mi álljuk az ütéseket” - fogalmazta meg a véleményét a Strasbourgban történtekre utalva, hozzátéve: az érvek súlyát akkor sem sza­bad alábecsülni, ha az ellen­felek időnként érvek helyett gumibotokat használnak, mint 1988-ban és 2006-ban. Szerin­te az érveknek a végén lesz je­lentőségük. MTI Jó lett volna már tegnap Az IMF-EU-megállapodás várható időpontjáról úgy fo­galmazott Orbán Viktor: már az is jó lett volna, ha tegnap megszületett volna, ugyanis olyan bizonytalan ma a világ, hogy egy ilyen megállapodás sokat javíthat Magyarország helyzetén, még „akkor is, ha egyetlen forintot sem aka­runk igénybe venni, csupán egy biztosítási szerződést akarunk kötni”. A másik felen múlik, milyen gyorsan kerül tető alá a megállapodás - je­lezte. Fellegi Tamás egyeztette Olli Rehnnel a teendőket Brüsszel. Sikerült világo­san egyeztetni az unióval az alapvető irányokat, azokat a kondíciókat, amelyeket a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatást célzó tárgyalásokkal kapcsolatban a felek kölcsönösen elfogad­hatónak tartanak - közölte újságírókkal Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, mi­után pénteken Brüsszelben megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdé­sekben illetékes alelnökével. „Ennek alapján neki is meg­van a maga dolga, amit el kell végeznie, nekünk is megvan a magunk dolga” - mondta. Reményének adott hangot, hogy a közeljövőben meg­kezdődhetnek a tárgyalások. Pontos dátumot nem tudott mondani, és ezt azzal indo­kolta, hogy egyelőre nem is­meretes, a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) és az EU között milyen egyeztetésre kerül majd sor, márpedig a tárgya­lási mandátumkiadás a két szervezetben eltérő döntés- hozatali mechanizmus ered­ménye lesz. A miniszter elmondta, pénteki brüsszeli tanácsko­zásával a végére ért kéthetes körutazásának. Washington­ban az IMF-nél, Frankfurt­ban az Európai Központi Banknál, Berlinben és Bécs- ben a német, az osztrák bankvezetésnél és kormány­zatnál - megfogalmazása szerint a magyar pénzügyi helyzet szempontjából „kri­tikus partneri kapcsolatokat” térképezte fel. „Abba a helyzetbe jutot­tunk, hogy látjuk azokat a pontos feltételeket, amelye­ket a tárgyalásokkal kapcso­latban értelmeznünk kell. Azt is látjuk, hogy mik azok, ame­lyekben külön döntést kell hozni. Ezekről a kormánynak be fogok számolni valószínű­leg a hét végén” - közölte Fel­legi Tamás. mti A kormány­nak be fogok számolni, valószínűleg a hét végén. FELLEGI TAMÁS Hl6 Rehn örömmel várja az ígéretek végrehajtását Brüsszel. Az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, Olli Rehn az esetleges elővigyázatossági EU-IMF támogatásról szóló tár­gyalás megkezdéséhez szüksé­ges intézkedésekről tárgyalt Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel - mondta Amadeo Altafaj Tardio, a pénzügyi biz­tos szóvivője pénteken. A szóvivő hozzátette: Olli Rehn üdvözölte azt, hogy a magyar kormány immár haj­landó párbeszédet folytatni a bizottsággal, és megtenni a szükséges törvénymódosítá­sokat. Rehn biztos örömmel várja az ígéretek végrehaj­tását és eredményeit - fűzte hozzá. A bizottság szóvivője szerint a szükséges lépések között vannak a jegybank teljes függetlenségét, illetve a bíróságok megbízható mű­ködését biztosító módosítá­sok. MTI e NEMZETKÖZI LAPSZEMLE: A MAGYAR HELYZET ES A STRASBOURG! MEG MINDIG TÉMA The New York Times: _____________________ Az „alapvető demokratikus elvek aláaknázásá- val” vádolt Orbán Viktor „taktikai visszavonulót” fújt szerdán Strasbourgban. Felajánlotta, hogy módosítják a vitatott új törvények egyes részeit, azt a vádat azonban visszautasította, hogy or­szága az önkényuralmi berendezkedés irányában haladna. Financial Times: _________________________ Az EP fontolóra vette, hogy megfosztja Magyar- országot „bizonyos EU-jogoktól”, ami „drámai eszkalációja lenne” Brüsszel és Budapest széleskörű vitájának. A centrista és balközép EP- frakciók - a lap szerint - most már pártolják a 7. cikkely alapján megkezdhető eljárás elindítását. Claude Moraes, a brit Munkáspárt EP-képviselője azt mondta, hogy „a 7. cikkely a végső eszköz, de most játékba hozzuk". Frankfurter Allgemeine Zeitung ___________ A lap idézte Markus Löninget, a német kormány emberi jogi politikáért és humanitárius segítség- nyújtásért felelős megbízottját, aki „színtiszta provokációnak" nevezte Orbán Viktornak a Bild című lapban megjelent kijelentéseit. Löning szerint a kormányfő azt a benyomást kelti, mintha nem is az EU érvei, hanem Brüsszel hatalma előtt hajolna meg, holott a demokráciát tekintve „legalábbis aggasztó” folyamatok bontakoztak ki Budapesten. Die Zeit: ________ _____ Az európaiak akár hálásak is lehetnének a ma­gyar kormánynak, amiért ráébresztett, hogy az EU nemcsak gazdasági-, hanem értékközösség is, „A tagállamok közös értékei közé azok is oda­tartoznak, amelyeket a budapesti kormányzat folyamatosan megsért. Le Monde:_______________________________ Magyarországon még mindig a harmincas évek szellemisége, az antiszemitizmus és a politikai gyűlölködés érződik. Az ország mindig áldozati szerepbe menekül, s úgy gondolja, hogy a rosszat mások okozzák: a törökök, a Habsburgok, a zsidók, a liberálisok, a németek, az oroszok, a cigányok, vagy most az Európai Bizottság és a Parlament. Gazeta Wyborcza:________________________ A napilap szerint hiba, hogy Donald Tusk mi­niszterelnök politikai támogatást ajánlott fel a magyar kormányfőnek. Die Presse: ______________________________ Az osztrák napilap arról írt: a pénteken Buda­pesten tárgyaló osztrák külügyminiszter, Michael Spindelegger üzenetet visz magával Winfried Martenstől: az Európai Néppárt elnöke arra kéri Orbán Viktort, tartsa magát az uniós joghoz, és módosítsa az Európai Bizottság által kifogásolt három törvényt. 15-20 milliárd euró körül lehet BUDAPEST. A QUAESTOR Zrt. szerint az új készenléti hi­telmegállapodás 15-20 müliárd euró körül lehet, ami a követ­kező három-négy év finanszí­rozási szükségletének megol­dásában nyújthat segítséget. A megállapodás leghamarabb március közepén születhet meg - mondta Háda Bálint, a cég vezető elemzője. mti Ut a megegyezéshez, avagy mindkét fél arca Az ostorozás vissza is üthet London. A szándékolttal ellen­kező hatást eredményezhet, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU „folyamatosan osto­rozza” Magyarországot - véle­kedtek pénteki helyzetértéke­lésükben londoni felzárkózó piaci elemzők. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó tér­ségi kutatórészlegének igazga­tója az eddigi fejleményekről befektetők számára pénteken összeállított áttekintésében annak a véleményének adott hangot, hogy ha az EU, az eurójegybank (EKB) és az IMF nem mutat készséget a komp­romisszumra, az „a magyar fél megaláztatásának kockázatá­val járhat, és ez visszaüthet”. Értékelése szerint a magyar kormány valószínűleg azon a véleményen van, hogy „már megtette a magáét” az EU, az EKB és az IMF felé mutatott békülékeny gesztusokkal, és most azt szeretné, ha ez utób­biak mutatnák feí megállapo­dási készségüket. mti Az IMF és az EU szá­mára fontos a magyar pénzügyi stabilitás, mondja az elemző. Budapest. Mercedes Bresso, az EU mellett működő Régi­ók Bizottságának elnöke sze­rint a január elsején hatályba lépett új magyar alkotmány súlyosan korlátozza az önkor­mányzati autonómiát, ame­lyet pedig az unió alapszerző­dése, a Lisszaboni Szerződés kifejezetten oltalmaz.- Várhatók-e hasonló alkot­mányos kifogások, mi befo­lyásolhatja még az IMF-hitel- lel kapcsolatos történéseket? - kérdeztük Szomszéd Or­solyától, a Nézőpont Intézet elemzőjétől. Közös érdek Az elemző kifejtette: közös érdek a megállapodás létre­jötte. Az IMF és az EU szá­mára fontos a magyar pénz­ügyi stabilitás (ennek hiánya ugyanis jelentős nyugati gaz­dasági és pénzügyi érdekeket is veszélyeztetne), a kormány számára pedig a gazdaságin túl komoly politikai tétje van a hitel-megállapodásnak. Alapvetően három kimene­te lehetséges a folyamatnak. Ha a kormány hivatalos úton deklarálja (Barroso-találkozó), hogy változtat a megjelölt pontokon a szóban forgó jog­szabályokban, olyan helyze­tet teremthet, hogy az EU is kénytelen legyen akceptálni a magyar fél kompromisszum­készségét. Ezáltal az EU kvázi győzteskénttudja pozícionálni magát, úgy, mint aki döntésé­nek megváltoztatására bírta a magyar kormányt. Ezzel párhuzamosan a kormány is tartani tudja korábbi állás­pontját, miszerint megvárták a konkrét kifogásokat a jog­szabályokkal kapcsolatban, amelyeken módosítanak is a médiatörvényhez hasonlóan, így mindkét fél megőrizheti arcát és út nyílik a gyors, bé­kés megegyezés felé. Patthelyzet Ha az EU figyelmen kívül hagyja a magyar kormány kor­rekció irányába tett lépéseit, akkor komoly patthelyzet ala­kulhat ki, jelezte az elemző. Ebben az esetben az EU arra játszhat, hogy a magyar állás­pont eddig is fokozatosan pu- hult, így továbbra is erőt kell mutatnia, hogy még többet elérjen. Ekkor könnyen elő­Közös érdek az IMF-EU- magyar kormány megállapo- «a* dás létre­jötte. 14 SZOMSZÉD ORSOLYA ÉK /B állhat az a helyzet, amelyben mindkét fél arra vár, hogy a másik engedjen. Ám ez a játszma nagyon is egyenlőtlen küzdelem, és a diplomáciai kapcsolatokban súlyos káro­kat eredményez. A magyar fél végérvényesen a „renitens” szerepébe szorulhat, ugyan­akkor az is előfordulhat, hogy Szomszéd Orsolya véleménye szerint a kormány számára legrosszabb forgatókönyv ese­tében nem csökken a nyomás Magyarország irányába (újabb kifogások), az EU pedig elkö­telezett saját szempontjainak érvényesítésében. Szövet­ségesek híján, a különböző szankciók kilátásba helyezé­se, a gazdasági körülmények révén előállhat az a helyzet, hogy nem marad más válasz­tása a kormánynak mint a tel­az idő előrehaladtával az EU számára kellemetlen, a prob­lémákat megoldani képtelen bürokratikus szervezet képe erősödik. Az elhúzódó ellen­tétek lendületben tartanák a külföldről érkező kritikákat, de a médiaharcban az EU is negatív, diktáló szerepben je­lenhet meg. ékn jes visszavonulás. Ez persze nagyban függ a valós gazda­sági helyzettől, ületve annak reális felmérésétől. Ebben az esetben a jogszabályok visz- szavonására kényszerül a kor­mány, nem tudja elkerülni a látványos gazdaságpolitikai irányváltást, és egyértelműen vesztesként jelenik mega nyil­vánosságban. Az események kudarcként értelmezése kere­kedik felül, amelynek politikai konzekvenciái lehetnek.” A legrosszabb ez lenne

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents