Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-20 / 17. szám

2012. JANUÁR 20., PÉNTEK Az első negyedévben lezárulhat a tárgyalás bérűn. A kormány remé­nyei szerint az idei első ne­gyedévben lezárulhatnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Eu­rópai Unióval (EU) a Magyar- országnak nyújtott biztonsági hálóról - mondta csütörtökön Cséfalvay Zoltán, a Nemzet- gazdasági Minisztérium par­lamenti és gazdaságstratégi­áért felelős államtitkára egy német rádióinterjúban. A berlin-brandenburgi köz- szolgálati műsorszóró tár­saság (rbb) Inforadio nevű csatornáján sugárzott inter­júban az államtitkár hang­súlyozta: „Magyarország to­vábbra is képes finanszírozni az államadósságát a piacról”. Hozzátette: a finanszírozás „természetesen a kamatok mértékétől függ”. MTI Magyarország továbbra is képes finanszírozni az állam- adósságát a piacról. CSÉFALVAY ZOLTÁN Á ~ ^ Magyarország 17-20 milliárd eurót kaphat Budapest. Magyarország a 2008. évihez hasonló nagy­ságrendű hitelkeretet, nagy­jából 17-20 milliárd eurót kaphat az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Az IMF jelzése szerint ké­szenléti hitelmegállapodás (SBA) megkötésére van esély, elővigyázatossági jelleggel - írja az Index.hu portál a kormány számára készült, a lap birtokába került doku­mentum alapján. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, a hi­teltárgyalások helyzetéről készült összefoglaló szerint „Az IMF hangsúlyozta, hogy addig nem fog hivatalos tár­gyalásokba bocsátkozni, amíg Magyarország a nyitott kérdé­sekben nem jut egyezségre az EU-val [...] az egyezségnek az IMF számára is megnyugtató feltételeket kell tartalmaznia [...] néhány kulcsterületen előrelépést kell elérni: jegy­banki függetlenség, pénzügyi intézmények, válságadók, költségvetés, adózás” - olvas­ható az Index szerint a Fellegi Tamás miniszter amerikai tár­gyalásairól szóló részben. „Magyarország helyzete az IMF-EU- hitelkérelem elbírá­lása és feltételrendszerének kialakítása miatt bonyolult” - ismerteti a jelentés a brüssze­li Bizottság és az Európai Köz­ponti Bank (EKB) álláspontját. Ezt a helyzetet az uniós biz­tosok kollégiumának „az or­szággal kapcsolatos ajánlásai és döntései” - köztük a túl- zottdefidt-eljárás folytatása - „tovább komplikálják”, mti C TOVÁBBI LEPESEK Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin január 24-i ülésén „vitás napirendi pontként szerepel a magyar program felülvizsgálat, illetve a hitelké­relem ügye’’. _____________ Az NGM arra számít, hogy a testü­let következő, február 21 -i ülésén születhet döntés a magyar kérdésről, és megjegyzi: Brüsszel „kilátásába helyez­te a kohéziós források felfüggesztését a túlzott deficit eljárással kapcsolatos ajánlások nem teljesülése miatt”. A dokumentum szerint „a hivatalos tárgyalások csak az EU és az IMF koordinált álláspontjának kialakítását követően indulhatnak el”. Forrás: Index Fellegi Tamás Bécsben folytatta az egyeztetést Budapest. Fellegi Tamás csü­törtöki ausztriai egyezte­tésein megerősítette, hogy a magyar kormánynak ha­tározott szándéka az IMF/ EU megállapodás mielőbbi elérése, és elkötelezett a makrogazdasági stabilitás és a gazdasági recesszió elleni küzdelem szempontjából fontos lépések meghozatala iránt. A miniszter pénteken Brüsszelben folytatja a tár­gyalásokat - közölte a mi­niszter sajtóirodája az MTI- vel. MTI G NEMZETKÖZI LAPVELEMENYEK Frankfurter Allgemeine Zeitung: __________________ _____ Georg Paul Hefty kifejtette: a szerdai vita az EP-ben „egyszerre sokat és keveset jelent". Keveset, hiszen a vita „hajszálpontosan a pártpolitikai frontvonalak mentén haladt”, ugyanakkor sokat, mert Barroso, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a vita „nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal és Magyarországért" zajlik. Berliner Zeitung: Az Orbán bonapartizmusa című kommentár kiemelte: „talán egy gyorsan növek­vő ellenzéki mozgalomnak sikerül még a pénzügyi összeomlás előtt véghezvinni a demokratikus stabilizációt Magyarországon”. FlnanclalTlines:__________________________________________ A lap szerint Orbán Viktor békülékeny hangnemet használt „az Európai Unióval vívott csatájában”, igyekezve lecsillapítani az EP indulatos tagjait. A londoni gazdasági napilap szerint a kormányfő teljesítménye éles kontrasztban állt a médiatörvény ügyében tavaly ugyanitt lezajlott harcias fellépéssel. The Guardian: __________________________________________ Az újság szerint Orbán Viktor „taktikai visszavonulót fújt", Ígéretet téve a felpa­naszolt ügyek megvizsgálására. Le Figaro: Orbán Viktor „megpróbálta eloszlatni az EU haragját”: tudatosan kerülte a rá jellemző „villongást”, „összecsapást”, amitől sokan tartottak az Európai Parla­mentben és feltehetően Budapesten is. „Szinte unalmassá vált szónokként” minden bírálatot jogi és szakértői kérdéssé szűkített. Liberation:____________________________________________________________ Viktátor Strasbourgban védi meg magát címmel számolt be a lap az ÉP-vitáról. Fellegi Tamás fotó: ékn Fegyverletetel a bizottságnál, szabadságharc az EP-ben Orbán Viktor Strasbourgban - más hangon fotó: mti, koszticsák szilárd Visszalépés? Stílus- váltás? Orbán Viktor beszédéről és hatása­iról a Polotical Capital elemzőjét kérdeztük. Budapest. Az EP-ben és a magyarországi nyilvános­ságban, valamint a Bizottság és a magyar kormány között zajló vitát kifejezetten érde­kében áll egymásra halmoz­nia és összekötnie a magyar kormánynak - bocsátotta előre Krekó Péter, a Political Capital elemzője. - Először is nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg nem csupán a kötelezettségszegés, hanem a túlzottdeficit-eljárás, va­lamint az EU/IMF párostól kért hitel is terítéken van, amelyek közül főleg az utób­bi miatt kényszerülhet en­gedményekre a magyar fél. Olyan ügyekben lehet szük­ség visszalépésre, korábban elfogadott törvények módo­sítására, melyek a kormány- oldal számára - az IMF-hez való visszasomfordálással együtt - egyértelműen presz­tízskérdésnek számítanak. A kötelezettségszegési eljá­rás - az igazságszolgáltatás, az ombudsmani hivatal és a jegybank ügyében - egyre inkább konkrét intézkedé­sekről, jogszabályi paragra­fusokról szól, és ezekben egyre nehezebb a korábban is alkalmazott kettős beszéd fenntartása. Valahogyan ke­zelni kell tehát az egyes kér­désekben nagyon is várható visszakozás belpolitikai hatá­sát. Jól jön az EP-ben várha­Lehetővé tette a Bizott­sággal drasztikusan megromlott viszony hely- L , j reállítását. KREKÓ PÉTER Ék. tó, minden bizonnyal rendkí­vül éles, akár személyeskedő vita, mely képes lehet hát­térbe szorítani a Bizottsággal és az IMF-fel folytatott meg­alázó alkudozást - legalább a kormányoldal szavazói előtt. Gyökeresen más helyzet- A magyar kormány és tá­mogatóinak célja, hogy a konkrétumok helyett általá­nosabb ideológiai-politikai szinten folytatódjon az ügy, és erre kiváló terepet bizto­sított az Európai Parlament. A kormányoldal legfonto­sabb érve, hogy valójában a nemzetközi baloldal által indított, a magyarországi baloldallal összehangolt, ál­taluk ösztönzött támadásról van szó. Hasonló módon ér­velt annak idején az osztrák kormány is, amikor a radi­kális FPÖ-vel kötött koalíció miatt akcióba lépett az Euró­pai Unió. Az érvek sokszor azonosak, de a helyzet gyö­keresen más. Annak idején Ausztria nem sértette az EU- ban meghatározó szerepű tagállamok gazdasági érde­két, mint a 2010-ben hivatal­ba lépett, gyakran a külföldi bankok és multinacionális vállalatok ellen politizáló magyar kormány. És az oszt­rák kormány nem volt úgy rászorulva az IMF és az EU pénzügyi segítségére, mint most a magyar kormány - fejtette ki az elemző. Érti és hallja- Míg Barroso elnöktől ke­mény kritikát kapott a kor­mány, az Európai Parlament Néppárti frakciója a korábbi bírálatokkal szemben most kiállt Orbán Viktor mellett. Valószínűsíthető, hogy a nép­párt támogatása összefügg azzal, hogy Orbán Viktor, úgy tűnik, hallja és érti a Bizottság kritikáit, és hajlandó is azok­ra érdemben reagálni. Ennek hatása azonban mindenkép­pen kedvező lehet: enyhül­het Magyarország elszige­teltsége, közelebb kerülhet a hitelmegállapodás lehetősége- véli Krekó Péter.- Belpolitikai színtéren Orbán Viktor legfontosabb szövetségesei pedig éppen azok az EP-képviselők, akik a vitában a leghangosabban, legélesebben támadták a ma­gyar kormányt. Dániel Cohn- Bendit és politikustársai és Orbán Viktor újabb vitája annak bizonyítéka lesz a ma­gyar kormány számára, hogy pusztán ideológiai konfliktus­ról van szó. Orbán Viktor erre menekül szorongatott helyze­téből, ezzel fedi el a Bizottság­gal folytatott tárgyalásokat és ezzel helyettesíti az eddig alkalmazott kettős beszédet. Hazaérkezése után nem is kell sokat magyaráznia, hogy mi történt az EP-ben: az őt és kormányát bíráló baloldali és liberális felszólalások őt iga­zolják - szögezte le a Political Capital elejnzője. - Az EP-ben folytatott vitával Orbán el­ment a Magyarországgal el­lenséges baloldali körök elé, és megvédte hazája érdekeit, miközben lehetővé tette a Bi­zottsággal az utóbbi időben drasztikusan megromlott vi­szony helyreállítását, ékn-szk „Orbán úr, ön rossz ember?” A legnagyobb példány- számú német bulvárlap közölt interjút a ma­gyar kormányfővel. Berlin. „Orbán úr, ön rossz ember?” címmel közölt inter­jút Orbán Viktorral csütörtö­kön a Bild című német napi­lap. Ebben a miniszterelnök kijelentette: meg sem fordul a fejében, hogy alávesse ma­gát a „nemzetközi baloldal” értékrendjének. Az érvek súlya A legnagyobb példányszámú német bulvárlap munkatár­sai első kérdésükben idézték Konrád Györgynek a Frank­furter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapban ked­den megjelent cikkét, amely­ben a magyar író rossz em­bernek nevezte Orbánt, majd megkérdezték a kormányfő­től, hogy valóban rossz em­ber-e. Válaszában a miniszter- elnök úgy fogalmazott: csa­ládjának véleménye eltér Konrádétól, aki ugyan nézete szerint „jó író”, de a liberáli­sok híve, akik régi ellenfelei kormányának; említett cik­ke ezért „nem Magyarország hangja, hanem ideológiai szí­nezetű propaganda.” Ápolt hagyomány Arra a közbevetésre, hogy az amerikai külügyminisztertől és az Európai Bizottság elnö­kétől kapott „dühös levelek” talán mégsem minősülnek baloldali propagandának, a kormányfő hozzátette: „Ameddig a bírálat a ténye­ken alapul, meghajolunk az érvek súlya alatt.” Arra a felvetésre reagálva, hogy az új alkotmány emlékeztet az oroszországi úgynevezett irá­nyított demokráciára, Orbán leszögezte: „Magyarország demokratikus, és az is ma­rad. Mi a szabadságharcosok hazája vagyunk. Ezt a hagyo­mányt én magam is ápolom. A média „pórázon tartására” vonatkozó kérdésre vála­szolva a kormányfő azt taná­csolta, vessen egy pillantást az újságokba, aki ilyesmivel vádolja. A lapokban „engem szidnak és fenyegetnek” - fej­tette ki, hozzátéve, szerinte a pórázra fogott sajtó „más­hogy néz ki”. mti Államelnöki intelem: ne mutogassanak Budapest. Schmitt Pál köztár­sasági elnök szerint az ország eladósodottságával összefüg­gésben nem szabad egymásra mutogatni, hiszen az elmúlt időszakban mindenki erején felül költekezett, az országos és helyi vitákban pedig meg kell hallgatni mindenkit, még a leggyengébb erővel rendel­kező pártok véleményét is. mti Egykulcsos adó, kitérő válasz BUDAPEST. A kormány nyilvá­nosságra fogja hozni a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) szempontjait, feltételeit, amint a tárgyalások eljutnak ebbe a stádiumba - közölte csütörtöki sajtótájékoztató­ján a miniszterelnök szóvi­vője, újságírói kérdésre vá­laszul, hangsúlyozva, hogy találgatásokba nem mennek bele. Szijjártó Péter így kommen­tálta azt a felvetést, hogy a Bloomberg hírügynökség az IMF terveit ismerő forrásra hivatkozva egyebek között azt írta: a valutaalap az egy­kulcsos adó eltörlését kérheti Magyarországtól a tárgyalá­sokon. MTI Jót tett a békülékenység Elemzők szerint a piac elkezdte beárazni Magyarország EU-IMF megállapodását. BUDAPEST. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője az MTI-nek kifejtette: a piac egy­értelműen pozitívan fogadta a miniszterelnök kompromisz- szumra kész fellépését. Nőtt az esélye egy, az eddig vártnál gyorsabban megszülető EU- IMF megállapodásnak, amit a forint jelentős erősödése, és a CDS-felárak csökkentése is tükrözött. Árokszállási Zoltán úgy vélte, a gyors megállapo­dás semmiképpen nem csak egy-két hetet jelent, a szer­ződés megkötése előtt a ma­gyar kormánynak esetleg több jogszabályt is módosítania kell. Az elemző egyértelműen kedvezőnek nevezte a minisz­terelnök korábbinál békülé- kenyebb hangnemét, amely nemcsak az EP-vitában, de az előtte megjelent lapinterjúban is tetten érhető volt. Megje­gyezte, hogy a forint erősödé­sének a kedvező nemzetközi hangulat is segített. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents