Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-20 / 17. szám

2012. JANUÁR 20.. PÉNTEK 4 Hazai tájakon KELET A legkedveltebb márka a személyautóknál az Opel NYÍREGYHÁZA. Csúcs ez az ér­zés! - tizenöt év után újra ezt vallhatják az Opel részéről. Az utóbbi másfél évtizedben is rendre a képzeletbeli dobo­gón, az élmezőnyben zárták a hazai összesítést, 2011-ben vi­szont minden kétséget kizáró az eredmény: Magyarország legkedveltebb személyautó márkájára lehet büszke a „Wir leben Autos” szlogent hirdető világcég.- A siker értékét növeli az a tény, hogy nehéz piaci kö­rülmények között értünk a személyautó-eladások élére. Tavaly ünnepeltük a már­ka magyarországi hivatalos jelenlétének huszadik év­fordulóját. Tehát igencsak emlékezetes lett a jubileumi esztendő - nyugtázta Kovács Tamás, az Opel Magyaror­szág ügyvezető igazgatója. - A gazdasági válság hatására 2008-tól 2010-ig 70 százalék­kal esett vissza az autóérté­kesítés, erről a mélypontról sikerült elrugaszkodni. Ha szerény mértékben is, de nö­Kovács Tamás a nyíregyházi sajtó- tájékoztatón FOTÓ: A SZERZŐ vekedésről beszélhetünk: kö­zel 7 százalékos az emelkedés, ami a teljes piacot illetően, tavaly 56 ezer darabnak felel meg. Az átrendeződés révén a céges értékesítés 73 százalé­kot tesz ki, a fennmaradó rész a magánértékesítésé. e kvíz megfejtés Nevének második szótagja a magyar honfoglalás előtt Itt élt szláv (szandomierzsl) törzsek névadásából származik. b) Tornyospálca Változás az egészségügyi szolgáltatási járulékban Budapest. Január elsejével az egészségügyi szolgáltatá­si járulék összege havi 6.390 forintra (napi 213 forint) mó­dosult. A változás azokra is vonatkozik, akik kiegészí­tő tevékenységet folytat­nak társas vállalkozóként, avagy egyéni vállalkozóként. Ugyanezen emelt összegű fizetési kötelezettség terheli azt a belföldi személyt is, aki nem biztosított, és más jogcí­men sem jogosult egészség- ügyi szolgáltatásra. Jelentős változás az idei évtől, hogy az állami adóha­tóság már nem határozattal, hanem a magánszemély be­jelentése (a beadott 12T1011- es nyomtatvány) alapján írja elő a magánszemély adóévre vonatkozó havi egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét az adószám­lán. Az emelt összegű járu­lékfizetés első alkalommal 2012 . február 12-én esedékes, amit a számlanyitásra köte­lezett ügyfelek átutalással (10032000-06056229 NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magán- személyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési szám­la), a számlanyitásra nem kötelezett ügyfelek POS ter­minálon keresztül vagy az ügyfélszolgálatokon igényelt készpénzfizetési megbízással tudják teljesíteni. Azok, akik 2012. január 1. napját megelőzően már be­jelentkeztek az egészségügyi szolgáltatási járulék hatálya alá, 2012 februárjának első hetéig postai úton fogják megkapni a 2012. évi csek­keket. Mire elég a költségvetés? A közgyűlésen szó volt a beregi árapasztórótis, amelynek célja, hogy megvédje egy újabb árvíztől az ottani településeket fotó: km A megyei közgyűlés eb­ben az évben a koncep­ció szerint 286 millió forinttal gazdálkodhat. NYÍREGYHÁZA. Rendkívüli köz­gyűlést tartott csütörtökön a megyei önkormányzat, hogy a leglényegesebb napirendi pontként a képviselők megvi­tassák a megyei önkormány­zat 2012. évi költségvetési koncepcióját. Méltatlan összegek A napirend előtti felszóla­lások során Adorján Béla, a Jobbik képviselője a beregi árapasztó ügyében szólalt fel. Mint kifejtette, nagy gondot jelent, hogy az előkészítés hosszú folyamatában nincs kapcsolat a kormány és a he­lyi gazdák között. A víztározó helyeként kijelölt földterü­letek kártalanítására a 2009- ben felajánlott árak már nem fedezik a valóságot, méltatlan és méltánytalan összegekről van szó. Az autópálya kialakí­tásakor kisajátított földekért jóval többet kapnak a tulaj­donosok, s ezt sérelmezte az ellenzéki politikus. Egyen­rangúságot kért mindenki számára, s kérte egy ad hoc bizottság felállítását minden­nek a megvalósítása érdeké­ben. Seszták Oszkár, a megyei A forrás elosz­tása nagyobb felelősség, mint intéz­ményt működtetni. SESZTÁK OSZKÁR közgyűlés elnöke válaszában elmondta, hogy egyetért a problémával, de a kezelésé­vel nem. Nem a megyei köz­gyűlés kompetenciája ez az ügy, de megfelelő előkészítés után foglalkozhat a témával a közgyűlés. Társadalmi munkában A napirendek megvitatása során a képviselők döntöt­tek többek között arról, hogy Gulyás József alelnök február elsejétől nem főállásban, ha­nem társadalmi munkában végzi ezt a tisztséget. A me­gyei önkormányzat megvál­tozott feladatrendszerére, a megszűnt intézményhálózat­ra hivatkozva maga Gulyás József vetette fel ezt az ötle­tet. A vita során Bakó József, a Jobbik frakcióvezetője in­dítványozta, hogy a másik alelnök, Kovács Sándor is tár­sadalmi munkában végezze munkáját, mivel a szociális feladatrendszert is elvették a megyétől. Ez a kérdés később is felvetődött a tanácskozás során, de Seszták Oszkár el­nök egyértelművé tette: Ko­vács Sándor alelnök a továb­biakban is főállásban marad, mert jelentős a közéleti súlya, és a jövőben előtérbe kerülő területfejlesztésben is jártas. A Móricz Zsigmond Szín­ház sorsa is szerepelt a napi­rendek között. A képviselők arra szavaztak, hogy február elsejétől átadják a kulturá­lis intézményt a nyíregyházi önkormányzat részére, a szí­nészházból pedig 3/20 részt adnak át a megyeszékhely­nek. Lobbizni több pénzért A megyei önkormányzat 2012. évi költségvetési koncepció megvitatásának az adta meg az alaphangját, hogy míg ko­rábban 10 milliárd forint kö­rül alakult a költségvetés, az idén csak 286 millió forinttal lehet gazdálkodni. Halmi Jó­zsef, az MSZP frakcióvezetője felszólalásában azt emelte ki, hogy e kevés pénz nagy részét a bér viszi el, s most még nem látni, hogy az új, területfej­lesztési feladatok milyen és mennyi szakembert igényel­nek majd. Adorján Béla is ar­ról meditált, vajon mire elég a 286 millió forint. Szerinte kell megyei főépítész, több vidék- fejlesztési és területfejlesztési szakember, de ez a pénz az ő foglalkoztatásukhoz is kevés, vagyis lobbizni kell több pén­zért. Nagyobb felelősség Seszták Oszkár válaszában aggodalmát fogalmazta meg: lesz-e vajon olyan összefo­gás a megyében, hogy segítse majd a fejlesztési koncepció megvalósítását? A források elosztása nagyobb felelősség, mint intézményeket működ­tetni. Ugyanakkor azt is hang­súlyozta, hogy lobbizásnak köszönhetően lett 286 millió forint a költségvetés, ugyanis eredetileg 100 millió forinttal jutott volna kevesebb. Az önkormányzat végül el­fogadta a költségvetési kon­cepciót, s ugyancsak elfogad­ta a továbbiakban a megyei területfejlesztési tanács mun­kájáról szóló beszámolót, a megyei önkormányzat idei üléstervét, a köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező kiemelt célo­kat, az önkormányzat pénz­ügyi helyzetének ellenőrzé­séről készült számvevőszéki jelentést. km C FIDESZ-SAJTÓTAJEKOZTAT a Darányi-terv: a cél a vidék megújítása Öt alappilléren nyug­szik, előtérbe helyezi a családi és minőségi termékek előállítását. NYÍREGYHÁZA. A Nemzeti Vi­dékfejlesztési Stratégia kere­tén belül január 16-án számolt be a kormány a Darányi Ignác kerettervről. Ezzel kapcsolat­ban tartott csütörtök délelőtt sajtótájékoztatót a Fidesz- KDNP képviseletében dr. Simon Miidós országgyűlési képviselő. - Ilyen összefogott stratégia az előző kormány­zati ciklus idején nem volt, legalábbis nem ilyen formá­ban nem. Célja a családi és a minőségi termékeket előállí­tó helyi gazdaságok előtérbe helyezése a tömeggazdálko­dással szemben. Ebben a tervben 300 mil­liárd forint szerepel ezekre a célokra a 2012-es és 2013-as évekre lebontva. A Darányi Terv öt alappilléren nyugszik, ezek a következők: ügyfél­barát hivatalok felállítása, szemléletformálás, uniós vidékfejlesztési programok megindítása és továbbvitele, illetve a hazai finanszírozású projektek beindítása. Utóbbi esetében gondolok a tanya­programra és a demográfiai földprogramra. 4 milliárd fo­rinttal szeretnénk támogatni a fiatal gazdákat, 7 milliárddal pedig a mezőgazdasági tevé­kenységet végzők nem mező­gazdasági tevékenységének fellendítését kívánjuk előse­gíteni. Ezt olyan formában gondoljuk, hogy ha a gazda a terményét ipari felhasználás­ra adja el, abban az esetben ő is pénzhez jusson, ne csak a kereskedő - mondta dr. Si­mon Miklós. A képviselő hoz­zátette: ezekből a pénzekből rendezni lehet a vidék sorsát, és előtérbe helyezni a helyi piacon előállított termékek forgalmát. KM-TG O A KELET ARCKÉPCSARNOK: Sárdi Sándor, a Dunapack Rt. nyíregyházi nyugdíjas igazgatója Világcégek megbízható beszállítója a megyeszékhely Tünde utcáján Nyíregyháza díszpolgá­ra és Ausztria tisztelet­beli konzulja. NYÍREGYHÁZA. Bár Szegeden született 1948 februárjában, ahol pedagógus szülei egye­temistaként találtak egymás­ra, hathetes korában búcsút intettek a napfény városának, s irány Nyíregyháza, ahol ka­tedra várta a rakamazi édes­apját, később édesanyját is.- Ezért én tősgyökeres nyír­egyházinak vallom magamat, hiszen itt cseperedtem fel, itt jártam ki iskoláimat. A Vasvá­ri Pál Gimnáziumban érettsé­giztem, különösen vonzott a matematika, az ábrázoló geo­metria. Aztán éppen ekkortájt jött a hír, hogy akik szeretnének külföldi ösztöndíjasként to­vább tanulni, jelentkezhet­nek az NDK-ba, Drezdába műanyag és gumifeldolgozó szakra. S miután ő és az évfolyam- társa, Galli Miklós is diákként németül tanultak, jelentkez­tek és kijutottak a német vá­rosba. Miklóssal - a papírgyár későbbi igazgatójával, majd vezérigazgatójával - szoba­társak lettek a kollégiumban. Végzés után egy időre külön­váltak útjaik: Sárdi Sándor a tanult szakmájában he­lyezkedett el Debrecenben a Hungária Műanyagfeldolgozó cégnél.- Bár a szüléink kollegák voltak, Katalin édesapja fes­tőművészként a Tanárkép­ző Főiskola tanszékvezetője posztot is betöltötte és szin­te a szomszédban laktunk, mégis egy közös nyaraláskor a Balatonon ismerkedtünk meg igazán és ebből mihamar frigy is lett 1971-ben. Emlékszem, Galli Miklós barátom volt az egyik tanúnk, vele a mai na­pig tartom a kapcsolatot. Aztán jöttek a gyerekek, mint az orgonasíp: Sándor, Szabolcs és a legkisebb, Áron. Sárdi Sándor ekkor már a Nyíregyházi Papírgyárban dolgozott ahová a hetvenes évek elején-közepén hívták őket Gallival együtt és lakást is ígértek nekik. Jöttek, s már 1972-ben gyáravatás volt a Tünde utcán. Sándor több fontos, vezető beosztásban dolgozott, különösen a fej­lesztési osztályon, hiszen az ipartelepítés rapid tempóban haladt. Például 1983-ban, amikor már igazgató lett, egy Világbanki projektet is meg kellett valósítani. Jöttek a csúcstechnológiák, a világ­színvonalat jelentő gépek, melyekhez jó szakemberek kellettek, ezért sok munkást képeztek gyáron belül, de akadt teendő bőven a betaní­tott munkásoknak is. (Mond­ja, sose felejti el Juliska nénit, aki a közeli tanyáról érkezett a gyárba s aki déltájt hazaro­hant megetetni a jószágot.) Aztán eljött a nagy váltás, a privatizáció, amikor 40 szá­zalék osztrák, 60 pedig a ma­gyar állam tulajdonába került, mely később teljesen osztrák lett. Észnél kellett lenni ezek­nél a változásoknál, nehogy kisemmizzék az államot, hi­szen közben sorra mentek csődbe olyan cégek, amelyek jelentős megrendelésekkel je­lentkeztek. - Sokan kérdezték tőlem, hogy ha ez papírgyár, hol gyártják a papírt. Hoz­zánk az ország más részeiről érkeztek a papírtermékek, itt, nálunk hullámdobozokat, papírzsákokat és millió szám­ra papír zacskókat, tasakokat formáztunk a 25 dekás liszttől egészen az egy köbméteres almáig. E téren Nyíregyháza amolyan közép-európai köz­pont lett, mert Romániában, Lengyelországban, Horvát­országban és Ukrajnában is működik hasonló gyár. Ezek összehangolá­sa bizony nem volt gyerekjáték. S bár Sárdi Sán­dornak minden oka megvolt az örömre, nagy bánat is érte: 17 éves korában egy közlekedési bal­esetben meghalt a legkisebb fia, amit kihe­verni egy éle ten át sem lehet. Pedig karrierje szé­pen gazdagodott. Igazgatója és európai képviselője volt, többek között, a Magyar Hul­lámlemez Gyártók Szövetsé­gének, három ciklusban a vá­rosi önkormányzat tagja, s tíz éven át Ausztria tiszteletbeli konzulja, számos elismerés mellett a Nyíregyháza dísz­polgára címre a legbüszkébb. Van már két unokájuk, szabadidejében szeret horgászni, sütni- főzicskélni, főleg szabadtűzön. Sárdi Sándor FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents