Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-19 / 16. szám

2012. JANUÁR 19.. CSÜTÖRTÖK Barroso: a vita nem Magyarország ellen folyik Jose Manuel Barroso: a jegybanki független­séggel foglalkozni kell a hiteltárgyalások előtt. Strasbourg. A jegybanki füg­getlenség kérdésével foglal­kozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének Magyaror­szággal a tárgyalások az igé­nyelt pénzügyi támogatásról - mondta Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén Magyarországról foly­tatott politikai vitában. „Nagyon érzékeny ügy” Az unió központi javaslatte­vő-végrehajtó intézményé­nek vezetője hangsúlyozta: a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Ma­gyarországért folyik. Ezzel arra is utalt, hogy a vitában rész vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Barroso - emlékeztetve arra, hogy az általa vezetett testület az előző napon konk­rét kifogásokat fogalmazott meg a közelmúltban hozott magyar törvények miatt, és három kérdésben kötele- zettségszegési eljárást indí­tott. Leszögezte, azt akar­ják, a gyanú leghalványabb árnyéka se lengje körül azt, hogy Magyarországon ma­radéktalanul érvényesül­nek az unió jogi előírásai. Barroso szerint „ebben a nagyon érzékeny ügyben egyértelműnek kell lenni az értékeket illetően, szilárd­nak az elvekben, tisztessé­gesnek a módszerekben, és érzékkel kell folytatni a kommunikációt”. A közpon­ti banki függetlenség, a bírói tevékenység felső korhatára, illetve az adatvédelmi ható­sági függetlenség témájában indított uniós eljárás - han­goztatta - annak az erőfeszí­tésnek a része, amely arra irányul, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az uniós jog „betűjét, és ami szintén fontos, szellemét”. Orbán Viktor levele „Nem fogunk habozni, hogy | további lépéseket tegyünk, j ha azt szükségesnek talál­juk azoknak a válaszoknak a fényében, amelyeket a ma­gyar hatóságoktól kapunk”- jelentette ki az Európai Bi­zottság elnöke. Kitért arra, hogy a nap folyamán levelet kapott Orbán Viktortól, aki jelezte neki arra irányuló j szándékát, hogy módosítsák az érintett jogszabályokat, és együttműködjenek az uniós végrehajtó testülettel az el­következő napokban annak érdekében, hogy a fölvetett ügyekben megtalálják a jogi megoldást. mti Jósé Manuel Barroso FOTÓ: INTERNET „Orvosolhatóak az EU által felvetett problémák” Orbán Viktor az Euró­pai Parlament vitájá­ban: az európai elvek alapján szerveztük át Magyarországot. STRASBOURG. Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt - jelentette ki az Európai Parlament (EP) szerdai, Magyarországról szóló vitájában Orbán Vik­tor, rámutatva: e megújítás és annak tempója mellett természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU által felvetett problémák könnyen, egysze­rűen, gyorsan orvosolhatók, továbbá kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcso­latban eddig nem érkezett jogi kifogás. Miért alakították át?” „Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülve­szi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben” - kezd­te strasbourgi beszédét a mi­niszterelnök, kiemelve, hogy a megújítás indokolt és sür­gető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. A tíz­millió lakosból kevesebb mint hárommillió adófizető tartot­ta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazda­ságból, paramilitáris szerve­zetek működését pedig nem szankcionálta a jog - sorolta a példákat. Orbán Viktor szerint kor­mánya óriási munkát vég­zett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai nor­mák szerinti stabil büdzsének FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD Orbán Viktor az Európai Parlament ülésén tekinthető. „Az államadós­ságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, törvényen kívül helyeztük és felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket” - ismertette, majd utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ma Magyar- országon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a ro­mákat és a zsidó kisebbséget is. „A magyar kormány ezeket a kisebbségeket mindig meg fogja védeni a jövőben is” - jelentette ki. Térvények, törvények A törvényalkotási munkára kitérve a miniszterelnök el­mondta: tavaly megszületett az új alkotmány és 25 sarka­latos törvény. Másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház - jegyezte meg, majd a strukturális reformokkal folytatta, közte megemlítve a kormányzati, az önkormány­zati, a közigazgatási, az igaz­ságszolgáltatási, az oktatási, az adó- és közteher-viselési, a nyugdíj-, valamint a szociális ellátás rendszerének, továb­bá az egészségügyi ellátásnak az átszervezését. „Mindent átszerveztünk, ami Magyar- országon államadósságot ter­melt” - foglalta össze. Utolsóként Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez érdeksérelem­A Jósé Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnöké­nek küldött szerdai levelére emlékeztetve Orbán Viktor elmondta: a bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvo­solhatók. Jövő heti brüsszeli találkozójuktól pedig gyors eredményeket remél - tette hozzá a kormányfő. Szavait azzal zárta, hogy az Európai Bizottság által a magyar ka­binetnek elküldött, jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban mel - közte a lobbi- és üzleti érdekek megsértésével - is járt, majd példaként említette a bank- és a válságadót. Az új alaptörvényre rátérve Orbán Viktor emlékeztetett: „az 1949-es kommunista al­kotmány helyett - utolsóként a volt megszállt országok kö­zül - új alkotmányt hoztunk létre”. mti elfogadott új magyar alkot­mányt. Az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések kö­zül ért kettőt kifogás a bizott­ságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor - mint mondta- rendelkezésre áll. Azonban „ezidáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződé­sem szerint ez jól is van így”- húzta alá a miniszterelnök, aki végül a most befejezendő magyarországi átszervezés támogatására kérte az EP-t. Az EP támogatását kérte Nem az országnak szólnak A magyar jogban aggályos Magyar EP-képviselők is felszólaltak a Ma­gyarországot érintő vitában. STRASBOURG. Az Orbán-kor- mány politikája bünteti a ma­gyar népet, és nem az általa kárhoztatott Európai Unió - hangoztatta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának ve­zetője a magyarországi politi­kai fejleményekről az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán folytatott vitában, míg Szájer József (Fidesz) azt szögezte le, hogy Magyaror­szág ma európai demokrácia. A frakciója vezérszónoka­ként felszólaló Bokros Lajos (MDF) úgy fogalmazott, Ma­gyarországon „a jogállamisá­got szőnyegbombázás érte”. Korábban miért nem Morvái Krisztina (Jobbik) viszont - szintén képviselő- csoportja nevében - arról be­szélt, nem Magyarország az oka annak, hogy az EU kudar­cot vallott, „olyan döntése­ket hozott, amelyek tömeges munkanélküliséget, elszegé­nyedést, szenvedést okoztak Európában”. Göncz Kinga (MSZP) egye­bek között azt emelte ki: a kritikák nem az országnak szólnak, hanem a kormányfő politikájának. Gál Kinga (Fidesz) ki­fogásolta, hogy az előző kormány által elkövetett jogsértésekre az EP nem re­agált ilyen élesen. A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Gyürk András a vitából azt a következtetést vonta le, a baloldal folytatni kívánja rágalomhadjáratát, amivel viszont szerinte csak a szél­sőséges pártokat erősíti, mti Bírálatok az EP-frakci- ók részéről, a néppárt kiállt a magyar kor­mány mellett. Strasbourg. Az Európai Bi­zottság most bejelentett köte- lezettségszegési eljárásaiban érintett kérdéseken túlmu­tató, éles bírálatok is érték a kormányt a magyarországi politikai fejleményekről szer­dán tartott strasbourgi euró­pai parlamenti vitában. A betűje, a szelleme A Fidesz-t és KDNP-t is tagjai között tudó néppárti frakció viszont kiállt a kormány poli­tikája mellett. Mint a szocialista frakci­ót vezető osztrák Hannes Swoboda elmondta, nemcsak egyes törvényeket kifogásol­nak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is. Listával A liberális csoportot vezető Guy Verhofstadt nemzetkö­zi hatóságok és szervezetek hivatalos dokumentumaira hivatkozva olyan listát muta­tott fel az Európai Parlament ülésén, amely lista összesen mintegy 30 aggályos területet tartalmazott a magyar jogsza­bályokkal kapcsolatban. A néppárti csoportot irá­nyító Joseph Daul ugyanak­Orbán Viktor bizonyítja majd: tiszteletben tartja a demokrati­kus elveket. JOSEPH DAUL kor azt hangoztatta, hogy a kormány nehéz helyzet­ben vette át az országot, és ennek ellenére „elsöprő sikereket ért el”. Meggyő­ződésének mondta a nép­párti vezető politikus, hogy Orbán Viktor bizonyítja majd: tiszteletben tartja a demokratikus elveket és ér­tékeket. MTI ■ ■Ajogállami- # óságot szőnyegbom­bázás érte. BOKROSLAJOS Q MONDATOK A VITÁRÓL, ITTHONRÓL „Kezdjünk dolgozni, hogy megoldjuk” Fidesz, Selmeczi Gabriella: ___ Az Európai Bizottság keddi döntése semmilyen módon nem kritizálja az új alaptörvényt, „amelyre minden magyar ember büszke lehet”. KDNP, Harrach Péten _________ Magyarországot nem az unió, hanem az európai balliberálisok támadják, és a kritikusok teljes tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot a szerdai vitanapon. MSZP. Mesterházy Attila: Helyes, hogy a kormány kész mó­dosítani az Európai Bizottság által kifogásolt törvényeket, és az is, hogy Orbán Viktor változtatott korábbi stílusán. Az MSZP elnök-frakcióve­zetője a kormányfő több kijelentését hazugságnak minősítette, így például, hogy az Orbán-kormány csődközeli helyzetben vette volna át az országot, vagy hogy az alaptörvénnyel szemben nem érkezett uniós kifogás. LMP, Jávor Benedek: ___________ Orbán Viktor kétszínű játékot játszik a nemzetközi terepen és valótlant állít, „magyarán szólva hazudik” az Európai Parlament előtt. Véleménye szerint az Európai Parlamentben megfogalma­zott komoly kritika nem Magyarország, hanem a kormány és a miniszterelnök ellen szól. Kötelezettsegszegesi eljárás, további kérdé­sek-zárszó. STRASBOURG.Kezdjünk dolgoz­ni, hogy megoldjuk a prob­lémákat - mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlamentben (EP) Magyaror­szágról folytatott politikai vita végén, az uniós végrehajtó testület nevében elhangzott összegző felszólalásában. Kitért arra, hogy a brüsszeli bizottság nem csupán kötele- zettségszegési eljárást indított Magyarország ellen három kérdésben, hanem kérdések­kel is fordult a magyar ható­ságokhoz a bírói függetlenség ügyében. Leszögezte, hogy a független bírósághoz való jogot az uniós előírások bizto­sítják az EU-tagállamok polgá­rainak, és az Európai Bizottság erre hivatkozva kéri aggályai­nak eloszlatását. Miként volt ez? E tekintetben Reding két kér­dést vetett fel: egyfelől a volt magyar legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának a man­dátum rendes lejárta előtti megszűnését, másfelől a bírói kar irányításának mikéntjét. Felhívta a figyelmet arra, hogy Neelie Kroes alelnök- társa a médiaszabadság és -pluralizmus ügyében adott hangot aggályainak, a strasbourgi székhelyű, össz­európai jellegű Európa Ta­nács (ET) pedig az igazság­szolgáltatás függetlensége, valamint a sajtószabadság témája mellett a vallássza­badság témájában is vizsgá­lódik. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents