Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-17 / 14. szám
2012. JANUÁR 17., KEDD Fókuszban: □ ö LAPSZEMLE: A nemzetközi sajtó Magyarországról, a kormány politikájáról, kilátásairól „Demokratikus zsákutca” Az ország szuverenitásának védelmében tüntettek az Élőlánc Magyarországért szervezésében a fővárosban FOTÓ: MTI, ILLYÉS TIBOR Budapesti selejtáru - minősítik a gazdaság helyzetét elemző írások, de emlékeztetnek: ez itt nem Görögország. Budapest. A Der Tagesspiegel dmű német lap Magyarország kevéssel az államcsőd előtt címmel közölt összeállítást. A szerző, Paul Flückinger megjegyezte: elemzők szerint január végére beállhat a csődhelyzet, és a fizetésképtelenség veszélye „kanosszajárásra kényszerítette” a budapesti kormányzatot. „Az ellenzék még nem tudja” A Berliner Zeitung című baloldali lap Budapesti felkelés címmel közölt riportot ellenzéki szerveződésekről. Frank Herold, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó munkatársa szerint Orbán Viktor az utóbbi másfél évben „tett egyet-mást, hogy a fiatal demokráciát felváltsák az autoriter struktúrák”. Budapesten egyre nő a harag a miniszterelnök politikája iránt, „az ellenzék azonban még nem egészen tudja maga sem, hogy valójában mit is akar elérni” - vélekedik. Orbán Viktorról közölt egész oldalas portrét szombati számában a Le Soir című, baloldali liberális irányultságú brüsszeli lap. Az írás címe Európa kalózának, kalandorának („le fórban de l’Europe”) minősítette a magyar kormányfőt. A szerző - Pascal Martin - szerint Orbán Viktor, miután Magyarországon megragadta a hatalmat, hozzálátott ahhoz, hogy huszáros eszközökkel megerősítse azt. Módszerei „üvöltést váltanak ki Európában” - írta. Nem tabutéma A Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági rovatában Magyarország nem második Görögország címmel jelent meg bécsi keltezésű beszámoló. Michaela Seiser cikkíró hangsúlyozta: Magyarország esetleges fizetésképtelensége már nem tabutéma, ugyanakkor a magyar és a görög helyzet merőben különböző, hiszen a magyar gazdaság a külföldi közvetlen tőkebefektetések révén versenyképessé vált, a két ország összehasonlítása ezért nem indokolt. A Die Zeit dmű német hetilap Budapesti selejtáru címmel számolt be a magyar gazdaság helyzetéről. Christian Tenbrock és Clas Tatje rikkük- ben kiemelték: „Magyarország gazdaságilag szükséghelyzetben van, politikaüag pedig annyira elszigetelt helyzetbe került, mint még soha”. Kifejtették: „az Orbán-féle gazdaságpolitikának kezdetben voltak esélyei a sikerre”, de a „gazdasági nirvánába vezető központi szer”, az egykulcsos személyi jövedelemadó nem eredményezte a várt hatást, a gazdaság felpörgését. Ugyanakkor az államháztartást hosz- szabb távon kiegyensúlyozó szerkezeti reformok elmaradtak. Megállapították, hogy a j egybankra vonatkozó törvénynyel „Orbán valószínűleg túl messze ment”, hiszen az IMF bizonyára a jogszabály módosításától teszi függővé, hogy egyáltalán hajlandó-e tárgyalni Magyarország esetleges támogatásáról, „és az eddig igen elnézőnek bizonyult EU is elveszíteni látszik a türelmét”. „Időzített bomba” A konzervatív Die Presse az IMF- és EU-tárgyalásokkal összefüggésben beszámolt arról, hogy csütörtökön Bécsben Maria Fekter osztrák pénzügyminiszterrel és Ewald Nowotny jegybankelnökkel is találkozik Fellegi Tamás. Szalay- Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet a lapnak hangsúlyozta, hogy megbeszélésekről és nem tárgyalásokról van szó. A találkozó témáit illetően az osztrák fél hallgatásba burkolózik - írta a Die Presse munkatársa, Michael Laczynski. A lap szerint „Fellegi vélhetően megértést kér majd”, illetve a látogatás ténye azt is jelzi, hogy Budapest megpróbálja helyreállítani a bankokat sújtó terhek miatt megrongálódott osztrák-magyar kapcsolatokat. A Format című gazdasági hetilap Időzített bomba Magyarország című cikkében azt írta, Orbán Viktor „a tűzzel játszik”, „abszurd törvényekkel borzolja a befektetők, az EU és az IMF kedélyeit”. A szerzők, Miriam Koch és Martina Bachler szerint Orbán Viktor miniszter- elnök „csökönyös” politikája politikailag elszigetelte Európában Magyarországot és most félő, hogy gazdaságilag a szakadékba rántja. A baj megoldható lenne, ha Orbán beadja a derekát és enged a nemzetközi bírálatoknak. „Ha a magyar időzített bomba valóban felrobbanna, annak hatásait mindenekelőtt Ausztria érezné, a szoros gazdasági kapcsolatok miatt” - állt a cikkben. Követőkre talál? Folytatta Magyarországgal foglalkozó cikksorozatát pénteken a La Libre Belgique című belga napilap. Christine Dupré különtudósító budapesti keltezésű cikkében egyebek között úgy vélte: Orbán Viktor miniszterelnök sokáig azt hitte, hogy az euróválság közepette az Európai Unió nem kíván újabb krízist teremteni azzal, hogy bírálni kezdi a magyar kormány módszereit. Ám miközben az Európai Bizottság demokratikus helyzettel kapcsolatos első következtetései érkeznek, az ország pénzügyi helyzete egyre romlik. A hét elején a miniszterelnök már azt jelentette be, hogy az IMF- fel folytatott tárgyalások a magyar fél részéről előzetes feltételek nélkül zajlanak majd. A szerző annak a véleményének is hangot adott, hogy a kormány számos ellenzője szerint az EU azért is aggódik Magyarország miatt, mert attól tart, hogy a „modell” követőkre talál a kontinensen. mti Martonyi Janos szerint a kormány megállapodna BUDAPEST. Martonyi Janos megerősítette, hogy a magyar kormány megállapodást akar kötni az Európai Unióval és az IMF-fel, bár kemény gazdaságpolitikai feltételekre számít; a külügyminiszter erről az ml A Lényeg című műsorában beszélt vasárnap este. A hirado.hu összegzése szerint Martonyi János alaptalan és komolytalan találgatásoknak nevezte, hogy Brüsszel és az unió belpolitikai változásokat, vagy akár személycseréket erőltetne Magyarországra a készenléti hitel fejében. A külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány kemény gazdaságpolitikai feltételekre számít. Az unióval vitatott törvények közül véleménye szerint csak a jegybankról szóló jogszabály jöhet számításba a hitelmegállapodás feltételeként, de hogy még mi, arról jelenleg szinte semMartonyi János fotó: internet mit nem lehet tudni. „Nem akarunk kikapni, megállapodást akarunk kötni az Európai Unióval és az IMF-fel. Minden tárgyalható, de nem minden elfogadható” - jelentette ki a külügyminiszter. A Jobbik szombati unióel- lenes tüntetésén elhangzottakra a külügyminiszter úgy reagált, hogy az EU-tól való elszakadás államcsődhöz vezetne, és tovább erősödne Magyarország kiszolgáltatottsága. MTI O MEGKÉRDEZTÜK: Hogyan befolyásolja az ön életét Magyarország jelenlegi helyzete? | R. TAHMASEBI: Elszo- N.ZEINEH:Nem jelentős GRACE A.: Eleinte még mórit a helyzet változás az életemben előnyös Is volt... M. SAKU:Számíthatok CHAN HO KIM:Nem- Z. MUSTAFA:A lakbéren a családom segítségére igazán látom át keresztül érezzük Már régóta élek itt, és megszerettem az országot és az embereket, ezért elszomorít az itt kialakult helyzet. Az én életemet azonban mindez anyagi szempontból nem befolyásolja - fogalmazott Reza Tahmasebi és Nidal Zeineh, akit szintén nem érintenek közvetlenül a hazai gazdasági változások. - Eleinte még köny- nyebb is volt az életem, hiszen a dollár árfolyama jobb volt - osztotta meg Grace A. - Mostanra az előnyöket elnyomják az emelkedő árak, ugyanakkor átérzem a magyarok helyzetét, főként azokat sajnálom, akik elvesztették a lakásukat vagy állásukat. - A magasabb adókat és az emelkedő árakat hangsúlyozta Magdalene Saku, aki elárulta, ettől függetlenül a helyzete stabü, számíthat a családja támogatására. - Nem érint személyesen a válság, és sajnos nem is igazán látom át a magyar helyzetet 0 fogalmazott Chan Ho Kim. - Mivel diákként vagyunk itt, főként a közüzemi számlákon és lakbéren keresztül szembesülünk az itteni helyzettel - összegezte Zubariu Mustafa. Az euróövezeti válság miatt most rosszabb a helyzet IMF: az európai kilátások gyászosak, a világ- gazdasági kockázatok magasak. HONGKONG.Erről David Lipton, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettese beszélt hétfőn, Hongkongban. Gyengébb a gazdaság A szakember - az IMF által az MTI-nek megküldött szöveg szerint - emlékeztetett: korábban a szervezet már figyelmeztetett arra, hogy veszélyes új szakaszába lépett a világgazdasági válság. Szerinte világszinten gyengült a gazdasági aktivitás. Kifejtette: annak ellenére, hogy amerikai gazdasági mutatók az elmúlt időszakban pozitív meglepetést okoztak, összességében a világgazdasági aktivitás romlott 2011 utolsó negyedévében és a rövid távú kilátások észrevehetően rosszabbak a szeptemberben közölteknél. Az akkor azonosított negatív irányú kockázatok megvalósultak - tette hozzá. A legfőbb ok Lipton szerint a rosszabb gazdasági helyzet legfőbb oka az euróövezeti válság. Elmondta: különösen a fiskális fenntarthatóság és a banki veszteségek miatt nőttek a kötvényhozamok az euróövezeti államokban. A banki finanszírozás majdhogynem megszűnt, mivel a legnagyobb bankok azzal javítanak tőkepozícióikon, hogy eszközöket értékesítenek és korlátozzák a hitelezést - értékelt az amerikai közgazdász. Az eszközleépítés immár azzal a veszéllyel jár, hogy a növekedés a jövő héten közlendő, felülvizsgált prognózisnál is rosszabb lesz - tette hozzá. Lipton megerősítette: „igen, az európai kilátások gyászosak, és az Európára, illetve a világgazdaságra ható kockázatok magasak”. „De ahelyett, hogy engednénk, hogy a pesszimizmus megbénítson minket, itt az idő, hogy a válságból való kilábalás reményteli munkájára összpontosítsunk” - tette hozzá. „Ha van jó hír” Kijelentette: „ha van jó hír, az az, ismerjük a kiutat jelentő politikákat, és éppen az ehhez szükséges pénzügyi háttér megteremtésén dolgozunk”. Amennyiben van erre irányuló politikai szándék, akkor nagy eséllyel megoldódhatnak az európai gondok - mondta a közgazdász. Az euróövezeti kilábalás négy legfontosabb elemének nevezte, hogy több banki és állami likviditás, több költségvetési konszolidáció, több növekedés és több integráció legyen. mti „Nem mi Kompromisszumok árán létrejöhet az IMF- fel a megállapodás. Debrecen. Féléve összegezte tanulmányban Túri Gábor egykori diplomata, a Debreceni Egyetem külkapcsolati igazgatója az 1998-2002 között washingtoni sajtóattaséként szerzett tapasztalatait arról, miként viszonyult az amerikai média a jobboldali magyar kormányhoz. Akkor a nacionalizmus és az antiszemitizmus volt a leggyakrabban hangoztatott kifogás. Az előbbivel a jelenlegi kormányt is támadják, viszont új elem a populizmus, illetve a demokrácia korlátozásának a vádja. Magabiztosság helyett Túri Gábor elmondta, nem kérdés számára, hogy az ország ellen egyfajta kampány folyik, amit egyes magyarországi ellenzéki erők és médiaszereplők is táplálnak. Több esetben kiderült azonban, hogy a nyugati újságírók állításai nem megosztjuk a alapozottak. Felmerül, vajon a kormány megfelelő módon és stílusban adott-e tájékoztatást törekvéseiről. A kétharmados többségből következő túlzott magabiztosság, a fölénytudat helyett nagyobb empátiával és körültekintőbben kellene érvelni szándékaink mellett - állítja. Egy országnak legfontosabb a szuverenitás, ennek tükrében elmondható, az Európai Unió nem a KGST, itt közösen elfogadott normák vannak, amelyeken belül minden állam a saját érdekei szerint jár el. Az Túri Gábor fotó: ékn lapokat” erre irányuló magyar törekvések nem ellenzést, hanem támogatást érdemelnek; igaz, nem mellékes a módszer. Kicsi, nem elhanyagolható Hozzátette, a közelmúltban a Münsteri Egyetemen járt, ahol a rektorhelyettes a magyar médiatörvényt, mint a német sajtó által élesen bírált témát említette, a külügyi iroda munkatársai a nacionalizmust hozták szóba. Látnivaló, a Nyugat a magyar önállósodási törekvéseket kettős mércével méri, mert azok gazdasági, és újabban politikai érdekeket sértenek. De nem a médiavisszhangok döntik el egy ország sorsát. Kicsi, ám nem elhanyagolható pont vagyunk a térképen: az átalakuló világrendben ügyes diplomáciai manőverekkel, hatékony kommunikációval úgy kell alkalmazkodnunk a nemzetközi feltételekhez, hogy közben saját szempontjainkat is érvényre juttassuk - véli Túri Gábor. ékn-ép
