Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-16 / 13. szám

2012. JANUÁR 16.. HÉTFŐ 4 Hazai tájakon KELET Péksüteményeket, teákat kóstolgathattak a diákok napkor. Az egészséghetet az elmúlt év végén is meg­rendezte a napkori általános iskola. A gyermekek regge­lente tornával indították a napot, majd különböző prog­ramokon vehettek részt. Volt drogprevenciós előadás a 7. és 8. osztályosoknak, védőnői mérővizsgálatok (vérnyomás, testsúly, cukor), kóstoló gyü­mölcsökből, zöldségekből, illetve teljes kiőrlésű gaboná­ból készült péksütemények­ből, különféle gyógyteákból (hársfa, borsmenta, csipkebo­gyó). Az osztályok versenyeken bizonyíthatták ismereteiket, hiszen feladatok voltak töb­bek között a fogápolással, az egészséges táplálkozással, a káros szokásokkal kapcsolato­san. A szülők nemcsak szem­lélői, hanem aktív résztvevői lehettek az alsós osztályok között megrendezett családi sportvetélkedőnek. Szűrővizsgálatok is vártak a diákokra FOTÓ: ISKOLA A Donnál küzdő nyíri bakákra is emlékeznek nyíregyháza. Az elkövetke­ző napokban számos érdekes program várja az érdeklődő­ket a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Rendhagyó tárlatvezetés lesz január 18-én 14 órai kez­dettel: Mednyánszky László, a „századforduló magányos festőóriásának” kiállítását dr. Antal Péter mutatja be. A tárlaton a „koldusbáró” tájké­pei, portréi és csavargói látha­tóak. Ingyenes hadtörténeti elő­adásokat tart dr. Bene János múzeumigazgató. Az első program január 16-án 14 óra­kor kezdődik a múzeum II. emeleti nagytermében. Ez alkalommal a fegyverek fejlő­dését tekinti át a szakember a bronzkardtól a gépkarabélyig. A további előadások témái: Január 18-án a huszonnégyes honvédek a Kárpátokban 1944-1945, január 24-én nyíri bakák a Donnál, január 26-án harctéri emlékek, naplók a II. világháborúból (I.), január 31- én harctéri emlékek, naplók a II. világháborúból (II.). Va­lamennyi előadás 14 órakor kezdődik. A magyar kultúra napja al­kalmából ünnepi múzeumi órák lesznek a Jósa András Múzeumban január 17. és 20. között. A programok: A gyermekkor „Boldog szige­te” - Móricz mesék, Galibá­val a kofák portékái között, kézműves foglalkozások. Az érdeklődők Román Ágnesnél jelentkezhetnek a +36-30/565- 0793-as számon. Versenypályáknak nézik a soforők a közutakat RAKAMAZ, TISZAVASVÁRI. Egyesek versenypályáknak tekintik a közutakat, s a meg­engedett sebességet jóval túl­szárnyalva száguldanak autó­jukkal. Január 12-én Rakamaz belterületén, ahol 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, a megyei rendőr­főkapitányság forgalomellen­őrző alosztályának járőre be­mért egy személygépkocsit, amely 116 km/h sebességgel közlekedett. A hatályos jog­szabály alapján ez a jelentős mértékű sebességtúllépés 200 ezer Ft bírságot jelent a gyorshajtónak. Január 12-én Tiszavasvári belterületén is bemértek egy száguldó autót: a megenge­dett 50 km/h sebesség helyett 126 km/h sebességgel közle­kedett. Ennek a sofőrnek is 200 ezer Ft közigazgatási bír­ságot kell majd fizetnie. ©IGAZI KINCS A LOMISON A sok kisebb-nagyobb értékű tárgy mellett egy Kovács Margit szobor is új gazdára várt a régiségpiacon. fotó: racskó tibor Vendégek a jövő politikusai A „besis” diákok az Európai Unió zászlajával fotó: iskola A diákok egy uniós pályázat megnyeré­sével egy teljes mun­kanapot tölthettek el Strasbourgban. kisvárda. Egyedülálló élmény részese lehetett a kisvárdai Bessenyei György Gimnázi­um és Kollégium u.e osztá­lyának angolcsoportja a köz­elmúltban. A diákok ugyanis egy uniós pályázat megnyeré­sével lehetőséget kaptak arra, hogy egy teljes munkanapot tölthessenek az Európai Par­lamentben, Strasbourgban. ' Készültek az utazásra- Az Euroscola nap az Európai Parlament által rendszeresen megszervezett vetélkedő, ahová az Európai Unió összes tagállamából várták a ver­senyt nyert csapatokat. Leg­utóbb több mint húsz tagállam képviseltette magát: hazánk a kisvárdai Besi 24 szerencsés diákjával vett részt a progra­mon. - A szervezők túláradó kedvességgel és lelkesedéssel fogadtak bennünket, a na­punk is percről percre be volt osztva - fogalmazott a külde­tésről Bumberák Éva Eliza. A közös reggelinél találkoztunk először a több száz velünk egyidős fiatallal, akik ugyan­olyan furcsa pillantással hall­gatták a mi anyanyelvűnket, mint ahogyan mi az övéket. A stílszerű francia regge­li után a délelőttöt a nagy ülésteremben töltöttük. Az ünnepélyes megnyitót köve­tően buzgón és fontoskodva kaptuk föl a fejhallgatókat, ki­választottuk a megfelelő tol­mácsot a kezelőn és komoly arccal hallgattuk az Európai Unió legfontosabb szerveinek bemutatását.- Az utazást megelőző he­tek történelem- és angolóráit az Unió történelmével kap­csolatos felkészülésre fordí­tottuk Juhász Miklósné és Virga Gizella tanárnők és Buj­dosó Tamás László tanár úr segítségével, így tájékozott­nak mondhattuk magunkat a témában. Bemutatkozott Kisvárda- Országonként egy ember bemutathatta iskoláját, közü­lünk Seszták Sára kapott lehe­tőséget arra, hogy beszéljen a Bessenyeiről és Kisvárdáról, „Európa közepéről”. Ezt követően kipróbálhattuk a szavazást, és közel egy órán keresztül szabadon kérdez­hettünk az Unióról a program négy vezetőjétől. Itt már egy­mással versenyezve nyújtot­tuk a kezünket, sokunkban voltak megválaszolatlan kér­dések - pár hónappal ezelőtt a legvadabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy fölte- hetjük majd azoknak a sze­mélyeknek, akik az Európai Unió vezető embereivel nap mint nap találkoznak. Hihe­tetlen érzés volt! zárta beszá­molóját Bumberák Éva Eliza. KOVÁCS BERTALAN Jubilált a Luther Márton Kollégium Az ünnepségen fellépett a kollégium művészeti együttese is FOTÓ: KOLLÉGIUM Tíz éve nyitotta meg kapuját a nyíregyházi Luther Márton Kollégium. nyíregyháza. Decemberben ünnepelte tizedik születés­napját a nyíregyházi Luther Márton Kollégium épülete. A történet persze egy kicsit korábban kezdődik. Amikor a Kossuth Lajos Gimnáziumot visszakapta az evangélikus egyház, megkapta vele az utca szemközti oldalán lévő, az úgynevezett Béla úti diák­otthont is. Bár a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium beiskolázási le­hetőségeit tágította a kollégi­um megléte, azonban -a leg­elemibb követelményeknek sem felelt meg a régi épület. Az egyház elöljárói, az intéz­mények vezetői alig győzték leleménnyel, ha hivatalos látogató jelentkezett be: kü­lönösen az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat szakembereinek vizitje jelentett nagy kihívást. Fordulatot az egykori ál­talános iskola ingatlanának visszaszerzése jelentette, annak telke ugyanis azonnal sugalmazta az ötletet: itt kell megépülni a korszerű diák­otthonnak. „Már csak a forrást kellett megtalálni” - emlékezett sze­líd mosollyal Martinovszky István, a Luther Márton Kol­légium igazgatója a decembe­ri jubileumi ünnepségen. Az igazgató, mint mérnök-tanár - bár akkor még a Wesselé­nyi Miklós Szakközépiskola tantestületét erősítette -, a kezdetektől tagja volt a kol­légium ügyét előmozdító bi­zottságnak. A Luther Márton Kollégium ügyében Laborczi Géza, az in­tézmény igazgatótanácsának elnöke, a belvárosi evangéli­kus gyülekezet akkori igaz­gató lelkésze jeleskedett. Ő a kezdetekben vezette is az Iskola utcában megépített in­tézményt. A kollégium megépítésének költségeihez hozzájárult az evangélikus egyház 20 millió forinttal, az akkori kormány 200 millió forint támogatást adott, a hiányzó utolsó 40 millió forintot a nyíregyházi önkormányzat tette hozzá, s ezzel tulajdonrészt is szerzett az intézményben. Ennek megfelelően a város önkormányzati fenntartású oktatási intézményeibe járó középiskolások is kérhetik felvételüket a kollégiumba. Az intézménybe elsősorban az Evangélikus Kossuth lajos Gimnázium és a Túróczy Zol­tán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános is­kola és Óvoda tanulóit veszik fel, de kaptak már szállásle­hetőséget itt a Krúdy gyula és a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai, a Művészeti Középis­kola növendékei. Az evangélikus szellemisé­gű intézményben nagy figyel­met fordítanak a szabadidő tartalmas eltöltésére is: szá­mos szakkör és klub várja a fiatalokat. Szenvedélye lett a fák megfaragása Nyakas Lajos alkotás közben fotó: széles Szabolcs Már gyerekkorában is szeretett a fával fog­lalkozni, de akkor még csak botokat, nyilakat, csúzliágasokat készített. szamoskér. Az ember és a természet kapcsolata a mai világban háttérbe szorult, de Szamoskéren Nyakas Lajos­ra még most is nagy hatással vannak a régi fatárgyak, ame­lyeket egykoron kérges kezű mesteremberek vésői ala­kítottak ki. Az Ady utcában lévő kezdetleges műhelyében életre kelnek az anyagok a tehetséges fiatalember ujjai között. Már gyerekkorában is szeretett a fával foglalkoz­ni, de ekkor még csak boto­kat, nyilakat, csúzliágasokat, pásztorsípokat és pipákat készített. Később egyre töb­bet kirándult az erdőkben, s rajongása vágyakozássá fej­lődött: 25 éves korában neki­kezdett a rönkbútorok, kerti bútorok gyártásának. Innen már csak egy ugrásnak szá­mított a fafaragás. Jöttek az állólámpák, ruhafogasok, gyerekjátékok, udvari hinták sorban, de nagyobb terasszal, s játékházzal „anno” szintén megszenvedett az ifjú készí­tő. A véső használatának tel­jes megtanulásával indult a figurákkal, alakzatokkal való ismerkedése. Újabb és újabb formák láttak napvilágot, sőt a deszkára vésés sem ment rosszul. A barátoktól jöttek a kedvező visszajelzések, min­denkinek tetszettek munkái. A magyarsággal kapcsolatos termékeire a legbüszkébb. Je­lenleg munkaasztalán Árpád vezér képmásának, illetve a Bibliából jól ismert utolsó va­csora történetének elkészíté­se van folyamatban. szsz »

Next

/
Thumbnails
Contents