Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-03 / 2. szám
2012. JANUÁR 3„ KEDD mEr Változó jogszabályok 5 Szankcionálják a bérkompenzáció elmulasztását Budapest. Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. mti A magánszemélyek egymásközti kamatát a Polgári törvénykönyv módosításával maximálták. A kamat félévente aktualizálandó úgy, hogy a következő félévben az előző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó - ez jelenleg 7 százalék. A késedelmi kamat sem lehet több a jegybanki alapkamat, plusz 24 százalékpontnál - eddigi 31 százalék volt. mti Büntetendő a számvevőszék akadályozása Budapest. Büntetőjogilag vétségnek számít az Állami Számvevőszék ellenőrzésének az akadályozása. Eszerint aki a kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ellenőrzött szervezet vezetője is, ha felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az ÁSZ részére. mti Tizenhárom nemzetiség a törvényben Budapest. Az alaptörvénnyel lépett hatályba az új nemzetiségi törvény. A törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól, és erősíti a nemzetiségek anyanyelvi jogait is. Magyarország tizenhárom nemzetiségnek otthona: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségeké. mti Meleg marad az iskolákban (Illusztráció) FOTÓ: ÉKN-ARCHÍV Közintézmények: nem kapcsolható ki áram, fűtés Budapest. Nem lehet kikapcsolni az energiaszolgáltatásból egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeket a fűtési szezon ideje alatt a január elsején hatályba lépő törvénymódosítás szerint. A villamos energiáról szóló törvény módosítása teszi ezt lehetővé. A közintézmény fenntartója a moratórium ideje alatt keletkezett tartozásokért kezesként felel. mti Új nevünk: Magyarország Hatályba lépett az új alaptörvény amely kimondja, hazánk új neve: Magyarország. BUDAPEST. Az új alkotmány Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz „Isten, áldd meg a magyart!” sorával kezdődik. Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy „hazánk neve Magyarország”. Jogok, kötelességek Az új alaptörvényben önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti azt is: házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Alaptörvényi rangra emelkedett a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és mostantól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is. A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria, amelynek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára a parlament kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre személye, illetve a tulajdona elleni vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. A dokumentum kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését az ország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munka- védelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás, a rendszeres testedzés támogatásával és a körszólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a korábbi 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. Az eddigi néggyel szemben ezentúl egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. nyezetvédelem biztosításával segíti elő. A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüléikről. Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását és a szülőföldön való boldogulásukat. Két fordulóban Az új alaptörvény értelmében az államfőnek továbbra is joga feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt a Ház az első személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy az államfő akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a parlament az adott évre vonatkozó központi büdzsét március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt. A jövőben a köztársasági- elnök-választás legfeljebb kétfordulós: az első fordulóban továbbra is a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják majd a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket MTI LB helyett itt a Kúria C VÁLTOZNAK AZ ADÓTÖRVÉNYEK IS Az áfa általános kulcsa 2 5-ről 27 százalékra emelkedett Azeva kulcsa 30-ról 37 százalékra emelkedik, de az adónem választhatóságának összeghatára is változik: 25 millióról 30 millió forintra nő. A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja, hatására 20,2 százalék lesz az adója. A 202 ezer forintos havi bruttó jövedelem alatt megszűnik a szuperbruttó, és 2012- ben már nem lesz adójóváírás sem. Új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. A kulcsa 25 százalék. A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak, így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej. A baleseti adót a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díja után, a kulcsa 30 százalék. Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható. Átalakult a gépjármű adó, az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motorteljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1.100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetéke drágul. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban. A jövedéki törvény módosítása miatt a jövőben szűkebb lakókörnyezetében, vagy vendéglátás keretében árulhatja saját főzésű pálinkáját az, aki azt palackozza és zárjeggyel is ellátja. A cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. Átmeneti szabályok - időközi választásokra BUDAPEST. A választójogi törvény decemberi elfogadásá- ] val a parlament úgy döntött: ha a január l-jét követő általános választás - azaz várhatóan 2014 tavasza - előtt időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak, a Ház külön törvényben határozza meg a szükséges választókerületi beosztást. Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi választókerületi beosztásról szóló miniszter- | tanácsi rendeletet az év végével megsemmisítette, előírva, hogy a választókerületek határait törvényben állapítsák meg. Az új választási törvényben j ez megtörtént, de az új beosztást először csak a törvény ha- ! tálybalépését követő általános választáson alkalmazzák majd. A kialakult joghézagot A 2010-es választáskor fotó:ékn csak törvényben szüntetheti meg a parlament. A következő országgyűlési választás eredményeként 199 tagú lesz a parlament. Az új szabályok szerint a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, eredményességi küszöb pedig nem lesz: mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától. mti Az államhoz kerülnek az iskolák, a kórházak Budapest. A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a megyei közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladat- központú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az ön- kormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Az ön- kormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladék- gazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás. A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el. Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014- es választások után. mti Ultrahang készül a B.-A.-Z. megyei kórházban fotó: ém-archív Minden zárt légterű helyen tilos dohányozni BUDAPEST. Tilos a dohányzás I januártól a közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén. Az idén más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban például emelkedik a dohány- termékek jövedéki adója, mti Katasztrófavédelem: egységes lett a rendszer Budapest. Egységes rendszerben működik ezentúl a magyarországi katasztrófa- védelem, a változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az eddigi rendszer megváltoztatását egyebek mellett több,, az elmúlt években történt tragédia bekövetkezésével indokolták, megemlítve a West Balkán szórakozóhelyen történt esetet, a borsodi árvizet és a vörösiszap-katasztrófát. A védelemigazgatásban változást hoz, hogy januártól veszély- helyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormánylűvatal vezetője. Jelentős változás, hogy a hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé váltak költségvetési, képzési, bevetés-irányítási, ellátási és logisztikai szempontból. 2013 végéig új tűzoltóőrsöket alakítanak ki: januárban 28 kezdi meg a működését. MTI
