Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-14 / 12. szám
A magyar kölcsön 7 Erős elkötelezettséget vár az IMF a magyar kormánytól Fellegi Tamás és Christine Lagarde fotó: imf, Stephen jaffe A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója hasznosnak nevezte a Fellegi Tamással folytatott első találkozót. WASHINGTON. A makrogazdasági egyensúly megteremtését szolgáló magyar kormányzati lépések meghozatalát támasztotta a Magyarország rendelkezésére bocsátandó hitelkeretről folytatandó hivatalos tárgyalások feltételéül Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap vezérigazgatója, aki csütörtökön Washingtonban fogadta Fellegi Tamást, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalásokért felelős tárca nélküli minisztert. Az erurópai támogatás „Rámutattam, a Nemzetközi Valutaalap, mielőtt eldönti, hogy mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fogy amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából” - hangzott az IMF-vezér- igazgatónak a tárgyalásokról kiadott nyilatkozata. „Az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfontosságú lenne az új program sikeres megvitatásához” - áll az Christine Lagarde által kiadott kommünikében, amely „hasznosnak” nevezte Teljes mértékben osztja az Európai Bizottság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatában foglaltakat - jelentette ki Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője az európai uniós végrehajtó testület pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján. Amadeu Altafaj Tardio megerősítette, hogy a két nemzetközi intézmény a Fellegi Tamással folyatott eszmecserét a magyar gazdasági fejleményekről, valamint az arról, „hogyan segíthetne a legjobban” az IMF Magyarország „jelenlegi gazdasági helyzetének kezelésében”. A piacok bizalmáért „Teljes mértékben megértjük és egyetértettünk az IMF szakértőivel abban, hogy Magyarországnak olyan irányvonalat kell követnie, amely megerősíti a piacok bizalmát, a magyar gazdaságot és a magyar intézményeket, hogy lefektessük a fenntartható gazdasági növekedés alapjait” - jelentette ki a tárgyalások után megtartott sajtótájékoztovábbra is szoros kapcsolatban áll egymással a tervezett magyar hitelfelvétel témájában és más kérdésekben is. A bizottsági szóvivő emlékeztetett arra is, hogy Rehn és Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott magyar tárca nélküli miniszter jövő héten Brüsszelben találkozik egymással. tatóján Fellegi Tamás. „Elismertük, hogy a két fő fókuszpontnak a piacok bizonyosságának és bizalmának, valamint a gazdasági növekedésnek kell lennie” - hangsúlyozta Fellegi Tamás. Hozzátette, a jövő héten európai partnereivel tárgyal, hogy a nézetkülönbségek elsimítása után háromoldalú megegyezésre lehessen jutni a tárgyalások menetrendjéről és azok megkezdéséről. Amiről beszéltek, amiről nem Fellegi Tamás az MTI-nek a tárgyalásokat követően adott nyilatkozatában elmondta: az IMF-ben az elmúlt héten folytatott előkészítő megbeszéléseinek minden szintjén említésre került a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének, valamint egy háromoldalú, magyar-IMF-EU megállapodásnak a fontossága, az új alkotmány rendelkezései viszont nem kerültek szóba. A tárca nélküli miniszter a távirati irodának elmondta, hogy a leendő készenléti hitelkeret összegéről sem esett szó. A hitelkeret majdani hivatalos formájára vonatkozó kérdésre Fellegi Tamás így válaszolt: „A jelen pülanatban ott tartunk, hogy egy olyan készenléti hitelről fogunk tárgyalni minden valószínűség szerint, amelynek fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés is. Ennek a konkrét formája és összege a tárgyalások függvénye lesz.” Az Idő, tényező A tárca nélküli miniszter hangsúlyozta az időtényező, vagyis annak fontosságát, hogy a hivatalos tárgyalások minél előbb meg tudjanak kezdődni. Fellegi Tamás elmondta, hogy az IMF-fel folytatott megbeszélései csupán az első állomását jelentették egy kéthetes előkészítő tárgyalássorozatnak, amely során Magyarország, illetve a valutaalap és az Európai Unió képviselői megállapodnak a konkrétumokban. mti A két fő fókuszpontnak a piacok bizonyosságának és bizalmának, valamint a gazdasági növekedésnek kell lennie. FELLEGI TAMÁS Szoros kapcsolatban JEGYZET Bujdos Attila Hitel, világ R 'rdezi valaki: miért vagyunk benne biztosak, ogy segít Magyarországon a Nemzetközi Valutalap, az Unió? Nem vagyunk benne biztosak. Honnan is tudatnánk, egyébként? Ha mégis bízunk benne, hitünket nemcsak a kormányzati elszántságot demonstráló nyilatkozatok táplálják, mert végül is a megegyezés: kényszer és elemi érdek. Ha így gondoljuk, azért lehet, mert a hitünkben mélyén ott a meggyőződés: a dolgok normális menete, hogy a kormány nem akarhat direkt rosszat, a közjó szolgálatára tett eskü nemcsak egymás után sorjázó szavak rendszere, hangalak, de szándék, komolyan vett kötelezettség, és nem kizárólag azért, mert számon kérhető. A megegyezés másfelől is: közös kényszer. Még akkor is, ha közben tudjuk: a miénk kis ország, nem tagja az eurózónának, nem rendelkezünk javakkal, piád méretünk nem számottevő, a közösség egészének talán nem okozna akkora bajt, ha elengednék a kezünket. De ha elmaradna a megegyezés, az az Unió kudarca is lenne: a közösség normákban gondolkodik, a normáktól való eltérést kéri számon a jelenlegi magyar kormányon - ha nem tud segíteni, visszatérni a helyes útra, az onnan nézve is fiaskó. Mi van, ha sem ész, sem érzés nem számít, és mégsem lesz megegyezés? A magára maradt állam hihetetlen nehézségek elé néz (ez látszik abból a néhány példából, amelyet a világ - eddigi történelme során - produkált). A megoldandó feladat, nagysága miatt is kivételes támogatottságot igényelne itthon, és ha csak a jelenre leginkább reagáló közvélemény-kutatásokra hagyatkozunk, ez a támogatottság most nem látszik kivételesnek: 57 százalékos a pártoktól elfordulok aránya, és a lakosság 84 százaléka szerint rossz irányba tart Magyarország (Ipsos, 2012. január 12, forrás: MTI). Szóval, hogy nem lesz megegyezés, erre gondolni sem jó. És mi van, ha lesz? Mit szolgál az? Ha Magyarország mai megítélése a kormányzat tevékenysége, a törvényhozás sajátosságai miatti bizalomvesztés miatt olyan amilyen, változtat-e azon az egyszeri megegyezés? Ha egyébként oda a bizalom, visszaszerezhető-e a hitelünk a világban a kormányzat munkáját, a törvényhozás gyakorlatát érintő további változások nélkül? bujdos@inforrn.hu 99 A magára maradt állam hihetetlen nehézségek elé néz. 3 LAPSZEMLE, KURIER: Martonyi János külügyminiszter az osztrák Kuriemak nyilatkozva kijelentette, biztos benne, hogy eredményre vezetnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal Martonyi János azt mondta, hogy egy államcsőd lehetősége Magyarországon „teljesen kizárt". Az osztrák bankokat arra bátorította, növeljék gazdasági érdekeltségüket Magyarországon, és bővítsék a hitelezést. „Minden, ami nekünk rossz, Ausztria számára sem jó - és fordítva” - fogalmazott. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság vizsgálja egyes nemrégiben elfogadott magyar törvények uniós jognak való megfelelőségét és kedden dönt arról hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e, a miniszter azt mondta, a kormány „több mint kész” a változtatásokra. 3 KÉRDÉSRŐL KERDESRE: Miért van szükség az IMF-hitelre? „Egyfajta gyáva nyúl játék: teljesen szembemegy a két fél” Mi miért történik, és mi milyen következményekkel jár? Budapest, a politikai elemző szerint vélhetően a következő hónapokban, a tavasz közepéig még a jelenlegi helyzetben sem jelent valós kockázatot a fizetésképtelenség bekövetkezése, de a problémamentes működés fenntartásához még az első félévben szükség van az IMF-fel történő megállapodásra. O Miért van szüksége Magyarországnak az IMF/ EU pénzére? Az elmúlt időszakban részben a felerősödő európai adósságválság, részben a magyar gazdaság rossz fundamentumai - például a magas államadósság, az alacsony növekedés - részben pedig a kormány elhibázott és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt jelentősen megnehezült a magyar államadósság finanszírozása. Több esetben nem sikerült értékesíteni állampapírokat egy-egy aukción, amikor pedig mégis eredményes volt, akkor nagyon magas, tíz százalék körüli hozamokkal lehetett csak eladni a papírokat. Az remélhető az IMF-megállapodástól, hogy a hitelcsomag jelentette védőháló önmagában annyival csökkenti a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat, hogy újra reális áron, hosszú távon is fenntartható módon lehet majd finanszírozni a magyar államadósságot a piacról. O Mennyi pénzre van szükségünk? A kormány egyértelművé tette, hogy a hitel létrejötte esetén is a piacról kívánja finanszírozni magát, így a hitel összege inkább az együttműködés időtartalmáról és nem a „baj mértékéről” árul majd el információkat. Az IMF általában 1-2 éves programokban gondolkodik, mely esetben Magyarország számára 5-10 milliárd eurós összeg lehet a reális, de többször felmerült egy ennél hosszabb, dupla akkora keretösszeggel járó megállapodás lehetősége. Más forrásból tudunk-e ennyi pénzt szerezni - milyen feltételekkel kaphatnánk? A kormány üyen irányú próbálkozásai csődöt mondtak az elmúlt egy évben: sem a sokat emlegetett kínai, sem a közel-keleti források nem jelentek meg jelentős mértékben az államkötvénypiacon, amikor problémássá vált a magyar államadósság finanszírozása. A jelen helyzet alapján tehát egyértelmű, hogy a kormánynak nem maradt más lehetősége, mint hogy a piacról finanszírozza magát, melyben jelentős segítséget jelenthet az IMF- hitel, de összességében az a legfontosabb, hogy a gazdaságpolitika a befektetők számára hiteles és támogatható legyen. © Mennyi Idő áll a rendelkezésünkre ennek az összegnek a megszerzésére? Vélhetően a következő hónapokban, a tavasz közepéig még a jelenlegi helyzetben sem jelent valós kockázatot a fizetésképtelenség bekövetkezése, de a problémamentes működés fenntartásához még az első félévben szükség van a megállapodásra. Tényezők vagyunk-e a világ számára, a világ szempontjából opció-e, hogy ne legyen megállapodás Magyarországgal? Egyfajta gyáva nyúl játék zajlik Magyarország és a nemzetközi szervezetek között: jelenleg már teljesen szembemegy egymással a két fél, és az a kérdés, hogy ki rántja el előbb a kormányt. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a magyar kormány előbb lesz kénytelen félrerántani a kormányt, hiszen jóval többet kockáztat. Az Európai Unió számára ma ebben a csatában fontosabb, hogy története legnagyobb válsága során is erőt tudjon felmutatni, valamint, hogy megállítsa a - politikai szinten népszerű, gazdasági szinten fenntarthatatlan - unortodox megoldások elterjedését. © Mi történik, ha nem sikerül az IMF/EU pénzét megkapnia hazánknak? Rajtunk kívül veszélyeztet-e ez más államokat is? Az IMF hitele nélkül hosszabb távon lehetetlenné válhat az állam finanszírozhatóságának fenntartása. Ugyanakkor amennyiben nem jön létre a hitelmegállapodás, az egyben azt is jelenti, a kormány és az Unió közötti viszony végletesen megromlik: ez esetben nem kizárható, hogy a nemzetközi elvárásokkal nem foglalkozva újabb unortodox lépésekkel - például a jegybanki valutatartalék felhasználása - jut ideiglenes forrásokhoz az ország. Ezek kizárólag ideiglenes megoldást jelenhetnek, Magyarország számára ma valójában nincs alternatívája a megegyezésnek. A kérdésekre válaszolt: Juhász Attila vezető elemző, Political Capital Institute Magyarország számára ma valójában nincs alternatívája a megegyezésnek. JUHÁSZ ATTILA
