Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-14 / 12. szám

A magyar kölcsön 7 Erős elkötelezettséget vár az IMF a magyar kormánytól Fellegi Tamás és Christine Lagarde fotó: imf, Stephen jaffe A Nemzetközi Valuta­alap vezérigazgatója hasznosnak nevezte a Fellegi Tamással foly­tatott első találkozót. WASHINGTON. A makrogaz­dasági egyensúly megte­remtését szolgáló magyar kormányzati lépések meg­hozatalát támasztotta a Ma­gyarország rendelkezésére bocsátandó hitelkeretről foly­tatandó hivatalos tárgyalások feltételéül Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap ve­zérigazgatója, aki csütörtö­kön Washingtonban fogadta Fellegi Tamást, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel foly­tatott tárgyalásokért felelős tárca nélküli minisztert. Az erurópai támogatás „Rámutattam, a Nemzetközi Valutaalap, mielőtt eldönti, hogy mikor kezdi el a tárgya­lásokat egy készenléti megál­lapodásról és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kor­mány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fogy amely lényeges a makrogaz­dasági stabilitás szempontjá­ból” - hangzott az IMF-vezér- igazgatónak a tárgyalásokról kiadott nyilatkozata. „Az európai hatóságok és in­tézmények támogatása szintén kulcsfontosságú lenne az új program sikeres megvitatásá­hoz” - áll az Christine Lagarde által kiadott kommünikében, amely „hasznosnak” nevezte Teljes mértékben osztja az Európai Bizottság a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) Ma­gyarországgal kapcsolatos nyilatkozatában foglaltakat - jelentette ki Olli Rehn pénz­ügyi biztos szóvivője az euró­pai uniós végrehajtó testület pénteki brüsszeli sajtótájé­koztatóján. Amadeu Altafaj Tardio megerősítette, hogy a két nemzetközi intézmény a Fellegi Tamással folyatott eszmecserét a magyar gazda­sági fejleményekről, valamint az arról, „hogyan segíthetne a legjobban” az IMF Magyaror­szág „jelenlegi gazdasági hely­zetének kezelésében”. A piacok bizalmáért „Teljes mértékben megért­jük és egyetértettünk az IMF szakértőivel abban, hogy Ma­gyarországnak olyan irány­vonalat kell követnie, amely megerősíti a piacok bizalmát, a magyar gazdaságot és a ma­gyar intézményeket, hogy lefektessük a fenntartható gazdasági növekedés alapja­it” - jelentette ki a tárgyalások után megtartott sajtótájékoz­továbbra is szoros kapcsolat­ban áll egymással a tervezett magyar hitelfelvétel témájá­ban és más kérdésekben is. A bizottsági szóvivő emlé­keztetett arra is, hogy Rehn és Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások foly­tatásával megbízott magyar tárca nélküli miniszter jövő héten Brüsszelben találkozik egymással. tatóján Fellegi Tamás. „Elismertük, hogy a két fő fókuszpontnak a piacok bizo­nyosságának és bizalmának, valamint a gazdasági növe­kedésnek kell lennie” - hang­súlyozta Fellegi Tamás. Hoz­zátette, a jövő héten európai partnereivel tárgyal, hogy a nézetkülönbségek elsimítása után háromoldalú megegye­zésre lehessen jutni a tárgya­lások menetrendjéről és azok megkezdéséről. Amiről beszéltek, amiről nem Fellegi Tamás az MTI-nek a tárgyalásokat követően adott nyilatkozatában elmondta: az IMF-ben az elmúlt héten folytatott előkészítő megbe­széléseinek minden szintjén említésre került a Magyar Nemzeti Bank függetlensé­gének, valamint egy három­oldalú, magyar-IMF-EU meg­állapodásnak a fontossága, az új alkotmány rendelkezései viszont nem kerültek szóba. A tárca nélküli miniszter a táv­irati irodának elmondta, hogy a leendő készenléti hitelkeret összegéről sem esett szó. A hitelkeret majdani hiva­talos formájára vonatkozó kérdésre Fellegi Tamás így válaszolt: „A jelen pülanatban ott tartunk, hogy egy olyan készenléti hitelről fogunk tárgyalni minden valószínű­ség szerint, amelynek fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés is. Ennek a konkrét formája és összege a tárgyalások függvénye lesz.” Az Idő, tényező A tárca nélküli miniszter hangsúlyozta az időtényező, vagyis annak fontosságát, hogy a hivatalos tárgyalások minél előbb meg tudjanak kezdődni. Fellegi Tamás el­mondta, hogy az IMF-fel foly­tatott megbeszélései csupán az első állomását jelentették egy kéthetes előkészítő tár­gyalássorozatnak, amely so­rán Magyarország, illetve a valutaalap és az Európai Unió képviselői megállapodnak a konkrétumokban. mti A két fő fó­kuszpontnak a piacok bizonyos­ságának és bizal­mának, valamint a gazdasági növeke­désnek kell lennie. FELLEGI TAMÁS Szoros kapcsolatban JEGYZET Bujdos Attila Hitel, világ R 'rdezi valaki: miért vagyunk benne biztosak, ogy segít Magyarországon a Nemzetközi Valuta­lap, az Unió? Nem vagyunk benne biztosak. Honnan is tud­atnánk, egyébként? Ha mégis bízunk benne, hitünket nemcsak a kormányzati elszántságot demonstráló nyilatkozatok táplálják, mert végül is a megegyezés: kényszer és elemi érdek. Ha így gondoljuk, azért lehet, mert a hitünkben mélyén ott a meggyőződés: a dolgok normális menete, hogy a kormány nem akarhat direkt rosszat, a közjó szolgálatára tett eskü nemcsak egymás után sorjázó szavak rendszere, hangalak, de szándék, komolyan vett kötelezettség, és nem kizárólag azért, mert számon kérhető. A megegyezés másfelől is: közös kényszer. Még akkor is, ha közben tudjuk: a miénk kis ország, nem tagja az eurózónának, nem rendelkezünk javakkal, piád méretünk nem számottevő, a közösség egészének talán nem okozna akkora bajt, ha elengednék a kezünket. De ha elmaradna a megegyezés, az az Unió kudarca is lenne: a közösség normákban gondolkodik, a normáktól való eltérést kéri számon a jelenlegi magyar kormányon - ha nem tud segí­teni, visszatérni a helyes útra, az onnan nézve is fiaskó. Mi van, ha sem ész, sem érzés nem számít, és mégsem lesz megegyezés? A magára maradt állam hihetetlen nehézségek elé néz (ez látszik abból a néhány példából, amelyet a világ - eddigi történelme során - produkált). A megoldandó feladat, nagysága miatt is kivé­teles támogatottságot igényelne itthon, és ha csak a jelenre leginkább reagáló közvélemény-kutatásokra hagyatkozunk, ez a támogatottság most nem látszik kivételesnek: 57 százalé­kos a pártoktól elfordulok aránya, és a lakosság 84 százaléka szerint rossz irányba tart Magyarország (Ipsos, 2012. január 12, forrás: MTI). Szóval, hogy nem lesz megegyezés, erre gondolni sem jó. És mi van, ha lesz? Mit szolgál az? Ha Magyarország mai megítélése a kormányzat tevékeny­sége, a törvényhozás sajátosságai miatti bizalomvesztés mi­att olyan amilyen, változtat-e azon az egyszeri megegyezés? Ha egyébként oda a bizalom, visszaszerezhető-e a hitelünk a világban a kormányzat munkáját, a törvényhozás gyakorlatát érintő további változások nélkül? bujdos@inforrn.hu 99 A magára maradt állam hihetetlen nehézségek elé néz. 3 LAPSZEMLE, KURIER: Martonyi János külügyminiszter az osztrák Kuriemak nyilatkozva kijelen­tette, biztos benne, hogy eredményre vezetnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal Martonyi János azt mondta, hogy egy államcsőd lehetősége Magyarországon „teljesen kizárt". Az osztrák bankokat arra bátorította, növeljék gazdasági érdekeltségüket Ma­gyarországon, és bővítsék a hitelezést. „Minden, ami nekünk rossz, Ausztria szá­mára sem jó - és fordítva” - fogalmazott. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság vizsgálja egyes nemrégiben elfogadott magyar törvények uniós jognak való megfelelőségét és kedden dönt arról hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e, a miniszter azt mondta, a kormány „több mint kész” a változtatásokra. 3 KÉRDÉSRŐL KERDESRE: Miért van szükség az IMF-hitelre? „Egyfajta gyáva nyúl játék: teljesen szembemegy a két fél” Mi miért történik, és mi milyen következmé­nyekkel jár? Budapest, a politikai elemző szerint vélhetően a következő hónapokban, a tavasz közepé­ig még a jelenlegi helyzetben sem jelent valós kockázatot a fizetésképtelenség bekövet­kezése, de a problémamentes működés fenntartásához még az első félévben szükség van az IMF-fel történő megállapo­dásra. O Miért van szüksége Ma­gyarországnak az IMF/ EU pénzére? Az elmúlt időszakban részben a felerősödő euró­pai adósságválság, részben a magyar gazdaság rossz fundamentumai - például a magas államadósság, az ala­csony növekedés - részben pedig a kormány elhibázott és kiszámíthatatlan gazda­ságpolitikája miatt jelentő­sen megnehezült a magyar államadósság finanszírozása. Több esetben nem sikerült értékesíteni állampapírokat egy-egy aukción, amikor pedig mégis eredményes volt, akkor nagyon magas, tíz százalék körüli hozamok­kal lehetett csak eladni a papírokat. Az remélhető az IMF-megállapodástól, hogy a hitelcsomag jelentette vé­dőháló önmagában annyival csökkenti a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat, hogy újra reális áron, hosszú távon is fenntartható módon lehet majd finanszírozni a magyar államadósságot a piacról. O Mennyi pénzre van szük­ségünk? A kormány egyértelművé tette, hogy a hitel létrejötte esetén is a piacról kívánja fi­nanszírozni magát, így a hitel összege inkább az együttmű­ködés időtartalmáról és nem a „baj mértékéről” árul majd el információkat. Az IMF álta­lában 1-2 éves programokban gondolkodik, mely esetben Magyarország számára 5-10 milliárd eurós összeg lehet a reális, de többször felmerült egy ennél hosszabb, dupla akkora keretösszeggel járó megállapodás lehetősége. Más forrásból tudunk-e ennyi pénzt szerezni - milyen feltételekkel kaphat­nánk? A kormány üyen irányú pró­bálkozásai csődöt mondtak az elmúlt egy évben: sem a sokat emlegetett kínai, sem a közel-keleti források nem jelentek meg jelentős mértékben az államkötvény­piacon, amikor problémássá vált a magyar államadósság finanszírozása. A jelen hely­zet alapján tehát egyértelmű, hogy a kormánynak nem maradt más lehetősége, mint hogy a piacról finanszírozza magát, melyben jelentős segítséget jelenthet az IMF- hitel, de összességében az a legfontosabb, hogy a gaz­daságpolitika a befektetők számára hiteles és támogat­ható legyen. © Mennyi Idő áll a rendel­kezésünkre ennek az összegnek a megszerzésére? Vélhetően a következő hó­napokban, a tavasz közepéig még a jelenlegi helyzetben sem jelent valós kockázatot a fizetésképtelenség bekövet­kezése, de a problémamentes működés fenntartásához még az első félévben szükség van a megállapodásra. Tényezők vagyunk-e a világ számára, a világ szempontjából opció-e, hogy ne legyen megállapodás Ma­gyarországgal? Egyfajta gyáva nyúl játék zajlik Magyarország és a nemzetközi szervezetek között: jelenleg már teljesen szembemegy egymással a két fél, és az a kérdés, hogy ki rántja el előbb a kormányt. Ugyanakkor az is egyértel­mű, hogy a magyar kormány előbb lesz kénytelen félrerán­tani a kormányt, hiszen jóval többet kockáztat. Az Európai Unió számára ma ebben a csatában fontosabb, hogy története legnagyobb válsága során is erőt tudjon felmutat­ni, valamint, hogy megállítsa a - politikai szinten népszerű, gazdasági szinten fenntartha­tatlan - unortodox megoldá­sok elterjedését. © Mi történik, ha nem sikerül az IMF/EU pénzét megkapnia hazánknak? Raj­tunk kívül veszélyeztet-e ez más államokat is? Az IMF hitele nélkül hosszabb távon lehetetlenné válhat az állam finanszírozhatóságá­nak fenntartása. Ugyanakkor amennyiben nem jön létre a hitelmegállapodás, az egyben azt is jelenti, a kormány és az Unió közötti viszony végletesen megromlik: ez esetben nem kizárható, hogy a nemzetközi elvárásokkal nem foglalkozva újabb unortodox lépésekkel - például a jegyban­ki valutatartalék felhasználása - jut ideiglenes forrásokhoz az ország. Ezek kizárólag ideig­lenes megoldást jelenhetnek, Magyarország számára ma valójában nincs alternatívája a megegyezésnek. A kérdésekre válaszolt: Juhász Attila vezető elemző, Political Capital Institute Magyarország számára ma valójában nincs alternatívája a megegye­zésnek. JUHÁSZ ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents