Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-13 / 11. szám

2012. JANUÁR 13., PÉNTEK KELET Fókuszban a magyar kölcsön 9 Muszáj a megegyezést keresni A forintárfolyam mindenkit foglalkoztat fotó: matey István Az IMF-hitel alternatí­vái csak rosszabb meg­oldást jelentenének. Debrecen. Mindenképpen szükség van a megállapodás­ra az IMF-fel és az EU-val, ez alapvető gazdasági érdeke az országnak és minden magyar családnak is - jelentette ki dr. Muraközy László, a Debrece­ni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karának tanára.- Utóbbi keményebb dió lesz, mert míg az IMF pusztán pénzügyi, tehát semlegesebb szempontot képvisel, addig az EU azét a közösségét, mely­nek tagjai vagyunk, s ezért komplexen értékeli a teljesít­ményünket. Márpedig tudjuk, hogy nem elégedett velünk - részletezte a közgazdász. Biztonság- A megállapodásnak elvileg nincs akadálya. A kölcsönt nem is kell teljes egészében felhasználni, de biztonságot adhat. 2010 tavaszán még jó A kölcsönt nem is kell teljes egészé­ben felhasz­nálni. MURAKÖZYLÁSZLÓ volt Magyarország megítélé­se, a Széli Kálmán-terv idején is, de a következetlen gaz­daságpolitika mostanra ide vezetett - mondta Muraközy László.- Magyarország sokdimen­ziós megítélése és az objektív mutatók is igen rossz képet adnak rólunk. A nemzetközi pénzvilág bóvlinak tart min­ket, ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb nem tudjuk ma­gunkat a piacról finanszírozni. 15-20 milliárd eurónyi hitel megnyugtató lenne a befekte­tők számára - véli a szakember, bizakodását fejezve ki, hogy a megállapodás az IMF-fel és az EU-val létrejön. Arra a kérdésre, hogy van-e alternatívája a megegyezés­nek, azt válaszolta: mindig van, az egyéb lehetőségekről azonban nem tudott biztatót mondani. Fájdalmas lenne- Ha nincs megállapodás, nem tudjuk fizetni az adós­ságainkat, az pedig egyenlő az államcsőddel, mely „nem szokás” Európában, továbbá egy ilyen nyitott országnak és benne minden embernek is nagyon rossz lenne.- Bár Argentína példájából tudjuk, hogy van élet az állam­csőd után, ez az élet azonban igen fájdalmasnak ígérkezik. Többek között - mivel min­dent csak valutáért tudnánk külföldről vásárolni - egyket­tőre súlyos hiány léphet fel. Fontos tudni, hogy csak az ál­lam szabadulna meg az adós­ságától, a magánszemélyek és cégek nem, így például a devi­zahiteleseknek tovább kelle­ne törleszteniük hiteleiket, a gyenge forint miatt megemel­kedett, akár 4-500 forint/svájd frank áron. A jegybanki devizatartalék esetleges felhasználását csak a probléma elodázásának tartja az egyetemi oktató, megje­gyezve, hogy ez a lépés nem fér össze a modem gazdasági kultúrával, Magyarország ki­iratkozna vele az európai kö­zösségek értékrendjéből. ÉKN-SZT © HA KELL A HITEL, AZ UNIÓ DIKTÁLHAT- Hazánk számára azért tűnik kényszerűnek, hogy megegyezésre jusson az IMF-fel, mert a piacról immár egyre nehezebben képes finanszírozni az államadós­ság részeként aktuálisan lejáró hiteleit. Január első napjaiban például már 10 százalék fölé emelkedett az állampapírok hozama, amit képtelenségnek tűnik „kitermelni”. Az államadósság jelentős része euró- alapú, a gyenge forint tovább nehezíti a helyzetet.- Az IMF viszonylag kedvező kamatra kínál kölcsönt, ugyanakkor Brüsszellel együtt feltételeket szab a hitel mellé. Míg a washingtoni székhelyű pénzügyi szervezet gazdaságpolitikai kritériumokat támaszt, addig az Európai Unió, amelynek vétójoga van a kölcsön folyósításában, más jellegű igényeket is bejelenthet. Ilyen például az, hogy a bírák 62. élet­évükben történő kötelező nyugdíjazása összeegyez­tethetetlen az uniós normákkal. ___________________- A kormány az utóbbi napokban többször jelezte, hogy szeretne gyorsan megállapodni Brüsszellel az IMF-fel a hitel érdekében, ugyanakkor kérdés, hogy a tárgyalások mennyire húzódnak majd el, s egyáltalán, sikerült-e dűlőre jutniuk a feleknek. Az már tudható, hogy az IMF és Brüsszel egyaránt az amúgy is sokat támadott jegybanktörvény megvál­toztatását kéri, az azonban a január elsején életbe lépett alaptörvény része. A kormány a hírek szerint várhatóan ez ügyben és más vonatkozásokban sem adja be könnyen a derekát. ________________________- A nyomásgyakorlás jegyében az Európai Bizottság szerdán tudatta: Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy „időben és tartósan" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. Lehetőség van akár uniós források visszatartására is. © FOGYÓBAN A HÁZTARTÁSOK MEGTAKARITASAI2009-HEZ KÉPEST A háztartások megtakarításai Magyarországon 2000-2011. június A késve törlesztett hitelek száma Magyarországon 2005-2011. június Munkanélküliség az EU-államokban 2011. november munkanélküliségi ráta, % A Központi Hitelinformációs Rendszer negatív listás alrendszerében tárolt fennálló és lezárt hitelmulasztások Spanyolország Görögország Litvánia (~1 lezárt mulasztások J (ezer db) ■: fennállóümulasztások “ (ezer db) 330 ____, 267 225 294 354 q3-O aj .a tnt ,<fc i s O Ö 0 OJ rsi-ö rsj -a rsj T3 2 o a rsj-o 374 0 E ,—i i/i 2 cu ^.2 o cu o 5= rsjT3 rsj Lettország (rország Szlovákia Portugália Észtország Bulgária Magyarország euróövezet Lengyelország Franciaország EU-27 Ciprus Olaszország Nagy-Britannia Szlovénia Dánia Svédország Finnország Románia Belgium Csehország Málta Németország Hollandia Luxemburg Ausztria ■■122,9 18,8 GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: MTI JEGYZET Kovács Zsolt Megállapodás, bizalom N incs egyetlen barátunk sem Európában!- mondta minap egyik ismerősöm, majd megtoldotta azzal, hogy óriási a bizalmatlanság az országunkkal szemben. Nem vitatkozom, ezek tények! Mint ahogy az is, - gondolom én - hogy a nemzetközi bizalomvesztés a fő oka annak, hogy lényegében mint egy falat kenyérre, olyan nagy szüksé­günk a pénzhitelre, amivel bizonyosan elkerülhetjük az államcsődöt. De miről is van szó? Mindennek a veleje a Magyarország, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) közötti megállapodás. Az előző kormányok ténykedése, valamint a jelenlegi országvezetők elhibázott gazdaságpolitikája okán Magyarország odáig jutott, hogy égetően szükség lenne 15-20 milliárd euró „elővigyá­zatossági készenléti csomag” - azaz hitel - megszerzésé­re. Ez körülbelül fedezné a közszféra ez évi igényeit. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk, magyarul, hogy az ország működőképes maradjon, meg kellene állapodni az IMF-fel és az EU-val. Hogy ez nem lesz egy fáklyásme­net, abból is látszik, hogy például a JP Morgan londoni elemzői erre mintegy 65 százalék esélyt látnak. A helyzetet bonyolítja, hogy az EU a pénzügyi megállapodás sikerét három, szerinte az uniós joggal nem harmonizáló törvény visszavonásához köti. A keményebb dió az EU-megállapodás lesz, mert kénytelen­kelletlen, Magyarországnak meg kell vívni az Unióval a politikai csatát. A tárgyalások előjelei biztatóak: mindkét fél megállapo­dásra törekszik. Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági mi­nisztérium államtitkára egyenesen azt mondta, hogy ha az IMF-fel nem születne megállapodás, az rossz üzenet volna a piacnak. Efelől kétségem sincs, hiszen tovább mélyítené a bizalmatlanságot Magyarországgal szemben. Ez pedig még inkább megnehezítené az ország hitelhez jutását, azaz, egészen közel vinne bennünket az államcsődhöz. A kormány természetesen számol azzal is, hogy nem lesz megállapodás. Terv erre az esetre is van, mégpedig az előző IMF-EU megállapodásból még meglévő pénzt, a maradék magánnyugdíjvagyont, valamint a Mol-részvények eladásá­ból származó vagyont tolná be a gazdaságba. Persze, ezek is a mi pénzünkből, a mi adóforintjainkból származnak, mint ahogy a reménybeli IMF-hitelt is nekünk kell visszafizetni. Ám nem mindegy, hogy a belső tartalékainkat éljük fel, a végletekig kizsigereljük az országot, avagy az országunk­hoz növekvő bizalommal forduló nemzetközi közegben (mert a megállapodásnak ez is egy fontos hozadéka lenne), magmaradó tartalékainkat mozgósítva, kiszámítható mó­don tennénk. Tényleg nem mindegy! zsolt.kovacs@inform.hu w Az EU a megállapo­dás sikerét három, szerinte az uniós joggal nem harmo­nizáló törvény visz- szavonásához köti. Szokványos a forgalom nyíregyháza. - Jelentősebb árfo-lyam-ingadozásnál min­dig megnő a forgalom a pénz­váltóknál. Ez „lökésszerűen”, egy-egy napra szólóan törté­nik, de akkor megháromszo­rozódhat - tudtuk meg Kosa Zoltántól, az Exclusive Change cégcsoport egyik igazgatójá­tól. A legutóbbi „roham” akkor volt, amikor az euró 324 forint fölé került, ez azóta lecsen­gett, most szokványos januári forgalomról számolt be Kosa Zoltán. Elmondta, hogy mint mindig, most is ugyanaz a négy pénznem a legkeresettebb: az USA-dollár, a svájd frank, az angol font és - a gyengélkedés ellenére - az euró. ékn-szt Mögöttünk nem áll senki Az importfüggőség mi­att (is) biztosítani kell fizetőképességünket. nyíregyháza. - A magyar gaz­daság nem tud megállni a saját lábán. Ebben az évben 6,2 mil­liárd forint hitelt kell vissza­fizetnie kamatokkal együtt, azonban csak 3,2 milliárdot tudna összeszedni - mond­ta dr. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudomá­nyos főmunkatársa. Úgy véli, ha nem állapodunk meg az IMF-fel és az EU-val, be kell jelenteni a fizetéskép­telenséget. Ekkor azonban Görögországénál nehezebb helyzetbe kerülnénk, mögöt­tük ugyanis ott az eurozóna, mögöttünk meg senki - hang­súlyozta a szakember, járha­tatlannak tartva ezt az utat. Ki­emelte importfüggőségünket: ha úgy döntenénk, „kifele” nem fizetünk, akkor többek között elegendő energiához sem jutnánk, számos ponton leállhatna a termelés és szol­gáltatás. Tartalék Nem lehetne a forráshiányt orvosolni a devizatartalék esetleges felhasználásával - vélekedik a Pénzügykutató munkatársa. - Annak egy ré­sze szintén hitel, amit vissza kell fizetni. Biztosítja a bank- rendszer stabilitását, szük­ség esetén a forintárfolyam romlásának ellensúlyozására szolgálhat. A jegybank nem ül rajta, hanem gazdálkodik vele. Ha hozzá akarnánk nyúlni, an­nak súlyos következményei lennének - int az elemző, ékn ■ ■ Ha nem fi- W f zetnénk, energiához sem jutnánk. PETSCHNIG MÁRIA ZITA A középosztály csúszik le Beláthatatlanok a gaz­dasági helyzet okozta mentális következmé­nyek. nyíregyháza. A válság aspek­tusait felmérve elsősorban nem is a szegénység mélyü­lése, hanem a középosztály lecsúszása figyelhető meg - fo­galmazott Vitái Attila szocioló­gus.- Utóbbi tagjai elveszíthetik a munkahelyüket, a reáljövedel­mük csökkenhet, s a jellemző­en magas devizahitel-kitettség is elveszi a forrásaikat; mindez szinte beláthatatlan mentális­lélektani következményekkel járhat - mondta a szakember. Általában a gazdasági recesz- szió legsúlyosabb következ­ménye mentális vonatkozású: a státuszsüllyedés, a deklasz- szálódás olyan veszteségél­mény, ami fhisztrádóhoz ve­zet. Azok, akik korábban jobb módban megéltek egy hely­zetet, s hirtelen le kell adniuk az igényeikből, sőt a megélhe­tésük is megkérdőjeleződik, az apátiától a depresszión át a teljes közönyig eljuthatnak. Jövőkép nélkül A személyiségben felgyülem­lett feszültség agresszióhoz is vezethet, ami megnyilvánul­hat családon belüli erőszak­ban, bűncselekmény elkö­vetésében; befelé irányulva depressziót, önsorsrontó ma­gatartásformákat válthat ki. A szociológus a lehetséges problémák között a közönyt is kiemelte, amely a háztartá­si kríziseket, likviditási zava­rokat, s a pánikot követheti. Aggasztó lehet a középosztályi létforma - a polgári társadalom alapja - hiányának jövőképe. Krízis idején a poíitikai ma­gatartásformákban a radikali- zálódás figyelhető meg, a szél­sőséges ideológiák népszerűvé válnak - mondta Vitái Attila. ÉKN-BB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents