Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-13 / 11. szám

2012. JANUÁR 13., PÉNTEK KELET Háttér 3 Elbizonytalanító keretszámok Klaudia, Anna és Dávid bizakodnak, hogy egyetemen, illetve főiskolán folytathatják tanulmányaikat fotó: racskó tibor Az idei évtől az eddigi 4900 helyett csak 250 közgazdász tanulhat állami pénzen. nyíregyháza. A tavaly elfoga­dott új felsőoktatási törvényre építve január 4-én született meg az a kormányrendelet, mely meghatározza az idei felsőoktatási keretszámokat. Nagy mértékben csökken az államilag finanszírozott kép­zésekre felvehető hallgatók száma: 2012-ben 33 927 hallga­tót támogat az állam 100 szá­zalékban, 15 550 főt pedig 50 százalékban - az eddigiekhez képest 20 ezerrel kevesebb diák felsőoktatási képzését tá­mogatja az állam teljesen. Változó finanszírozás A létszámkeret felosztása so­rán a természettudományok­ra, valamint az informatikai és műszaki területekre helyez­ték a hangsúlyt. Olyannyira, hogy az idei évtől az eddigi 4900 helyett 250 közgazdász tanulhat csak állami pénzen, a jogász képzéseken a tavalyi 800 helyett mindössze 100- an kapnak teljes mértékű tá­mogatást.- Az államilag finansziro­Nincsenek könnyű helyzetben a diákok, a szülők, de a peda­gógusok sem, ha a továbbta­nulásról esik manapság szó. Az egyik most végzős diák ösz- szegzéséből kiderül:- Mindig közgazdásznak ké­szültem, az első számú jelölt a budapesti Corvinus vagy a zott képzések keretszámának csökkenése eltérő módon érinti a különböző felsőokta­tási intézményeket - mondta dr. Kovács Zoltán, a Nyír­egyházi Főiskola oktatási rektorhelyettese. - A képzési területek között is nagy a kü­lönbség, a gazdaságtudomá­nyi, társadalomtudományi és sporttudományi képzéseken például ez nagy veszteséget okozhat, amit a mi intézmé­nyünk is meg fog érezni. A bölcsészettudományok és a művészetközvetítés terén vélhetően nem lesz jelentős a csökkenés az intézményben, az állami félfinanszírozás bevezetése pedig pozitívan érinthet bennünket. Ez utób­binak köszönhetően ugyanis az államilag támogatott ke­retszámot megtöltők mellett plusz hallgatók is bekerülhet­nek az intézménybe - ez az informatikai, az agrár, a ter­mészettudományi, a műszaki és az orvosképzésre vonatko­zik, az öt terület közül pedig négy a Nyíregyházi Főiskolán is jelen van.- Úgy tűnik, mi mindig a szerencsésebb térfélen ál­lunk, s bár a karunkra vonat­kozó konkrét keretszámokat Gazdasági F őiskola volt. Olvas­tuk azt is az interneten, hogy a 205 helyből is a fele már be van töltve, olyanokkal, akik­nek megfelelő a „hátterük”. Döntöttem, megpróbálok egy másik pályát, vagy ha ez sem sikerül, elmegyek külföldre dolgozni - mondta Ágnes. még nem ismerjük, de az or­szágos adatokat látva 30-40 fős csökkenésre számítunk- fogalmazott dr. Fábián Ger­gely, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékán­ja. - Míg tavaly, azaz 2011-ben egészségügyi képzésre (ebbe a körbe nem tartoznak bele az orvosok és fogorvosok) 3100 volt a keretszám, addig 2012- ben 2900 lesz a felvehető hallgatók létszáma, akik kö­zül 2800-an állami finanszí­rozásban, míg 100 „féláron”, azaz 50 százalékos állami dotációval tanulhatnak, és a mesterképzés keretszámai sem módosultak jelentősen- sorolta a dékán, aki szerint az egészségügyben tapasztal­ható szakemberhiány indo­kolhatja, hogy ezt a területet nem érintette a csökkentés.- Korábban is volt költség- térítéses képzésünk, s akkor is a „tól-ig” összeg minimu­mát határoztuk meg, most sem teszünk majd másként, azonban még így is azzal kell számolnunk, hogy apránként „eltűnhetnek” az önköltségen tanulók. Éppen ezért azon gondolkodunk, hogy külföldi fizetős hallgatóink legyenek, az igény megvan rá, már csak az akkreditációs eljárást kell végigvinnünk, Ha minden rendben megy, akkor két év múlva külföldi hallgatóink le­hetnek - mondta a tervekről | az Egészségügyi Kar dékánja. | Csányi Klaudia a Vasvári Pál ] Gimnáziumban tanul emelt | német szakon. Az ősszel né­met nyelvből már emelt szin- | tű érettségit tett.- Mindenképpen egye te- J men szeretnék továbbtanulni, | én főleg az államilag támoga­tott szakokat fogom bejelölni. A felsőoktatási rendszer át­alakításáról még nagyon ke­veset tudunk, nem kaptunk még eddig részletesebb tájé­koztatást. Fogarasi Anna is a Vasvári Pál Gimnázium diákja, ének­zene tagozaton tanul.- A Nyíregyházi Főiskolára szeretnék jelentkezni, állami­lag finanszírozott agrár szak­ra. Rossz ez a bizonytalanság, különösen hogy bennünket váratlanul ért a változtatás. Könnyebb lett volna, ha... Juhász Dávid haladó angol sza­kon a Vasvári-gimnáziumban:- Nagyon érdekel a biológia, ezért orvostudományi egyete­men szeretnéktovábbtanulni. Államilag finanszírozott szak­ra szeretnék bejutni. Most még nem vagyok tájékozott a felsőoktatási rendszerrel kap­csolatban, de a szüleimmel együtt igyekszünk minél töb­bet megtudni a változásokról. Szerintem is könnyebb lett volna, ha elsőtől kezdve tud­tuk volna, hogy mire kell ké­szülnünk, mikorra szerezzük meg a nyelvvizsgát. Bár en­gem ez a veszély nem fenye­get, mert angolból már felső­fokú nyelvvizsgát szereztem, s ezzel viszek plusz negyven pontot. KM Mi lesz, ha nem sikerül... Sohasem szégyen az, ha másoktól tanulunk Meg kellene kérdezni Hajdúnánást: Abban a csepp városban mit tettek azért, hogy mű­ködjön a fürdő? NYÍREGYHÁZA. Mint ahogy arról beszámoltunk: a jövő héttől egészen május végéig csak pénteken, szombaton és vasárnap tart nyitva a sóstói Aquarius Élményfürdő. Nem kell erőltetni A téma természetesen a v@ rosvitázók érdeklődését is fel­keltette. Babosi György úgy véli: „ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Kezdettől fogva az a véleményem, hogy egy nagyon elrontott élményfür­dőt sikerült csinálnunk. Ebből nehéz lesz kimászni” - írta a V@rosvita levelezője. A jövő héttől már csak a hétvégeken várja vendégeit az élményfürdő FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Dr. Daragó László így reá- den fürdő dugig van és nye- gált: „Ha a környéken min- reséges, ez pedig becsődöl, el kellene gondolkodni rajta, mi lehet az oka: hideg a víz a kül­ső medencében, pocsolyák a beltéri medence környékén? Én egyébként kb. 800 mé­terre lakom a Vízöntőtől, de még 400 forintos benzin mel­lett is jobban megéri a másik megyébe járni fürödni, ahol valódi, meleg gyógyvízben, szabadban, kulturált környe­zet és kiszolgálás mellett ön­feledten fürdőzhetem”. Rontja a Sóstó „imidzsét” Száraz Attila szerint a kérdés az: Ha hét közben nem járnak majd ki Sóstóra fürödni a né­pek, és megszokják a Júlia Fürdő szolgáltatásait, akkor vajon szombatra vagy vasár­napra visszatérnek-e? Levelezőnk nem ért egyet a döntéssel, mert úgy gondol­ja, azzal csak rongálják Sóstó „imidzsét”, ami könnyen ki­hathat a többi sóstói attrak­cióra is, persze nem pozitív irányban”. A nyugalom szigete Cservenyák Katalin azt írta: évek óta javaslom, tessék már elmenni Hajdúnánásra, és megkérdezni, ők ott, abban a csepp városban hogy csi­nálják, hogy működik a fürdő. Biztos szívesen elmon­danák. Ugyanakkor egyúttal érde­mes lenne kis időre beülni az ottani kinti medencébe, és megkérdezni a nyíregyházia­kat, vajon miért oda, és nem Sóstóra járnak. Sóstó - a nyugalom szigete - így szól a szlogen. Jelentem: ez így is van - olvasható leve­lezőnk írásában. km NÉZŐPONT Nyéki Zsolt Tudáspróba z emberek közötti rivalizálás a suli­ban elkezdődik. Amióta iskola az mm It iskola, az érdem­jegyek különbséget tesznek jó és rossz tanuló, szorgalmas és lazsáló között. Ahogy lépdelnek fölfelé az osztályokon, és nyitnak érdemeik szerint újabb és újabb kapukat, úgy tudatosul gyerekben, kamaszban, majd szépreményű ifjúban, hogy az elképzeléseinek megfelelő helyért meg kell küzdenie. A versengés egyik része a tudásszomj, a másik az oltás­hoz szükséges feltételek, így a tanulás költségeinek bizto­sítása. Hazánknak szüksége van a kiművelt főkre, ám e téren is lényeges a mennyi­ség és a minőség harmóniá­jának megteremtése. A tár­sadalom és főleg a gazdaság berkeiből a rendszerváltás óta érkeznek mind erősebb jelzések, hogy egyes szak­mákban túlképzés, mások­ban pedig hiány nyomasztja az oktatási rendszerünket. Hányszor hallottuk már: „Dunát lehet rekeszteni ügyvéddel, közgazdász- szal, művelődésszervező vagy kommunikáció szakos frissdiplomással...” Közben egy megtelepedő új gyár kénytelen országos állás- hirdetést feladni, ha idegen nyelvet is beszélő, kvalifikált elektrotechnikust, informa­tikust szeretne alkalmazni. A kényszer szülte tény, hogy kevesebben tanulhatnak álla­mi támogatással a felsőfokú oktatási intézményeinkben, egy verseny alapjait rakja le: a ténylegesen keresett szakterületeken a ténylege­sen legjobban tanulókat, a választott pályát legelszán- tabban akarókat segítik a mind keservesebben csordo­gáló adóforintokból. Szeretnénk meghosszab­bítani a gondtalanság éveit számukra, de bizony az Élet csörtet a maturanduszok „körött” - de „bár zord a harc, megéri világ”. nyeki@lnform.hu 13 32-ben a falu neve Nomen, 1387-ben Kysnomyn volt. a) Nagyar b) Kisléta c) Kisnamény d) Kisvarsány A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. 6 MEGKÉRDEZTÜK: Ön milyen gyakran szokott fürdőbe járni? NAGY KÁROLYNÉ: A SZABÓ VIKTÓRIA: Saj- CSONKA MÓNIKA: A Júlia fOrdőbe szoktam nos, nagyon kevés időm kisfiam jól érzi magit az jirni rendszeresen. van fOrdőbe jirnl. élményfürdőben. BERGOVÁN ESZTER: Ha NAGY ZSIGMOND: VASCSÁK ANETT: Terve­csak így tudnak takaré- Dráginak találtam az zem, hogy a közeljövő­koskodni, zárjanak be. élményfürdő árait. ben elmegyek. Nagy Károly né (Nyíregyháza): - A Júlia fürdőbe szoktam járni rendszeresen, szeretem azt a helyet. Az élményfürdőt főleg az unokák keresik fel. A Sóstón a nyáron még éjszakai fürdőzésen is voltak. Szabó Viktória (Nagyiván): - A Júlia fürdőt szoktam néha felkeres­ni. Sajnos, nagyon kevés időm van, ezért nem tudok gyakran elmenni, de ha eljutok, min­dig jól érzem magam. Csonka Mónika (Nyíregyháza): - Rit­kán szoktunk fürdőbe járni. Ha megyünk, akkor leginkább a sóstói az élményfürdőt szok­tuk felkeresni, hiszen van egy kisfiam, aki nagyon jól érzi ott magát. Néha hétköznap is el­mentünk, épp azért, mert ke­vesen vannak. Bergován Eszter (Kótaj): - A sóstói élményfür­dőbe látogatunk ki néha. Fájó szívvel hallottam, hogy a hét­köznapokon zárva tart majd, de megértem őket, ha csak így tudnak takarékoskodni. Nagy Zsigmond (Nyíregyháza): - Főleg a sóstói strandra me­gyünk a nyári hónapokban. Voltam már az élményfürdő­ben is, de drágának találtam. Az unokák fogják sajnálni az élményfürdő hét közbeni zárva tartását. Vascsák Anett (Baktalórántháza): - Régeb­ben jártam Nyíregyházán für­dőben, de mostanában egyre kevesebb az időm. Egyébként tervezem, hogy a közeljövő­ben elmegyek. <§> FELÚJÍTÁS ALATT Nyíregyháza egyik szép épülete az 1902-ben Kéry József tervei alapján épült Morgenstern-ház, amely most a Magyar Orthodox Egyház temploma és parókiája. A szakemberek keze nyomán megszépül a patinás épület. fotó: racskó tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents