Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-12 / 10. szám
2012. JANUÁR 12.. CSÜTÖRTÖK KELET Háttér 3 Záhonyi (20 374 fő) Kisvárdai (59 188 fő) Vásárosnaményit 35145 fő) Vósárosnamény Kemecsei (2181610) Fehérgyarmati (42 280fő) Fehérgyarmat Nyíregyházi (195 42? fő) ßakta lórántházi^t783 fő) Tiszavasvári (28285 fő) Mátészalka Mátészalkai (66 527 fő) Tiszavasvári Nyíregyháza Csenged (1428813), Nagykalló Nyírbátor Nagykáltói (32 023i[ő) Nyjrbátori(44411fő, © SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEG ÍYE JÁRÁSAI (tervezet)1 Terület: 5936,5 km2, népesség: 579 554 fő Olcsóbb, hatékonyabb és gyors A járási központok kialakításakor nem csak a tudományos kutatási tanulmányt vették alapul. NYÍREGYHÁZA. Az Ország 168 járásából 12 lenne Szabolcs- Szatmár-Beregben. Legalábbis ez derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tervezetéből. A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január elsejével. A terveket január 20-áig lehet véleményezni, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet várhatóan június végén fogadja el a kormány. Egyébiránt a járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány. A járási kormányhivatalokhoz kerülnének a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Az országban a harmadik...- A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járási köz- pontok kialakításakor nemcsak a tudományos kutatási tanulmány megállapításait vette alapul, hanem az egyeztetéseken túl igazgatási, történelmi és közlekedési szempontok alapján határozott a járások számáról, azok központjairól és a hozzájuk tartozó lakosság létszámáról - mondta a tervezet előzményeiről dr. Vinnai Győző kormánymegbízott, a megyei Kormányhivatal vezetője. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye méreteihez és lakosságszámához igazodva Pest és Borsod után itt lesz a legtöbb, szám szerint 12 járási központ, melyek 2013. január elsejével kezdhetik meg működésüket. A járások kialakításának célja, hogy olcsóbban, hatékonyabban, minden lakosnak 25-30 kilométeren belül gyors és könnyű hozzáférést teremtsen az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a hatósági ügyintézéshez.- A megye legnagyobb, a Nyíregyházi (195 ezer lakos), és a legkisebb, a Csengeri járás (14 ezer lakos) kialakításakor is fontos szempont volt, hogy a hozzá tartozó települések mindegyikéről könnyen el lehessen jutni a központba - tette hozzá a kormánymegbízott. Kiemelte azt is, hogy már véleményezési időszakban is lehetőség van arra, hogy a települések más járásba kérjék át magukat, de a törvény elfogadása után is dönthetnek úgy, hogy a számukra legmegfelelőbb járáshoz tartozva intézhessék az ügyeiket. Óriási megtiszteltetés A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tervezete szerint 2013. január elsejével megkezdené működését a Kemecsei járás is Kemecse székhellyel. A város számára nem ismeretlen a járási székhely titulusa, ugyanis 1876 és 1956 között már betöltötte ezt a tisztséget a település.- Kemecse számára óriási megtiszteltetés, hogy ismét járási székhely lehet mondta el érdeklődésünkre Lipők Sándor polgármester. - A lakosságnak soha be nem gyógyuló sebet jelentett, hogy 1956-ban megszüntették ezt a státuszt. Mind a mai napig fájó pont ez, főleg az idősebbek életében, csak remélni lehet, hogy a járási székhely címének visszaadása gyógyír lesz. Ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy Kemecse közlekedési szempontból központi helyen fekszik, közúton és vasútvonalon egyaránt jól megközelíthető. Minden bizonnyal már 1876-ban is ez döntött a település javára.- Az önkormányzat is nagyon várja már a járási székhellyé való minősítést, amely- lyel kapcsolatban új főtérben és új járási hivatalban gondolkodunk. Az új főtér és a hivatal épülete a katolikus tempGRAFIKA:ÉKN. FORRÁS: KIM lom környékén lenne. Úgy a főtérre, mint az új épületre készen vannak az engedélyes tervek. A leendő járás településeinek polgármestereitől is kedvező visszajelzést kaptam, örülnek, hogy Kemecse lesz a járási székhely.- A magam részéről azt várom az új hivataltól, hogy jobb, megbízhatóbb, hatékonyabb, gyorsabb lesz az ügyintézés a város lakói és a járásban élők számára egyaránt, de hát az átszervezéssel ez is a kormányzat célja. km ■ ■ A járási szék- w w helyi cím visszaadása gyógyír lehet... LIPŐK SÁNDOR miami A település lerakata lehetett 5-6 ezer évvel ezelőtt annak a tiszai kereskedelmi útnak, amely Tokajból szállította a nyersanyagot az Alföld felé. a) Kisvarsány b) Tiszatelek c) Tiszavid d) Lónya A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Tehetségnap NYÍREGYHÁZA. Pénteken a megyeházán tehetségnapot rendeznek 15 órától. km Sokba került, azért szüntették meg... 1983. december 31-én Magyarországon megszűntek a járások. NYÍREGYHÁZA. A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. A járás a nemesi vármegyék fennállása idején igazgatási és igazságszolgáltatási fórum, 1948-tól csak igazgatási feladatokat ellátó szerv volt. A járások határai - noha gyakran változhattak - sokszor természeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggésekre. A járások keretei integráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére. I 97l-től a megyei tanácsok igazgatási■ ■ Már akkor is w # a nyíregyházi volt a legnagyobb járás. DR. BÁRÁNYJÁNOS végrehajtó szerveiként járási hivatalokat szerveztek, ezzel együtt megszűntek testületi szerveik. 1983. december 31-én Magyarországon megszűntek a járások. Az 1950- es járásrendezés, vagyis a tanácsrendszer bevezetése előtt 150, utána 140,1983 végén, megszűnésükkor pedig 83 volt a számuk az országban, a megyénkben 6.- Én a Nyíregyházi Járási Hivatal - megalakulásától a megszűnéséig - vezetője voltam - emlékszik vissza dr. Bárány János. - A cél az volt, hogy szakszerű ellátást biztosítson a hozzátartozó területén. Már akkor is a nyíregyházi volt a legnagyobb járás. Rengeteg feladatot láttunk el a szabálysértéstől, a kultúrán, az oktatáson át a mezőgazdaságig. Hozzánk tartozott a tanácsok és intézményeinek egyfajta törvényességi felügyelete is. A megszűnésekor a fő okként azt hozták fel, hogy sokba kerül így az államigazgatás, s egyszerűsíteni szeretnék. KM NÉZŐPONT Ladányi Tóth Lajos Helyben megy-e a járás? múltat végképp eltörölni, az át- kossal leszámolni. Reneszánszukat élő lózungok. Nem lehet megkerülni ezt az érzést, amikor lépésről lépésre sulykolják a járás hatékonyságát. Valamiért anno flottul működött az a rendszer, aztán nyomós érvekkel könyörtelenül eltörölték, most pedig látványosan feltámasztanák. Nem eredeti állapotában, hanem alaposan átalakítva. A lényeg: a változtatás eltökélt szándéka. Egyelőre még csak a tervezet szintjén lehet feltérképezni egy új Magyarország belső illetékességi határait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetést hirdetett, a törvényjavaslat februárban kerülhet az Országgyűlés elé. Erre mondja az üzemanyagáremelésekkel sokkolt, hitelspirálban megszédült, egyre csak kevesebbet kereső, a megélhetésért elkeseredetten tusázó, szkeptikus honpolgár: „úgyis az lesz, amit ők akarnak”. Hírlik, hogy a járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését komoly kutatóintézeti tanulmány előzte meg, gondosan egyeztettek az illetékesek a fővárosi és a megyei kormányhivatalokkal. A törekvést a tárca a kormányzati portálon nyomatékosította: „az a cél, hogy a települések jól érezzék magukat ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra”. Vagyis, amennyiben valakinek nehezére esik a járás, könnyíthet magán. A járási hivatalok legfontosabb teendője a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz - minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben. Tehát van az a szint, ami alá lehet menni. Kétség nem fér hozzá, hogy az építő szándék vezérli az újítókat, más kérdés, hogy a gyakorlatban megy-e. A kistérségeknek nagyjából annyi, a nyugaton bevált régiós, tartományi modell a jelek szerint nálunk járásképtelenné vált. Elvégre a józan ész ezt diktálja. lada@inform.hu O MEGKÉRDEZTÜK: Ön hogyan vélekedik a járási rendszer kialakításáról? KISS IZABELLA: Öröm, KISS VIKTÓRIA: Jó, ha a LÁZÓK ANDREA: Eddig ha munkahelyet is lakóhelyhez közel van a Is Kisvárdához kötődött teremt az új hivatal. hivatal. az életünk. LESKU IMOLA: Régen SMID KLAUDIA: Keve- TÓTH ZOLTÁN: Az embeIs voltak járások, s az sebbet kell utazniuk a reknek nagy könnyebbemberek szerették. járásban élőknek. séget jelent. Kiss Izabella (Gyügye): - Nemigen kaptunk még erről információt, de ha új munkahelyet teremt, az jó. Lakóhelyemen szeretnék gazdálkodni, s az előnyös, ha a közeli járási székhelyen el tudom intézni ügyeimet. Kiss Viktória (Újfehértó): - A jogosítványommal kapcsolatos ügyintézést édesanyám végezte, így még nem nagyon volt kapcsolatom hivatallal. Az mindenkinek előnyös, ha lakóhelyéhez közel intézheti el a számos hivatali ügy valamelyikét. Smid Klaudia (Kálmánháza): - Szimpatikus a járások kialakítása, mert kevesebbet kell utazniuk az embereknek, s egy helyen, hamarabb el tudják intézni ügyeiket. Lázók Andrea (Pátroha): - Mindenképpen megkönnyíti az életünket, ha bizonyos ügyek elintézése érdekében nem Nyíregyházára, hanem Kisvárdára kell beutaznunk, hiszen eddig is Kisvárdához kötődtünk. Lesku Imola (Debrecen): - Ha jól tudom, régebben is voltak már járások, s az emberek szerették, mert helyben, illetve lakóhelyükhöz közel intézhették el hivatalos ügyeiket. Tóth Zoltán (Kótaj): - Eddig még nemigen kellett hivatalos ügyeket intéznem, de az mindenkinek jó, ha lakóhelyéhez közelebb el tudja rendezni a dolgait. » BONTJÁK A VÁROS FÁJÁT Vége a karácsonynak, eljött az ideje, hogy lebontsák a Nyíregyházát ékesítő fenyőfát. fotó: racskó tibor