Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-10 / 8. szám
8 Sikeres férfiak 2012. JANUÁR 10.. KEDD KELET Puskás Tivadar fotó: racskó tibor A sikereim? A családom! Lesz mit mesélnie unokáinak Volt olyan hét, amikor hétszer jött Budapestről Nyíregyházára. <l» vl . \ . 10 . wfcwnitoL Játszott félrelépő minisztert és megcsalt férjet, Lőrinc barátként két fiatal szerelmét egyengette, a tizenkét dühös esküdt egyike, aki volt színidirektor, mulatótulajdonos, száműzött herceg és cirkuszigazgató. Puskás Tivadar az ország számos színházának színpadán otthonosan mozog, pedig nem is készült színésznek...- Nagyon jó volt gyereknek lenni a családunkban, körülvett a művészet és a kultúra - mesél a kezdetekről Puskás Tivadar, akinek fiatal korát a sport határozta meg. Vívónak készült, majd röplabdázott, később futballozott, ám egy üvegtábla nem csak a bokáját, a sportkarrierjét is kettévágta. Hogy a színészet felé vette az irányt, a barátainak is köszönhető. A Budapesti Gyermekszínház Színészképző Stúdiójába került és korán kiderült, hogy van benne tehetség. És kitartás: egyszer el akarták tanácsolni, de felülkerekedett, volt olyan évad, amikor 10-12 darabban is játszott. Délelőtt Csiga volt, este pedig Kreón - élvezte azt az időszakot, mert sokféle szerepet játszhatott, s mert rengeteget tanult. Szerinte ugyanis színész nem attól lesz valaki, hogy elvégez egy iskolát, hanem attól, hogy játszik. Később dolgozott a Művész színházban és a Tivoliban, majd következett a Csarnok Kultusz Motel elnevezésű kísérleti színházi műhely, és mivel velük Miskolcon játszottak, egy idő után a társulat tagja lett. Majd a Csokonai színház színésze lett, de közben Nyíregyházán is kapott szerepeket, így egy nagy rohanássá vált az élete. Volt olyan hét, amikor hétszer jött Budapestről Nyíregyházára, s két autót is összetört, mire rájött: ezt így nem szabad tovább csinálni. Nagy lakomákat csapnak Játszik és rendez: a nagyon komikus és az igazán drámai szerepek a kedvencei, s azt mondja, a több száz eljátszott karakter közül öt olyan van, amire azt mondja: felhőtlen boldogságot hoztak. Ilyen a Kaland professzora, a Scapin furfangjainak Szilvesztere, A tizenkét dühös ember 3. esküdtje, A furcsa pár Oscar Madisonja és a Túl az egészen Gärtnere. S hogy miért ezek? - Nyilván ez függ a darabtól, a rendezőtől, attól, hogy milyen élettapasztalat állt mögöttem a szerep eljátszásakor - mondja. Ha a sikerről esik szó, a családját említi. A tehetségkutató műsorban feltűnt és azóta színészként és énekesként is egyre sikeresebb Peti fiát, Danit, aki zenét szerez, a lányát és a két unokáját, akikkel nem tud annyi időt tölteni, mint ameny- nyit szeretne és a feleségét, aki biztos háttér. Ha Puskás Tivadar kerül szóba, a főzőtudománya is főszerepet kap. - Karácsonykor 15-20 személyre főzök, de itt, a színészházban is gyakran csapunk nagy lakomákat. Ilyenkor én főzök, készült már a konyhámban rakott csülök, padlizsánkrém és több tíz kiló töltött kolbász is. Ez összehozza a társaságot, egy-egy finom fogás mellett pedig nagyokat lehet beszélgetni. S hogy miről? Természetesen a színházról. KM-SZA A nagy álom az, hogy egyszer világversenyen hallgassa a kezdőkörben a Himnuszt. 1 v NYÍREGYHÁZA. Futballista, aki Nyíregyházáról indulva gólt lőtt a római Stadio Olimpicóban, a torinói Stadio déllé Alpiban és a milánói San Siróban. Lúdbőröztető érzés még- csak leírni is, hát még átélni. Főleg, hogy a mattolt ellenfelek, vagyis az AS Roma, a Juventus és az AC Milan ösz- szesen 48 olasz bajnoki és kilenc Bajnokok Ligája/Baj- nokcsapatok Európa Kupája cím birtokosai. Ha pályafutása hátralévő részében már semmit nem tenne le az asztalra Rudolf Gergely, akkor is olyasmiket tudna meséim az unokáinak, amit kevés magyar labdarúgó. A maiak közül konkrétan egy sem. De hol és hogy is kezdődött? Rakamazon és a szülői ház udvarán. Gergő szülei úgy tartják, eleven fiacskájuk hamarabb rúgott labdába, mint ahogy megtette volna az első lépéseket. A legjobb évei hátravannak Az egyesületi pályafutás a nyíregyházi Kölyök FC-ben indult - első edzőjéről, Hajdú Józsefről a legnagyobb szeretettel beszél. Következett az akkori Nyíregyházi Sportiskola, ahonnan már az Ul3-as válogatottba bekerült. Ennek a csapatnak a színeiben játszott a Jonatán Kupán, ahol felfigyeltek rá, és Franciaországba, az egyik legjobb nevelőegyesületnek tartott Nancy akadémiájára hívták. Édesapja az invitálás előtt két héttel éppen a Debreceni Olasz Focisulit kosarazta ki, mondván, hogy virgonc gyermeküket nem engedi távol a szülői háztól. A francia lehetőségre azonban nem lehetett nemet mondani. Odakint aztán Gergő megtudta, milyen is az önállóság, mellesleg remek futballistává vált. Francia Ligakupa-győztesként tért haza Magyarországra, ahol a DVSC-ben mindent elért, amit magyar játékos elérhet: bajnoki címeket szerzett, mindhárom kupafajtából begyűjtött egyet-egyet, megválasztották a bajnokság legjobbjának és játszott a Bajnokok Ligája-főtábláján is. Nem mellesleg a válogatottban is bemutatkozott. A nemzeti csapatba a mai napig örömmel jön, és a nagy álom az, hogy egyszer világversenyen hallgassa a kezdőkörben a Himnuszt. A debreceni évek után jött a Genoa (olyan társakkal, mint a világbajnok Luca Toni vagy a válogatott Dominico Criscito), aztán az AS Bari, míg tavaly a nyáron az egyik legpatinásabb görög csapathoz, a 20-szoros bajnok Panathinaikoszhoz szerződött. A támadó nem győzi hangsúlyozni, hogy bár pályafutása nem köthető össze a szülőhelyével, ő nyíregyházinak vallotta és vallja magát, debreceni játékosként is a szülői házból indulva ingázott a két város között. És egyszer szeretne majd játszani a Szpariban, pályafutása befejezése után pedig a külföldön szerzett tapasztalatokat is a nevelőklubjában hasznosítaná. De addig még hátravannak a 26 esztendős támadó legjobb évei, bevételre vár az Olympiakos, majd talán egyszer a Real Madrid és a Manchester United kapuja iS... KM-BT Rudolf Gergely fotó: czeglédi zsolt Alaposan kinőtte magát Ragaszkodik a hitvallásához Sitku Ernő fotó: sipeki Péter Ma már a civil életben is keresi a sikereket a megye egyik legnevesebb sportolója. nyíregyháza A mindennapi életben el tudnak képzelni magasabb embert, mint amilyen a 208 centisre nőtt Sitku Érnő? Ma már aligha, éppen ezért hihetetlen, hogy a kállósemjéni általános iskola nyolcadik osztályában nem a későbbi 150- szeres válogatott kosaras állt a tornasor élén. Aztán 16 esztendősen már nem volt magasabb nála a környéken, addigra 202 centisre nőtt, és miután gimnáziumi testnevelője, Papp László kosárlabdát adott az „égimeszelő” kezébe, a sorsa is eldőlt. Nem mindennapi adottságainak és tehetségének híre ment, így hamarosan a Tanárképző Főiskola akkori NB Il-es csapatánál volt jelenése. A Kál- lósemjén és a megyeszékhely közötti távolságot Simson motorkerékpárjával tudta le - hóban és fagyban éppúgy, mint kánikulában. Fura, de utólag elmondható: jól jött, hogy elsőre nem nyert felvételt a főiskolára, azt az évet ugyanis egyéni képzésekkel az addigi lemaradása eltüntetésére tudta fordítani. E bajnoki év végén nyerte meg a főiskolai csapat az NB Il-t, így Sitku Ernő is az NB I B csoportban folytathatta. Ott pedig az ellenfelek között volt a junior válogatott, amelynek edzője, Patonay Imre felfigyelt Ernő képességeire. A korosztályos nemzeti csapatba 1992- ben érkezett az első meghívó, de Dávid Kornél, Orosz László és Czigler László mellett kevés lehetőség jutott a nyíregyházi legénynek, akinek ebben a korosztályban 1993-ban, az Európa-bajnoki selejtezőn jött el az ideje. Az év kosárlabdázóla Ekkor már élvonalbeli kérőkben sem volt hiány, végül 1994-ben a Dávid Kornél utódját kereső Danone-Honvéd szerezte meg a játékjogát, holott a Zalaegerszeg is a kitartó kérők között volt. A Honvéd- ban hat szezont húzott le, a végén már egyedül maradt a „sztárok” közül. Ebben az időszakban lett az év kosárlabdázója (1997), tagja volt az 1999-es Európa-bajnokságra kijutott válogatottnak, és arra is büszke, hogy kétszer nyert zsákolóbajnokságot. 2000- ben Szolnokra igazolt, majd jöttek a fényesre sikeredett paksi esztendők. A csapattal 2005-ben szerzett - második - bajnoki cím és a Magyar Kupagyőzelem ünneplése után az Atomerőmű SE vezetői készen álltak az újabb szerződéshosz- szabbításra, de akkor Ernőben a családja miatt megérlelődött a hazatérés gondolata. 2005 óta folyamatosan a nyíregyházi csapat tagja, közben elbúcsúztatták a válogatottól - miként a 2008-as visszatérése után is. Itthon már nem tudott olyan célokért játszani, mint korábbi csapataiban, pedig egy hazai színekben megszerzett bármilyen cím lett volna az igazi. Akkoriban még nem, ma már egy kicsit fájlalja, hogy a külföldi profiskodás kimaradt az életéből, de klubcsapataival és a válogatottal így is sok nemzetközi meccset vívhatott. Ma már a civil életben is keresi a sikereket a megye valaha volt egyik legnevesebb sportolója, aki a pályafutása utáni életét is a sport mellett képzeli el. km-bt Szabó Dénes azt vallja: soha nem lehetünk elégedettek, mindig a jobbra kell törekedni. NYÍREGYHÁZA. LiSZt-díj, KOS- suth-díj, Bartók-Pásztory-díj, Prima-díj, Nyíregyháza díszpolgára, Magyar Örökség-díj, kórusaival olimpiai bajnoki cím a dél-koreai Busanban, BBC Ezüstrózsa-serleg. Mindez csupán töredéke azoknak a díjaknak, amelyek Szabó Dénes kimagasló zenepedagógusi és karnagyi munkáját jelzik az elmúlt négy évtizedben. Mindezek ellenére mégis azt vallja, soha nem lehet lazítani, nem szabad ülni a babérokon, teljes erővel és lendülettel kell mindig a jobbra és jobbra törekedni, fáradhatatlanul mindent el kell követni annak érdekében, hogy minél több szép élményhez jussanak diákjai és kórusainak tagjai. Talán éppen emiatt vívja ki tanítványainak tiszteletét, akik számára ő nem csupán egyszerűen tanár úr, hanem Dénes bá’. Immár 42 éve tanít ugyanabban az oktatási intézményben, a nyíregyházi 4. számú, majd később a Kodály Zoltánról elnevezett általános iskolában. Mikor a siker titkáról faggatom, így felel:- Sokat kell dolgozni, s mindezt alázattal kell tenni. Tulajdonképpen nem is volt más lehetőségem, csak szolgálni kellett a palackból kiengedett szellemet, amely egyre követelőzőbb volt. A Cantemus Gyermekkórus sikeres évei után újabb énekkarok születtek. A középiskolásokból megalakult a Pro Musica Leánykar, majd következett a vegyeskar, aztán a fiúkórus. Nem volt cél sohasem, hogy olimpiai bajnok énekkarunk legyen, mi csak szolgáltuk a kodályi eszmét a mester elképzeléseinek megfelelően. Alázatosan végeztük azt a munkát, ami végül eredményt hozott. Ma már a világban sok helyen csodálják a munkánkat, jönnek ellesni a titkokat, pedig az egész Kodály Zoltán sarkalatos törvényeiben gyökeredzik: a test és a lélek egységét kell fejleszteni. A lélek táplálására nagy hangsúlyt kell fektetni, a legfinomabb falatok kellenek, s ezt csak tiszta forrásból lehet megszerezni. A gyermekkortól kezdve a népdalokon keresztül művészi értéket kell közvetíteni. A zene kitölti az életüket Szabó Dénest hallgatva rá kell döbbenni arra, hogy valójában nincsenek is titkok. Egyszerűen csak következetesen kell ragaszkodnia az embernek a hitvallásához.- Azt vallom, soha nem lehetünk elégedettek, mindig a jobbra kell törekedni. Az idő múltával a munkánk túlnőtte a hivatalos munkaidő kereteit, de számunkra mindez természetes volt. Mint ahogy az is, hogy míg a feleségemmel, Ágnessel a Szabolcsi Szimfonikus Zenekarral próbáltunk, Barbara lányunk és Soma fiunk ott játszott vagy rajzolt a próbateremben. A zene világa kitöltötte valamennyiünk életét. A gyermekeim is zenei pályát választottak, bár sohasem kényszerítettem rá őket. A kis- unokámat, a 7 éves Hunort ma még jobban érdekli a labda, a puska, a kard, de hadd áruljam el: ugyanilyen idős koromban én is kardot, puskát, pisztolyt kértem karácsonyra, de a Jézuska volt annyira okos, hogy inkább ruhát hozott, km-mml Szabó Dénes fotó: sipeki Péter
