Kelet Magyarország, 2011. december (68. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-19 / 296. szám
2011. DECEMBER 19.. HÉTFŐ KELET KM-extra 11 írják meg nekünk legszebb karácsonyi élményüket! nyíregyháza. Karácsonyhoz közeledve arra kérjük olvasóinkat, írják meg legszebb karácsonyi élményüket, legfeljebb 1500 karakterben. A legszívhezszólóbb történeteket a karácsonyi időszakban lapunkban megjelentetjük, de szerkesztőségünk fenntartja magának a rövidítés jogát. Az élményeket a kelet@inform. hu e-mail címre várjuk. Egy fehér boríték Az egyik történetet Lupsa Józsefné küldte be, ezt közöljük: „Sűrű pelyhekben hullt a hó. Egy ember bandukolt a hófödte úton: zsebében boríték lapult, benne egy bizonyos pénzösszeg. Egy családhoz igyekezett, akikről tudta: az édesapa beteg, a gyerekek és az édesanya szerényen készülődtek a karácsonyra. Lassú léptekkel haladt, fejében gondolat gondolatot kergetett: Mit mondjon, ha odaér? Hogy értesse meg velük az ismeretlen ajándékozó szándékát, hogy meg ne sértse őket? Odaért a házhoz. Félve tette rá ujját a csengő gombjára, melynek dallama jelezte a látogatót. Szélesre tárult a bejárat, utat engedve kintről beáramló friss téli hidegnek. A feleség fogadta, mellette két oldalról megjelentek a gyerekek is. A nagyobb érthető, tiszta beszéddel, a kicsi csak inkább utánozva, selypen, csibészes mosolygással. A vendéget szíves szóval fogadták és várakozóan tekintettek rá, miért is jött. Előkerült a boríték, s akadozó beszéddel, a könnyeket visszatartva megtörtént az átadás. A csendet a nagyobbik gyerek csengő hangja törte meg. - Vajon kinek jutott eszébe, hogy megajándékozzon bennünket? A kicsi selypítve folytatta: a jó Iszten meghallgatott ész küldött ajándékot. Beszélgetéssel, jó hangulatban múlt el a családnál eltöltött idő. A látogató a tekintetükből olvasott: ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna a boríték, amely nem volt üres. Azóta eltelt húsz év. A megajándékozott családfőnek ez volt az utolsó karácsonya, pár éve elhunyt az ajándékhozó is, aki talán tudta, kinek jutott eszébe, hogy örömet közvetítsen az év legszebb ünnepén. Azóta minden karácsonykor a fenyőfa alá, az ajándékok mellé egy fehér borítékot is teszek: emlékeztetőül életünk legszebb karácsonyára”. «... . Egy 2000-es karácsonyi képeslapot küldött be Bogár Andrásné A varjaknak királya lett a gyerekek nagy kedvence Az első nagyon emlékezetes karácsonyom 1955-ben volt Nábrádon. Nézegettük a díszeket, bontogattuk a vásárfiákat, amikor nagy csoszogás közepette bejött nagyapó. Lelkendezve mutogattuk neki a kapott holmikat, és kérdően tekingettünk felé, mert mindig hozott valami érdekes dolgot. Közben bejött édesanyám és azt kérdezte, „megköszönté- tek-e nagyapónak a különleges ajándékát?” Mit hoztál nagyapó nekünk, hogy sehol sem találjuk? Édesapánk is bejött és észrevétlen ráintett egy fedeles kosárkára. Körbefogtuk és megszeppenve hallottuk, hogy valami mocorog benne. Lekaptam gyorsan a kendőt róla: egy nagy fekete madarat takart a keszkenő, aki erősen csapdosott a fél szárnyával, míg a másik bénán lógott mellette. Édesanyám kezelésbe vette a madarat, aki ugyancsak feléledt a zsivajunktól, és menekülni próbált. Otthagytuk ajándékainkat és körbeültük a varjaknak a királyát, mert nagyapó azt mondta hogy letaszították a többiek a trónról. És ő lett a kedvencünk, próbáltuk etetni is, de nem fogadott el semmit sem tőlünk. A szárnya sohasem gyógyult meg teljesen. Az udvaron együtt jártkelt a tyúkokkal, kacsákkal, még a kiscsirkéket is megtűrte maga mellett, egyedül a kotló- val perelt olykor. Mikor végleg elszenderült, sírt ástunk neki a kertben és virágokkal borítottuk be a „ varjúkirály” végső nyughelyét. e. nagy István Az '50-es éveket idézi Kozák Sándorné lapja Az 1970-es képeslapot Jánószki Jánosnétól kaptuk Karácsonyi lapokat várunk Arra kérjük olvasóinkat, hogy küldjenek régi képeslapot, s karácsonyi fotót. nyíregyháza. Közelednek az ünnepek, amire lapunk is kiemelt figyelmet fordít. Rajzpályázatunkra az óvodások és iskolások alkotásait vártuk, de természetesen nem feledkezünk meg a felnőtt korosztályról sem. Mivel a régi fotókat bemutató sorozatunk évek óta töretlen népszerűségnek örvend, így most arra kérjük olvasóinkat, hogy küldjenek be régi karácsonyi képeket vagy képeslapokat. A képek küldésének többféle módja van: az egyik a postai (4400 Nyíregyháza, Pf. 25., a borítékra, írják rá: Régi karácsonyi fotó). A másik: a digitalizált változatot küldik el Az 1980-as üdvözlőlapot Fecske László küldte be e-mailben a kelet@inform.hu be (Dózsa Gy. u. 4-6.), és mi A legszebbeket a karácsonyi címre. A harmadik: behozzák azokat digitalizáljuk, az ere- időszakban lapunkban megje- a lapokat szerkesztőségünk- detiket visszaküldjük tulaj- lentetjük, így téve még ünnedonosuknak. pibbé ezt az időszakot. Egy 1991-es karácsonyi fotót küldött be Vajáról Nagy Géza Révész Istvánnétól egy 1960-ban feladott karácsonyi lapot kaptunk Szanyiné Rubóczki Ilona 1950-es karácsonyi képe Zsóder László 1980-as üdvözlőlapot küldött Gábor Imréné 1990-es üdvözlőlapja Nagy Béla Szabolcsveresmartról küldte ezt az 1930-as lapot Kaposvári Károly karácsonyi képeslapja 1938-ból Boldog uj évt Bocskai István karácsonyi üdvözlete 1929-ből Kállai Zoltánná 1940-es karácso- Gregus Janka egy 1997-es képesla- nyi képeslapja pót küldött nekünk
