Kelet Magyarország, 2011. december (68. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-10 / 289. szám

2011. DECEMBER 10.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET Szávay Ágnes teniszezőnő aján­dékokat helyez a futószalagra a MikulásGyárban fotó: mti, m.b. Orbán Viktor nem tud Fellegi Tamás lemondásáról BRÜSSZEL. Orbán Viktor nem tud arról, hogy Fellegi Tamás felajánlotta lemondását a mi­niszteri posztról. Arról van tu­domása, hogy Fellegi elvégzi a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalások irányítását. „Ha jól értem, arra a követ­keztetésre jutott, a két dolgot együtt nem tudja csinálni” - tette hozzá. A kormányfő reméli: erről még a héten be­szélni fog Fellegivel. mti Darák Pétert és Handó Tündét jelölte az elnök Budapest. Darák Pétert jelölte Schmitt Pál köztársasági el­nök a Kúria (mai nevén Legfel­sőbb Bíróság), Handó Tündét pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjá­ra. A jelölteket az alkotmány- ügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság várhatóan hétfőn hallgatja meg, az Országgyű­lés pedig kedden titkos sza­vazással dönt a jelöltekről. A kinevezés 9 évre szól. mti Horvátország 2013 júliusától az EL) 28. tagállama Brüsszel. Aláírták pénteken Brüsszelben Horvátország európai uniós csatlakozási szerződését. A ceremónián be­szédet mondó uniós vezetők, valamint Ivó Josipovic köztár­sasági elnök és Jadranka Kosor miniszterelnök történelmiként méltatták a pillanatot. Horvát­ország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fenn­akadás nélkül lezajlik. MTI 27 helyett 26 „bólintás” Egy kivételével az euró- zónán kívüli valameny- nyi ország azt fontol­gatja, hogy részt vesz a megállapodásban. Brüsszel. Huszonhat tagor­szág támogatja az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken Brüsszelben tartott találko­zóján elhatározott kormány­közi szerződés elkészítését - erősítette meg Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a kétnapos ülést lezá­ró sajtótájékoztatón. Pedig a hajnalba nyúló tárgyalásokat követő tájé­koztatón még egészen más­ként festett a helyzet. Reg­gel ugyanis azt jelentette be Herman Van Rompuy, hogy a 17 euróövezeti ország és leg­alább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szer­ződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezesse­nek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Nicolas Sarkozy francia elnök közlése szerint az elfogadhatatlan feltételeket támasztó Nagy-Britannia mel­lett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében - utóbbi két kormányfő konzultál a parla­menttel, mielőtt döntene. Az Országgyűlés megvitatja Néhány órával később Or­bán Viktor nyilatkozatából kiderült, Magyarország sem zárkózik el, de az Országgyű­lésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy hazánk csatla­kozzon-e az euróövezeti or­szágok pénteken hajnalban született megállapodásához, Élénk vita folyt Brüsszelben mert az a nemzeti szuvereni­tást is érinti. Győri Enikő, a magyar kül­ügyminisztérium EU-ügyi államtitkára pedig arról tájé­koztatta délben a riportereket, hogy további két, eurózónán kívüli EU-tagország, Dánia és Bulgária is jelezte: parlamen­ti jóváhagyásra van szüksége ahhoz, hogy csatlakozzon az euróövezetiek megállapodá­sához. Délutánra viszont kide­rült: Nagy-Britannia kivételé­Van Rompuy méltatta, hogy rövid- és hosszabb távra is megfelelő döntéseket hoztak az euróövezeti adósságválság kezelése, a stabilitás tartós növelése érdekében. Az új in­tézkedések közül kiemelte a deficittúllépés miatti szankci­ók automatikusabbá válását, vei - az esetenként szükséges parlamenti konzultációt kö­vetően - valamennyi EU- tagállam kész részt venni a gazdasági integráció mélyíté­sét és az adósságválság tartós rendezését célzó új szerződés előkészítésében. Ez derül ki abból a közös közleményből is, amelyet az euróövezeti or­szágok állam- és kormányfői adtak ki. „Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lett­ennek törvénybe foglalását, illetve azt, hogy az Európai Bizottsághoz már tervezet sza­kaszában el kell juttatni a nem­zeti költségvetéseket. Megerő­sítette, hogy nincs már szó a magánszektor bevonásáról az esetleges további pénzügyi tá­mogatási programokba. ország, Litvánia, Lengyel- ország, Románia és Svédor­szág állam- vagy kormányfői jelezték annak lehetőségét, hogy részt vesznek ebben a folyamatban, miután konzul­táltak parlamentjeikkel, ahol ez szükséges” - fogalmaztak a közlemény új változatában. A változtatás világosan jelzi a pénzügyi érdekeinek védel­mében új garanciák mellett kardoskodó Nagy-Britannia elszigeteltségét az unión be­lül. David Cameron brit mi­niszterelnök mindazonáltal az ülés után úgy nyilatkozott: London unión belüli befolyá­sa nem változik. Ismét kiállt amellett is, hogy országának érdeke az uniós tagság. Márciusban aláírhatták Herman Van Rompuy - Jósé Manuel Durao Barroso eu­rópai bizottsági elnökhöz és Donald Tusk lengyel minisz­terelnökhöz hasonlóan - is­mét méltatta az új szerződés révén tervezett intézkedé­seket, a pénzügyi fegyelem szigorítását, és jelezte azt is, hogy reményei szerint a do­kumentumot márciusban alá is írhatják. A bizottsági elnök ismét hangoztatta, hogy így gyorsabb lehet a változtatá­sok jóváhagyási folyamata, mintha magát az uniós alap- szerződést módosítják lénye­gesen. Angela Merkel német kan­cellár szerint a dokumen­tum új alapokra helyezheti a közös uniós pénzbe vetett bizalmat. Korábbi nyilatko­zatában Jerzy Buzek, az Eu­rópai Parlament elnöke azt hangoztatta, hogy a megál­lapodás az unió egységét és erejét is mutatja. mti „Megfelelő döntéseket” A jövőbenit kivédhetik... London. Az EU-csúcson kidol­gozott szabályozási alapelvek a jövőbeni pénzügyi válságo­kat kivédhetik, a jelenlegit azonban nem oldják meg - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők kommentárjaikban. A Capital Economics elemzői szerint arról az intézkedésről nem született döntés, amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az eurójegybank kötvényvásárlá­sainak igen jelentős mértékű kiterjesztése. MTI A liberális irányzatú Financial Times internetes változatának elemzése szerint - amely főcímében emeli ki a brit „elszigetelődést” - bizonytalan, miként lehet a csúcs részvevői által megígért új költségvetési szabályoknak érvényt szerezni mind a 27 EU-tagállam beleegyezése nélkül. A lap szerint az unió egészére kiter­jedő megállapodás fő akadályozója Nagy-Britannia. Diplomáciai forrásaik szerint Cameron „órákon át" küzdött azért, hogy engedményt érjen el a brit pénzügyi szolgáltatási szektor számára. Végül „mély sebekkel” távozott a tárgyalásokról, „magára haragítva a többi EU-vezetőt", ráadásul nem sikerült semmiféle olyan alkut elérnie, amely a brit érdekeket szolgálná. Nagy-Britanniának „ez sokba fog kerülni... maguk ellen fordítottak mindenkit" - fogalmazott egy uniós diplomata. Megdöbbenés és elutasítás O DEVIZAAI RFOLYAM 1 (2011.12.09.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 306,54 +5,73 USA dollár 229,76 +5,31 Svájci frank 248,60 +5,66 Angol font 359,41 +6,15 Román lej 70,61 + 1,35 Ukrán hrlvnya 28,64 +0,61 Horvát kuna 40,89 +0,78 Lengyel zloty 67,85 +0.55 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Az MSZP, az LMP és a DK is az uniós kormány­közi szerződés támoga­tására szólította fel a kormányt. BUDAPEST. Az MSZP megdöb­bentőnek és érthetetlennek tartja, hogy Orbán Viktor elő­ször határozott nemet mon­dott a kormányközi szerző­désre - mondta Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakció­vezetője elmondta: az MSZP támogatja, hogy Magyarország csatlakozzon az új kormánykö­zi szerződéshez, ennek elmu­lasztása őrültség lenne. A Jobbik ezzel szemben elutasítja az Uniós kormány­közi szerződést - jelentette ki Volner János. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyette­se szerint a kormányfő azért hezitált a csatlakozással, mert „a kormány belátta, képtelen lesz az adósságcsökkenésre, gazdasági konszolidációra vo­natkozó terveit teljesíteni”. Az LMP szerint arra lett vol­na szükség, hogy a kormány­fő elköteleződést mutasson az új európai együttműködés mellett, azzal, hogy a végső szót a parlament mondja ki. Gyurcsány Ferenc, a De­mokratikus Koalíció elnöke úgy reagált: Orbán Viktor ellentmondásos nyilatkoza­taival az elmúlt húsz év leg­kártékonyabb külpolitikai döntését meghozva „az uni­óból való küratkozás szélére sodorta” Magyarországot. MTI Kocziszky György Farkas jár a kertek alatt? z elmúlt hónapokban a hitelminősítők, külö- í I nősen a három nagy (Moody’s, S&P, Fitch) a napilapok címlapjainak állandó szereplői. Az elmúlt szűk hónapban a Fitch negatív befek- - tetői kilátásba helyezte az USA-t, hazánkat a Moody’s értékelte le, kedden pedig a Standard and Poor’s 17 euróövezeti tagállam közül 15 országot helyezett lemi- nősítést valószínűsítő figyelőlistára. Az okok keresése kapcsán egymás után fogalmazódnak meg a kérdések. Talán a két legfontosabb: Minek köszönhető a hitelminő­sítők hiperaktivitása, milyen hatással lehetnek a megbil­lent pénzügyi stabilitás helyreállításában? A hitelminősítők felfokozott aktivitása legalább két okra vezethető vissza: a világgazdaságban mozgó úgynevezett forró tőke (ami mögött nincs valós termék és szolgáltatás) alig kezelhető mértéket öltött (egyes becslések szerint a pénz mennyiségének közel 95 százaléka)! Ez a tőke egyre idegesebben keresi a vi­szonylag alacsony kockázatú befektetési lehetőségeket. A profitorientált hitelminősítők ebben vállalnak szerepet, mi­közben minősítésükért díjat számolnak fel! A hitelminősítők értékelése részben objektív, részben pedig szubjektív megítélé­sen alapul. Munkájukban az elmúlt időszakban nem egyszer súlyos hibát követtek el (például Lehman Brothers bedőlése előtt 2008-ban a hitelminősítők kiválónak ítélték a bank helyzetét, az elmúlt hónapban pedig negatív kilátásba helyezték az EU egyik gazdasági zászlóshajójának tekintett Franciaorszá­got, amit utóbb „technikai tévedésnek” minősítettek). A hitelminősítők értékelése tehát nem tény, hanem politikai, gazdaságpolitikai szempontokat is mérlegelő feltételezés! Amivel élnek és egyes feltételezések szerint nem egy esetben vissza is élnek (például Olaszországot a Moody’s egyetlen hét alatt három befektetési kategóriával minősítette vissza, miközben az USA befektetői minősíté­sével érezhetően jóval óvatosabban bánnak!). Tény azonban, hogy „ítéletük” változó mértékben ugyan, de pozitív vagy negatív hatással van az érintett ország polgárainak mindennapjaira; megkönnyíti vagy megnehezíti életüket. Érthető tehát az a negatív érzelmi hullám, amit tevékenységük generál! Akár tetszik, akár nem, vitathatatlan tény, hogy a globális pénzügyi rendszer miatt a hitelminősítők súlya megnőtt. Jogos tehát a kérdés: jó célt szolgálnak-e, illetve milyen szerepet töltenek be a globális pénzügyi stabilitás helyreállításában? Az alapprobléma megoldásában, azaz a pénzügyi rend­szerben rejlő fedezet nélküli pénz mennyiségének csök­kentésében aligha. így fennáll a probléma eszkalálódásá­nak veszélye: azaz, a lekötetlen tőke, mint az elszabadult hajóágyú a fedélzeten, bármikor kritikus helyzetet idézhet elő. A hitelminősítők szerepe ebben a turbulens világban (számos jogos fenntartás ellenére) mégsem becsülhető le éppen tévedéseik, vitatható munkájuk miatt egyre több ország ismeri fel, hogy a pénzügyi stabilitásának megte­remtésére új módszereket kell keresni, s ebben fontos sze­repe van a forró pénzek nyomon követésének, mozgásuk szabályozásának (például Tobin adó bevezetése), az állami felügyelet szigorításának. Ehhez a kormányok összehangolt cselekvésére van szük­ség, Úgy tűnik, hogy a krízis, valamint a recessziótól való félelem végre tárgyalóasztalhoz kényszeríti az illetékes szereplőket, és az Európai Unió döntéshozói is lépésekre szánják el magukat a pénzügyi stabilitás, a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtése érdekében. Reménykedjünk benne! Szerzőnk a Miskolci Egyelem Gazdaságtudományi Karának dékánja 99 A lekötetlen tőke, mint az elszabadult hajó­ágyú a fedélzeten, bármikor kritikus helyzetet idézhet elő. Frekvencia-árverés: január végén döntenek Budapest. A Magyar Telekom jelentkezést adott be a Nem­zeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható rádiótávközlési szolgáltatás­hoz kapcsolódó frekvencia- használati jogosultság tárgyá­ban kiírt szabad spektrumra az árverésen. A Nemzeti Média- és Hír­közlési Hatóság Hivatala idén augusztusban árverést hirdetett meg a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható rádiótávközlési szolgáltatás­hoz kapcsolódó, összesen 10,8 MHz sávszélességű, szabad spektrumra vonatkozó frek­venciahasználati jogosultság tárgyában. A meghirdetett spektrum technológia-sem­legesen használható fel, így lehetőség van GSM-, UMTS-, LTE-, valamint WiMAX- rendszerű mobilhálózat tele­pítésére és üzemeltetésére. Az árverésre való jelentke­zések határideje 20X1. decem­ber 8. volt. A Nemzeti Média- és Hirközlési Hatóság Hatóság a tervezett menetrend szerint 2012. január 31-én zárja le az árverési eljárást. ékn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents