Kelet Magyarország, 2011. november (68. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-26 / 277. szám
2011. NOVEMBER 26.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET Március 4-én lesz az orosz elnökválasztás Moszkva. Az orosz törvény- hozás felsőháza, a Szövetségi Tanács pénteki ülésén egyhangú szavazással 2012. március negyedikére tűzte ki az államfőválasztást. Az orosz alkotmány szerint a választásokat legkorábban száz nappal későbbre, de három hónapnál nem távolabbra tűzheti ki. Szinte teljes bizonyossággal Vlagyimir Putyin kormányfő lesz. MTI A bankszámlák száma 2010- ben nőtt, ezek egyre nagyobb hányada, 6l százaléka az interneten keresztül is elérhető 0 közölte a Magyar Nemzeti Bank annak kapcsán, hogy kiadványt jelentetett meg az átutalásokról, a bankkártyákról és a mobiltelefonos fizetésekről. A jegybank tervezi, hogy 2012 tavaszától új, rendszeres elemzést publikál e területekről. ém A kormány álláspontja szerint az atomenergia nem helyettesíthető olcsóbb, biztonságosabb, fenntarthatóbb és hatékonyabb megoldások révén. FELLEGI TAMÁS Még mi sem mondunk le az atomenergiáról PÉCS. „Magyarországon még nincs alternatívája az atomenergia kiváltásának” - közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Pécsen. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője elmondta: egyszerre kell érvényesíteni a megújuló energiaforrások növekedésével, az energiatakarékossággal, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokat. MTI Az IMF-tárgyalás sikerén is nagyon sok múlhat Matolcsy György fél százalékos növekedésig „golyóállónak" nevezte a költségvetést fotó: mti, szigetváry zsolt Az elemzők figyelmeztetésnek ítélik Magyar- ország hitelminősítésének rontását. BUDAPEST, LONDON. Péntekre virradó éjszaka megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody’s Investors Service. A hitelminősítő intézet Londonban közölte, hogy az új magyarkormánykötvény-osz- tályzat további leminősítés lehetőségét is magában rejti. A Moody’s indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira. A megállapodás esélyei Szakemberek egyértelmű figyelmeztetésnek ítélik a leminősítést. Az ING elemzői szerint például „Magyarország számára az IMF megállapodás ettől kezdve kulcsfontosságú. Ameddig az európai adósságválság nem oldódik meg, az ország IMF nélkül nem lesz képes Egy jegybanki kamatemelés nem lebecsülhető káros mellékhatásaira is felhívták a figyelmet az elemzők, akik ezzel együtt arra is komoly esélyt látnak, hogy a jegybank jövő heti kamatdöntő ülésén mégis sor kerül az alapkamat megemelésére. A jegybanki alapkamat-emelés várhatóan átárazza, megdrágítja a hiteleket, különösen a vállalati hiteleket, amelyek a rövid lejáratú kamatokhoz vannak kötve, más oldalról azonban megnyugtathatja a a piaci finanszírozást hosz- szútávon fenntartani.” A K&H szakértői szerint is „a piac mostantól egyértelműen arra fog figyelni, hogy milyenek a megállapodás esélyei az EU-IMF küldöttséggel”. Varga Zoltán, a Quaestor Csoport elemzője kifejtette: a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába sorolta a magyar adósságot a Moody’s, amivel véget érhet a magyar részvénypiac pénzpiacokat, és növelheti a befektetők érdeklődését a magyar állampapírok iránt - magyarázta Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. A kamatemelés további negatív hatása lenne, hogy tovább drágítaná a vállalati hiteleket a cégek számára, így a mostani alacsony vállalati hitelezés esetleg még tovább gyengülne - hívta fel a figyelmet. Az állampapírhozamok azonban amúgy is megemelkedtek már, nem arról van elmúlt napokban tapasztalt felülteljesítése. A miniszterelnökkel és a nemzetgazdasági miniszter- elnökkel pénteken egyeztető vezető közgazdászok véleménye egyértelmű volt a tekintetben, hogy a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják Magyarország le- minősítését - derült ki azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet Matolcsy György tartott az egyeztetés után. tehát Szó, hogy a jegybanki kamatemelés növelné a hozamokat, hanem az állampapírhozamok emelkedése kényszerítheti ki a jegybanki kamatemelést - emelte ki Barcza György. Ez a lépés másrészről viszont megnyugtathatja a pénzpiacokat, mert amíg a kamatemelési várakozás fennáll, addig a befektetők is kivárnak, ami ingadozó állampapír-kereslethez és ingadozó forintár- folyamhoz vezet - mondta a vezető elemző. Matolcsy György a fundamentumok között említette a költségvetési hiányt, a folyó fizetési mérleg helyzetét, a foglalkoztatás változásának irányát. „Itt valami más van. Voltak, akik ki is mondták, hogy itt egy spekulációs támadás egyik eleme van, voltak, akik ebben nem voltak biztosak, de abban egyetértettek, hogy a fundamentumok nem indokolják a Moody’s leminősíté- sét” - fogalmazott a nemzet- gazdasági miniszter. „Spekuláció folyik...” Matolcsy György kijelentette: spekuláció folyik Magyarország ellen, „meghatározó magyar pénzügyi területeken, tehát az állampapír, a forint, a CDS felár, és úgy általában az országgal kapcsolatos pénzügyi bizalom terén”. „Ez sajnálatos, ennek nem kellene így lennie”, pontosan azért, mert a Magyarország kormánya bizonyította, hogy a pénzügyi egyensúly szempontjából az Európai Unió legjobb országai közé tartozunk - mondta Matolcsy György. ékn.mti A kamatemelés megnyugtatna © DEVIZAÁRFOLYAM | (2011.11.25.) ■■■■ PÉNZNEM árfolyam változás Euró 316,24 +5,79 USA dollár 238,28 +7,31 Svájci frank 257,16 +5,95 Angol font 368,62 +9,21 Román le| 72,46 + 1,38 Ukrán hrivnya 29,76 +0,88 Horvát kuna 42,19 + 1,10 Lengyel zloty 70,06 + 1,09 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A jegybank nem kommentál Budapest. A Magyar Nemzeti Bank ahogy a múltban sem, most sem kívánja kommentálni az egyes hitelminősítők döntését - közölte a jegybank sajtóosztálya. A Magyar Nemzeti Bank azután adta ki közleményét, hogy a Moody’s Investors Service megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást. A hitelminősítő Londonban közölte, hogy az eddigi „Baa3”- ról egy fokozattal „Bai”-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot. MTI 12,7 milliárd forint befagyasztása Budapest. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az idei hiánycél tartása érdekében összesen 12,7 milliárd forint zárolására tett javaslatot az Országgyűlésnek a 20ll-es költségvetés alkotmányos és média tartalékából. A nemzetgazdasági miniszter a javaslat indoklásában úgy fogalmaz, hogy a 2011-es, 3 százalék alatti hiánycél teljesítése érdekében a kormány már korábban 40 milliárd forintot zárolt. MTI Hármas céllal a kilábalás felé Budapest. Új növekedési terv kialakítását, a pénzügyi védőhálót, valamint a Bankszövetséggel való együttműködést nevezte meg három célként a nemzetgazdasági miniszter azt követően, hogy a miniszterelnökkel közösen tizenegy vezető közgazdásszal tárgyalt pénteken. Matolcsy György sajtótájékoztatón elmondta: az új növekedési terv keretében meg kell vizsgálni, milyen belföldi vagy külföldi pénzügyi forrásokat lehet bekapcsolni a beruházásokba. MTI VENDÉGKOMMENTÁR Dr. Fázsi László Állhatatlan áldozatok alószínűleg sehol nem hangzik el annyi hazugság, mint a tárgyalótermekben. A törvény szerint azonban erre a vádlottnak joga van, mivel ez bizonyos korlátok között belefér a védekezési szabadságába. Ezért erre a kérdésre nem érdemes túl sok figyelmet szentelni, mert ha egyszer jogában áll, hadd védekezzen, ahogy tud. Más a helyzet a tanú igazmondásának kérdésével, hiszen a törvény a hazugságon kapott tanút börtönbüntetéssel fenyegeti. Persze a puszta fenyegetés nyilván kevés, ha a hatástalansága esetén nem követi a felelősségre vonás, ami pedig sokszor elmarad. Ezt persze akár az igazságszolgáltatás saját problémájának is tekinthetnénk, ha nem olyan „szolgáltatásról” lenne szó, amely valamilyen formában mindenkit érint, a legoptimálisabb esetben mint adófizetőt. Leginkább persze azokat, akik valamilyen bűncselekmény áldozatává válnak. Éppen ezért ők azok, akiknek a támogató együttműködésére a leginkább számítana a rendőrség és a bíróság. Ehhez képest a törvény szolgái elég gyakran szembesülnek a sérelmet szenvedettek utólagos hazudozásaival is, ami jellemzően a feljelentés visszavonásában vagy az abban előadottaknak a vádlott számára kedvező megváltoztatásában nyilvánul meg. Pl. az országban elsőként már 2006 februárjában felhívtuk a szakmai közvélemény figyelmét az uzsorásokkal szembeni büntetőjogi fellépés szükségességére a Belügyi Szemlében, az akkori nyíregyházi rendőrkapitánnyal, és javasoltuk olyan bűncselekményi tényállás megalkotását, amivel egyszeri uzsorásügylet bizonyíthatóságával is biztosítani lehet a felelősségre vonásukat. Ehhez képest három évnek kellett eltelnie az uzsora bűncselekmény Büntető Törvénykönyvbe kerüléséig, majd még több mint másfél évnek ahhoz, hogy a jogalkotó az egyszeri elkövetés büntetendővé nyilvánításának jelentőségét is felismerje. Ez azonban pusztán annyit jelent, hogy november 1. óta minden törvényi feltétel adott az uzsorások hatékony felelősségre vonásához. Ez viszont nem csak a törvényen és a bűnüldöző hatóságok aktivitásán múlik, hanem az áldozatok együttműködési készségén is, amiről a feljelentések nemegyszer előforduló „visszavonása” esetén aligha beszélhetünk. Ennek a felelősségre vonás lehetőségét illetően nincs ugyan jelentősége, az ennek megtörténtéhez szükséges bizonyítás eredménye szempontjából viszont annál inkább, így végső soron akár a nyomozás megszüntetéséhez vagy felmentő ítélethez is vezethet. Az ilyen sértetti magatartás pedig a családon belüli erőszak áldozatainak egy részére is jellemző. Amikor pl. a megverése miatt feljelentést tett anyuka utóbb azt állítja, hogy nem az élete párja általi bántalmazása, hanem a padlásról való leesése következtében szenvedett súlyos sérüléseket, akkor nyilván körülményesebbé válik az ellenkezőjének a bizonyítása. Más ügyben a tanúvallomást a hozzátartozói mivoltára tekintettel a fellebbviteli tárgyaláson megtagadó feleség e nyilatkozata miatt fel kellett menteni az élete párját kiskorú gyermekük jelenlétében bántalmazó vádlottat a személyi szabadság megsértésének vádja alól. A bírói pulpituson töltött évtizedek tapasztalatai alapján tehát azt látom, hogy az uzsorásokkal vagy a családon belüli erőszakot elkövetőkkel szembeni eredményes büntetőjogi fellépésnek legalább olyan fontos tényezője az ilyen bűncselekmények áldozataitól elvárható együttműködési készség tanúsítása, mint az ilyen magatartások büntetendővé nyilvánítása vagy büntetésük szigorítása, ami természetesen elengedhetetlen, de nem feltétlenül elégséges feltétele a kívánt cél elérésének. Jelesül a családi tragédiák megelőzésének, amelyeknek előzményei nemegyszer hosszú évekre vezethetők vissza. Mindez persze olyan kérdéseket is felvet, amelyeknek a megválaszolása meghaladja a büntetőbíró szakmai kompetenciáját, akinek a szubjektív igazságérzete csak a törvényesség keretei között érvényesülhet, s ítéletének az általában nyilvános tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményén kell alapulnia. A bíróság felelőssége tehát csak ítéletének törvényességéig terjedhet. Ennek ellenére az általam jelzett kérdések nem szoktak szélesebb nyilvánosságot kapni. A magam részéről ennek okán bátorkodtam felvetni igazságszolgáltatásunknak ezt a tipikus problémáját, amiről - ha máskor nem is - legalább az 1991 óta a nők sérelmére elkövetett erőszak elleni nemzetközi napnak számító november 25-e körül talán szót lehet ejteni, az ilyen ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlatról alkotott kép teljesebbé tétele érdekében. Aszerző a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság büntető fellebbviteli tanácselnöké 99 A büntetendővé nyilvánítás elengedhetetlen, de nem feltétlenül elégséges feltétele a felelősségre vonásnak.
