Kelet Magyarország, 2011. november (68. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-17 / 269. szám

2011. NOVEMBER 17.. CSÜTÖRTÖK KELET Háttér i«aí> Ebadó-dilemma: nem lerágott csont! A kutya az ember legjobb barátja - tartja a mondás, az ebrendészeti hozzájárulás azonban felrúghatja ezt, ha az állattartó az adóelkerülést választja, és inkább szélnek ereszti a házőrzőt illusztráció: sipeki Péter Több kóbor kutya, növekvő lakossági és önkormányzati teher, avagy az ebadó beveze­tésének ellenérvei. IfiHnáu. Elfogadta az országgyűlés az új állatvédel­mi törvényt, amelynek célja az európai elvárásoknak is megfelelő felelős állattartás szemléletének meghonosítása Magyarországon, vagyis csak az tartson állatot, aki felelős gazdája lesz a házi kedvenc­nek mind anyagi, mind erköl­csi értelemben. A veszélyes ebeket ezután nem a fajtájuk, hanem a viselkedésük alapján ítélik meg, veszélyesnek azok a kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy fizikai, pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy sérülést okozhatnak. A törvénymódosítás értel­mében a chippel jelölt kutyá­kat kötelező lesz egy egységes országos adatbázisba beje­lenteni és ott nyilvántartani, Az ebrendészeti hozzájárulás meg­fizetése alól mentesülnek a segítő, közfeladatot ellátó kutyák, illetve menhelyről származó, ivai .alanított ebek, vagy az őshonos magyar ku­tyafajták (kuvasz, komondor, magyar vizsla, puli, pumi, mudi, magyar agár, erdélyi kopó) gazdái. Az ebadó havi összege nem lehet több 500 forintnál, de veszélyes kutyáknál elérheti az évi 20 000 forintot is. így átláthatóbbá válik a hazai eb-állomány, és csökkenhet a kóbor kutyák száma. Az ön- kormányzatok háromévente legalább egyszer eb-összeírást végeznek majd, ami a járvány­védelmi (veszettség), illetve ebrendészeti feladatok elvég­zése érdekében szükséges. Elvetették az adókivetést A jogszabály alapján a jövő­ben ebrendészeti hozzájá­rulást szedhetnek az önkor­mányzatok. A kérdés, vajon megteszik-e? Juhász Zoltán, Nagykálló polgármestere nem támogatja a házőrzőket tartó lakosokra nehezedő új közterhet. - Van elég gondjuk az embereknek, nem hiszem, hogy kedvező fogadtatása lenne az „ebadó­nak”. Önkormányzatunk je­lenleg nem tervezi bevezetni ezt az adónemet - mondta a város első embere. Nyírbátor is elvetette az ebrendészeti hozzájárulás ki­vetését, erről Enyedi László, vezető főtanácsos tájékoztatta lapunkat:- A 2008. augusztusában végzett eb-összeíráskor 2374 kutyát regisztráltunk a város­ban. Az összeírás akkor közel 120 ezer forintba került. Úgy vélem, az ebrendészeti hozzá­járulás kivetése azt fogja ered­ményezni, hogy tovább csök­ken a veszettség ellen beoltott kutyák száma, illetve több lesz a gazdátlanul, éhesen kóborló, ennél fogva veszélyt jelentő eb a közterületen - prognosztizált a főtanácsos, majd hozzátette: szakmailag kifejezetten ellen­zi az „ebadó” kivetését, mert kezelhetetlen konfliktust szül majd a lakosság és az önkor­mányzatok között.- Az ebtartók egy része, hogy elkerülje az adófizetést, szabadon fogja engedni kutyá­ját még az összeírást megelő­zően, illetve az állatvédelmi törvényt megsértve, egyéb módon fog megszabadulni a költségessé vált házőrző­jétől. Jelentős költséggel fog járni az önkormányzatoknak a nyilvántartás vezetése, il­letve a kötelező védőoltások koordinálása. A kóbor ebek befogásával és elhelyezésé­vel megbízott önkormányzati tulajdonú kft. helyzete most sem könnyű, mi lesz ezután? Az állati hulla megsemmisíté­sének, illetve az ebrendészeti tevékenység költsége mintegy 5 millió forint. A nyírbátori kutyák túlnyomó többsége nem fajtatiszta eb, elenyésző a törzskönyvezett, tiszta pedig- rével rendelkező állat a város­ban - közölte Enyedi László. Célzott adóforintok legyenek! Az állatvédők örömmel fo­gadják az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályok szigorítását, és támogatják az ebadót. Az Orpheus Ál­latvédő Egyesület szerint az ebrendészeti hozzájárulás - hogy a lakosság érezze, kap is valamit a pénzéért - tartal­mazhatná a településen tar­tott állat kötelező veszettség elleni oltását, féregteleníté- sét, esetleges ivartalanítási költségeit is. Az állattartó felfoghatná ezt egy alternatív állati társadalombiztosítási hozzáj árulásként. Az állatvédők költségeire eddig normatív alap nem állt rendelkezésre, ezt lehet, hogy az ebadó pótolni képes majd. KM-PI.TG Fegyházra ítélték a kisvárdai drogterjesztőket A rendőrség amfetamin-származékra és marihuánára bukkant a házkuta­tás során ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET Az ítélet ellen az ügyész az első- és a harmad­rendű vádlott esetében súlyosbításért felleb­bezett. nyíregyháza. - Kilenc, illet­ve hét év fegyházbüntetéssel sújtotta nem jogerős ítéleté­ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság szerdán azt a 34 éves nőt és 28 éves társát, akik kábítószert szereztek be és terjesztettek Kisvárdán. Garázsban tárolták Az elsőrendű vádlottat, Peli­kán Gyöngyit és a harmadren­dű Vári Jánost társtettesként kereskedéssel, jelentős meny- nyiségre elkövetett kábító­szerrel való visszaélés bűntet­te miatt ítélte el a bíróság. A negyedrendű, a kábító­szert fogyasztó 21 éves Csáki Gáborra kábítószerrel való visszaélés vétsége miatt hat hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett fogház- büntetést szabtak ki, míg az ügy másodrendű vádlott­ját - a nő 67 éves édesanyját, akinek a garázsában a kábí­tószert tárolták - felmentette a társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés vádja alól a bíróság. A tényállás szerint - amelyet a bíróság a vádirattal egyező­en állapított meg - az elsőren­dű és a másodrendű vádlott 2009-ben egy kölcsönügylet kapcsán került kapcsolatba egymással. A Nyíregyházán élő nő 250 ezer forintot adott át a férfinak, aki ígéretet tett a pénz néhány héten belüli visszafizetésére. Mivel a férfi később is fizetésképtelen volt, abban állapodtak meg, hogy az általa beszerzett kábító­szer értékesítéséből adja meg adósságát. A marihuánát, az amfetamin-származékokat és a speedet a nő kisebb cso­magokra osztva édesanyja kisvárdai lakásának gará­zsában tárolta; az adagokat a férfi adta el a városban, az utánpótlás miatt pedig fo­lyamatos kapcsolatban álltak egymással. Kábítószer a kocsiban Vári János 2009 őszétől 2010 februárjáig több alkalommal adott el ilyen módon kábító­szert - összesen 130 gramm amfetamint és 90 gramm marihuána származékot érté­kesített -, a drogot emellett a negyedrendű vádlottal együtt saját maga is fogyasztotta. Az eladásból az elsőrendű vád­lott mintegy 460 ezer forintos bevételt ért el. A férfit a rendőrök üzle­telés közben fogták el, a két nő közös lakásában tartott házkutatás során amfetamin- származékra és marihuánára bukkantak. A kábítószert az elsőrendű vádlott gépkocsi­jában is megtalálták a nyomo­zók. Az első- és a másodrendű vádlottra mellékbüntetésként a bíróság nyolc, illetve hat év közügyektől eltiltást szabott ki, valamint velük szemben vagyonelkobzást rendelt el. A bírói tanács súlyosbító körülményként értékelte a hasonló esetek elszaporo- dottságát, míg enyhítőként a vádlottak beismerő vallomá­sát. Az ítélet ellen az ügyész az első- és a harmadrendű vád­lott esetében súlyosbításért fellebbezett, valamint kérte a másodrendű vádlott bűnös­ségének megállapítását. Az első-, a harmad- és a negyed­rendű vádlottak, illetve vé­dőik a büntetés enyhítésére, valamint eltérő minősítésre vonatkozó nyilatkozatokat tettek. A gyermeke születése mi­att eddig házi őrizetben lévő elsőrendű vádlottat az ítélet kihirdetése után bilincsben vezették el a fegyőrök. mti NÉZŐPONT Ladányi Tóth Lajos Az utolsó vicsora gárfuttatást idéző elsöprő lendü­lettel, 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással fogadta el az állatok védel­méről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását az Országgyűlés, melyet Ebes­től Csaholcig visszhangoznak. Nem kell kutyakozmetikázni: itt az újabb lehúzás! Csak szét kell nézni a tűréshatárig feszegetett országban, ahol a nemtetszés és a közöny az úr. Lehet rázni a pórázt, kénysze­redetten vicsorogni, az ebadó bevezetése immár tény. Jövőre egy kutyus után ma­ximum hatezer forint a tétel, ám ha a hatóság veszélyesnek nyilvánítja a négylábút, húsz­ezerig is vadulhat áz éves díj. Ebadta dilemma: érdemes-e tartani a kedvenceket, avagy tartani kell a költségektől? Egyáltalán ki tudja megfizetni harapós kedvében az önkor­mányzat által kíméletlenül kimért összeget? A rendelet- alkotók kiskaput nyitottak azzal, hogy a magyar fajták és a különböző munkakutyák után nem szedhetnek adót. Bulldog-boldogtalan készülhet arra, hogy az önkormányzatok hároméven­te ebösszeírást végeznek. Rögzítik az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét és nevét. Lám, emberszámba veszik a kutyá­kat! Az állampolgárság és a szavazati jog egyelőre kiakná­zatlan lehetőség. Addig tör­hetik a kobakjukat a gazdák, miként húzhatnák ki a fejüket az adóhurokból. írják ki a ke­rítésre, hogy „Vigyázz, a kutya magyar”, vagy „A munkaku­tya harap”, hátha elriasztja a díjbeszedőt? Kutyavilág jön a felelős ebtartókra. Felelőt­lenség azt hinni, hogy itt a vége, lesz még sarc! Eddig is süket fülekre talált az emberes nyüszítés, vonyítás, sírás. Ia0a@lnfomn.hu A Túr és a Szamos által övezett „Ertföháton” fekvő völgyi falu, nagy részben a Tapotnok-patak partján terül el. a) Kispalád b) Csaholc c) Porcsalma d) Vámosoroszi A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. € MEGKÉRDEZTÜK: Mi a véleménye az ebadó bevezetéséről? OROSZ SZILÁRDNÉ: A LÁZÁRNÉ V1SNYOVSZKI MESTER RITA: Az ivar­magyar fajok után nem ÉVA: Én nem küldeném talanításnak vannak kell fizetni. kés alá a kutyámat. veszélyei Is. TÓTOMÉ PERDIK MÓNI- SAMU ISTVÁN: Nem LACZHSTVÁNNÉ: Soka KA: Inkább befizetem értek egyet az új adó kóbor állat, nem hiány­az előírt ebadót. bevezetésével. zik még több. Orosz Szilárdné magyar vizs­lát tart, szerda este hallotta a televízióban, hogy a magyar fajok után nem kell adózni: - Ha keverékem lenne, akkor egyértelműen az ivartalanítás mellett döntenék - válaszolta. Lázárné Visnyovszki Éva két, menhelyről hozott kutya tu­lajdonosa: - Ha jók az infor­mációim, utánuk nem kell fi­zetnem. Egyébként én inkább adóznék, nem küldeném őket kés alá! - tette hozzá. Mester Rita sok rosszat hallott már az ivartalanításról. - Aműtétután a kutya elveszti férfiasságát, akár depresszióssá is válhat. Ennek nem tenném ki a ku­tyáimat, rettentően félteném őket - mondta a fiatal lány. Tóthné Perdik Mónika így vála­szolt: - Inkább befizetem az adót a németjuhászom után, nem teszem ki őt az ivartala­nítás veszélyeinek - közölte. Garai István eleve a rendelettel nem ért egyet: - Nem tartom jó döntésnek az egészet. Az idős édesanyámnak van egy kutyája, bár ivartalanított, de ha fizetnie kellene, nem lenne nagyon miből. A többi idős gazdi miből fizet majd? - tet­te fel a kérdést. Laczi Istvánná szerint nézőpont kérdése: - Aki szereti a kutyáját, az fizet. Én nem vagyok állattartó, de inkább az ivartalanítás mel­lett döntenék. így is rengeteg a kóbor állat, nem hiányzik még több - mondta. « ÉLETRE KELT ZÖLDSÉGEK A Tündérkert Óvoda egészségnevelési hét keretében saláta­kóstolót és zöldség-gyümölcs szobrászfoglalkozást tartott a gyerekek számára. Az alkotások az intézmény aulájában egész héten megtekinthetőek. fotó: sipeki Péter

Next

/
Thumbnails
Contents