Kelet Magyarország, 2011. október (68. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-28 / 253. szám

2011. OKTÓBER 28., PÉNTEK Ernyöprogramok a Centrumban 2 ■M :"'-v © BELEPES CSAK OLVASÓKNAK Szaktanacsadók a termelőkért A mezőgazdaság minden területén szakemberek segítik a gazdákat. Debrecen. A szaktanácsadás célja a mezőgazdaságban ter­melő gazdaságok minél haté­konyabb működése, s ered­ményeik növelése. Ebben nyújt segítséget a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálko­dástudományok Centrumá­ban működő Észak-alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ.- A felügyeletünk alá tartoz­nak a Területi Szaktanácsadá­si Központok, melyeket ré­gió-specifikus információkkal látunk el, segítjük a szakta­nácsadók és az ügyfelek kap­csolatteremtését. Emellett együttműködünk az adott ré­gió köztestületi és szakmai ér­dekképviseleti szervezeteivel és más civil szervezetekkel is - mondta dr. Jávor András, az Észak-alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ ve­zetője, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. Hozzátette: a szaktanácsadás lényege a naprakész tudás, amit adott helyszínen és az adott problé­ma esetében kell alkalmazni. A Szaktanácsadó mögött áll­jon egy olyan rendszer, amely rendelkezik minden ismeret­tel, a tanácsadás innovatív, korszerű megvalósításához. A központ rengeteg olyan programot és tevékenységet indított, amelyet a környékü­kön felmerült aktuális igény generált. Szaktanácsadási kiadványokkal, füzetsoroza­tokkal, interaktív rendezvé­nyekkel próbálja segíteni a termelőket. Központok segíthetnek Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid (balról) és dr. Jávor András az október 13-ai tanácskozáson az Agrárcentrumban FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM (VKSZI) nemrég kinevezett új vezetői a Debreceni Egyetem 13-án tanácskozást tartót- főigazgatója és a Regionális Agrár-és Gazdálkodástudo- tak, ahol a szaktanácsadási Szaktanácsadási Központok mányi Centrumában október rendszer hatékonyságának javításáról, a Központok ja­vaslatairól tartottak fórumot. - Úgy vélem a VKSZI-nek a szaktanácsadási rendszerben amellett, hogy felügyeli a központokat, minőségbizto­sítási oldalról is szerepet kell vállalnia. Ez azt jelenti, hogy azo­kat a szaktanácsadókat, akik nem megfelelően végzik a tevékenységet kiszűrni a rendszerből, akik pedig jól végzik e munkát, támogat­ni. Szeretnénk a regionális szaktanácsadási központokra támaszkodni, akiknek olyan hozzáadott értéket kell ehhez a rendszerhez hozzá tenni, ami az egyetemen meglévő tudásbázis alapján egy plusz tudást képesek a rendszerhez adni, illetve tudják a területi szaktanácsadó központok és a szaktanácsadók munkáját segíteni - jegyezte meg Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid. ÉKN-TZ Vírusokat használnak fel a gombák ellen Az „influenzás” káro­sító gombák már nem jelentenek veszélyt a növényre. DEBRECEN. A városi zöld te­rületek és növényvédelem problémáit vizsgálják az Ag­rár- és Gazdálkodástudomá­nyi Centrum szakemberei. A kutatás fontosságát az jelzi, hogy a városi környezet­ben a növények több okból stresszesebb környezetben élnek, ebből adódóan a be­tegségekre is hajlamosabbak. - A HURO projekt keretében diagnosztikai albumokat állí­tunk össze, emellett biológiai növényvédelmi módszereket is igyekszünk kifejleszteni. A lakott területen található növényeken a hagyományos rovarölő szereket nem iga­zán alkalmazhatjuk, tehát ezeken a területeken komoly perspektívát jelent a biológiai alapú növényvédelem. Ilyen növényvédelmi módszer, például amikor vírusokat használunk fel növénykáro­sító gombák ellen. Azt lehet mondani, hogy „influenzás­sá” tesszük a kórokozó gom­bákat. A vírusok legyengítik a gombákat, ezáltal elvesztik a megbetegítő képességüket - mondta dr. Radócz László egyetemi docens. ékn Terep) munkán Radócz László FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Elmaradott települések vizsgálata A Debreceni Nyári Egyetem tematikus kurzusaként megrendezett Kárpát­medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem hallgatói és oktatói 2010-ben FOTÓ: BÓDI SÁNDOR A határon átnyúló együttműködésekkel felzárkóztathatóak a határ menti perifériák. DEBRECEN. A határ menti peri­fériák sajátosságait vizsgálják az „Agrárgazdasághoz kap­csolódó regionális kutatások” című tudományos program­ban a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástu­dományok Centrumának szakemberei. - Perifériának nevezzük a gazdaságilag, tár­sadalmilag és szociálisan el­maradott, halmozottan hátrá­nyos helyzetű területeket és településeket. Ezek felzárkóz­tatása kiemelt nemzeti érdek. A perifériák két típusa közül régiónkban a belső perifériák, például a Közép-Tisza vidéke ún. mélységi területeken, a külső, azaz határ menti perifé- riák,pedig jellemzően Trianon után alakultak ki. A program keretében a térség települése­inek komplex felzárkóztatási esélyeit vizsgáljuk regioná­lis összefüggésekben a ma­gyar-román államhatárok két oldalán. Az interregionális kapcsolatok fejlesztésével, a határon átnyúló együtt­működések hatékonyabb kihasználásával próbálunk megoldásokat keresni. A gaz­dasági-társadalmi kohézió erősítésének útja ugyanis a határrégiók fokozott együtt­működésében, a határon át­nyúló kapcsolatok fejleszté­sében keresendők - mondta Baranyi Béla professzor, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Te­rület- és Régiófejlesztési Tan­székének vezetője. - Az elmé­leti és gyakorlati szempontú kutatások elsősorban a ter­mészeti és humán erőforrás­ok, valamint egyéb fejlesztési lehetőségek mozgósítását, a regionális tudástranszferek, a tudástőke és innováció ak­tivizálását, az államhatárok által szétszabdalt infrastruk­turális hálózati rendszerek, széttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését eredményezhetik, beleértve a nagy tudáscentrumok és fel­sőoktatási szerepkörrel bíró decentrumok tudományos, innovációs együttműködésé­ből származó előnyöket - fűz­te hozzá. A projektfelelős úgy véli, a tudományos eredmé­nyek hasznosítása elsősorban a családi gazdaságok, a kis- és középvállalkozások, a vidéki gazdaság abszorpciós képes­ségének és a fenntartható fej­lődés erősítésétől, valamint az agrárágazat piac- és ver­senyképességének erősítésé­től várható. ÉKN-TZ A szebb környezetért dolgoznak a kutatók A tizenötödik Tiszántúli Növényvédelmi Fórum részvevői FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM A növényvédelem új lehetőségeiről Védekezési lehetőség a szélsőségek ellen A gyümölcs- és zöldség­A szélsőséges klímát tűrő növényeket kere­sik a kutatók. DEBRECEN. Az egészséges, jó közérzethez hozzá tartozik a szép, rendezett, virágos kör­nyezet is. Ennek a miliőnek a kialakítása nem feltétlenül az anyagi okok szabnak gá­tat, inkább hozzáálláson és a szakszerűségen múlik. Az alföldön a szélsőséges idő­járás igencsak jelen van, az Agrár- és Gazdálkodástudo­mányi Centrum szakemberei éppen ezért a magyar klímára keresik a növényeket. - Azo­kat a növényeket kutatjuk, melyeket már kifejlesztettek, alkalmasak a mi klímánk­ra, gazdaságos a gondozása, ugyanakkor mutatósak is. Ilyen például a brazil ginzeng. Ez a faj azért nagyon jó, mert semmilyen betegségre nem hajlamos. Mivel ezek egzoti­kus növények gyakorlatilag nincs itthon kártevőjük. A ligeti zsálya nagyon nagy szá­razságtűrő növény, ennek egy színét ismeri a szakirodalom, de a természet minden évben produkál új színeket amik eltűnnek. A nemesítő kollé­gákkal kiválogatjuk ezeket a színeket, s így nemesítési vo­nalakat állítunk elő, amelyek minimális gondozás mellett is gyönyörűek - mondta Fári Miklós, a projekt vezetője. ÉKN-TZ A konferencia második napján Karcagra is ellá­togattak a résztvevők. DEBRECEN. A növényvéde­lem, növénytermesztés és növénynemesítés területén dolgozó kutatóknak és szak­embereknek a legújabb kuta­tási eredmények, ismeretek átadására volt lehetőségük a 16. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon, melyet október 19- 20-án rendeztek meg a Deb­receni Akadémiai Bizottság székházában. Az eseményt a Debreceni Egyetem Növényvédelmi In­tézete, a Magyar Növényvé­dő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete, vala­mint a hallgatók Gulyás Antal Növényvédelmi Köre a Nö­vényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvánnyal közösen szer­veztek. Cseresznye génbankot A tanácskozáson dr. Tóth Oszkár ny. egyetemi docens a három évtizedes oktatásában betöltött, kiemelkedő életút- jáért megkapta “Gulyás Antal emlékérem a növényvédele­mért” elnevezésű új kitünte­tést. A konferencia résztvevői a második napon ellátogattak a Karcagi Hubai-biofarmra, emellett Nagykörűben a hazai növényi génkincs részeként a cseresznye génbankot is meg­nézhették. ÉKN termelőknek nyújtanak nagy segítséget. DEBRECEN. A klímaváltozás ha­tásainak feltárása és mérsék­lése a gyümölcs és zöldség- termesztésben című projekt célja a kedvezőtlen időjárási jelenségek és a termés közötti kapcsolatok feltárása, stabil védelmi rendszerek, készen­léti technológiai megoldások és termesztéstechnológiai elemek kidolgozása. - Az utóbbi néhány évtizedben felerősödtek a káros klímaha­tások, s gyakrabban fordul elő jégverés és tavaszi fagykár. A program keretében többek kö­zött a megelőző és a védeke­ző lehetőségeket vizsgáljuk, mely a gyümölcstermelők­nek nagy segítséget nyújthat. Fontos például a termőhely megválasztása. Az Alföld sík vidékein ugyanis gyakrabban fordulnak elő téli és tavaszi fagykárok. Ennek hatására például megfigyelhető, hogy a kajszibarack termesztés Kecskemét környékéről fel­vonult a Gönci termőtájban (Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye). A másik megelőző lehe­tőség a fajta megválasztása, érdemesebb később virágzó fajtákat telepíteni - mond­ta Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára. Hozzátette: A jégvédelmi módszereket is kutatjuk. A leghatékonyabb a jégháló, mely szinte bizto­san megvédi az ültetvényt, ám igen költséges. A jégvédő ágyú, sokkal költségkímé­lőbb, de hatásának feltárásá­hoz további vizsgálatok szük­ségesek. ÉKN Jégvédő hálóval fedett intenzív cseresznye ültetvény fotó: archív A Dísznövény Bemutató Kertben is vannak magyar klímára alkalmas növények. fotó: magánarchív

Next

/
Thumbnails
Contents