Kelet Magyarország, 2011. október (68. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-17 / 243. szám

2011. OKTÓBER 17., HÉTFŐ 6 Kiskert REDET ■ FÜGEÉRLELŐ, HOSSZÚ ŐSZ? Záhonyban talán még beérik a füge Szikora Imrénéék kertjében. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Az almamoly ellen kéreg­ápolással védekezzünk! A fahordónak memóriája van Dolgozik a pálinka zsűri a lovagrend tarpal székházában NYÍK6YHÁ2A. Régi, jól ismert kártevőnk az almamoly, mely­nek elsődleges tápnövénye az alma, de károsítja a körtét, szilvát és a diót is. Kárképe az alma- és körtegyümölcsökön a nagyközönség által „férge- sedés” néven jól ismert. A dió nagyságú terméseken kis beha­tolási sérülések, nagyobb gyü­mölcsökön a befúrás helyén sokszor laza szövedék is látha­tó. Feltűnőbbek a gyümölcsön a kivezető nyílások, melyek körül a felgyülemlett ürülé­kük található. A behatolási hely rendszerint a csészeleve­lek között, vagy a kocsánynál, esetleg két gyümölcs összeéré- si pontjánál lelhető fel. Többnemzedékes kártevő Az almamoly 1-2 nemzedé- kes kártevő. Hernyó alakban telelnek át a leváló kéregrész alatt, vagy a kéregbe rágott üregecskékben. Tavasszal alakulnak bábbá, majd virág­zás körül lepkévé. A tojásra­kás ideje rendszerint az alma, mogyoró vagy dió nagyságú fenológiai állapotára esik. A nyári nemzedék július­augusztusban előszeretettel rakja tojásait a gyümölcsre, vagy a gyümölcs kocsányára. A kikelő hernyók a csészén, vagy a kocsány mellett be­furakodnak, és rendszerint a gyümölcsben maradnak a hernyó állapot végéig. Au­gusztus-szeptember hóna­pokban csapatosan vonulnak telelőre a kéregrepedésekbe vagy a vastagabb szárú gyom­növényekbe fúrják be magu­kat. A két nemzedék rajzása teljesen összeolvad, a rajzá­sok ideje - időjárástól függően - elhúzódhat kora tavasztól késő őszig, így a gyümölcsök egész fejlődésük alatt ki van­nak téve a tojásrakásnak. Nehezen irtható A védekezést illetően a ne­hezen irtható kártevők közé tartozik, hiszen az egész évre kiterjedő rendszeres védeke­zési eljárásokkal tudjuk csak kártételét kellőképpen csök­kenteni. Alapvető fontosságú a gondos faápolás; a kéregka­parással az áttelelő hernyók gyérítése, természetes bábo- zódási helyek csökkentése. Hasznos módszer a hernyó­fogó (hullámpapír) övék al­kalmazása május végétől be­takarításig 10-14 naponként cserélve. A leszedett övekbe húzódott hernyókat és bábo­kat meg kell semmisíteni. A lehullott gyümölcs rendsze­res, gyakori összeszedésével is sok lárva pusztítható el. A fenti eljárásokkal azonban csak gyéríthető az almamoly állomány, komolyabb károk megakadályozása érdekében kémiai védekezésre is szük­ség van. A hatékony permetezés idő­pontjának meghatározásához a gazdaboltokban beszerez­hető, feromoncsapdás rajzás­vizsgálatot kell végezni. SZ.-SZ-B. MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Zsűri elnök lovag az idei Szilvanap megyei pálinkaversenyének tapasztalatairól. TARRA. A Tarpai Szilvanapok szakmai rendezvényén, a Szatmár-Beregi Pálinka Lovag­rend által meghirdetett, 2011. évi megyei pálinkaversenyen a „lovagias” zsűri több okból sem volt könnyű helyzetben. A bíráló bizottság elnöki tisz­tét ezúttal Magyarország egyik legismertebb főzőmestere, a nemzetközi hírű Agárdi Pálin- kafőzde ügyvezető tulajdono­sa töltötte be. A tavaly előtt szatmár-beregi pálinkalovaggá ütött Vértes Tibort a pálinka- versény értékelésére kértük. Javuló tendencia- A mostani versenyre 76 mintát neveztek be a megye különböző részeiről. A bírá­lati napon, jócskán az estébe nyúlóan, igen konzekvensen és koncentráltan kellett dol­goznia a zsűrinek. A beneve­zett pálinkák minőségéről el­mondhatom, hogy az elmúlt évihez képest is összességé­ben javuló tendenciát mutat­nak. Azt örömmel állapíthat­tuk meg, hogy folyamatosan jobb minőségűek jönnek, s idén nagyon-nagyon szép pá­linkákat is kóstoltunk. A neve­zések a verseny kiírása szerint szatmári szilva, szabolcsi alma és egyéb gyümölcspárlatok kategóriákba érkeztek. Utób­biak között volt bodzából, málnából, barackból, körtéből és egyéb, a környéken honos gyümölcsből készült pálinka.- El lehet mondani, hogy gyönyörű szép almapálinkákat kóstoltunk, közöttük nagyon szoros volt a mezőny. Az egyéb gyümölcs kategóriában na­gyon szépek jöttek málnából, cseresznyéből és amár említett más, honos gyümölcsfajokból. A Szatmár-Bereg csillagának számító szilvapálinka felho­zatala is jónak mondható, de itt van egy kis hiányérzetem. Meg kell ugyanis említenem, hogy az itteni gyümölcsök ki­váló zamatúak, nagyon szép extrakt tartalommal rendel­keznek, viszont a belőle főzött pálinkákban bizony találtunk technológiai hibás termékeket is. Ezek a hibák a lefőzésből és az alapanyag kezeléséből erednek, s ezeken bizonyosan javítani kell. Utat mutatnak A lovagrend ugyanis ezelőtt nyolc évvel, majd amikor elő­ször megrendezte ezt a térségi pálinkaversenyt, azt vállalta fel, hogy az itt főzött pálin­kák minőségét és egy útirányt mutasson azoknak a termelők­nek, akik termékeiket erre az évente megrendezett bírálatra elküldik. Ennek az eredmény már most látható, hiszen a be­nevezett párlatok minősége fo­kozatosan jobb lett, de minden pálinka mesternek az a felada­ta, hogy folyamatosan fejlőd­jön. Az idei verseny, melyen a zsűri feladatát legjobb tudása szerint elvégezve a mintákból a legjobbakat választotta ki, ismét csak jól szolgálta az em­lített célkitűzésünket. Ami a szatmár-beregi szilva pálinkák további minőségi javítása ér­dekében kiküszöbölendő leg­fontosabb hibákat illeti, Vértes Tibor a bírálat alapján fontos tennivalókra világított rá:- A pálinka minőségét meg­határozza minden tényező, ami annak készítése során föl­merül. Az alapanyagnak a fel­dolgozásnak és a lepárlásnak is száz százalékon kell működnie ahhoz, hogy a végeredmény kifogástalan legyen - szögezi le a neves főzőmester, vélemé­nyét kifejtve: - A kóstolás so­rán én személy szerint azt vet­tem észre, hogy a problémák zöme a cefrézés és a lepárlás hiányosságaiból adódtak. Az előbbire utal, hogy nagyon sok intenzíven magkarakteres pá­linka volt. Ez azt jelenti, hogy igen domináns volt a marcipán illatvilág, amihez még egy ke­serű ízvilág is társult, diszhar­monikussá téve a terméket. Sa|nál|ák eldobni Ami pedig a lepárlásból eredő hibákat illeti, sajnos, sokszor sajnálják azt az utópárlatos véget eldobni, pedig az már nem kellene, hogy beleke­rüljön a termékbe. Előpárlati hibák már kevésbé fordulnak elő. Tárolásból eredő hibával viszont találkoztam a fahordós érlelést kapott termékeknél. Azt szoktam mondani, hogy a fahordónak memóriája van. Ha egyszer rossz pálinkát töl­töttek bele, annak az elraktáro­zott hibáival később bármilyen jó pálinkát képes tönkretenni. A fahordó által ugyan lehet érdekesebbé, íz-, illat- és szín­világban színesebbé tenni egy terméket, de a fahordó nem ja­vít, s főként nem való hibák el­takarására. Alapszabály, hogy csak jó minőségű fahordóba tegyünk jó minőségű pálinkát! KM A benevezett párlatok mi­nősége foko- zatosanjobb lett. v VÉRTES TIBOR M V is receptet! A KELET kedvencei A Kelet-Magyarország szokásához híven újra RECEPTKÖNYVET készít. Természetesen szakácskönyvünket ismét a Tisztelt Olvasóink szer­keszthetik az önök által beküldött receptek alapján. Olyan szakács- könyvet szeretnénk év végéig megjelentetni, amely jól érzékelteti megyénk, tájegységeink gasztronó­miai értékeit. Biztosak vagyunk abban, hogy együtt sikerül olyan ételek elké­szítési módját is közkinccsé ten­ni, amelyekkel az ünnepi asztal terítékét gazdagíthatjuk. Kérjük, küldje be kedvenc étele receptjét, amiről úgy gondolja, hogy méltó helye tehet egy ilyen gyűjteményben, és másoknak is örömet szerezhet vele. Elsősorban tájjellegű ételekre gondoltunk, de ha Ön valamely ételről (legyen az leves, főtt vagy sült étet, sütemény és más desszert) úgy gondolja, hogy egyedi elkészítési mód birtokában van, akkor bátran küldje el szerkesztőségünkbe. Tiszteletünk és köszönetünk jeleként a receptek a beküldő nevével együtt jelennek meg. November 15-éig várja szerkesztőségünk a recepteket a kelet@inform.hu e-mail címre, | ri J I J amelyeket terveink szerint már december első hetében könyv formájában mutathatunk be. HIRDETÉS A nyíregyházi Rutkai Zétény 2011. július 7-én született. Édesanyja: Homoródi Éva, édesapja: Rutkai Szabolcs. A máriapócsi Gánicz László 2011. augusz­tus 3-án született. Édesanyja: Gániczné Vona Nikoletta, apja: Gánicz László Balázs. Szavazza nap babájára és nyerj értékes nyereményeket: I A Biriben élő Fábián Bence 2011. március 15-én született. Édesanyja: Móricz Annamária, édesapja: Fábián Csaba. A szamosszegi Bacskó Vanda 2011. márci­us 8-án született. Édesanyja: Bacskóné Kozma Karolina, édes­apja: Bacskó László. A nyíregyházi Hídvégi Eliza 2010. október 8-án született. Édes­anyja: Hídvégi Pásztor Csilla, édesapja: Hídvégi Tamás. A hermánszegi Kormos Jázmin 2010. november 3-án szüle­tett. Édesanyja: Koz­ma Renáta, édesapja: Kormos Krisztián. © KÜLDJÖN NEKÜNK BABAFOTOT! Egy gyermek érkezése a legnagyobb boldogság a család életében. Arra biztatjuk a büszke szülőket, küldjenek nekünk egy vagy digitális képet az új családtagról (legfeljebb egyéves korig), mellékelve hozzá a legfontosabb információkat: a gyermek és mindkét szülő nevét, a baba születési helyét és idejét, a család pontos lakcímét és telefon­számát. A beküldött fotók felkerülnek a családivilág.hu portálra is, ahol értékes nyereményeket hozhatnak a szavazatok. Mindössze ennyit kérünk, és a gyermek képe ingyenesen megjelenik a A fotókat a kelet@inform.hu e-mail címre vagy a szerkesztőség címére (4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6.) várjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents