Kelet Magyarország, 2011. október (68. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-15 / 242. szám
8 Forum 2011. OKTÓBER 15., SZOMBAT REUT aa Dudás Gáborné, nyíregyházi olvasónktól: I Nem a szavaink vagy gon-, dolataink tesznek azzá, akik vagyunk, hanem a tetteink..., vagy azok hiánya. JANE AUSTEN SP*® Több előadás is elhangzott Segítség a fogva- tartottaknak A nyíregyházi Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben tartotta a „Büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak és pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációs esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal” pályázat „Hogyan? - Másképp!” című nyitó konferenciáját október 5-én. Széles Gábor bv. ezredes, bv. főtanácsos BVOP, Rózsahegyi FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Tamás bv. alezredes, sátoraljaújhelyi intézetparancsnok, Tikász Sándor bv. ezredes, tiszalöki intézetparancsnok köszöntőjét követően egész napos rendezvényen bemutatták a szervezők a pályázati programot, majd több előadás is elhangzott. „Együttműködés szabadulás előtt és után”, „Partnerek közötti együttműködés”, „Irány a munka!”, „Tanulás, motiváció” címekkel tartottak vitaindítót a szakemberek. A résztvevőknek lehetősége nyílt az intézet és a helyi Börtön Múzeum megtekintésére is. SZERVEZŐK Együtt nevelünk Amikor a gyereknevelés témáját említjük egy társaságban, mindenki könnyen mond véleményt a kérdéskörről. Történik ez addig, míg gyermeke nem kerül közösségbe, nem kezdi meg az iskolai éveket, nem kezd serdülni és folytathatnánk a sort. De ki segít ma a szülőnek a nevelésben? Az iskola? Talán többször csak kritizálja a szülőt, de segít-e igazán? A nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskolában ezen gondolatok megfogalmazása után került sor az Együtt - nevelünk fórumra. Három éve rendszeresen tartunk találkozókat a szülőkkel. A témákat mindig az aktuálisan fontosnak ítélt nevelési területek közül választjuk ki. Gondolatébresztő előadással kezdjük a beszélgetést, majd iskolánk speciális szakemberei válaszolnak a felvetődött problémákra. A fejlesztő- és gyógypedagógus szakemberek az iskolakezdés nehézségeiről beszéltek. A testi, szellemi, mentális fejlődés alakulásával a várható helyzetekre hívják Gyermekszerető Gyermekszerető iskola lehet az, ahol a nevelők bábszínházát játszanak, lufit hajtogatnak, ajándékot készítenek, zumbát tanítanak, bohócnak öltözve szórakoztatják a tanulókat. Ahová volt diákok örömmel visszajárnak, hogy Érdeklődő szülők fotó: a szerző fel a figyelmet. A mentálhigié- nikus és a pszichológus az agresszió, szexuális fejlődés, serdülőkor, családi életre nevelés kérdéskörben tájékoztatta a szülőket. Az elmúlt héten pedig a mese szerepéről és a mesélésben rejlő lehetőségekről beszélgetettek. A tartalmas estét közös meseszövés zárta. A programsorozat túlmutat a nevelés elméleti átadásán. Tapasztalatom szerint a szülőknek sokat segít, hogy a nevelés sűrűjében nem érzik magukat egyedül. Szembesülhetnek azzal, hogy a problémájuk nem egyedi, a közös megbeszélés pedig több új megoldást vagy megerősítést ad. NAGY ENIKŐ, PSZICHOLÓGUS tánctudásukkal kápráztassák el az aprónépet. Ahol az apukák kutyabemutatót tartanak, ugrálóvárat állítanak, ahol a tűzoltók türelmesen válaszolnak a gyermekszáj kérdéseire. Történt mindez Nyíregyháza- Borbányán, az Alma utcai iskolában október 7-én. MATEJKÓNÉ TÁMBA ÁGNES, EGY BORBÁNYAI SZÜLŐ Az apukák kutyabemutatója fotó: a szerző Cselekedni kell! Én nem tudom: más is így gondolkodik, vagy csak én? Fel vagyok szólítva. Azt hallom az ország első emberétől: „szükség van az iparra, és dolgozni is kell az ország iparosodási programján!” Nem azt mondta, hogy dolgozunk, és nem szólt arról sem, hogy hogyan. Tehát nekem kell dolgozni, továbbá azt is hallottam: „az ipar nem szoríthatja ki a mezőgazdaságot, csupán mellé léphet!” Dehogy szorítja, bár már ott tartanánk, hogy az ipar valamit kiszorítana! Mondjuk, például a kereskedelmet, amiről elfelejtenek beszélni. Mert ha az ipar túlnőne a túlméretezett, beáramló kereskedelmen, az azt jelentené, hogy a hazánkban a termelés elindulna a felemelkedés útján, és a kormányzás is jobb színben tűnne fel. Akkor elérhetnénk azt, hogy import helyett az exportunk növekedne, és nem fordítva. Mert a fordított helyzet ássa alá a gazdaságot. Mit csinálhatok én, aki a felszólítás ellenére is „csak egy ember vagyok”, és nem hatalommal rendelkező kormány? Vagyis erős akaratra, vezetői kiállásra, valamint a rivalizálás helyett együttműködésre lenne szükség. Cselekedni, de gyorsan! Annak, akinek ez kötelessége! KÖZGAZDÁSZ Gyógyszerek Sokan morgolódnak - szerintem jogosan -, hogy Nyíregyházán a kórháznál van az orvosi ügyelet, de a recepteket kiváltani csak a városközpontban lehet, hétvégenként és ünnepnapokon, akár éjjel is. Szükségszerűnek tartanám, hogy a létfontosságú Jó volt együtt lenni az egykori osztálytársakkal fotó: olvasónktól Fiatalosan, csillogó szemekkel A Zrínyi Ilona Gimnázium 1956-ban végzett IV/B-s - a Hadházi-házaspár osztálya - lányai 55 éves érettségijük alkalmából ezúttal Miskolcon találkoztak, hiszen volt iskolájuk már más nevet visel, tanáraik közül senki sem él, s a Nyíregyházáról elszármazottak vállalták most az összejövetel megszervezését. Az idegen helyszín azonban nem befolyásolta találkozásuk örömét. Jó volt látni - egyikük társaként - az újból egymásra találás örömét, a fiatalosan csillogó szemeket a letagadott ráncos homlokok alatt. A múltidéző beszélgetések, a távollévőkről szóló beszámolók mellett jutott egy kis idő miskolci városnézésre is; és fogadkozásra: legközelebb újra eljövünk! ERDÉLYI TAMÁS gyógyszereket az ügyeletén is kézhez kapják a betegek. Hisz nem mindenkinek (idősnek, sérültnek) egyszerű eljutni az ügyeletes patikába. HERMANN Emlékük addig él... Az aradi vértanúkra való emlékezés minden év kiemelkedő eseménye. Ami ott történt, soha nem törölhető ki az emlékezetből. Emlékezni rájuk és ébren tartani az akkori eseményeket, kötelesség. Egy régi hagyomány folytatásaként - Tóth Sándor kutatómunkája nyomán, Lábossá Gusztáv városvédő kezdeményezésére - Nyíregyházán az evangélikus műemlék templom ad minden évben helyet az emlékezésre. Szívszorító a jelenet: katonák hozzák a történelmi zászlókat diáklányokkal együtt, egyenként a kivégzett vértanúk emlékére elhelyezik a kegyelet virágait. A részvevők többsége tanuló volt most is, ami jó. De még jobb lenne, ha a város minden iskolájából legalább egy osztálynyi megjelenne, vinné haza és adná tovább az élményeiket. Emlékük úgy él tovább, és addig, míg ébren tartjuk. L. LÁSZLÓ Problémások Ma Magyarországon egyre több a problémás gyerek. Ez abból adódik, hogy a szülők és a tanárok nem bírnak a velük. Nem tudom, hogy milyenek a mai szülők, hogyan nevelik gyermekeiket, de hogy nem jól, az biztos. Tisztelet a kivételnek. A mai fiatalok nagy része dölyfös, fennhordják az orrukat, tiszteletlenek, s nem tudnak viselkedni. Az ügyben a szülőkre is nagy felelősség hárul. Sok odafigyeléssel meg lehetne akadályozni a helyzet további romlását. MOLNÁRÁGNES a Kelet-Magyaror- szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúa- kat összevonjuk. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott leveleket közöljük. Czomba Józsefné és Tar Sándorné, a vásárosnaményi Közbiztonsági Polgárőrség tagjai a szervezet összejövetelein finom ételeket főznek. „ fotó: berki károly @ FŐZNI IS FINOMAT TUDNAK Nagytappancsú tünemény NYÍREGYHÁZA. Egy gyönyörű, egészséges kiskutya gazdit keres, anyukája rotweiler, ő maga egy szépséges, hosz- szabb szőrű, hatalmas tap- pancsú tünemény! Várhatóan egészen nagytermetű lesz! Bújós, kedves, aktív kislány. Oltva, féregtelenítve keresi szerető családját, ahol tanítanák, szeretnék és foglalkoznának vele! Érdeklődni: anita.toth@gmail.com vagy a 70/382-6210-es telefonszámon lehet. Sok a szemét, oda a fél egészség! A megoldást az emberek normális viselkedése jelentené, de ez ma még nagyon hiányos. NYÍREGYHÁZA. Lerágott csontnak számít nálam a környezetet csúfító szemét, legyen az bármi is. írtam már róla többször. Most újra papírra vetem: zavar, hogy városunk egy-egy pontján van olyan „rejtett zug”, amely egyes embertársainknak azt is jelenti, kis- és nagydolgoktól pont ott kell megszabadulni. Messziről bűzlenek ezek a helyek, este itt a gyalogos közlekedés különösen nem ajánlott. Nem csak büntetés írhatom, hogy miért szemetes minden autóbuszváró kőburkolata, mert a cigarettacsikkek rajta díszelegnek. Eldobják a papírt, a műanyag flakonokat, és minden nem oda valót. Ki szedje ezeket össze akár társas, akár kertes házról legyen szó? Valakinek kellene, az biztos. Természetesen a megoldást az emberek normális viselkedése jelentené, de ez hiányos. Na, akkor itt jöhetne bátran némi hatósági „segítség”. Nem csak a büntetésre gondolok, bár látom a híradásokban, hogy Bécsben „bekeményítettek” azoknak, akik eldobják csak „úgy” a csikkeket. Emberi késztetés Gyanítom, hogy ebben is élen járnak a külföldi turisták. El tudnám képzelni, ahogy a közterület-felügyelő„leveszi” az egyenruháját és elmegy néhány „frekventált gócponthoz”, hol először szóval, majd aztán másképpen tenné a dolgát. A buszváróknál az ellenőrök „szondáztatnák” a dohányzó várakozókat, s akár ki lehetne kérni, hogy ne oda tessék tenni a csikket, hanem a tartóba. Nincs ezért harag, vagy ha igen, hát „üsse kő”. Próbálkozni lehetne ezzel is, hátha lenne eredménye. Persze, az igazi megoldás e téren az lenne, ha az utca az úgy lenne tiszta házak előtt és a rejtett zugokban, hogy az emberek ez iránti késztetése is meglenne, mint ahogy meg van ez másoknál. Észrevenni, hogy ha Sopron után átértünk a „túloldalra”, akkor ott az utak mentén, a bokrok alján és a városok, falvak külterüSzemét, szemét hátán a városközponttól pár száz méterre. DOMBÓVÁRI ISTVÁN létéin is miért olyan más minden. Nincs szemét, és ez az ottaniaknak így természetes. Szemetet a külföldi turista hagy maga után. Még a keleti szomszédban (Erdély) is nagy a változás. A főutak mentén, a városokban is „eltűntették” a gyakori látványt, vagyis nincs szemét. Csúfosan néz ki Számtalan felvetésem maradt úgy, ahogy volt. Most is „lejárt” szövegű óriásplakátok díszelegnek szerte a városban, még az autóbuszok hátsó részén is látni ilyet. A kutyasétáltatás is úgy megy, mint régen, néha még dísznek sem viszi a seprűt és a zacskót a gazdi. A diszkók környéke másnap (vasárnap) csúfosan néz ki mindenhol (pl. a volt Gazdakör). Akkor mi van? Részeredmény van! DOMBÓVÁRI ISTVÁN
