Kelet Magyarország, 2011. szeptember (68. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-30 / 229. szám

2011.SZEPTEMBER 30.. PÉNTEK KELET Tudomány és oktatás 1 DEAGTC OECOíV( KELET DEBRECENI GAZDASÁGI ES AGRAR-FELSOOKTATAS 1868 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kosa Lajos a MAG-ház előtt köszöntötte a résztvevőket fotó: iklódy János Több ezren voltak kíván­csiak a Farmer-Expóra Debrecen. Huszadik alkalom­mal nyitották meg a Farmer- Expót idén augusztus 18-án a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának területén. Kosa Lajos polgármester kö­szönetét mondott a Farmer- Expoért, az ország legje­lentősebb mezőgazdasági kiállításáért, hangsúlyozva, hogy Debrecennek fontos ez a rendezvény, hiszen itt van hazánk legnagyobb ag- | rárszakember képző bázisa. A négynapos rendezvény le­hetőséget biztosított a tudo­mányos tanácskozások mel­lett üzletemberi találkozók szervezéséhez is. Idén is mintegy 40 ezer érdeklődő látogatott el a szakkiállításra és az ahhoz kapcsolódó ren­dezvényekre. ÉKN-TZ A köztársasági elnöktől kapták az elismerő címet Az Agrártudományi Centrum két okatója is egyetemi tanári címet kapott. DEBRECEN. Egyetemi tanári címet adományozott a Deb­receni Egyetem tíz oktató­jának a köztársasági elnök. Az oktatókból ketten az Agrár- és Gazdálkodástu­dományok Centrumának professzorai. Dr. Kovács Béla Róbert a Mezőgazda­ság-, Élelmiszertudományi és Környezetgadálkodási Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobilológiai Intézet ve­zetője számára már közép- iskolásként kiderült, hogy a C P^OfoRAMA.jAML, Október 19-20.: 16. Tiszán­túli Növényvédelmi Fórum a Debreceni Egyetem AGTC MÉK Növényvédelmi Inté­zete és a Magyar Növényvé­dő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szervezésében. Helyszín: a Debreceni Aka­démiai Bizottság székháza Debrecen, Thomas Mann u. 49. természettudománnyal fog foglalkozni. A műszeres ana­litika érdekelte nagyon, ezért szerencsésnek érezte magát, amikor elsőként használ­hatta az induktív csatolású plazma készüléket. Dr. Holb Imre a Talen­tum Akadémia díjas ku­tató, a Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudoményi Intézet munkatársa, az AGTC legfia­talabb olyan tagja, aki egye­temi tanári címet kapott. A professzorok ünnepélyes keretek között szeptember 12-én vehették át oklevelüket a egyetem rektorától a Debre­ceni Egyetemen. /2 ékn-tz Október 20.: Tudomá­nyos Diákköri Konfe­rencia a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Ka­ron. Október 25.: Tudomá­nyos Diákköri Konferencia Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon. Helyszín: Debrecen, Böször­ményi út 138. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2011. évi kiemelt támogatója @ otpbank Két vállra fektette a fuzáriumot A gabonában sokszor gondot okozó fertőzés kapcsán kerestük meg dr. Mesterházy Ákos akadémikust. DEBRECEN. A Szegedi Gabona­kutató Nonprofit Kft., tudósa több mint 4 évtizede foglal­kozik a búza fuzárium re­zisztenciájával. Hozzáértése, véleménye nyugodtan lehet perdöntő.- A búza-rezisztencia neme­sítés rendkívül bonyolult, s csak nehezen, nagyon apró lépésekkel jutunk előre. Részben, mert abban sok kis hatású gén, illetve QTL - ezek mennyiségi értékeket megha­tározó tulajdonságok - játszik közre. A legjobb szelekciós módszer, hajó rezisztenciájú kiinduló anyagból előállítunk keresztezési célra alkalmas anyagot az előnemesítés számára. Kb.15 évünk ment arra rá, hogy ezeket a már jó formájú és a fuzárium rezisztenciára alkalmas jó anyagokat összerakjuk, ma már a 4- generációs tör­zsek előállításánál tartunk. Figyelembe vesszük nem csak a fuzáriumot, hanem a levélrozsdát, a szárrozsdát, a lisztharmatot, a levélbetegsé­geket is, valamint a termőké­pességet, hisz a gazda nem fog csak a rezisztenciáért önmagáért egy búzafajtát termeszteni, kell a gazdasá­gi eredmény, amihez kell a minőség is.- Bizakodhatunk?!- Már volt több olyan fajta je­löltünk, amelyik fuzáriumra megfelelt, de megbukott a minőségen. Ha a gazda nem tudja a 28 százalékos nedves síkért jó garanciával egy adott fajtával átlépni, akkor az a fajta az ő számára ton­nánként akár 10-15 ezer forint kiesést jelent. A nemesítők- nek ezért az új fajtajelöltek­kel 35% körüli nedves síkért kell megcélozni.- Hol tart most a búza fuzárium elleni rezisztencia nemesítése?- Az amerikaiak évente 20-30 millió dollárt fordí­tanak ennek a kérdésnek a megoldására, mégsem értek el átütő eredményt. Tenyészkertünkben meg­vannak azok az anyagok, amelyek lényegesen jobbak, mint a korábbiak. A 2010-es fuzárium járvány azt iga­zolta, hogy a GK Csillag és GK Fény nevű búzafajtáink- olyan körülmények között, amikor mellettük más fajták nagyon súlyosan károsodtak- különösebb problémát nem mutattak.- A vegyszeres védekezés már ad acta tehető?- Nem! Ugyanis még nagyon sokáig a legjobb fajtaszintű törzsek is a közepesnél job­Mesterházy Ákos akadémikus bak lesznek, ezért ezek kiegé­szítő védelméről gondoskod­ni kell. Ezért kidolgoztunk egy vegyszeres védekezési eljárást, amelynek lényege az, hogy egyrészt a búzát a virágzásban kell permetezni a fuzárium ellen, megelő­ző módon. A másik része a dolognak: a lehető legjobb vegyszert használjuk, itt ugyanis többszörös hatáskü­lönbségek vannak.- Mit ajánl a gazdáknak?- Ha egy fajtáról tudom, hogy fogékony a fuzáriumra, de egyébként kiváló, akkor azt mondom: fogékony fajtát ne tegyünk kukorica után. Ez felér egy mesterséges fertőzéssel. Ha a fogékony búzafajtánkat fuzáriumra jó elővetemény után vetjük (pl. borsó, repce, napraforgó), a fuzárium már nem jelentke­zik olyan mértékben, s ha elő is jön, azt vegyszeres védeke­zéssel lehet kontrollálni.- Mit tehetünk?- Nem kell félni a fuzári- umtól. Nagyon sok kárt tud okozni, ám ha megtartjuk az agrotechnikai szabályo­kat, ha előre megtervezzük azt, melyik fajtát (érzékeny, vagy ellenállóbb), melyik táblába fogom vetni (jó, vagy rosszabb elővetemény után), megnyugodhatunk. Ököl­szabály: kukorica után tilos védetlenül hagyni a búzát!- Korábban is vegyszereztünk, változó eredményességgel.- Nagyon fontos dolog, hogy ismerjük a vegyszer kijuttatás helyes technológi­áját. Elvégeztünk Szegeden 2010-ben és 2011-ben egy kísérletet. Olyat, amilyen a világirodalomban eddig még nem volt ismert. Arra voltunk kíváncsiak, hogy FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM a növényben a levélzettől mozog-e fölfelé a fungicid a kalászba, vagy fordítva. Ez azért kérdés, mert ha a transzlokáció lejátszódik a növény különböző szervei között, akkor az kiegyenlíti a permetezési hibákat. A növényben ez a fajta vegy­szervándorlás nem történik meg a gombaölő-szereknél. A levélre ráfújt vegyszernek kb. 2-3 százaléka jelenik meg a kalászban, felszívódik a levélben, s fölfelé csak mini­mális része mozog. Itt derül ki a permetezési technológi­ában az a felismerés, hogy a kalász felé nem számíthatok vegyszer-áramlásra. Ebből levonható az a következtetés, a kalászra kell rátennünk a gombaölő-szereket.- Egyszerű ügy! Nyilván meg is oldható!- A hagyományos permete­zéseknél a vegyszert a gépek függőlegesen permetezik le, minthogy a levélzet védel­mére fejlesztették ki. Ha pedig megnézzük felülről a búzakalászt, ott tulajdonkép­pen egy 1,5 cm2-es felületet kapunk. Ezért a permedé elmegy mellette, le a levél- zethez. Ezt a technológiát a levélvédelemhez alakítot­ták ki. Más megoldást kell alkalmaznunk. A kalászokat kétoldalról kell permetezni, előre is, hátra is. Ahol 2010- ben - az erősen füzárium járványos évben - ezt a kísérletet beállítottuk, megle­pően jó eredményt kaptunk. A vegyszerezett állomány­ban mintegy 50 százalékkal nagyobb lett a termés, a toxintartalom az egyötödére- egyhatodára esett vissza a ke­zeletlen kontrolihoz képest. Az új technológia termés- mennyiségben mintegy 15-20 százalékos többletet jelentett a hagyományos fúvókához képest.- Mennyire költséges ez az eljárás?- Ha az ehhez szükséges szórófejet megveszem - fél­méterenként egy ikerszórófej kell, egy előre, egy hátra dolgozik - a beruházási költ­sége szórófejenként 500-600 forint csupán. A18 méteres szórókeretre 36 szórófej kell, 72 fúvókával. Egysze­rűen megoldható, tartós, és 50-60 ezer forintért teljesen tökéletes, ami 2-3 ezer hektár kezeléséhez elegendő. Azaz, hektáronként 18-24 forint a költség, a haszna, ellenértéke pedig óriási.- Mennyire lehet járható út a búza genetikai módosítása a fuzárium ellen?- A genetikai módosítás (a GMO) jelen pillanatban erre a kérdésre még nem adhat megoldást. A búza fuzárium rezisztenciája poligénes tulajdonság, s a gyakorlat­ban ez annyit jelent, hogy az egyes gének nagyon kis hatásfokkal bírnak. Ahhoz, hogy egy ilyen, a számunkra előnyös és kedvező konst­rukciót kialakítsak, legalább 4-5 gént kellene egybe pakolni. Jelenleg a fuzárium rezisztenciában egyetlen gént sem ismerünk, hanem csak kromoszóma pontokat, ahol rezisztencia van. Arról a világon senkinek halvány fo­galma sincs, hogy mi a rezisz­tencia okozója. Azt hiszem, hogy azzal a fenotípusos sze­lekcióval, amikor a rezisztens szülőket összekeresztezzük, és a rendszerünkkel megvizs­gáljuk, melyik az ellenálló, melyik a fogékony, a prob­lémát tökéletesen kézben tudjuk tartani. Nekem nem kell ahhoz transzgenikus növény, hogy egy kiváló fuzárium rezisztens búzát előállítsak. Az ok roppant egyszerű: ez már készen van, a tenyészkertünkben meg­tekinthető! Ami viszont igen nehéz, hogy ezt a tulajdonsá­got a már korábban emlí­tettekkel olyan harmóniába ötvözzük, amely versenyké­pes fajtát is jelent. Ma már nem a fuzárium probléma a legnagyobb gond, hanem ez. És ezt minden új fajtában újra és újra létre kell hozni, ezért befejezni soha sem lehet és még számos kutató- és nemesítő nemzedéknek fog életre szóló munkát adni. Feltéve, hogy hagyják őket dolgozni.- Mindenesetre, ha a geneti­kai (ebbe a fajtaminősítés is beleértendő), növényvédel­mi és agrotechnikai elemeket gondosan ötvözzük, akkor a kalászfuzárium tényleg kor­dában tartható és a jelenlegi károknak csak töredékét fog­ja okozni. AVAR LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents