Kelet Magyarország, 2011. szeptember (68. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-03 / 206. szám
2011. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT 4 VIDOR Fesztivál KELET Neves karikaturisták rajzoltak egy héten át fotók: sipeki Péter Ebben az évben is volt fotófogyatkozás NYÍREGYHÁZA. Mint minden évben, a Móricz Zsigmond Színház galériája ezúttal is tartogatott meglepetéseket: Lengyel Balázs képeit nap- ról-napra felváltották azok az alkotások, melyeket a Hócipőből ismert nagyszerű kari- katúristák - Marabu, Zsoldos Péter, Rák Béla, Weisz Béla, Tónió, Fejérvári Zsolt, Joe - Békési József - készítettek a fesztivál ideje alatt. A ma este véget érő, 10. VIDOR Fesztiválon kilenc helyszínen összesen 114 koncertet látha- tott-hallhatott a közönség. Felléptek helyi tehetségek, s olyan világsztárok, mint amilyen a Trio Rosenberg, az Acquaragia Drom, vagy a Ska Cubano, de a hazai zenei élet is olyan kiváló együttesekkel képviseltette magát, mint a péntek esti fellépő, a Csík zenekar. Ma este tartják a díjkiosztó ünnepséget NYÍREGYHÁZA. Ma héttől a Dol- csaja Vitát láthatja a közönség a nagyszínpadon, az est második részében átadják a fesztivál díjait. A színházi zsűri tagjai: Makk Károly, filmrendező (a zsűri elnöke), Páll Csilla középiskolai tanár, Szinyéri Péterné restaurátor, Tóth-Cza- kó Andrea könyvtáros, dr. Koppányi Artúr orvos. A fesztivál díja Kovács Zoltán üvegtervező iparművész alkotása. ■ ■ A darab egy w w olyan Nyíregyházát mutat be, ami ebben a formájában nem létezett - ez egy vágyott, mitikus Nyíregyháza. ONDERCSABA A TIRPÁKJA TÜNDÉRKERT EGYIK SZERZŐJE A DARABRÓL Fotókiállítás nyílt a balerina képeiből NYÍREGYHÁZA. Megszokhattuk már, hogy a VIDOR a különlegességek otthona is: idén az egyik kulturális kuriózum a világhírű balett-táncosnő, Aleszja Popova kiállítása volt. A balerina egyéni látásmódú, különleges hangulatú képeiből Nyíregyházán, a fesztivál alatt rendezhették meg a szervezők az első önálló kiállítást, mely nagy sikert aratott a látogatók körében.- ALIG ENGEDTÉK LE ŐKET A SZÍNPADRÓL A csütörtök este a Kossuth téren fellépő Ferenczí György és a Rackajam együttes akkora sikert aratott, hogy a lelkes közönség háromszor is visszatapsolta őket. Szatírjátéka nagyszínpadon NYÍREGYHÁZA. Ma 19 órától az Orlai Produkciós Irodáé a nagyszínpad: a díjkiosztó gála előtt a Dolcsaja Vita című sza- tírjátékot láthatja a nagyérdemű. Peter Pavlac darabjának magyar változatát Parti Nagy Lajos írta, a kétszereplős előadásban Csákányi Eszter és Katona László bizonyítja színészi mindentudását. Velicskó Szabolcs Egyfelvonásos méretű frappáns komédiák nyírtass. Ma 16 órától a Tas vezér téren utcaszínház várja az érdeklődőket. A Kuckó Művésztanya Kulturális Egyesület Hans Sachs egyfelvonásos méretű frappáns komédiáit adják elő: A lábakéit szamár és A meghótt férj szórakoztatja a közönséget. KM VIGYÁZZUNK I#Cl CT AGYEREKEKREI IVE LEI A kártyapartin nyert színház Helyi szerzők írták helyi alapanyagokból: már próbálják a Tirpákia Tündérkert című darabot. NYÍREGYHÁZA. Szinte napra pontosan harminc éve annak, hogy állandó társulata van a Móricz Zsigmond Színháznak, a jeles jubileumot pedig hogyan is ünnepelhetné méltóképpen a teátrum, ha nem egy helyi írók által a helyiekről írt darabbal? Tasnádi Csaba igazgató-főrendező Onder Csabát és rajta keresztül A vörös postakocsi és a SZÍRT szerzőit tavasz- szal kérte fel arra, hogy helyi alapanyagok felhasználásával lássanak hozzá a munkához - ma már az olvasópróbák zajlanak, a darabot Lendvai Zoltán rendezi. A kezdetben a Szindbád nyomoz Tirpákiában munkacímet viselő darab az évad műsortervében már Tirpákia tündérkert címen van jelen, az ősbemutatót pedig szeptember 24-én tartják. Mitikus Nyíregyháza A VIDOR keddi napján a már említett Onder Csaba és Lendvai Zoltán mellett Galambos Sándor levéltáros és Gerliczki András, irodalom- történész arról beszélgetett a megyei könyvtárban, hogyan jutott el a darab az alapötlettől a mai formájáig, hogy milyen helyszínek és szereplők lesznek ismerősek a közönségnek, A 30 éves évfordulóra készül a darab de az is kiderült, hogy kártyázta el Alpár Ignác a Fiúménak szánt színház terveit. - Az 1920-as évek elején játszódó történet egy fikció, mely valós eseményekre is épít, de nem történelmi tabló, hanem vígjáték, mely bemutatja a nyíregyházi középosztály kultúrájára szomjazó életét - mondta Gerliczki András, Onder Csaba pedig azzal egészítette ki, hogy a darab egy olyan Nyíregyházát mutat be, ami ebben a formájában nem létezett.- Ez egy vágyott, mitikus Nyíregyháza, átszőve valós eseményekkel, valós szereplőkkel. Lendvai Zoltán arról beszélt, hogy Tasnádi Csaba ötlete az volt: szülessen egy darab, ami ide íródik, amiben ismerősen csengenek az utcanevek, ami közügy lehet. Egy egy család története, ami összefonódik a társulat létrejöttével - mindez egy olyan nézőpontból, ami bármelyik nyíregyházi nézőpontja lehet. Ami annak idején közszájon forgott, az benne van, összefonva mítoszokkal, anekdotákkal, legendaképző elemekkel. A darab szervezőereje közül az egyik legfontosabb a játék, a szabályok, és azok áthágása. Pozitív kicsengés- Szeretnénk egy új Nyíregyháza-mítoszt építeni, s pozitív kicsengést adni a tirpák jelzőnek - mondta Onder Csaba, aki elárulta: Tasnádi Csaba annyit kért tőle, hogy a darabnak legyen eleje, közepe és vége.- Ennek viszont nem nagyon tudtunk megfelelni - teszi hozzá csendben Lendvai Zoltán. ILLUSZTRÁCIÓ: SIPEKI PÉTER A darabban egyébként az örökvál(t)ság megünneplésére készülnek, ahová a kormányzót is várják, így két nap alatt kell összehozni egy társulatot és bemutatni egy darabot. Ám ez nem zökkenőmentes: a menesztett pesti színházigazgató és a terhek alatt kiboruló főjegyző Kállóba kerül, de van még itt bűnügy és szerelem, Krúdy, aki nem író, Szindbád, aki nem regényhős, de akkor sem fog meglepődni senki, ha az Állatpark igazgatójának neve is elhangzik. És Alpár Ignácé, aki a darabban egy sóstói kártyapartin veszíti el a Fiumébe szánt színház terveit, így azt itt húzza fel egy élelmes építőipari vállalkozó. A többit pedig szeptember 24-én meglátjuk... km-sza Négyesben, sokszemközt Az élet ismeretlen trükkjei A vacsora négyesben kitűnő előadás fotó: sipeki Péter Eltűnik az életből az a tűz, amire az ember fiatalon vágyott. NYÍREGYHÁZA. A Krúdy Kamarában csütörtök este a színházi játék alapfunkciójával találkozhattunk. Azzal, hogy a néző - miközben az előadást figyeli -, szembenéz önmagával. Saját szembesülése tett nélkül maradhat, de az is lehet, hogy megváltozik az élete. A Vacsora négyesben erre kínál lehetőséget. Donald Margulies drámája, melyet Szerednyey Béla rendezett, kitűnő előadás. Ebben az érdekes cselekménybonyolításon kívül nagy szerepe van a négy színésznek, aldk más-mások életfelfogásból, de képesek arra a szembenézésre, amit a darab a nézőktől elvár. Donald Margulies amerikai drámaíró, a Yale Egyetem irodalom-professzora 2000-ben Pu- litzer-díjat kapott Vacsora négyesben című színdarabjáért. Danyi Judit, aki Kecskeméten már többször lett az év színésznője és Magyar Éva, aki Nyíregyházán is játszott már, hitelesen, őszintén formálták meg a karaktert. Elhallgatásaikban is ott rezgett a küzdelem, a sorsukba való belebukás fájdalma, a beletörődés vagy a lázadás. A férfiak elveszítik a szuvereEzt a művet mutatta be a kecskeméti Katona József Színház a fesztiválon. A darab két baráti házaspár életébe és házasságába enged betekintést. nitásukat a házasságkötéssel, s egyébként is az élet: a napi gondok, a gyereknevelés szerelem-ellenes tevékenységek. Eltűnik az életből az a tűz és szenvedély, amire az ember fiatalon vágyott: elizzani és újjászületni a másik emberben. Beletörődünk abba, hogy ez nem lehetséges, vagy csak lusták vagyunk változtatni? Ennek végiggondolására kér bennünket az előadás. A férfiak - Szerednyey Béla és Cseke Péter - lázadással és higgadt bölcsességgel, a nők - Danyi Judit és Magyar Éva - finom nőiséggel és családanyai ösztönvilággal. NIA A szöveg jó, helyzet- komikum van bőven, nevetnek is a nézők gyakran. NYÍREGYHÁZA. Végy egy ötletet, ami szokatlan és érdekes. A helyzeten sem kell gondolkodni, kialakul magától. Az ötlet a legfontosabb. A nagy ötlet A rendszerváltást követően Magyarországon nagyvállalatok, multinacionális cégek anyavállalatai jöttek létre. A „nagy főnökkel” ritkán vagy egyáltalán nem találkoztak a dolgozók, őket a magyar helytartók, a vazallusok irányították. A külföldi tulajdonos olykor megnézte, mennyit ér a „tartomány”. A nagy ötlet A főfőnök című darabban, amelyet a Radnóti Színház hozott el a VIDOR-ra (Anger Zsolt rendezése), hogy az a legjobb megoldás, ha minden problémát „rátolja” a megbízott magyarországi főnök a nem létező külföldi tulajdonosra. A gond akkor van, amikor már megszedte magát, s el akarja adni a céget, kisemmizni az eredeti alapítókat is. Szükség van egy álfőnökre, aki képes ezt lebonyolítani. Irónia, groteszk A rendező erre a szerepre Csányi Sándort találta meg, aki a szerepe szerint színész, s kellő díjazásért mindent elvállal. Gazsó György - a valóságos tulajdonost eljátszó jópofa, mackós ember -, titokban udvarló, kedveskedő leveleket ír a beosztott hölgyeknek, máskor pedig az Amerikából ki se mozduló főnökkel rú- gat ki egy-egy munkatársat. A szöveg jó, ülnek a poénok, helyzetkomikum van bőven, nevetnek is a nézők gyakran. Mégis azt érzi az ember, hogy a darab tele van üresjárattal, a megoldásban olcsó happy enddel, s végül egy fricskával. Nincs semmi baj Csányi Sándorral, jól játszik. Gazsó Györgyöt még mindig nagyon kedveljük, a beosztott lányok vonzóak, olykor még azt is megteszik, hogy nőies eszközökkel biztosítsák a helyüket. Fanyar humor, irónia, egy kis groteszk. Annak a megmutatása, hogy a munkavállalót semmi se védi. Tetszett Schneider Zoltán az izlandi főnök szerepében. A szöveg jó, ülnek a poénok fotó: sipeki Péter Válságra ítélt házasság?
