Kelet Magyarország, 2011. szeptember (68. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-26 / 225. szám

2011. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Ha kiderül, hogy az ál­lamnak nincs sok pén­ze, akkor az könnyen több iskola megszünte­téséhez vezethet. itlKL MURIK. Elsöprő többség­gel mondott igent a Fidesz- KDNP frakció Orbán Viktor miniszterelnöknek arra a kérdésére, hogy újjá kell-e szervezni a közoktatást, s tá­mogatta, hogy a következő tanévtől az önkormányzati óvodák kivételével állami fenntartásba kerüljenek az általános iskolák, a gimnázi­umok és a szakközépiskolák. Lázár János frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a képvi­selőcsoport ugyanakkor nyil­vánvalóvá tette: nem az ön- kormányzatok felelősek azért, hogy a jelenlegi oktatási rend­szer „szegregál, diszkriminál, növeli a különbségeket, nem biztosítja az esélyegyenlősé­get, s ez alapvetően befolyá­solja Magyarország verseny- képességét.” Összeállításunkban arra kerestük a választ, jó-e az ön- kormányzatoknak, ha állami fenntartásba kerülnek az is­kolák. Nagy a bizonytalanság Balogh Istvánná, Ilk polgár- mestere biztos abban, hogy szükség van változtatásra, ugyanakkor már bizonyta­lan abban, hogy a kormány a helyes utat választja-e. Ha ugyanis az államnak van any- nyi pénze, hogy át tudja vál­lalni az önkormányzati részt is, akkor azt a pénzt oda is le­hetne adni az iskolák eredmé­nyes működtetése érdekében a képviselő-testületeknek. Ha viszont kiderül, hogy az ál­A gyerekek és a szülők számára nem a fennntartó személye, hanem az oktatás színvonala a fontos ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR lamnak valójában nincs annyi pénze, akkor az könnyen több iskola megszüntetéséhez ve­zethet.- Az elmúlt években a ne­héz gazdasági helyzet elle­nére mindent elkövettünk az ésszerű gazdálkodás jegyé­ben, hogy a 155 diákkal mű­ködőképes és önálló legyen az iskolánk, illetve hogy az elvárt színvonalon működjön az intézmény. Az állami nor­matíva nagymértékű lecsök- kenése miatt ezt tovább már nem tudjuk megtenni, hiszen 36 millió forintot kellene az állami támogatáshoz még hozzátennünk, ezért most szeptembertől a tornyospálcai székhellyel működő intéz­ményfenntartó társuláshoz csatlakoztunk. A társulás mi­att jár nekünk kiegészítő nor­matíva, így az önkormányzat­nak kevesebb pénzt kell az oktatásra fordítania - avat a H A működé­si kiadások fedezéséhez sem kapjuk meg a teljes össze- » ® get. KLAPKA GYÖRGY i&%é) részletekbe Ilk község vezető­je, majd így folytatja: - Az 1-8. osztályos gyermekek, a szü­lők ebből semmit nem vesz­nek észre, hiszen továbbra is helyben tanulnak a diákok, s a korábbi pedagógusok tanít­ják őket. Azt most nem tudni, mennyi pénze lenne az ál­lamnak az oktatási feladatok ellátására. Ha van pénze, azt most is odaadhatná az önkor­mányzatoknak, ha meg kevés pénze lesz, akkor félő, hogy további iskolákat zárnak be, illetve vonnak össze. Mi lesz akkor vajon a községünkkel? Ott van élet, ott van a község­nek lelke, ahol iskola is műkö­dik. Ha a fiatal elmegy innen, máshol tanul, már nem érzi magáénak a falut... Komoly megterhelések Milotán a közös fenntar­tású (Tiszacsécsével és Tiszakóróddal) intézménybe l-től 6. osztályosokig helyből no gyermek tanul, 27-en pe­dig (hetedik, nyolcadikosok) Tiszakóródra járnak át.- Az egyik szemem sír, a másik meg nevet! - kezdte az ismert szólással Klapka György, Milota polgármeste­re. - Sír, mert ha a tervek sze­rint elviszik a felső tagozatot tőlünk, munkahelyek szűn­nek meg. Itt vidéken ismert a munkanélküliség, a nagyfokú szegénység, ez még rátesz egy lapáttal. S hogy miért nevet? Ma 19 millió forintot kell az ál­lami fejkvótához hozzátenni, hogy működjön az iskola. (Az elmúlt években fokozatosan mintegy 40 millió forinttal csökkent az önkormányza­tunk támogatása.) így a 245 milliós költségvetés mellett a 19 millió óriási gondot jelent. Hisz az éves adóbevételünk alig éri el a 4 milliót. Nem véletlen, hogy jelentősek a kintlévőségeink is. A működési kiadások fe­dezéséhez sem kapjuk meg a teljes összeget, holott a fel­adatok egyre bővülnek. Szó­val, ha nem adják a pénzt, vigyék! Bár tudjuk, nem olyan egyszerű ez, mert ha itt marad az 1-4. osztály és nekünk kell az iskola épületét fenntartani, működtetni (víz, villany, gáz stb.) az is komoly megterhelést jelent majd. Eh­hez társul az óvoda, aminek a teljes költségvetését plusz 15 millióval kell kiegészí­teni. KM-MML „Ha nem adják a pénzt, vigyék!” Erdei főbejárat a főiskolánál KELET-V@ROSVITA NYÍREGYHÁZA Nyíregyháza. A Nyír­egyházi Főiskola erdei főbejáratáról a követ­kezőket írta Lipcsei Pál, városvitás levelezőnk: mtlmtmálM. - Már kb. három éve levélben jeleztem a főis­kola akkori rektorának, a fő­iskola gyalogos forgalmának- becslésem szerint - közel az ötven százaléka (napi több ezer ember) a teniszpályák felőli oldalról érkezik a főis­kola széli erdős részhez, ahol toronyiránt - értelemszerűen- a legrövidebb utat választva a fák között halad tovább az embertömeg. Ott, ahol most sajnos nincs megfelelő gya­logos járda kialakítva. Ezért esős időben a sárban, téli időben a csúszós hóban, este a sötétben a kiálló gyökerek között bukdácsolva, fokozott balesetveszélyben kell közle­kedniük az arra járóknak. Ezt az áldatlan állapotot már régen rendezni kellett volna, hiszen ehhez a tekin­télyes intézményhez és a vá­roshoz is méltatlan ott lévő „középkori” állapot. Azt is kértem és javasoltam, hogy alternatívaként nyissák meg a gyalogos forgalom előtt a jelenleg sorompóval lezárt, beton virágdézsákkal is kör- bebástyázott, közvetlenül az erdő és a kollégium között lévő aszfaltutat! Sajnos, ak­kor sem történt hathatós, felelősségtudatos, baleset- veszélyt elhárító intézkedés, s azóta sem történt sem­mi, pedig a közelmúltban is jeleztem a problémát a főis­kola vezetésének. S ismét jön hamarosan az ősz, az esős idő... Cservenyák Katalin a kö­vetkezőkkel egészítette ki az előbbi gondolatokat: A Nyíregyházi Főiskola „er­dei” bejáratával valamit való­ban kezdem kellene, hiszen mindenki - legalábbis, aki busszal jár vagy kocsijával ol­dalt parkol -, abból az irányból közelíti meg az intézményt. De hát miért is kerülnének a vasterminátor felé? (Ha azért Az erdőn keresztül rövidebb az út fotó: racskó tibor nem, hogy borzongjanak egyet). Hóban, sárban, sötét­ben bukdácsolnak az erdőn keresztül az emberek a busz­hoz, a busztól. Nem hiszem, hogy olyan irdatlan nagy ösz- szegbe kerülne annak a rövid szakasznak a leburkolása. Le lehetett volna csípni például a költségét, ha a tápászkodó vasterminátornak (ha már arra futotta) kicsivel rövidebb az ugrólába. Állítom, hogy senkinek nem tűnt volna fel, és a művészeti értékén sem esett volna csorba. Háttér 3 Búcsú az iskoláktól z új közoktatási koncepcióból csupán egyetlen dolog hiányzik: a koncepció. Szá­mos hírműsort és kommentárt végigolvasva sem derült ki számomra, milyen logikai elgondolás alapján tűnik ésszerűnek, előremutatónak az általános iskolák „államosí­tása”. Hiszen eddig is az állam dotálta a közoktatást meg­hosszabbított kezén, az önkor­mányzatokon vagy a nagyobb normatívával „megáldott” egyházakon keresztül. Most visszakéri a működte­tés jogát az alulfinanszírozott helytartóságoktól minőségibb, színvonalasabb, szakmailag szervezettebb és ellenőrzőt - tebb oktató-nevelőmunkát ígérve, miközben a vak is látja, hogy egyetlen forinttal sem jut majd több az állam­kasszából erre a területre, mint eddig. Sőt, megkockáz­tatom, hogy a kormány célja épp ennek ellenkezője: újabb pedagógus elbocsátások, a „túlélőkre” nehezedő munka­terhek növelése, forráskivo­nás, összevonás, megszorítás. Ezt látszik alátámasztani, hogy a jövő ősztől állítólag nem működhetnek tovább olyan általános iskolák, ahol felső tagozaton nincs legalább két párhuzamos osztály. Mindezt persze azután jelen­tik be egyfajta kegyelemdöfés­ként, miután számtalan kiste­lepülésen már végrehajtották a kényszerű összevonásokat a „kivéreztetett” fenntartók. A pályázati fonásokból és saját erőből, összességében milliárdokból felújított, mo­dernizált, akadálymentesített kistelepülési iskolák kiüre­sednek, értékes emberek kerülnek utcára. Startolnak ugyanakkor a falusi kisdiák­okkal távoli, zsúfolt iskolák­ba ingázó buszok, ahol emelt óraszámmal és alacsony fizetéssel „kitüntetett” peda­gógusok várják őket. Talán ez a koncepció? istvan.palla@inform.hu Mióta van állandó orvosa Baákánynak? a, 1901 óta b, 1802 óta d, 1952 óta c, 1850 óta A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Kitartásba kerüléséről? 6A0ULVA PÁLNt A PAZÁft JÓZSEFNÉ: Alig- SENKE JÓZSEFMÉ: híradóban hallottam, ha vilik jobbá az általá- Csak rosszabb ne mire készülnek. nos Iskolai oktatás. legyen! MŰN*STELLA: Ne HIBJÁNISTVÁNNÉ: Nem RANYHÓCZXI ISTVáNMÉ: tűnjenek el az általános oszt, nem szoroz, ki az Nem értem, ml a célja iskolák a falvakbóll Iskolafenntartója. ezzel a kormánynak. Gabulya Pálné és Pazár József né pesszimizmusának adott han­got. Elmondták: a híradóból értesültek arról, hogy az új közoktatási törvény értelmé­ben az állam vállalná át az is­kolák fenntartását, az ország gazdasági helyzetét, anyagi mozgásterét ismerve azonban aligha válik jobbá, színvonala­sabbá az általános iskolai okta­tás a jövőben. - Csak rosszabb ne legyen! - válaszolta Benke Józsefné, aki nem tartja kizárt­nak, hogy újabb elbocsátások­ra, megszorításokra, sőt, isko­labezárásokra is sor kerülhet, ha a „központi hatalom” úgy látja jónak - mondta. - Nem értek a politikához. Én csak azt szeretném, ha nem tűn­nének el az általános iskolák a kistelepülésekről, mert akkor a gyerekeknek ingázniuk kel­lene busszal minden reggel és délután egy-egy távoli, idegen iskola és az otthonuk között, mint az amerikai filmekben. Ez szörnyű lenne... - mondta a tiszadobi Galyas Stella. Hibján Istvánná szerint „nem oszt, nem szoroz”, ki a fenntartó, a lényeg, hogy legyen elég forrás (és gyermeklétszám) a minőségi oktatás biztosításá­hoz. Ranyhóczki Istvánná így válaszolt: - Az egyik unokám 2. osztályos, a másik jövőre ballag. Nem látom, nem ér­tem, mi a célja ezzel a lépéssel a kormánynak, remélem, nem az oktatáson akar spórolni! « OROSI ŐSZKÖSZÖNTŐ Az orosi 100 éves Herman Ottó Általános Iskola főzőversennyel és változatos programokkal tűzdelt hagyományőrző, őszkö­szöntő ünnepséget tartott szombaton. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents