Kelet Magyarország, 2011. szeptember (68. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-15 / 216. szám

2011. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK KELET Háttér 3 A korai fejlesztés később aranyat ér A gyerekek fejlődése szempontjából a szak­ember-ellátottság mel­lett a be-és elfogadás is sokat jelent. CSENGERSIMA, NYÍREGYHÁZA.- Egyedülálló anyaként ne­velem a fiamat, aki 2002-ben született. Három évvel ezelőtt derült ki, hogy autista, a mos­tani szintje egy 3 éves gyerme­kének felel meg. Amikor isko­laköteles lett, a csengersimai iskola nem tudta fogadni, mert nem volt megfelelő szak­tanáruk - sorolta panaszát egy csengersimai édesanya.- Akkor Gaál Sándorné óvodavezető-helyettes és az ÉFOÉSZ segítségével egy évet járt a fiam a központba, majd egy évig a nábrádi iskolába. Most ajánlottak egy lehetősé­get: a kisfiam Urába járjon át minden nap, mivel ott vannak szakképzett tanárok, de szep­tember 7-én közölte velem az igazgató, hogy nem lehet fel­venni a gyermeket, mivel értel­mileg akadályozottak iskolája 2. osztályába kellene hordani- sorolja a kálváriájukat Móni­ka, aki sem autóval, sem jogo­sítvánnyal nem rendelkezik, így nem tudná megoldani a szállítást. - Félek, ha nem lesz iskola, ahová járhatna, akkor A beilleszke­dés segítése, támogatása a legjobb meg­oldás. KISARI KÁROLY amit eddig elértünk, odavész - mondta. Két nappal ezelőtt az anyuka arról számolt be, hogy a csengersimai gyámhivatal­lal és családsegítővel közösen sikerült megoldást találniuk. Pistike heti 3 alkalommal a nábrádi iskola 2. osztályában tanul, s így a gyerek megma­rad a saját környezetében. Be-és elfogadás- Nyíregyházán jobb a helyzet, mint a megye kisebb telepü­lésein - mondja Kisari Károly.- Sok múlik a meglévő szo­ciális háló hatékonyságán, a szakember-ellátottságon - ma­gyarázza az elnök. A nemré­giben átadott Csodavár Korai Fejlesztő Központban gyógy­pedagógus, gyógytornász, logopédus segíti a gyerekek fejlődését, tanácsot kapnak a szülők, és az egymás közötti tapasztalatcsere is sokat szá­mít. Minél kisebb korban kez­dődik meg a fejlesztés, annál nagyobb az esélye a hátrányok csökkentésének, a későbbi be­illeszkedésnek.- A másik fontos kérdés a be- és elfogadás képessége. Egy felmérés alapján a megkérde­zett 450 pedagógus 70 száza­léka mondta azt, hogy enyhén értelmi fogyatékos gyermeket integrálna az osztályába, de 25 százalékuk azt is elismer­te: nem a szakmai háttérrel, hanem az infrastruktúrával van baj. - Hisszük és valljuk, a beilleszkedés segítése és tá­mogatása a legjobb megoldás, ám ezt a lehető leghamarabb el kell kezdeni - mondja az el­nök, s azt tanácsolja: ha a szü­lők bármi furcsaságot tapasz­talnak a gyermeküknél, vagy úgy érzik, hogy nem a korának megfelelően fejlődik, fordul­janak szakemberhez. Speciális környezet Kisvárdán autista gyermekek­kel a Kistérségi Szociális Szol­gálat keretein belül működő Fogyatékos Személyek Nap­pali Ellátása elnevezésű intéz­mény foglalkozik. Patakiné Illés Zsuzsa gyógypedagógus, csoportvezető lapunknak el­mondta: 8 községből érkeznek hozzájuk autista gyerekek, 20 személy befogadására kaptak működési engedélyt.- Jelenleg 14 tanköteles korú gyermek ellátását végezzük, közülük tízen autisták. Szak­képzett kollégák foglalkoznak velük, rendszeresen járunk to­vábbképzésekre, s belső kép­zéseket is tartunk. Az autisták számára szükséges speciális környezetet képesek vagyunk biztosítani. A szociális alapel­látás mellett megszerveztük azoknak a tanköteles gyerme­keknek a fejlesztő felkészíté­sét, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni. Az in­tézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egész­ségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt - mondta a gyógypedagógus. Megfelelő szakmai háttér Mátészalkán az Éltes Mátyás Általános Iskola Móra Ferenc tagintézménye foglalkozik autista gyerekek képzésével, jelenleg 5 alsós és 2 felsős gyer­mekkel. A tagintézmény veze­tője, File Bertalan elmondta: speciális oktatási tematika és képzési módszerek szerint foglalkoznak a gyerekekkel.- A hozzánk járó öt alsós autista gyerek külön, speciális osztályba jár. Ők tanulási ké­pességeikben korlátozva van­nak, így plusz rehabilitációs órák keretén belül is külön fog­lakoznak velük sokat tapasz­talt gyógypedagógusaink. Ki- | jelenthető, hogy kellő szakmai háttérrel rendelkezünk ahhoz, hogy megfelelő környezetet biztosítsunk az autista gye­rekek számára - mondta File Bertalan. km-bm,tg Elsőbbségadás kötelező - de kinek? AZ ELŐFIZETŐ KÉkDEZ M m A KELET VÁLASZOL *0 ILLUSZTRÁCIÓ: SIPEKI PÉTER Olvasónk szerint „za­varosak”, a rendőrség szerint egyértelműek a jelzések. NYÍREGYHÁZA. Az Egyház utca 2x2 sávossá tétele óta állandó­sult a forgalmi dugó a Bethlen Gábor utcai kereszteződésben reggel, délben és este. Ennek legfőbb oka, hogy a kiépített lámpás csomópont még nem üzemel, az autósok csak lépés­ben araszolnak előre. Félel­mük annál is inkább érthető, mivel egymásnak ellentmon­dó közúti jelzéseket vélnek felfedezni - panaszolja hűsé­ges olvasónk, Szabó Zsolt.- A „halott” jelzőlámpák mellett néhány zavaros KRESZ- jelzés is elbizonytalanítja a so­A gyalogosok dolga egyszerűbb főröket: a Bethlen Gábor utca kétirányú oldala felől egy kö­telező haladási irányt és egy elsőbbségadás kötelező táblát fedezhet fel az ember, csak az utolsó pillanatban jön rá, hogy ezeket a jelzéseket egyelőre előlap takarja, tehát inaktívak. A Szakács Tanya sarkánál jól látható az elsőbbségadás köte­lező tábla, csak azt nem tudni, kinek szól, ugyanis 90 fokkal elfordítva, a gyalogátkelőnél várakozókkal néz farkassze­met. Az Egyház utca belváros felőli oldaláról érkezőket egy elsőbbségadás kötelező és egy megfordulni tilos jelzés fogad­ja. Mikor akarják megszüntet­ni ezt a káoszt? - kérdezte elő­fizetőnk. Felszerelték, de még nem „él” Fedor Rita r. főhadnagy, a Szabolcs megyei rendőr-fő­kapitányság sajtószóvivője személyesen győződött meg a csomópontnál arról, meg­alapozott-e olvasónk panasza. - Nem tapasztaltam fokozott balesetveszélyt, félreérthető közúti jelzéseket. A keresz­teződést valamennyi közle­kedőnek kellő óvatossággal, figyelemmel kell megközelíte­nie. Nincs ez másképp itt sem, ahol a fényjelző készülékek még nem üzemelnek, az új jelzőtáblákat pedig takarófólia borítja. A gyalogátkelőhelyre néző elsőbbségadás kötelező tábla nincs hatályban, bár már felszerelték, éppen azért van elfordítva, hogy ne zavarja a közlekedőket. Amint üzembe helyezik a jelzőlámpákat, gördülé­kenyebbé válik a forgalom, addig is azt kérjük az autó­soktól, hogy lassítva, körül­tekintéssel közelítsék meg a csomópontot, és a KRESZ egyértelmű utasításai szerint járjanak el - mondta Fedor Rita r. főhadnagy. KM-Pl VIGYÁZZUNK |#E| FT A GYEREKEKRE! liCLC I NÉZŐPONT Bednárik Mónika a Tökéletesen tökéletlen a már maga a világ sem töké­letes, amiben élünk, akkor miért várjuk el, hogy abban mégis minden és mindenki tökéletes legyen? Miért az ellenérzés, a fenn­tartás és az óvatosság, ha a mi magunk megfogalmazása szerinti normálistól eltérő emberrel találkozunk? Nem szabad, hogy a kiközösítés, az elfordulás, az elutasítás és a lemondás legyen az első reakció vagy válasz, ha egy értelmi sérült kisgy erek felénk nyújtja a kezét, ha az iskolába a gyermekünk mellé ültetnek egy csillogó szemű, de tanulási nehézségekkel küzdő, mégis csupa szeretet kislányt. A lakótelepi játszótér homokozójában négy-öt apróság játszott önfeledten, amikor megérkezett Évike az anyukájával. Jól látszott, hogy a kislány sérült, ami a homokvár mögül kikukucs ­kálókat nem is zavarta, annál inkább a megrökönyö'- dött felnőtteket, akik azonnal szükségét érezték, hogy a játéknak véget vessenek. Egy anyuka maradt csak ülve, s mosolyogva figyelte, ahogy 4 éves csemetéje a lapátot nyújtja az új játszó­társának. Hosszú és széttéphetetlen barátság kezdete volt ez a délután... Hogyan értse meg egy emberpalánta, mi a toleran­cia, az elfogadás, ha a már sokat élt felnőttek nem töltik meg tartalom­mal a fogalmakat, ha tetteik ezek ellenkezőjét erősítik a gyerekekben? Értelmezzük a másságot különlegességként, amit megismerni és megér­teni akarunk, beleláthatunk egy olyan világba, amitől a mi tökéletesség iránti vá­gyunk is új értelmet nyer. monika.bednarik@infomn.hu MIUlqJVIfT Melyik Szabolcs megyei telepü­lésen élt Kállay Miklós miniszter- elnök, akinek hamvait 1993-ban hozták vissza a családi kriptába? a, Nagykálló b, Nyíregyháza c, Kállósemjén d, Újfehértó A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. O MEGKÉRDEZTÜK: Ön szerint mennyire befogadó a társadalom a fogyatékkal élőkkel szemben? PINTÉR JÁNOS: Ritka SITKU DORINA: Sokan LUKÁCS ZOLTÁN: Én az olyan ember, aki kívülállóként kezelik a nem ítélkezem felet­segítőkész. fogyatékosokat. tűk. CSATLÓSNÉ SZARKA HEGEDŰS ANNAMÁRIA: KÖBLÖS MIHÁLY: EDIT: Szinte közöttük Nem tekintenek ben- Változtatni kell a hozzá­nőttem fel. nünket normálisnak. álláson I Pintér János szerint sokan le­kezelik a fogyatékkal élőket.- Ritka az, aki segítőkész ve­lük, s így beilleszkedniük is nagyon nehéz - tette hozzá a nyírbogáti fiatalember. Sitku Dorina véleménye az, kívül­állóként tekintenek rájuk az egészséges emberek, és már- már félnek tőlük. - Sokan idegenkedve közelítenek a fogyatékkal élőkhöz - vála­szolta. Lukács Zoltán ha tehe­ti, segít ezeken az embereken.- Én nem ítélkezem felettük, mindig igyekszem segíteni rajtuk, hiszen van elég bajuk - mondta. Csatlósné Szarka Edit édesanyja 16 évig dolgozott Szakolyban fogyatékos gyere­kekkel. - Én teljesen elfogadó vagyok velük, hiszen sokszor előfordult velem kiskorom­ban, hogy rám is vigyáztak. Mondhatni, közöttük nőttem fel - közölte. Hegedűs Anna­mária szklerózis multiplexben szenved, sajnos nincsenek jó tapasztalatai a társadalom hozzáállásával kapcsolatban. - Nem tekintenek bennünket normális embernek, pedig fogalmuk sincs sok dologról. Nagyon szűk az a réteg, aki segítőkész - mondta. Köblös Mihály is osztja ezt a véle­ményt. - Amíg nem ismerik meg az emberek igazán a fo­gyatékkal élőket, addig teljes mértékben lekezelőek, eluta- sítóak. Ezen változtatni kel­lene! @ AMÍG LEHET, KIHASZNÁLJUK Gyönyörű az idő, így nem csoda, hogy töretlen népszerűségnek örvend a sóstói tó vízibiciklizési lehetősége. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents