Kelet Magyarország, 2011. szeptember (68. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-14 / 215. szám

319661 2011. SZEPTEMBER 13., KEDD KELET Fórum 7 ma Dudás Gáborné, nyíregyházi olvasónktól: HHA gyűlölet nem azoknak . ű* w # szörnyű, akiket gyűlölnek, hanem azoknak, akik gyűlölnek. Kmsur.rdnrora Papp Ferencné NYÍREGYHÁZA. 1979 óta előfi­zetője lapunknak, azelőtt a szülei járatták a Kelet-Magyar- országot. Nagyon sok képet, cikket megőriz belőle Papp Ferencné, mind a hat unokája születésének napján megje­lenő lapszám a családi „le­gendárium” becses darabja. - Nyugdíjazásom óta szabályos napirendi pont a Kelet reggeli közbeni elolvasása, férjemet a könnyedebb hangú írások és képek érdeklik inkább, én elsősorban a tájékoztató jelle­gű, elemző írásokat kedvelem. Hiányérzetem egyedül a hölgy olvasókat „kényeztető”, nőies témákat tartalmazó oldalakkal kapcsolatban van, ilyeneket szívesen látnék a Kelet-Ma- gyarországban - mondta Papp Ferencné, aki nagy örömmel vette át a hűségéért járó aján­dékcsomagot szerkesztősé­günkben. KM-TG Üzemlátogatás FOTÓ: A SZERZŐ Tapasztalat- szerzés a Startnál A napokban hazánkba látoga­tott Bukarestből a Szomatikus Betegek Országos Egyesületé­nek küldöttsége, hogy tanul­mányozzák a magyarországi rehabilitációs foglalkoztatást. Első útjuk Nyíregyházára, a Start Rehabilitációs Nonprofit Kft.-hez vezetett. Itt fogadta a román delegációt dr. Hegedűs Lajos, a Mozgássérült Egyesü­letek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke és a házigaz­da, Balogh Zoltán vezérigaz­gató. A külföldi szakemberek megismerkedtek a Start te­vékenységével, a fogyatékkal élő emberek által előállított termékekkel, munkakörül­ményekkel, egészségügyi szolgáltatásokkal, és nem utolsó sorban, Start által mű­ködtetett speciális iskolával, a nappali és felnőttképzéssel, ami a kft. tevékenységéhez igazodik. FULLAJTÁR ANDRÁS Elismerő szavak A dicséret egy fillérbe sem kerül, mégis nagyon érté­kes. Köszönjük Palicz István újságíró elismerő szavait, amely a Kelet-Magyarország szeptember 6-ai lapszámá­ban jelent meg a rendőri intézkedések céljával, fontosságával kapcsolat­ban. Örömmel vettük, hogy tájékoztatja a társadalmat a munkánkról, jólesik látni, hogy a sajtó nem csak akkor foglalkozik a rendőrséggel, mikor egy-két kollégának a feszített munkatempó és egyéb okok következtében „eljár a keze”. Nyilván nem kell önnek bemutatni a rend­őrség és a polgárőrség által végzett, néha már-már erőn felüli erőfeszítéseket, amit a bűnözés visszaszorítása és a bűnözők elfogása érdekében teszünk. A morális válságból való kilábalásra, amelyben NÉZŐPONT Palicz István Nem ránk vadásznak . a meglátjuk őket, valamilyen furcsa , okból tipikus szerelmi tünete­ket produkálunk: görcsbe rándul a gyomrunk, mindkét szervezet „szen­ved”, jót tesznek az ilyen sorok a sajtóban. Köszönettel a Tiszadobi Rendőrőrs és a tiszadobi polgárőrök nevé­ben: A JEGYZETBEN EMLÍTETT „STRÁ- ZSÁLÓ” POLGÁRŐR: BÁN GÁBOR ötvenből harmincán ellőttek FOTÓ: OLVASÓNKTÓL A kora ifjúság szép emlékei Az Apagyi Állami Általános Iskola 1960/61-ben végzett növendékei augusztus 27-én tartották 50 éves osztályta­lálkozójukat. E jeles napon részt vett két egykori tanár­nő, dr. Tar Lajosné és Hajdú Andrásné is. Köszöntötte a volt diákokat Kiss István polgármester és Siklódi Lászlóné igazgató-helyettes. Az egykoron 50 fős osz­tályból 30-an számoltak be életútjukról. Az elhunyt ll osztálytársról és tanáraikról egy-egy szál virággal és gyer­tyagyújtással emlékeztek. Felkeresték közösen egykori osztálytermeiket, rövid sétát tettek a település központjá­ban, megtekintették a felújí­tott polgármesteri hivatal és az általános iskola épületét. Kozma Mihály református lelkész vezetésével láthatták a település (egyetlen) műem­lék református templomát, majd közös ima és éneklés következett. A Gála Panzió Éttermében elfogyasztott vacsora után estébe nyúló beszélgetés kezdődött, ahol megelevenedtek a gyermek­kor és a kora ifjúság emlékei. A vidám hangulatú estét követően a viszontlátás reményében vettek búcsút az egykori osztálytársak, s ígéreték, hogy a következő találkozóval nem várnak sokáig. SZERVEZŐK Kinél bankói? Munkanélküli segélyben nem részesülő ismerősöm kérésé­re a Kelet-Magyarországban megjelent álláshirdetés iránt érdeklődtem a megadott mobiltelefonszámon. Egy idő­pontot és helyszínt megjelöl­ve közölte a hölgy, hogy ott és akkor minden felvilágosítást megkapok. A kérdésre, milyen képesítést kérnek, vagy vállal­kozói igazolvány szükséges-e, milyen munkáról van szó, a válasz szintén az időpont közlése volt. Munkanélküli ismerősömnek még a tele­fonköltség is gondot jelent, a buszköltség szintén jelentős, nem beszélve az esetleges felesleges beutazásról. Sajnos, a legtöbb hirdetésből nem tűnik ki a munkalehetőség jel­lege. Miért nem lehet érthető, konkrét hirdetéseket feladni, de legalább telefonon történő érdeklődésre, ami szintén nem olcsó, rövid felvilágo­sítást adni? Megjegyzem, a személyes jelentkezések alkalmával a legtöbb esetben különböző kifogások miatt sikertelen az állás elnyerése, például: nyelvtudás hiánya, túlképzettség, túlkorosság (55 éves) stb. Érthetetlen és bosszantó egyébként a rek­lámhirdetésekben a magyarta­lan kifejezések használata is, például: Ön kinél bankói? OROSZ TIBORNÉ Közös törődés Furcsa lényeket termelt ki elembertelenedett világunk. Megmérgezik a szomszéd kismacskáját, vagy mint most, az egyik levélben olvastam, irigylik a kutyatartók örömét. Természetesen nem a mindent összepiszkoltatókat veszem védelmembe, de a többség igenis összeszedi a kutyája ál­tal elpottyantott végterméket. Ami még megdöbbentőbb, rendbontónak kiáltják ki a sza­lonnasütőket, és azokat, akik nem átallanak a kertjükben időnként gulyáslevest főzni. Pláne, hogy baráti körben teszik! Természetesen, itt sem a reggelig zajongókat védem. Vagy a másik, ha valamit csinálnak a városban (építő szándékkal) az rossz, nem így kellett volna. Lehet vitatkozni, főiskola kapu, szökőkút, meg egyebek. Most az új sétálóutca a sláger. Én direkt megnéztem, semmi baja. Mint sportve­zető, sok vendéget fogadok más városokból, mindenki dicséri, irigyli Nyíregyháza fejlődését. Talán azért, mert a város mindenkori vezetése, s ezt az elmúlt 20 év mind­egyikére mondom, törődött a belvárossal, ebben egyetértés volt a pártok között. Vannak emberek, akiknek nem lehet a kedvére tenni. Muszáj nekik kötekedni. Nem azt mon­dom, hogy ne szóljunk, én is. szoktam. Megírtam a múltkor, hogy elhanyagolt a Bujtosi-tó környéke. Nem sokkal utána örömmel láttam, hogy rendbe­hozták. Gyönyörűen. Most már rajtunk a sor, meg kéne őrizni, tisztán kéne tartani, hogy unokáink is örülhesse­nek neki. MILÓ ANDRÁS Főtéri feketeleves hölgyeknek Nyíregyháza főterén magas sarkú körömcipőben sétál­ni manapság lehetetlen. A macskakövek közé akadt cipősarok kihúzása szinte reménytelen, vagy marad számunkra a lábujjhegyen tipegés. Persze hozzáteszem, hogy egy pár cipő újrasarka- lása egy ezres. Na de heten­te? Persze olyan tábla sehol nincs kitéve a Kossuth téren, hogy „Rálépés csak tornaci­pőben!” Á. ILDIKÓ Juhász Gergő ©KÖZÖS ÉNEKLÉS A Nyíregyházi Hölgykoszorú tagjai megmutathatták, milyen jó is vidáman együtt énekelni. Közös éneklésre buzdították az arra járókat Nyíregyházán, a város terein a VIDOR ideje alatt is. FOTÓ: LŐKÖS IMRÉNÉ © TISZTELT OLVASÓNK! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. VIGYÁZZUNK |fC| CT A GYEREKEKRE! IIEMELI HIRDETÉS Templomi kenyérszaporítás Őseink ezeréves hagya­tékának üzenete még ma is örök. BAKTALÓRÁNTHÁZA. Árpád ko­rabeli római katolikus templo­mának kis kertjében, meghitt, igazi, bensőséges ünneplés színhelye volt nemrégiben. Imára kulcsolt kézzel Az ökumenikus misével kez­dődő alkalmon Hasulyó Já­nos római katolikus kanonok szavai után Szkiba Tibor gö­rög katolikus parochus osz­totta meg gondolatait István királyról, mint államférfiról, mint szentről, és a magyar­ságról, akinek van mit leveze­kelnie Isten előtt a bűneiért. Vida Károly alpolgármester, a KÉSZ helyi csoportjának tagja mondott ünnepi beszédet. A Keresztény Értelmiségi Szö­vetség verses, zenés műsor­ral méltatta az országépítő és -alapító király tetteit. Közre­működtek a Gyermekvédelmi Központ Lakásotthonainak Kenyérszentelés fotó: a szerző fiataljai is, majd a legkisebbek imára kulcsolt kézzel fohász­kodtak a legszebb imánkkal, a Mi Atyánkkal a mindennapi kenyerünkért. Magyar népvi­seletbe öltözött lányok hoz­ták a nemzeti színű szalaggal átkötött „Életet”, amit az ün­nepélyes megszentelés után felszeletelve kínáltak az ott jelenlévőknek. Vissza a kereszthez Talán ma is aktuálisak István királyunk intő szavai: „Én népem, vissza a kereszthez!” Nagy fordulatok mennek vég­be a világban napjainkban, hisszük, ha megfogadjuk sza­vait, talán nincs veszve Szent István országa! NÉMETHNÉ CSUBÁK ÉVA HIRDETÉSEK

Next

/
Thumbnails
Contents