Kelet Magyarország, 2011. augusztus (68. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-08 / 184. szám

2011. AUGUSZTUS 8„ HÉTFŐ 2 Mindenfelől KELET kUCYABO«reZ<ű Törőcsik Mari fotó: mti, kálmándyf. Törőcsik Mari is ellátogatott az Ördögkatlanba NAGYHARSÁNY. Negyedik alka­lommal rendezték meg az Ördögkatlan Fesztivált Kishar- sány, Palkonya, Nagyharsány térségében. Az ötnapos ese­ményen 13 helyszínen mintegy 200 program, koncertek, kiál­lítások és színházi előadások szórakoztatták a közönséget. Törőcsik Mari, a nemzet színé­sze is részt vett a fesztiválon, ahol megtekintette Novák Erik festményeit. MTI Csökkent a Magyarorszá­gon bejegyzett pártok száma idén 141-ről 122-re. A tavaly év vége óta eltelt hét hónap alatt a Fővárosi Bíróságon 6-tal, 71-ről 65-re, Baranya megyében 3-ról 2-re, Borsod­ban 4-ről 2-re, Hajdú-Bihar- ban 3-ról l-re, Hevesben 3-ról l-re, Pest megyében 23-ról 20-ra, Szabolcsban 9-ről 7-re, Veszprémben pedig 2-ről l-re csökkent a pártok száma, mti A közelmúlt­ban elfogadott egyházügyi törvény egy közepesen szi­gorú jogszabály és abszolút mértékben vállalható, Európá­ban példa­mutató. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ EGYHÁZÜGYI ÁLLAMTITKÁR További nyolc-tíz egyház kérheti a regisztrációt BUDAPEST. Szászfalvi László egyházügyekért felelős ál­lamtitkár arra számít, hogy a jelenlegi 14 egyház mellett ősszel további 8-10 egyház re­gisztrációs kérelme kerülhet az Országgyűlés elé. Eddig ilyen jelzés érkezett az angli­kán, a metodista, a pünkösdi, a hetednapos adventista egy­háztól, két iszlám közösségtől, a buddhistáktól és néhány ki­sebb felekezettől. mti Tavaly 45 rendkívüli esemény történt a magyar bíróságokon Kétszer fenyegettek meg bírákat, két bírósági épületrongálás, tizenhét bombariadó és 18 egyéb cselekmény volt. Budapest, „összesen 45 rend­kívüli és egyéb esemény történt a bíróságokon, mind­emellett csökkent a bírósági épületek előtti fenyegető jel­legű demonstrációk száma, és kevesebbszer rongálták meg szándékosan az épüle­teket - derül ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) múlt évi beszámoló­jából, amelyet a múlt héten nyújtott be a testület a parla­mentnek. Nem bántották a bírákat Tizenhét bombariadót re­gisztráltak, kétszer fenyeget­tek meg bírákat, két bírósági épületrongálás és 18 egyéb cselekmény történt. Az ÓIT beszámolójában rögzítette: az okokat elemezve elmond­ható: az említett események kezelésére vonatkozó bíró­sági intézkedések segítették, hogy az elmúlt két évben a bírákkal szemben tettleges- ségre, konkrét fizikai bántal­mazásukra nem került sor. Fenyegetések, rágalmazások Hozzátették: ez nem jelenti azt, hogy a bírákat ne rágal­maznák, sértegetnék, fenye­getnék. Az ilyen jellegű cse­lekmények több alkalommal kimerítették a rágalmazás és a becsületsértés törvényi tényállását. Az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács szerint indo­kolt megemlíteni, hogy 2010- ben csökkent a bíróságok épületei előtti fenyegető jel­legű demonstrációk száma, kevesebbszer rongálták meg szándékosan az épületeket. Ehhez hozzájárult az is, hogy a tárgyalt ügyek ismeretében a vezetők és bírák előzetesen felmérték a várható kockáza­tokat, mozgósították a rend­őri szerveket és a bíróságokon a biztonsági személyzetet. A testület nagyon fontos­nak tartotta felhívni a figyel­met az események eddigi rendszerezésébe nehezebben illeszthető új formákra is. Ilyenek közé sorolták például az informatikai úton várha­tó zaklatásokat, illetve ezzel kapcsolatosan a bírák szemé­lyének és a bírósági adatok­nak a megvédését, amelyek­ről az ÓIT a közelmúltban ajánlást adott ki. mti NÉZŐPONT Tóth Lajos Langyos víz pártot mos árját ritkítja a magyarországi pártstatisztika. Akár kvízkérdés lehetne: hányán úszkálnak mostanság a politika medrében? A parlamentieket visszakézből nevesíti a tájékozott hon­polgár, sőt, tisztában lehet a „küszöb” alattiakkal is, aztán jön a döbbenet. Ma ugyanis hazánkban 122 bejegyzett párt él és virul. Még mielőtt bárki is sokk közeli állapot­ban kerülne a sokadalommal szembesülve, szemlesütve tisztázni kell: az elmúlt év végén 141 volt a mutató, ám égzengés, földindulás, és pártszakadás. Megszűnt többek között a Korrupcióel­lenes Polgári Párt, az Istennel a Nemzetért és a Rászorulók Igazságáért Párt, a Dolgozók Magyarországi Pártja és a Roma Egység Párt. Nincs már a működő pártok sorában a szabolcs- szatmár-beregi alapítású Harmadikutas Magyar Párt és a Magyar Keresztény Roma Párt sem. Hogy a parttalan vi­ták mennyire befolyásolhat­ják a szervezetek puszta lé­tét, érzékelteti egy beszédes adat: az 1989-ben bejegyzett pártok közül ma mindössze 12 párt működik. Van-e igény széles e honban ennyi pártra? Vagy csak alakuljon meg a Pártonkívüliek Pártjának Pártatlanságát Pártoló Párt? Kiábrándultakból a bőség zavarával küszködünk. lada@inform.hu Újabb csapást mértek a Mólra ZÁGRÁB, BUDAPEST. Visszavon­ta a horvát kormány az INA- tól a kutatási engedélyt az ország északnyugati részén három területre vonatkozóan, amivel mintegy 80 milliárd köbméternyi gáz kitermelési lehetőségét veszítette el a Mól irányítása alatt működő olaj- társaság - közölte a Vecernji List című napilap. Az indok­lás szerint a társaság az érin­tett területek 90 százalékán még meg sem kezdte a kuta­tási tevékenységet, amelynek márciusban lejárt a határide­je. Horvát szakértők szerint a helyzet kialakulásáért a részvények 47,26 százalékát birtokló és a céget irányító magyar Mol a felelős, „mert nem érdeke az INA növekedé­se”, amíg nem tudja átvenni a teljes irányítást. MTI ODEVIZAÁF (2011.08.07.) PÉNZNEM ______Árfolyam változás Euró 273,70 +1,13 USA dollár 193,48 +2,37 Svájcifrank 251,50 +2,78 Angol font 315,20 +1,09 Román lej 64,53 +0,05 Ukrán hrivnya 24,21 +0,86 Horvát kuna 36,85 +0,04 Lengyel zloty 67,69 +0,06 4* gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Kisebb nukleáris biztonsági övezetet Kormányrendelet-ter­vezet: csökkenthető a nukleáris biztonsági övezet. Budapest. Csökkentheti a nukleáris biztonsági övezetet a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendelet, ha az erről szóló előterjesztést elfogadja a kormány. A kormany.hu internetes portálon olvasható a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium által készített előterjesztés, amely szerint a meglévő atomerőművi blokkok üze­meltetési tapasztalatai azt mutatják, hogy a biztonsági övezet határánál folyamato­san tartózkodó személy szá­mára előírt sugárterhelési kor­látot már az üzemi területen, az ellenőrzött terület határán belül sem lépik túl. Sok a három kilométer A Paksi Atomerőmű Zrt. által végrehajtott fejlesztések, a szigorú sugár-egészségügyi szabályoknak való megfele­lés, az elkészített végleges biztonsági jelentések is alátá­masztják, hogy a lakosságnak a nukleáris létesítményekből származó radioaktív sugárzás­tól való védelme nem indokol­ja a háromezer méteres bizton­sági övezet fenntartását. Ezt támasztják alá a nemzetközi tapasztalatok is - olvasható az előterjesztésben. Változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy nem maximális határértéket ad meg a tervezet - amely maximális értéken be­lül a hatóság kijelölhette idáig a biztonsági övezet határát hanem kötelező minimális tá­volságot ír elő. Mindegy, hogy lent vagy fent Atomerőmű esetén a bizton­sági övezet földfelszíni ha­tárára a rendelettervezet az eddigi maximális háromezer méter távolság helyett a mi­nimális ötszáz métert vezeti be, míg kutatóreaktor ese­tén megmarad a 100 méteres biztonsági övezet. A tervezet nem tesz különbséget a fel­színi és felszín alatti radioak- tívhulladék-tárolók között: egységesen az eddigi maxi­mális 500 méteres földfelszí­ni távolságot a minimális ÍOO méterre módosítja. MTI A kormányrendelet-tervezetének indoklása kiterjed arra, hogy a Pak­si Atomerőmű és a kutatóreaktor felett tiltott a légtér. Az atomerőmű körül három kilométer sugarú körben 5.950 méter magas­ságig, a csillebérci kutatóreaktor körül pedig 0,5 kilométer sugarú körben 1.050 méter magasságig berepülési tilalom van. Ezt korábban úgy jelölték ki, hogy teljes mértékben védi a nukleáris létesítményt egy repülőgép esetleges „rázuhanása" ellen. Többért sem dolgoznának Budapest. A magyar munkavál­lalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkor­határ után, ha emelnék a fize­tését - derül ki a Randstad fel­mérésből, amelyet 18-65 éves dolgozók körében végezték. A nemzetközi kutatásban részt vevő magyarok 18 százaléka válaszolta, hogy a nyugdíjazá­sa után is munkába állna, míg ugyanerre a kérdésre az ango­loknál 55, a lengyeleknél pedig 62 százalék válaszolt igennel az európai uniós országok kö­zül. A kutatásban azt is vizsgál­ták, hogy hányán dolgoznának abban az esetben, ha 5 százalé­kos fizetésemelést kapnának nyugdíjazás után. Erre a kér­désre a magyarok 30 százaléka adott pozitív választ. MTI Vita a nyelvi előkészítőről Kunhalmi Ágnes: a nyelvoktatás területén nem kell feltalálni a spanyolviaszt. BUDAPEST. Az MSZP elnöksé­gének tagja szerinte az előző szocialista kormány műkö­dőképes rendszert hagyott örökül, és ezt lenne célsze­rű folytatni, semmiképpen sem megszüntetve például a nyelvi előkészítőt. Kunhal­mi Ágnes hangsúlyozta: ha a rendszerváltás utáni 10 év­ben annyi energiát fordítot­tak volna a nyelvi képzésre, mint az elmúlt évtizedben, akkor sokkal előrébb tarta­nánk. Hozzátette: a kilencve­nes évek elején 90 százalék felett volt az úgynevezett egynyelvűek aránya Magyar- országon, ma már ez a szám 74 százalék. Cáfolták a sajtóhírt Az oktatási államtitkárság azonban légből kapottnak nevezte a nyelvi előkészítő osztályok megszüntetéséről szóló sajtóinformációkat. Közleményükben ez áll: „az új közoktatási törvény kon­cepciója szerint az államtit­kárság a nyelvi előkészítő osztályok indításához a jelen­leginél szigorúbb feltételeket támaszt, fenntartásához szo­ros ellenőrzést és magasabb követelményeket ír elő”. MTI A Magyar Hírlap pénteken írt arról, hogy az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája azt tar­talmazza, hogy megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfo­kú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni. ■» ÚJRA VÍVTÁK A SZŐREGI CSATÁT Osztrák lovasok egyenruhájába öltözött katonai hagyományőrzők rohamoznak a XII. Nemzetközi Huszár és Katonai Hagyományőr­ző Találkozón. Mintegy kétszáz katonai hagyományőrző részvé­telével vívták újra a szőregi csatát, az 1848-49-es szabadságharc ütközetének 162. évfordulója alkalmából, mti fotó: kelemen Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents