Kelet Magyarország, 2011. augusztus (68. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-15 / 190. szám

2011. AUGUSZTUS 15.. HÉTFŐ 2 Mindenfelől KEIJJ Vasvárlné Menyhárt Éva fotó: net Ma lemond a helyettes államtitkár Budapest. Mai hatállyal be­nyújtotta lemondását Vasvá­riné Menyhárt Éva, a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes ál­lamtitkára. Vasváriné Meny­hárt Éva 2010. július l-je óta töltötte be a helyettes állam- titkári posztot. Nyitrai Zsolt, államtitkár pénteken kö­zölte, hogy kezdeményezik Vasváriné felmentését. mti ideje magyarországi tartózko­dási engedéllyel rendelkező külföldiek száma az év első felében meghaladta a 220 ez­ret - olvasható a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal legfrissebb összesítésében. Az első félévben valamelyest csökkent a tartózkodási enge­délyt kérvényezők száma az előző év hasonló időszakához képest. mti Zavargások egy protestáns felvonuláson London. ír katolikus rendbon­tók támadtak a rendőrökre egy protestáns felvonuláson Észak-írországban, a zavar­gásban senki sem sérült meg súlyosan. A támadást Észak­írország második legnagyobb városában, Londonderryben követték el szombaton, ami­kor az óvárosban egy brit protestáns szervezet 12 ezer tagja vonult fel egy békés tüntetésen. mti Tlm Pawlenty fotó: net Tim Pawlenty kiesett a küzdelemből Washington. Tom Pawlenty, Minnesotai állam volt re­publikánus kormányzója va­sárnap visszalépett a pártja hivatalos elnökjelöltségéért folytatott küzdelemtől, miu­tán egy nappal korábban csak a harmadik helyet tudta meg­szerezni az iowai próbasza­vazáson. Pawlenty Michele Bachmann minnesotai és Ron Paul texasi képviselő mögött lemaradva lett harmadik. MTI JEGYZET Bednárfk Mónika Kegyetlen játékok E rdőben, guggolva nyakig elásott em­berek, csicskáztatott családapák, gyerme­kük elrablásával rettegésben tartott édes­anyák. Ez és a kilátástalanság, a soha véget nem érő fizetési kényszer súlya alatt öngyil­kosságba menekülő emberek kegyetlen mementói egy, sajnos még a törvény erejével sem legyőzhető életformá­nak, az uzsorának. Az pedig mindennél be­szédesebb, hogy a rendőrség mindössze 98 ilyen esetről tud. Elég lenne elmenni egy-egy olyan településre, ahol a mélyszegénység már a képzelet határát is átlépte, ahol a kenyér nem minden­napi betevő, de kétnaponta 100 százalékos kamatra talán lesz egy szelet. El kell ítélni az uzsoráshoz forduló embereket? Igen, ha mérhetetlen felelőtlenség, elivott és eljátszott segély áll a háttérben. Nem, ha ez valóban az utolsó menedék, egyetlen esély az életben maradásra. Azzal a biztos tudattal, hogy ha nem fizetsz, kár volt az életedért kérni, könyörögni fogsz a holnapért. A félelem, a megalázottság hallgatásra, a kényszer megalkuvásra késztet egyszerű embereket, s az uzsorás már azt sem tudja, hogyan uralkodjon „király­ként” egy egész településen, s legyen ura létnek és nem lét­nek. őt lecsukni édes kevés, a kapzsiknak és kegyetleneknek mindig van utánpótlása. monlka.bednarlk@lnform.hu A nyersolaj ára némileg csökkent, a dollárár szerényen erősödött a forint­hoz képest egy hét alatt péntek estig. Részben az olajár és a forint/dollár árfolyam alakítja a magyarországi benzinárakat. C DEVIZAÁRFOLYAM | (2011.08.14.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 273,65-0,26 USA dollár 192,44-0,66 Svájci frank 249,70-4,83 Angol font 313,02 +0,37 Román lej 63,94-0,16 Ukrán hrivnya 24,06-0,07 Horvát kuna 36,74-0,08 Lengyel zloty 65,94-0,11 ■4 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A Timosenko-ügy tovább fokozódik FOTÓ: INTERNET A nemzetközi közvéle­mény egyre heveseb­ben fejezi ki aggodal­mát Julija Tyimosenko letartóztatása miatt. KIJEV. A volt ukrán kormányfő bebörtönzése a jelek szerint újabb homokot hintett az egyébként is nyikorgó orosz­ukrán kapcsolatok fogaskere­kei közé. Dmitrij Medvegyev orosz, és Viktor Janukovics ukrán elnök Szocsiban folyó tárgyalásain az eredeti elkép­zelések szerint a földgáz ára játszotta volna a főszerepet. Ukrajna természetesen elé­gedetlen az oroszországi gáz ellenértékével, amelyet még Julija Tyimosenko alkudott ki 2009-ben, míg Moszkva csak abban az esetben hajlandó bárminemű csökkentésről szóba állni, ha terítékre kerül a Gazprom és az ukrán Naftohaz fúziója, illetve Kijev csatlako­zása az orosz-belarusz-kazah vámunióhoz, ami merőlege­sen vágná keresztbe Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit. Az ukrán elnök - rendes évi szabadságát megszakítva - már a bőröndjét pakolta, ami­kor Moszkva váratlanul azt kérte, hogy az orosz államfő Szocsiban lévő nyári reziden­ciájában rendezendő csúcson Julija Tyimosenko ügye is szóba kerüljön. Oroszország­nak ugyanis kínos, hogy a szá­mára előnyös gázszerződés egy büntetőper tárgya legyen a szomszédos országban. A volt ukrán miniszterelnök ellen folyó jelenlegi per tárgya ugyanis az, hogy a 2009-ben általa kieszközölt orosz-ukrán Julia Tlmosenko két arca... gázszerződés megkötésére nem volt felhatalmazása, és azzal milliárdos károkat oko­zott a nemzetgazdaságnak. Aggályosnak tartják Az északi „Nagy Testvér” mellett több más ország és nemzetközi szervezet veze­tő politikusa is aggályosnak tartja az ukrán „gázherceg­nő” bebörtönzését. Legutóbb az Európa Tanács Parlamen­ti Közgyűlésének képviselői szólították fel az ukrán bíró­ságot arra, hogy helyezzék Tyimosenkót szabadlábra. Korábban Jósé Manuel Pinto Teixeira, az Európai Unió ki­jevi képviseletének vezetője nyilatkozott úgy, hogy az EU-t aggodalommal tölti el mindaz, ami Tyimosenkóval és az el­lenzék többi tagjával történik. Hangsúlyozta, hogy a 2009-es orosz-ukrán gázszerződést Európa nagy örömmel és meg­nyugvással fogadta, hiszen így lezárulhatott a hetekig tartó gázháború, s az EU tagállamai végre földgázhoz juthattak, és az akkori megállapodásnak köszönhetően azóta is problé­mamentes a tranzit. Síkra szállt Tyimosenkóért Angela Merkel is. A német kancellár aggodalmának adott hangot a volt ukrán kor­mányfő letartóztatása miatt. Úgy ítélte meg: a politikailag vezérelt igazságszolgálta­tás gyanúját kelti az a tény, hogy a volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés vád­jával vizsgálatot indítottak. Az Egyesült Államok pedig kifejezte gyanúját, hogy az el­lenzéki ukrán politikus elleni eljárás mögött politikai okok húzódnak meg. A nyilvánosság előtt sorsát mártírként viselő ukrán „Vas Lady” már több mint egy hete a kijevi központi börtön vizsgálati fogházának lakója. Ha nagyon akarná, az abla­kon át is integethetne egykori belügyminiszterének, Jurij Lucenkónak, aki ugyanab­ban az épületben tölti idejét bírósági tárgyalásának szüne­teiben, már április óta. De tér­jünk vissza Tyimosenkóra. Férje és ügyvédei tájékoz­tatása szerint a vádlottat egy háromágyas, női cellában tartják. Van televíziója is, így nyomon követi a vele kapcso­latos híradásokat. Ellenben az nagyon dühíti, hogy egyik cellatársa dohányos, márpe­dig a férj szerint neje képte­len elviselni a dohányfüstöt, ez nagyon ki tudja hozni a sodrából, ezért sürgősen az áthelyezését fogják kérni. Rossznyelvek szerint a cel­lájában úgy viselkedik, mint egy uralkodónő, s még a fog­lárok sem szívesen kerülnek a szükségesnél gyakrabban a szeme elé. Marad a börtönben A Fővárosi Fellebbviteli Bíró­ság mindenesetre pénteken elutasítottaJulijaTyimosenko fellebbezését, amelyet elő­zetes letartóztatása kapcsán nyújtottak be az ügyvédei, így a nyár hátralévő részét biztosan a rácsok mögött töl­ti, s legalább lesz ideje meg­ismerkednie a peranyagával, ami a plafonig ér. palkóTstvAn ekn@lnform.hu © EZT írjak a külföldi lapok „A kijevi hatalom birtokosainak el kellene gondolkodniuk azon, hogy Tyimosenko letartóztatásával ténylegesen mit is kockáztatnak” - vélekedik a Die Welt. A lap kijevi forrá­sokból úgy értesült, hogy nyugati diplomaták a kulisszák mögött erőfeszítéseket tesznek Tyimosenko szabadon bocsátása érdekében. A szintén német Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a 2004-es narancsos forradalom egyik hőse most azért bűnhődik, mert 2009-ben megkerülte a RosUkrEnergo céget, miáltal milliárdoktól esett el a vállalat mögött álló befektetési csoport, ami azonos Viktor Janukovics államfő legfőbb pénzügyi támogatójával. Abban az elemzők zöme egyetért, hogy Tyimosenko mielőbbi bírósági elítélése - legyen az akár felfüggesztett büntetés is - azzal járna, hogy az egyik legnépszerűbb ukrán politikus nem indulhatna a 2012-ben esedékes parlamenti választásokon, A volt kormányfő pedig éppen azért játszik a bírósági szakasz minél további elhúzására, hogy időt nyerjen, és bejegyzett képviselőjelöltként elnyerje az őt megillető mentességet. Márpedig a jelenlegi felméré­sek szerint nagy az esélye arra, hogy a rá és pártjára adott szavazatokkal többségbe kerüljön a következő parlamenti formációban, és ezzel minden ellene folyó bírósági próbál­kozás köddé váljon. „Nagy horderejű a döntés” 220 millió font az okozott kár a zavargásokban MSZP: „Mindenki mér­legelje, kéri-e az árfo­lyamrögzítést...” BUDAPEST. Az MSZP szerint rendkívüli horderejű, felelős döntést igénylő kérdés, hogy a devizahitelesek kérjék-e bankjuktól az árfolyamrög­zítést, így az érintetteknek azt is mérlegelniük kell, hogy három év elteltével képesek lesznek-e fizetni az akkor vár­hatóan megemelkedő havi törlesztőrészletet. Burány Sándor országgyű­lési képviselő vasárnapi saj­tótájékoztatóján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye­letének honlapján található hitelkalkulátort ajánlotta a de­vizakölcsönösök figyelmébe, megjegyezve: döntésükkor elsődleges, hogy milyen sváj- cifrank-árfolyamot tartanak reálisnak a következő évekre. „Ha ugyanis a svájci frank és az euró árfolyama tartósan hasonló szinten marad, a 180 forinton történő árfolyamrög­zítés lehetőségének megszű­nésével a törlesztőrészletek jelentősen megemelkedhet­nek” - tette hozzá. Tízmillió forintos tőketar­tozás és húszéves futamidejű lakáshitel esetén a havi tör­lesztés 102 500 helyett 73 800 forint lesz az árfolyamrögzítés után, annak lejártát követően - 250 forintos árfolyammal szá­molva - azonban hozzávetőleg 114 ezer forintra emelkedik az együttes törlesztőrészlet, míg ha a svájci frank árfolyama 270 forint körül, az euróéval azonos szinten stabilizálódik, a törlesztőrészlet meghalad­hatja a 125 ezer forintot. Újra |fitt a felszólítás Az MSZP-s képviselő elmond­ta, hogy pártja a következő napokban ismerteti azokat a megoldási javaslatokat, ame­lyeket a bajba jutott deviza­hitelesek érdekében kidol­goztak. Emellett újólag arra szólította fel a kormányt, hogy „térjen vissza a szabadságá­ról”, és érje el, hogy az állam, a bankok és a devizahitelesek közösen viseljék a terheket. A kérdésre válaszul, hogy a szocialisták kormányon mit tettek a családok devizában történő eladósodása ellen, Burány Sándor kifejtette: a frankhitelek akkor terjedtek el, „amikor vállalhatatlanná vált az a kormányzati lakáshi­telezési konstrukció, amit az első Orbán-kormány talált ki, és amely változatlan formá­ban olyan mértékben növelte volna meg az államadóssá­got, hogy azt a költségvetés nem viselte volna el. Emellett hozzájárult a devizahitelek elterjedéséhez, hogy a jegy­bank kamatpolitikája miatt a forinthitelek kamata tartósan meghaladta a 10 százalékot” - vélekedett. mti Rendkívüli horderejű, felelős dön­tést igénylő a kérdés. BURÁNY SÁNDOR Nem egyértelmű, kinek kell megfizetnie a zavargásokban okozott károkat. London. Nem egyértelmű, hogy a biztosítóknak vagy a rendőrségnek kell-e megtérí­tenie a múlt héten kezdődött zavargásokban keletkezett károkat. A kérdés már csak azért is komoly, mert 200 millió fontra rúgó összegről van szó. Nem mindegy a tényállás Mint a The Sunday Telegraph felhívja a figyelmet, alapve­tően azt kell eldönteni, hogy egyedi bűncselekményeknek tekinthetők a történtek, vagy egy csoport tagjai együttesen tehetők felelőssé a rendbon­tásért, azaz az események megfelelnek-e a zavargás tör­vényben rögzített definíció­jának. Míg az érintetteknek aligha döntő, ki téríti meg a kárukat, a biztosítóknak nem mindegy, nekik kell-e állniuk a legalább 200 millió fontra becsült számlát. Ha ugyanis az derül ki, hogy a rendbon­tók szervezetten, egységesen követték el a bűncselekmé­nyeket, a rendőrségnek kell megtérítenie a károkat, ha vi­szont azt állapítják meg, hogy egyedi esetekről van szó, ak­kor a biztosítókat terheli a fi­zetési kötelezettség. A törvény mondja... A közrendről szóló 1986-os jogszabály szerint zavar­gásról akkor lehet beszélni, ha legalább 12 ember együt­tesen fenyegeti a rendet, vagyis olyan helyzet alakul ki, hogy a helyszínen jelen­lévők a személyes bizton­ságuk miatt aggódnak. Egy 1886-os törvény pedig azt mondja ki, hogy a rendőrség felelőssége a béke és a rend fenntartása az országban, ezért a zavargások okozta károkat neki meg kell térí­tenie. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents