Kelet-Magyarország, 2011. július (71. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-06 / 156. szám

2011. JÚLIUS 6„ SZERDA Háttér 3 NÉZŐPONT fiamig« imsti Olasz tej, francia bor alán még nem it­tam olasz tejet, de francia bort igen, s tudom legalább, hogy az nem rossz, de magyarként nálam az egri­vel, vagy a tokajival szemben nem rúghat labdába. Napja­inkban - az aktualitástól füg­gően - újra és újra felbukkan az a bosszantó jelenség, hogy a magyar termék rovására külföldről behozott, silány mi­nőségű, olcsó árut kínálnak a fogyasztóknak. Most a dinnye van porondon, de beszéltünk már húsról, tojásról, almáról. Szóval, mindig kihúzzák a ma­gyar termelő alól a szőnyeget. Tudom, legalább is hallom az önérzetes emberek felzúdu­lását: nem kell megvenni. De mondja ezt a kiskeresetű, egyik napról a másikra épp­hogy megélő fogyasztónak. S utóbbiak vannak többen. Jól ki van ez találva. Ha panaszkodik a gyerek, hogy savanyú a spanyol szőlő, már hallom is az apai dörgedel­met, vagy látom magam előtt a lendülő kezet: örülj neki, ez van, erre telik. Én nem vagyok közgazdász, előttem sokkal nagyobb tudású szak­emberek elmondták már, mi lenne az üdvözítő megoldás. Csakhogy mindenhez pénz kell. Igen, rossz a birtokrend­szer, elavult a technológia, s mindezek megváltoztatása nem olyan egyszerű. Mi ezt örököltük. Érdekes, mikor a mezőgazdasági üzeme­ket, földeket felosztották, senkinek nem jutott eszébe, hogy ez várhatóan vissza fogja vetni a termesztést. Hallottam én akkor még neves kisgazda politikustól, hogy „2-3 hektár föld majd eltart egy családot”. Lehet, de nem szántóföldi kultúrá­val bevetve, s egy ilyen kis terület kizárja a piaci terme­lést is. Sokan a kereskedőket hibáztatják. Nos, ők csak azt teszik, amit megenged nekik a törvény és diktál az üzlet. Olcsón beszerezni, drágán eladni! Mi pedig együk meg, amit főztünk! danko@inform.hu ^tortól használja Szatmárr se»:® a mar nevét? a, 1908-tól b, 1823-tól c, 1950-től c, 1991-től A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Javában görög a dinnyeellenőrzés A multinacionális cégek külföldön beszerzik a rossz minőségű diny- nyét, és itthon akciózva adják el. WÉraniÜTl. Azonnali diny- nyeellenőrzést rendelt el a vidékfejlesztési miniszter. Fa­zekas Sándor a hazai termelők és a magyar fogyasztók védel­me érdekében cselekedett ily módon. A vizsgálat a nyomon követhetőség biztosítására, és a származási ország feltünte­tésének ellenőrzésre terjed ki. A magyarok kontójára „Mindig botrány van a ma­gyar termelők árui körül. A dinnye kuriózum, nyáron két hónapig, Magyarországon a július-augusztusi időszakban slágertermék. A multinacio­nális cégek a magyar dinnye­szezon előtt a külföldön már W Szabolcsban 7-800 hektár­ról beszélhetünk. FÜR LÁSZLÓ szezonvéginek számító, rossz minőségű dinnyét olcsón be­szerzik, és itthon akciózva eladják - adott korképet Pócs János országgyűlési képviselő, dinnyetermelő a www.min- dennapi.hu-nak . „A jó minőségű magyar ter­més előállítása másfél millió forint hektáronként, így a reá­lis eladási ára 150 forint körül van kilónként. Persze fel lehet mutatni versenyképesebb árat - rossz minőségű gyümölcsöt, amelyből bogarak másznak ki. A multikat azonban a minőség nem érdekli, csupán az mo­tiválja, hogyan tudnak minél több vevőt az üzletekbe csábí­tani. így történhet meg, hogy a magyar termelők kontójára lehet árulni francia bort, olasz tejet vagy spanyol szőlőt”. Borúsan látja a jövőt Für László, a Rádium Kft. ügyvezetője markáns véle­ményt fogalmazott meg:- Alapvetően pozitív beál­lítottságú ember vagyok, de sajnos borúsan látom a jövőt. Problémásnak ítélem meg a birtokszerkezetet és a ter­A vásárlók nagy része a hazaira esküszik illusztráció: sipeki Péter mesztési struktúrát, illetve a jelenleg használt technológia is bőven hagy kívánnivalót maga után. Hozzáteszem, ez nem csak megyénkre vonatko­zik, hanem országszerte is igaz - közölte a szakember. Jelenleg 20 tonnás termés­átlagról beszélhetünk idehaza, míg versenytársaink ennek a többszörösével büszkélked­hetnek. Ezt főként a termőte­rületek drasztikus visszaesése, illetve a megfelelő korszerűsí­tés elmaradása okozta. A mostani, 4500 hektáros országos termőterületből Sza­bolcsban mára már mindösz- sze 700-800 hektárról beszél­hetünk, holott nemrég még ennek a háromszorosa volt megtalálható hazánkban. Az optimális a hektáronkénti 70- 80 tonna dinnye lenne, de et­től sajnos még nagyon messze állunk. Ha nem változik ked­vező irányban az elkövetkező hetek időjárása, még lejjebb mehet a görögdinnye ára - ösz- szegezte az ügyvezető. km Az ukrán és a román piac is Több mint tíz éve kezdett el dinnyét ter­meszteni Nyírteleken Krajnyák Sándor. nyírtelek, - Sokat változott azóta a „dinnyézés” mondja. Például a szabadföldi vetést felváltotta a talajtakarós fó­lia használata. Ennek előnye, hogy megakadályozza a gyo- mosodást, melegen tartja a talajt, így 2-3 héttel korábban érik be a termés. A siker alapja a mag kivá­lasztásánál kezdődik: figye­lembe kell venni a fajta jel­lemzőit, a terület adottságait és legfontosabb szempont­ként a keresletet, ma ugyanis a tömör, élénkpiros, finom, édes dinnye megy a legjob­ban. Az árak máris alacsonyak- Én nagyrészt zöldségkeres­kedőknek, vagy a nyíregyhá­zi nagybani piacon adom el a termést. Előfordul, ha egy­szerre nagy mennyiség érik be, kamionba is pakolok. Az idei termés jónak mutatko­zik, eddig az időjárás ideális volt, leszámítva ezt a hetet. A hűvös, esős nappalokat és éjszakákat nem kedveli ez a melegszerető növény, nehe­zebben érik, s könnyebben elkapja a betegség is. Most a levéltetűvel folytatunk nagy küzdelmet, de folyton har­colunk a nyulak ellen is. Ami már látszik, a hét végére ígért kánikula eredményeként egy hét múlva megjelennek a ha­zai dinnyék a piacon. Szomorúan tapasztalom, hogy az árak máris ilyen ala­csonyak, ennek elsősorban a külföldről behozott, és Békés megyéből szállított áru lehet az oka. Nem csoda, hogy az utóbbi időben visszaesett a termelési kedv, mi nem ka­kiesett Nem csoda, hogy ennyire visszaesett a termelési | * % kedv. KRAJNYÁK SÁNDOR punk külön támogatást, ki vagyunk téve az időjárás sze­szélyeinek. S ami meglepő, míg korábban az ukrán és román vevők nagy mennyi­séget kivittek, ma már ők is megtanultak „dinnyézni”, így ez a piac is bedugult - fejezte be Krajnyák Sándor. KM-DM Félmilliárdos felújítás NYÍRBÁTOR. Félmilliárd forint­ból újították fel a Nyírbátori Városi Bíróság épületét. Dr. Baka András, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke adta át az intézmény kulcsát dr. Pusztaföldi Ágnes­nek, a Nyírbátori Városi Bíró­ság elnökének. - Az úgyne­vezett kisbíróságoknak nagy szerepük van az igazságszol­gáltatás munkájában, hiszen az ügyek itt kezdődnek. A bíróságok nehéz helyzetben vannak, mivel 2004 óta a költségvetésük nem nőtt, és a jövő évi keret sem tűnik na­gyobbnak - jegyezte meg dr. Baka András. KM Sárban áll a Pacsirta utca (Jr A KELET VÁLASZOL Az önkormányzat egy­előre türelmet kér az érintett lakosoktól. ÓJFEHÉRTÓ. Panaszos hangvé­telű levél érkezett szerkesztő­ségünkbe, melyben Balázscsik Sándorné a háza előtti állapo­tot nehezményezi:- A Pacsirta utca napok óta víz alatt áll a folyamatos esőzé­sek miatt, nyakig járunk a sár­ban. Az illetékesek az eddigi földút helyett asztfaltozottat ígértek, de nem lett a dolog­ból ez idáig semmi. Legalább zúzott kővel beboríthatnák, így megszűnne ez a tarthatat­lan helyzet, hiszen képtele­nek vagyunk normálisan köz­lekedni a házunk környékén. Ezzel a problémánkkal több­ször is felkerestük már az ön- kormányzatot, de érdemleges választ eddig nem kaptunk - mondta az újfehértói hölgy. Természetesen megkeres­tük a helyi önkormányzatot, ahol Puskás László alpolgár­mester adott lapunknak tájé­koztatást. Hamarosan megoldják- Pályázati pénzből újítottuk fel településünkön három utca vízelvezető rendszerét, köztük a szóban forgó Pacsir­ta utcát is, ahol a csapadék­víz-elvezető árkok javítását végeztük. Jelenleg is folynak a munká­latok, ezért türelmet kérünk az ott lakóktól, ugyanis az érintett útszakaszt hamarosan zúzott kővel fedjük be. Fontos meg­jegyezni, hogy ez a beruházás Nem utca, inkább sártenger fotó: sipeki Péter már önkormányzati forrásból pénzből - mondta az alpolgár- valósul meg, nem pedig uniós mester. KM-TG « AZ EZREDIK LAKODALOM Szeműk András, aki 1975 óta nagyvőfély és ceremóniamester, a hét végén segítette frigyre az ezredik házaspárt, akiket ezen apropóból egy wellness hétvégével is megajándékozott. FOTÓ: SIPEKI PÉTER €> MEGKÉRDEZTÜK: Ön a hazai vagy a külföldi dinnyét fogyasztja szívesebben? KOVÁCS VIVIEN: Ha fői HORVÁTH DÁNIEL: A KÉMÉN YICZK1 tudom, a szüleim hazait külföldit (óbban szere- SZABOLCS: Én is a haza­vesznek. tem, mert rostosabb. ira szavazok. PÁSZTOR KATALIN: A SZABÓ RÓBERT: Csak a NAGY FLÓRA: Hazait magyar dinnye mellett nálunk megtermettben veszünk, ezzel is támo- teszem le a voksom. bízunk meg. gátjuk a termelőket. Kovács Viviennek szülei viszik haza a görögdinnyét. - Az egész család „dinnyerajongó”, nagyon szeretjük az ízét, főleg a nagy melegben esik jól. Ha jól tudom, anyáék a hazait vá­sárolják inkább - válaszolta. Horváth Dániel a barátnőjétől eltérő véleményen van. - A külföldit én jobban szeretem, mert kevesebb benne a mag. Azt vettem észre, hogy az íze is finomabb, valahogy rosto­sabbnak érzem - váJaszolta a fiatalember. Kemenyiczki Szabolcs kimondottan szereti a dinnyét. - Én a hazaira sza­vazok, ez nem is lehet kérdés. Sokkal ízletesebb, ezért nem sajnálom rá a pénzt, még ha az import dinnye olcsóbb is- tette hozzá. Pásztor Katalin rokonai dinnyét termeszte­nek. - Természetesen tőlük vesszük a görögdinnyét, így én értelemszerűen a hazai mellett teszem le a voksom - válaszolta. Szabó Róbert vála­sza nem tűrt ellentmondást.- Csak a nálunk megtermett dinnyét fogyasztjuk. Ebben bízunk meg, a minősége és az íze is jobb, mint a külföldinek. Mi már hosszú idők óta Nagy­cserkeszen vásárolunk - tet­te hozzá. Nagy Flóra magyar dinnyét fogyaszt, hiszen ezzel is támogatja a magyar terme­lőket: - Ebben a rossz helyzet­ben fontosnak tartom, hogy hazai termelőktől vásároljak- válaszolta a fiatal lány.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents