Kelet-Magyarország, 2011. július (71. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-27 / 174. szám

2011. JÚLIUS 27.. SZERDA (EOT Háttér 3 Beszédes felszólalások € PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK SZAMA EBBEN A CIKLUSBAN DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik)...........................93 DR. BUDAI GYULA (Fidesz) .............................3 DR.CZOMBA SÁNDOR (Fidesz) .....................92 FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz) ...............................10 DR. GYÜRE CSABA (Jobbik)..........................66 JAKAB ISTVÁN (Fidesz) .....................................17 JUHÁSZ FERENC (MSZP) .............................20 DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Fidesz) ........................9 DR. KISS SÁNDOR (Jobbik)..........................60 DR. KOVÁCS FERENC (Fidesz) ............................0 KOZMA PÉTER (Fidesz) ..................................3 LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA (Fidesz) ___13 LIPŐK SÁNDOR (Fidesz) ........................ 7 ROMÁN ISTVÁN (Fidesz) ...................................16 DR.SESZTÁK MIKLÓS (Fidesz) ......................3 SESZTÁK OSZKÁR (Fidesz) ..............................14 DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz) ..........................3 DR.TILKI ATTILA (Fidesz) ...............................6 TUKACS ISTVÁN (MSZP) .............................80 DR. VERES JÁNOS (MSZP) ...........................39 DR.VINNAI GYŐZŐ (Fidesz) ............................5 Grafika: ÉKN Megyénk országgyű­lési képviselői közül a jobbikos dr. Apáti Ist­ván szólalt fel legtöbb­ször a parlamentben. Htmilzi Az országgyű­lési képviselők munkájának megítélése több tényező függvénye. Fontos, hogy ki hogyan vesz részt a kormány­zati döntések előkészítésé­ben, milyen munkát végez az adott szakbizottságban, de a törvényalkotásban való rész­vétel, az indítványok benyúj­tása, a médiában való jelenlét, a lakossági fórumokon való megjelenés is a képviselői munka része. Mint ahogyan a parlamenti felszólalás is, ami alapján önmagában nem ítélhető meg az adott honatya tevékenysége, mégis érdemes górcső alá venni. A statisztika tükrében Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye 21 országgyűlési képvise­lője ebben a ciklusban eddig összesen 574 alkalommal szó­lalt fel a plenáris üléseken. A legtöbbször, 93-szor a Jobbik képviselője, dr. Apáti István emelkedett szólásra. Őt dr. Czomba Sándor, a Fidesz ál­lamtitkára követi 92 megszó­lalással. A képzeletbeli dobo­gó harmadik foka az MSZP-s Tukacs Istváné, 80 felszóla­lással. A legkevesebbet beszé­lők között találjuk dr. Vinnai Győző megyei kormánymeg­bízottat (5 felszólalás), dr. Bu­dai Gyula kormánybiztost (3 felszólalás) és dr. Kovács Fe­rencet, Nyíregyháza polgár- mesterét, aki az országgyűlés ■ ■ A választók ^ w azért küldtek a parlamentbe, hogy hangot-adjak az érdekeiknek. DR. APÁTI ISTVÁN tavaly tavaszi megalakulása óta egyszer sem szólalt fel a parlamentben.- Az elmúlt időszakban a kevésbé látványos szakmai munkára koncentráltam, amely elsősorban a bizottsá­gokban és a minisztériumi háttéregyeztetéseken zajlik. Úgy vélem, ez sokkal több eredménnyel járt mind Nyír­egyháza, mind egyéni kép­viselői körzetem települései számára, mintha a sok eset­ben parttalanná váló vitákban vettem volna részt.- A következő ülésszak eb­ből a szempontból más lesz, hiszen ekkor kerülnek a ház elé azok a sarkalatos törvé­nyek, amelyeknek már nem csak szakmai előkészítésé­ben, hanem kommunikáci­ójában is részt veszek - vála­szolta lapunk megkeresésére dr. Kovács Ferenc, Nyíregy­háza polgármestere. Nem hátrált meg a viták elől- A választók azért küldtek a parlamentbe, hogy az érdeke­iket képviseljem, elmondjam a véleményemet, ne pedig szótlanul kövessem az ese­ményeket, amelyek meghatá­rozzák az ország életét - kom­mentálta „első helyezésének” hírét dr. Apáti István. A jobbikos honatya az ön- kormányzati törvény és az ehhez kapcsolódó jogsza­bályalkotás, a köztisztviselői, közalkalmazotti törvény kap­csán éppúgy felszólalt, mint a választójoggal kapcsolatos vitában, illetve a közbeszer­zési törvény miatt. Pártja szó­szólója volt akkor is, amikor a cigány-magyar együttélés problémája került terítékre.- Személy szerint 157 mó­dosító javaslatom volt, s azon kevés jobbikos ellenzéki kép­viselők egyike vagyok, akinek volt befogadott javaslata. En­nek ellenére ki kell mondani: sajnos az építő jellegű kriti­kákat is elutasítja a kéthar­mados többség, ezért ez nem nevezhető a nemzeti együtt­működés kormányának - fo­galmazta meg kritikáját Apáti István. Hozzátette: egyetlen cél vezérli, hogy az ország halad­jon, az emberek, a családok, a magyar vállalkozások elő­rébb jussanak. Mint mondta, az őszi ülésszakban sem lesz kevésbé aktív, kitart a lendü­lete, hiszen az önkormányza­ti reform kapcsán a sarkalatos törvények vitájában sem rejti majd véka alá a véleményét. Dr. Budai Gyula, a 4. sz. vá­lasztókerület országgyűlési képviselője így reagált meg­keresésünkre:- A képviselőség mellett két bizottság munkájában veszek részt, emellett kormánybiz­tosi megbízásnak is eleget te­szek. Talán nem tűnik túlzás­nak, ha kijelentem: a megye többi országgyűlési képvise­lőjéhez képest több közéleti szerepet vállaltam. A közélet sűrűjében dolgozik A három parlamenti fel­szólalása ugyan nem tűnik soknak, de hetente minimum két alkalommal tájékoztatta a közvéleményt az elszámol­tatási vizsgálatok eredmé­nyeiről. Az Alkotmányügyi valamint a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagja­ként számos törvénytervezet előkészítéséből, a jogszabályi háttér kidolgozásából is kivet­te a részét.- A parlamenti hozzászólá­sokat egyébként is a frakció- vezető határozza meg, de az én munkám ettől sokkal ösz- szetettebb: hétfőtől péntekig tart, és a parlament mellett, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban dolgozom - nyilatkozta a Kelet-Magyar- országnak dr. Budai Gyula kormánybiztos. KM-BM, NYZS.SZA Zajácz D. Zoltán Szavak, csak szavak inden évben elkészül a statisztika arról, hogy a parlamentben vagy akár a települési önkor­mányzatokban melyik képviselő hányszor emelkedett szólásra, milyen előterjesztések- , hez szólt hozzá és összesen mennyit beszélt. És persze minden évben benne van a híradókban, minden évben írnak róla az újságok is. És mint hálás kommentár­alapanyaghoz, minden évben születik hozzá egy-egy újság­írói jegyzet is. Már én is a másodikat írom, és igyekeztem felidézni magamban a tavalyit, hogy véletlenül se nagyon ismételjem magam. Nem nagyon szeretem a statisztikákat. Azért nem, mert néha elfedik a lényeget. Az emberek pedig elkezdenek kombinálni, hogy aki sokat W beszélt, az biztosan jobb képviselő, mint a mienk, aki alig szólt hozzá valamihez. Csak hát a képviselőké nem Amikor a városi csak Víbál's munka’.att,01 tÓVG GlkGZÜtG élőben parlamentben vagy a képvi­közvetíteni a testű- selőtestületben, hogy nem őt lpti 1 jlpcpVpt Lpfcvpr mutatják folyton a tévében, leli LiicbcKcL, KcLbZfclí Ahogy mondják, az embert olyan hosszú lett nem a szavai, hanem inkább minden közsvűlés a tettei minősítik-Ennek 11 ill iuci 1 Nuzgy LiiCb. ellenére a képviselőket érez­hetően elérte a bizonyítás­vágy: minél többet szerepelni, máskülönben a választóim nem fogják elhinni, hogy dolgozom. Emlékszem, amikor Nyíregyházán a városi tévé elkezdte élőben közvetíteni a testületi üléseket, kétszer olyan hosszú lett mindegyik köz­gyűlés, mert minden képviselő hozzá akart szólni minden előterjesztéshez, hadd lássák a választók, mennyire aktív. Ebből persze az sült ki, hogy jobbára egymást ismételték. Volt, aki azzal kezdte, hogy „igazából az előttem szólók már mindent elmondtak”, de azért nem ült le, hanem a biztonság kedvéért megismételte újból a korábban elhang­zottakat... Valahogy hasonlóan működhetett ez a parlamentben is, bár azért kevés olyan mazochista volt az országban, mint az apám, aki nyugdíjas lévén, egész délelőtt a parlamenti közvetítést nézte a tévében, miközben anyám az ebédet főzte a konyhában. Egyszer megkérdeztem, hogy miért. Azt mondta, hogy amikor a képviselők kioktatják egymást, az jobb, mint a kabaré. Igaz, ez még a Torgyán Józsefek idejében volt, amikor, bár voltak durvaságok, alapvetően szellemes riposztok hangzottak el a T. Házban. zoltan.zaiacz@lnfomn.hu Tizenötmillió forint az ivóvíz- és csatornadíjakra Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 5 település 7500 lakosát érinti a Vidékfejlesztési Minisztérium döntése. ■ i'-v'-c: Döntött a vidék- fejlesztési miniszter az idei évre szóló lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás állami tá­mogatásának szétosztásáról. A mintegy 4,4 milliárd fo­rintnyi keretből összesen 626 település kap támogatást, amelynek köszönhetően az érintett településeken jelen­tősen csökkennek a lakosság terhei. Az intézkedés mintegy 1,2 millió embert érint. Mérlegelési szempontok- Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 5 település (Rakamaz, Milota, Tiszabecs, Tiszacsécse és Tiszakóród) nyert el ösz- szesen 15 millió 65 ezer forint támogatást, ez mintegy 7577 lakost érint - tudtuk meg a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodájától. Az összegre azok a települések pályázhattak, ahol az önkor­mányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett la­kossági közműves ivóvízel­látás, szennyvízelvezetés és -tisztítás költségei az országos átlagnál magasabbak. Az egyes régiók ivóvíz- és csatornadíjai között komoly eltérés is lehet. Az árakat ugyanis nagyban meghatá­rozza az adott terület földrajzi helyzete és a népsűrűség. Egy összegben folyósítják Fontos az is, hogy az érintett településen milyenek a víz­nyerési lehetőségek, mennyi­re egyszerűen lehet például karsztvízhez jutni, de szere­pet játszik az is, hogy a szol­gáltató milyen technológiával dolgozik. A költségvetési tör­vény értelmében a Belügy­minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincs­tár egy összegben folyósítja a megítélt támogatásokat a települési önkormányzatok számlájára. km-ígéretes TERMÉS A balsai Rácz Zsolt a napokban elégedet­ten szemlélte a falu határában elterülő búzaföldjén zajló ara­tási munkálatokat. A gazdák többsége bízik benne, hogy a csapa­dékos időjárás ellenére mind minőségileg, mind mennyiségileg megfelelő lesz az idei termés. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Címer és pecsét Székelyföldön N> ÍREGf há 1 A Címer és pe­csét Székelyföldön című kiál­lítás ünnepélyes megnyitóját július 29-én 11 órakor rende­zik meg Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban. A kiállítást megnyitja Ko­vács Sándor, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei köz­gyűlés alelnöke. A tárlat a székelyföldi fiatal képzőmű­vészek alkotásaiból összeállí­tott vándorkiállítás. A kiállítást az érdeklődők augusztus 5-éig tekinthetik meg. km MEGKÉRDEZTÜK: Ön nyomon követi a parlamenti tör Mb Az interneten olvasom a (politikai) híreket. IMÍSKÓ ÉVA,: Én is dolgozom, akárcsak az ülésező képviselők. MESTYÁM RÓBERT: Régebben igyekeztem naprakész lenni... HUSS6Vä#*rt*fe: Olykor SZABÓ ÁKOS: Nemérde- SZUTORMÉ KRISZTINA: megbotránkoztatóan kel a politika, Így nem is Fontos tudni, milyen viselkednek. hallgatom, nézem. döntések születnekl- Én figyelemmel kísérem a parlamenti közvetítéseket, hi­szen minden, ami ott történik, rólunk szól - válaszolta Kiss Györgyné, hozzátéve: gyakran megbotránkozik egyik-másik képviselő magatartásán és munkáján. Szabó Ákos nem követi az üléseket: - Nem ér­dekel a politika, feleslegesnek tartom, hogy kicsit is belefoly­jak - mondta. Szutorné Kriszti­na szerint érdemes az ország- gyűlés munkáját figyelni: - Az ország sorsa mindenkinek fon­tos kell hogy legyen, hiszen az életünket nagyban befolyá­solják az ott hozott döntések, a mindennapjainkról határoz­nak. - Az interneten olvasom a híreket, próbálok tájékozott lenni, de nem szívesen hall­gatnám rádión vagy nézném tévén a honatyákat - mondta Fehér Anna. Roskó Éva az ülé­sek délelőtti időpontja miatt lemarad a parlamenti közve­títésekről: - Nem vagyok ott­hon az adások ideje alatt, én is dolgozom, akár a képviselők. Egyébként mindegy, hogy reg­gel vagy délután üléseznek-e, úgysem lenne rá időm. - Ré­gebben igyekeztem naprakész lenni, az utóbbi időben már nem követem nyomon a tör­vényhozást. Inkább újságban és a neten tájékozódom, hi­szen így összefoglalva, tömö­ren kapok tájékoztatást arról, hogy mi történik a parlament­ben - felelte Mestyán Róbert. a) Pátroha b) Levelek c) Petneháza d) Lónya A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Y\ ' v

Next

/
Thumbnails
Contents