Kelet-Magyarország, 2011. július (71. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-26 / 173. szám
2011. JÚLIUS 26., KEDD Fókuszban: A norvégiai kettős merénylet 7 Tévések hada várta a bíróság előtt a terroristának minősített Breiviket és nem csökkent a gyászolók tömege sem kulturális marxizmustól és az iszlamizációtól. A támadások célja nem a lehető legtöbb ember megölése volt, hanem egy markáns üzenet küldése és a lehető legnagyobb veszteség okozása a kormányzó norvég Munkáspárt számára. Ahogy Breivik fogalmazott, ez volt az ár, amit fizetniük kellett. A párt bűne az elkövető szerint a muzulmánok tömeges importálása és a norvég kultúra rombolása volt. Huszonegy ivet kaphat A mészárlás gyanúsítottját 21 év börtönre ítélhetik, mert Norvégiában ez a maximális büntetési tétel. Valki László nemzetközi jogász azt mondta: minden ország szuverén hatásköre, hogy milyen büntetési szabályokat alkalmaz. A nemzetközi jog ezt nem szabályozza, így ezeket a törvényeket csak az adott ország parlamentje tudja megváltoztatni. Más FOTÓK: INTERNET országok ezt akkor sem tudják befolyásolni, ha egy merényletnek esetleg külföldi áldozatai is vannak. „A magyar parlament például úgy módosította az alkotmányt, hogy lehetővé váljon tényleges életfogytiglani börtön kiszabása is” - tette hozzá Valki László. ékn ző időpontja. A 32 éves norvég férfit többek között terrorcselekmény elkövetése, az alkotmányos rend elleni támadás és a lakosság megfélemlítésének alapos gyanújával tartják őrizetben. Állítása szerint két másik terrorsejttel együttműködve kivitelezte a második világháború óta Norvégiában elkövetett legnagyobb vérengzést. Ezekről az állítólagos sejtekről egyelőre több információit nem közöltek. Elszigetelten tartják Breiviket teljes elszigeteltségben tartják fogva az elkövetkezendő időszakban. A bíró indoklása szerint az ügy karaktere miatt minden látogatás és a sajtóval való érintkezést megtiltottak, nem kommunikálhat a külvilággal. Kihallgatásán elismerte a robbantást és a lövöldözést is. Vallomását alátámasztották bizonyítékok is. Ennek ellenére nem vallotta bűnösnek magát, úgy fogalmazott, Európát akarta megmenteni a Beismerte a lövöldözést és a robbantást is Andreas Breivik, akit hétfőn hallgatott meg az oslói bíróság. OSLO. Andreas Breivik nem vallotta bűnösnek magát a bíróság előtt. Azt állította, Európa iszlamizációja és a multikulturális marxizmus ellen küzd. Az oslói bíróságon megtartott zárt tárgyalás utáni nemzetközi sajtótájékoztatón közölték, Andreas Breivik további nyolc hétig őrizetben marad, szeptember 26-a lesz az ügy tárgyalásának követkeAndreas Breivik fotó: facebook Mindent beismert a tömeggyiikos Távol esik tőlük az erőszak Számos helyen említi Magyarországot is A norvégok többségének elege van a bevándorlókból, de megdöbbentették őket a történtek. OSLO. „A norvégok többsége egyetért az Utoeya-szigeti lövöldözővel abban, hogy a kormány túlzottan engedékeny bevándorlási politikát folytat, de a figyelemfelkeltésnek és tiltakozásnak ez a több mint kilencven halálos áldozatot követelő módja már mélyen megrázta őket” - mondta Schneider Károly, egy Oslóban dolgozó magyar szakács. Nem véletlenül Norvégiában hétfőn déli tizenkét órakor egyperces néma gyásszal emlékeztek meg a vérengzés áldozatairól, akiket valószínűleg nem teljesen véletlenszerűen választott ki a rendőr egyenruhába öltözött merénylő. Utoeya szigetén a kormányzó munkáspárt ifjúsági szekciója tartotta éves táborát, a hatalmon lévő politikusok gyerekei is ott voltak. Scneider Károly szerint pont azért választotta őket célpontként a merénylő, mert úgy gondolta, hogy a munkáspártot terheli felelősség a Norvégiába áramló menekültek tömegeiért. „Oslo lakosságának már most is legalább a fele bevándorló. Főleg Szomáliából jönnek, de sok a koszovói albán is” - mondta Schneider Károly, aki beszélgetésünk közben munkaadója, egy idős norvég hölgy véleményét is kikérte. Az európaiakkal általában nincs bajuk, mert ők hajlandóak beilleszkedni, és azért mennek, hogy dolgozzanak; „a szo- máliaiak viszont csinálnak nyolc-tíz gyereket, és utána Túlzottan engedékeny bevándorlási politikát folytatnak. SCHNEIDER KÁROLY már csak a baj van velük: hol az egyik, hol a másik gyerek lesz beteg, hol meg az óvoda miatt kell hamar elmenni a munkából” - mondta. A koszovói albánok pedig - érdekes módon - „azt hiszik magukról, hogy mindenkinél előbbre valók”, ezért például előretolakszanak a sorban, ami kimondottan zavarja az őslakosokat. Visszaélnek vele Schenider Károly munkaadója szerint a norvégok nem voltak felkészülve ilyen mészárlásra: a helyiektől az erőszak minden formája távol esik, itt gyakorlatilag háború sem volt. A mészárlás óta a döbbenet vett erőt rajtuk, hogy velük ilyesmi megtörténhetett; csendesen, de tovább zajlik az élet. Azzal mindenki egyetért, hogy a merénylő „nem normális”, de már egyre többen sokallják a menekülteket, főleg a hőborús övezetekből érkezőket, mert ők rendelkeznek bizonyos kiváltságokkal, amikkel sokuk visszaél. ékn-szp Egyértelműen terrorista cselekmény volt BUDAPEST. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő kijelentette: „nyilvánvaló, hogy politikailag motivált terrorcselekmény történt”. Rámutatott: mint a legtöbb terrorista, a svéd fiatalember is fanatikus volt, de nem volt pszichológiailag zavarodott elme, tisztában volt cselekménye súlyával, rendkívül tudatosan, megfontoltan építette fel azt az ideológiát, amely alapján cselekedett. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutató Intézet vezetője elmondta: a szakértők többsége egyetért abban, hogy a terrorcselekmény valamilyen politikai motívumhoz kapcsolódik. Ebben az esetben egyértelmű ez az indíttatás, az elkövető egyebek mellett a multikulturalizmus, az iszlamizmus ellen lépett fel. „Ne túlozzuk el a magyar szálat” - mondta Tálas Péter, aki szerint a terrorista nemcsak Budapesten járt, Európa-szerte feltérképezte a szélsőjobboldali szervezeteket. MTI Az oslói kettős merénylet elkövetője - mint írja - az elmúlt években többször járt Magyarországon. OSLO. Andreas Behring Breivik több helyen hazánkra is hivatkozik abban az 1500 oldalas írásban, amelyet az oslói robbantás és a baloldali ifjúsági nyári táborban véghezvitt vérfürdő előtt töltött föl az internetre. A merénylő az elmúlt években többször járt Magyarországon. Idézi Lukács Györgyöt A gyilkos a manifesztumban - amely egyszerre történelem- könyv, politikai propaganda, terrorista kézikönyv és naplójegyzet - hivatkozik a magyar történelemre, Lukács Györgyöt és Kertész Imrét idézi, és egy Norvégiába bevándorolt magyar házaspár gyerekét nevezi legjobb barátjának. Breivik idézi Lukács Györgyöt, a Budapesten született, nemzetközüeg is ismert marxista filozófust, a második Nagylmre-kormánynépműve- lési miniszterét. Mint kifejti, az olasz Antonio Gramsd mellett a magyar filozófus volt az, aki a leginkább hozzájárult annak a nézetrendszemek a kifejtéséhez, amelyet a kiáltványban végig „kulturális marxizmusnak” nevez, és az egyik fő ellenségként jelöl meg. A civilizációról... A norvég idéz Kertész Imre Nobel-díjas magyar írónak a signandsight.com című internetes oldalon - a perlentaucher.de német internetes kulturális magazin társoldalán - megjelent írásából is: „Az a civilizáció, amely nem nyilatkoztatja ki egyértelműen az értékeit, vagy amelyik hagyja elveszni ezeket az értékeket, a végső pusztulás, a végelgyengülés útjára lép.” A norvég szerint Kertész figyelmeztetése „időszerű” napjaink multikulturalizmusában. ékn mmiifmBm „A törvényeket be kell tartani” A helyi muzulmán közösség vezetője békés egymás mellett élésről beszél. Debrecen. „Magyarországon 20-30 ezer muzulmán ember lehet” - becsüli meg Haddzsi Júszuf Mehdi ibn Böör, a debreceni iszlám közösség vezetője. A Hajdú-bihari megyeszékhelyen 200-300-ra, az itt tanuló egyetemistákkal együtt 400-500-ra teszi számukat, és problémamentesnek nevezi együttélésüket a többiekkel: „Nem bántunk, nem támadunk meg senkit.” „Úgy vélem, éppen a politikusok lehetnek azok, akik ellentéteket szítanak. Nálunk például éppen Gyurcsány Ferenc nevezte félreérthetően néhány éve terroristának a szaúdi focistákat. Németországban 6 millió muzulmán él, számos európai országban hatalmas közösségeik vannak. A törvényt persze mindenkinek egyformán be kell tartania, különben káosz lesz. Sárközy francia elnök jól kezelte a helyzetet, amikor bevándorló fiatalok gyújtogatni kezdtek és rendet tett. Elsődlegesen az adott ország törvényeinek kell érvényt szerezni, másodsorban az iszlám törvényeknek, melyek jóval szigorúbbak. Ősi liberális eszmék Haddzsi Júszuf szerint ha a norvég lövöldözőnek baja volt a muzulmánokkal, meg kellett volna keresnie valamely vezetőjüket, és vele tisztázni a problémáit. Az idegen kultúrák elfogadása kapcsán megjegyezte: Magyarországon a liberális eszméket egészen Szent Istvánig vezethetjük vissza, aki németeket, tótokat, muzulmánokat szászokat hívott az országba. „Nem ismerik az emberek az iszlám vallást, ezért én előadássorozatot tartok róla kéthetente (magyarul, arabul és perzsául). Erre a feladatra dr. Halmos Sándor, a Debreceni Zsidó Hitközség tagja kért meg; nálunk ugyanis békésen megfér egymással az izraelita, keresztény és muzulmán egyesület. 1,3 milliárd muzulmán van a világon, de nem a vallástól kell félni, hanem az emberektől, akik között mindig vannak elszigeteltek.” ÉKN-SZT Ügy 20-30 ezer muzulmán ember él Magyaron . HADDZSI JÚSZUF IBff bx.\iinÁ- 1995és2010között csaknem háromszorosára nőtt a bevándorlók száma Norvégiában: félmillióan vannak, ez a 4,8 milliós lakosság több mint 11 százaléka. Egy közvéleménykutatás szerint a korábban toleránsnak tartott norvég társadalomban egyre negatívabban viszonyulnak a bevándorláshoz. A norvég rendőrség a gazdasági visszaeséssel, a munkanélküliség növekedésével és a muszlimellenességgel hozta összefüg- gésbe a rasszizmus erősödését. _____- Anders Behring Breivik 1999 és 2006 között a jobboldali populista Haladó Párt tagja volt, de kitépett, mert „politikailag túlságosan korrektnek” tartotta a pártot. A Haladó Párt - amely azt hangsúlyozza, hogy a bevándorlók nem a munkalehetőség, hanem csak a norvég jóléti állam kihasználása miatt jönnek az országba - 2009 óta a második legerősebb párt a norvég parlamentben. ________- Szeptemberben helyhatósági választásokat tartanak az országban. A bevándorlás valószínűleg fontos téma lesz a kampányban, a pénteki mészártás után azonban a pártok minden bizonynyal megpróbálnak úgy kampányolni, hogy politikájukat a közvélemény ne azonosítsa Breivik nézeteivel.
