Kelet-Magyarország, 2011. július (71. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-21 / 169. szám
2011. JÚLIUS 21.. CSÜTÖRTÖK 8 Fórum HB3aa Szabó Lajos, nyíregyházi olvasónktól: W Életünk felezőpontján túl sincs okunk feladni a boldogság iránti jogos igényünket KIRKUS REVIEWS emm Takács Károly immks. Lassan negyven éve - bár pontosan már ő maga sem tudja, olyan rég óta - rendszeres olvasója lapunknak az anarcsi Takács Károly. Ha aznap nem kell dolgoznia, akkor szereti a reggeli elfogyasztása közben átolvasni a Kelet-Magyarországot. Elmondta, teljes mértékben elégedett a lappal, ellenkező esetben nem járatná ilyen hosszú évek óta. Nem csak ő, hanem a család apraja-nagy- ja is „rajong” az újságért, a gyerekek például alig várják, hogy az aznapi viccet elolvashassák, és jót mosolyogjanak rajta. A felesége is nagy kedvvel tanulmányozza az újság hasábjain megjelenő recepteket, melyek segítségével több finomság is a családi asztalra kerül. Takács Károly a sportoldalak fanatikusa, ezeket lapozgatja a legszívesebben. Naprakésznek tartja a Kelet-Magyarországot, hiszen mindig időben értesül minden eseményről, pl. a balesetekről, a bűnesetekről is. Élményekről lesz mit mesélni FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Önkéntes belfötdi- csereprogram Július 14-17-én Újfehértó adott otthont néhány lelkes fiatal és számos neves támogató közreműködésével, az önkéntes belföldi-csere- programnak, melyet a helyi fiatalokból létrejött Újfehértói Ifjúsági Társaság álmodott meg. A csereprogramba az ország minden területéről várták a szervezők az önkéntes, 15-20 év közötti fiatalokat, így például érkeztek Tiszavasváriból, Miskolcról, Budapestről, Szolnokról, Debrecenből és Nyíregyházáról. A vendégeket a programba jelentkező helyi családoknál szállásolták el. E négynapos sorozat célja, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az önkéntes munka hasznosságára, miközben szórakozni is lehet. Volt, amikor idős embereknek segítettek háztartásokban, megismerkedtek különböző néptáncokkal, ellátogattak az óvodába a gyermekekhez, ahol kicsit ők is felidézhették gyermekkoruk játékait. Segédkeztek az Újfehértói Tűzoltóságnál is a tűzoltóautók megtisztításánál. A fiatalok a Városi Múzeum területét sem hagyták érintetlenül: az íjászatra kíváncsiak itt meg is mutathatták tehetségüket. A programban szerepelt az Újfehértói Lovas Nap is, mely alatt játszóház és ingyen arcfestést várta a kicsiket és nagyokat egyaránt. Az önkéntes belföldi-csereprogram igazi sikert aratott a részvevők körében. Ezen felbuzdulva, az Újfehértói Ifjúsági Társaság tagjai 2012-től már hagyománnyá szeretnék tenni e négy önkéntes napot, amely nem csak tapasztalatokat ad a fiataloknak, hanem olyan élményeket is, amelyeket később ők is szívesen mesélnek majd utódaiknak. ARANYOS GERGŐ Gazdáját keresi Ez a 6 éves dalmata kan kedden került a nyíregyházi Állatbarát Alapítványhoz. A kutyát a Sóstófürdő főbejáratánál találták. Valószínűleg van gazdája, mivel egy zöld nyakörv és egy sárga bolhanyakörv van a nyakában. Kérjük, aki felismeri, jelentkezzen elérhetőségeinken! A gazda hozza magával a kutya oltási könyvét is! Bővebb információk: Állatbarát Alapítvány, cím: 4400, Nyíregyháza, Csatorna u. 2. Tel: 42/ 727-736, e-maü: allatbarat@allatbarat.com . DANKÓDÓRA Valakinek hiányzik Jöjjön vissza! Szerda délelőtt ll órakor a Nyíregyháza-Nyírszőlős, Sziget utca 3. szám alatti házam előtt várakoztam egy kedves barátomra. Ekkor egy fehér Suzuki típusú személygépkocsi majdnem elgázolt, annyira sietősen hagyta el a fent említett utcát, ami zsákutca. Az autót egy jól szituált, fekete hajú hölgy vezette. Csak ezek után lettem arra figyelmes, hogy a szomszéd ház előtt valaki - feltehetően ő - otthagyott két keverék kölyökkutyát. Felhívom szíves figyelmét a szóban forgó hölgynek, hogy azonnal jöjjön vissza a kutyákért, különben fel fogom őt jelenteni! A rendszámot felírtam, így nem lesz nehéz a beazonosítása. F. GYULA Koldus volt, van... Leszögezhetjük: koldus volt, van, és lesz. Minden társadalom újratermeli a maga koldusait. Mint ma is. Minden ember által kedvelt mozgáskörzetben megjelennek. Forgalmi rendet szabályozó lámpáknál, a várakozó autók között lavírozva, a plázák bejárata közelében, az autójukba beszállók között mozogva. A csende- sebbje csak kéregét, vagy gazdagabb lakókörnyezetben kukázik. Apropó lakókörnyezet. Az egyik ismerősöm mesélte, nem tudta hosszú ideig mire vélni, hogy egy ember álldogál a kapujában, és kezét csókolomot köszön a nagyságos úrnak, miközben Isten áldását kéri családjára, míg ő várja, hogy kinyíljon a kapu és a garázs ajtaja. Tegnap beszélgettünk a szomszéd nénivel arról, hogyan lehet úgy élni mostanság tömegesen, segélyek osztása után: két napig tivornya, aztán éhezés, lopás, mert élni kell valahogy, ha az állam nem támogat csak így. Mivel elég öreg már a Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t ( www.szon.hu ) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit”, akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. Ne fogjunk mindent Csernobilra... A manapság vívott ádáz csatákban elhamvad az értelem is! miamim. Nem mutogathatunk örökké visszafelé, mert nagyon sok mindenről mi magunk is tehetünk! Itt van például a környezetünk tisztasága, vizeink gondozása, gondolok itt legelőször is a falvak mellett húzódó holtágakra, morotvákra. Dögletes bűz Van, ahol az ország, a falu épülésére nagyon szépen megoldották ezt a sok munkával, odafigyeléssel járó feladatot. Az ilyen szatmári községekben kellemes kirándulni, öröm tanyázni. (Pl. Tunyogmatolcs, Penyige, Kisar és a Hodosok.) De van, ahol fittyet sem hánynak az üyesmire, és sajnos ezek közé tartozik a szülőfalum, Nábrád is! Mert hiába kies a táj - festők ecsetjét megihlető -, ha a falu mellett húzódó Holt-Számos így nyáron, a nagy melegben „dögletes bűzt lehel ki magából”, ami nem is számít már meglepetésnek se, mert senki az égvilágon nem törődik a víz állapotával. Pedig valamikor, kissrác koromban idejártunk fürödni is. Lábunkat selymes homok csiklandozta, itt tanultunk meg horgászni is néhai Szabó Imre és Tejfel Dezső bácsitól, s a gyertyalángnál hajlított gombostűből készített horgainkkal fogtuk a tenyérnyi kárászokat, olykor pontyokat is. Érdemi munka helyett De mindez már végérvényesen a múlt ködébe veszett, mert manapság az ádáz csatákban elhamvad az értelem is! Mindent a sikeres pályázatoktól várnak, s ha nem jön be, akkor dívik az egymásra mutogatás az érdemi munka helyett! Nem lehet mindent Csernobilra hárítani. És még nem beszéltem Tündérkert parktemető környékéről... Szerintem a politikai megosztottság helyett összefogás kellene minden vonalon, hogy a jövő nemzedékének is érdekében álljon ittmaradni, úgy az országban, mint a falvakban. E. NAGY ISTVÁN Alig látszik a víz fotó: a szerző p LAKÓHELYEM -1 Ön is lehet szerkesztő' Tizenhatan Jöttek el FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Ötvenéves évfordulók Őrben Az őri Bibó István általános iskolában 1961-ben végeztünk. 50 éves osztálytalálkozónkat tartottuk június ll-én. A harmincegy fős osztályból tizenhatan vettünk részt a találkozón. Tanáraink közül iskolánk volt igazgatója, aki 91 éves és egy tanárunk él, ők is velünk voltak. Köszöntött bennünket a polgármester, az iskola jelenlegi igazgatója és a református lelkész. Osztályfőnöki órán röviden elmeséltük életutunkat. Közös ebéd után kellemesen elbeszélgettünk. Másnap, pünkösd vasárnapján a templomban, konfirmációnk 50 éves évfordulóját is megünnepeltük. Köszönet a két emlékezetes napért az önkormányzat dolgozóinak, akik a régen elköltözött osztálytársakat megkeresték, továbbá az iskola jelenlegi igazgatójának, nem utolsó sorban a református lelkésznek és munkatársainak. ASZERVEZŐK néne, kérdeztem tőle, hogyan is volt az ő gyermekkorában. Volt-e koldulás, éhség akkor, hisz a gyermekkora a két világháború közé esett. Éhség is volt, koldus is volt. Emlékszik rá, a szülei kint dolgoztak a földeken nyáron, de megmondták neki, hajon az énekes koldus, mit adjon, és menynyit neki. Szép hangja volt, és az Úr énekeit énekelte, miközben haladt az út közepén. Ha szóltak neki, odament, elfogadta, amit kapott - olaj, liszt, só, magvak, krumpli, tojás, szalonna, szelet kenyér -, mert akinek az volt, azt adott, amennyit nélkülözni tudott a magáéból. Érdekes, ahogyan változik a társadalmi környezet, úgy alkalmazkodik a koldus mindehhez. Már csak azon gondolkozom; csere- kereskedelem-e (ad valamit valamiért) vagy egyszerű természetes túlélés csupán. NAGYERDESSY MIHÁLY Idézet Július 14-én olvasói levél jelent meg „Kefés találkozó” címmel. Ebben szerepelt egy Ady idézet, melynek utolsó mondata így helyes: „Nemes küzdő, szabadlelkű diák.” CSOMAISTVÁNNÉ a Kelet-Magyaror- szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. fcmmmm Nárciszfutás, emberi méltóság Nyíregyházán, a Virág utcai Óvoda Tagintézmény óvodásainak közreműködésével nemrégiben „Sok kicsiből sokra futja” címmel nárcisz- futást rendeztek az emberi méltóság önkéntesei a Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában. Az intézmény Méltóság Mezeje virágágyásától indulva futottak a gyerekek egy olyan közös célért, mely az élet utolsó pillanatáig tartó emberi méltóság megőrzését tartja szem előtt. Ezen nemes ügyhöz, hangot adva egyetértésüknek az óvodásokon kívül az otthon dolgozói és ellátottjai közül is sokan csatlakoztak. KISSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, INTÉZMÉNYVEZETŐ Sokan csatlakoztak a nemes ügyhöz FOTÓ: OLVASÓNKTÓL
