Kelet-Magyarország, 2011. július (71. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-19 / 167. szám

2011. JÚLIUS 19., KEDD 2 Mindenfelől KELET M. Magyar László Bűn és bűnhődés lamadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság alelnöke bejelentette: az elmúlt nyolc év szocialista kormányai politikai bűnt követtek el Ma­gyarországgal szemben. Ezek a kormányok eladósították az országot hibás döntéseikkel, amelyekben szerepet játszott alkalmatlanság, korrupció, magánérdek. Felvetette a jogi felelősségre vonás lehetősé­gét is. Minderre Kovács László (MSZP) annyit mondott, nem a bíróság, hanem a válasz­tók mondják ki az ítéletet politikai kérdésekben. Ebben igaza van Kovács Lászlónak, hiszen az MSZP a saját bőrén érezte a magyar választópol­gárok ítéletét 2010 áprili­sában. Abban meg Szijjártó Péternek van igaza, hogy az adósságot nem lehet csak egy kézlegyintéssel elintézni. Egy ország sorsáról van szó ugyanis, s kicsit már unal­mas, hogy újra ismétlődnek a fogalmak: alkalmatlanság, korrupció, magánérdek. Láthatták ugyanakkor a FIDESZ politikusai is, hogy merre megy az ország sze­kere, hiszen ott ültek ők is a Parlamentben. Igaz, akkor éppen az ellenzéki oldalon. De! Ellenzékiség ide, növek­vő államadósság oda, szépen gyarapodott minden honatya vagyona. . magyar§inform.hu Stabilizálódott estére a forint Budapest. Stabilizálódott a forint a legfontosabb nem­zetközi valutákkal szemben a bankközi devizapiacon azt követően, hogy hétfő délelőtt történelmi csúcsot döntött a svájci frank forintárfolyama. Az eurót 273,13 forinton je­gyezték nem sokkal negyed hét előtt a délutáni 273,30 forintos és a reggeli 271,53 fo­rintos árfolyamot követően. A múlt év végén 278,25 forinton történt az európai közös valuta jegyzése. A svájci frank 237,80 forint a délutáni 237,30 forint, a délelőtti csúcs 238,47 forint és a reggeli 238,22 forint után. A frank forintárfolyama decem­ber 31-én 222,76 forint volt. A forint az idén eddig a leggyen­gébb hétfő délelőtt (238,47 fo­rint), legerősebb pedig április 6-án (198,89 forint) volt. mti PÉNZNEM árfolyam változás Euró 272,24 +1,42 USA dollár 193,79 +2,24 Svájci frank 237,31 +3,00 Angol font 311,79 +3,43 Román lej 63,81 +0,30 Ukrán hrivnya 24,23 +0,24 Horvátkuna 36,61 +0,18 Lengyel zloty 67,37 +0,26 0 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További Információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Válsághelyzetet figyelő központ nyílt az EU-ban Brüsszel. Megkezdte műkö­dését az Európai Unió kül­ügyi szolgálatán belül az a hivatal, amelynek feladata; hogy folyamatosan figyelem­mel kísérje a világban zajló vagy alakuló válságokat. A központ feladata lesz, hogy háttértámogatást nyújtson a szolgálat munkájához, illetve továbbfejlessze a kapcsolato­kat az EU-tagállamok válság- kezelő szerveivel. mti A Magyar Ásványolaj Szövet­ség tagvállalatainak töltőállo­másain az idén az első félév­ben 614,9 millió liter benzint és 756 millió liter gázolajat értékesítettek, a benzineladá­sok 6 százalékkal csökkentek, a gázolajeladások viszont 1,5 százalékkal nőttek a bázis­hoz képest. Tavaly az első hat hónapban 654,8 millió liter benzint és 745,2 millió liter gázolajat adtak el. MTI Nem jegyezték be az Erdélyi Magyar Néppártot Bukarest. Elutasította a buka­resti törvényszék első fokon az Erdélyi Magyar Néppárt be­jegyzését - adta hírül hétfőn a romániai magyar média. A Krónika és a Háromszék című napilapok tudósítása szerint a bukaresti törvényszék a jú­lius 14-én hozott és a hétvé­gén közzétett határozatában utasította el az új romániai magyar politikai alakulat jogi bejegyzését. mti Ha a polgár szabad, s ren­delkezik a polgárjo­gok listájába foglalt összes joggal, a kollektíva nem lehet a pozi­tív megkü­lönbözte­tés helyze­tében. IVAN GASPAROVIC A kisebbségi kérdés jelent csak problémát POZSONY. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök szerint Szlovákia és Magyar- ország között lényegében csak a kisebbségekhez való viszony kérdésében van probléma. „Magyarország a külföldön élő kisebbségeihez fűződő viszonyt a kollektív jogok alapján építi, amelyek­nek ma a világban, s ezzel az Európai Unióban is, nincs tá­mogatója” - véli az elnök. MTI „Politikai felelősség terheli az előző kormányokat...” Szijjártó Péter: „Eladósították, kiszolgáltatták Magyarországot...” FOTÓ: MTI Szijjártó Péter firtatja a korábbi kormányok jogi felelősségre vonását is. BUDAPEST. A 2002-2010. kö­zötti államadósság-növeke­dés okait vizsgáló albizottság hétfői ülésen az eddigi mun­káját igyekezett összegez­ni, a jelentés-tervezetének főbb vonásait vitatta meg. Szijjártó Péter az albizottság afelnöke az ülésen kifejtette: az albizottság feltárta, hogy „az elmúlt 8 év szocialista kormányai a végletekig el­adósították, kiszolgáltatták Magyarországot, világossá vált, hogy e mögött sem­milyen világgazdasági vagy nemzetközi gazdasági szük­ségszerűség nem volt”. Alá­húzta: „a világgazdasági vál­ság először 2008-ban hatott a magyar gazdaságra, s akkor jóval kisebb hatást gyakorolt volna, ha az akkori szocialista kormányok vezetői a válságra való felkészüléssel lettek vol­na elfoglalva, ahelyett, hogy arról beszéltek, Magyaror­szágot nem fogja elérni a vál­ság.” Rossz döntéseket hoztak Szijjártó Péter kijelentette: „egyértelműen a szocialista kormányok rossz gazdaság- politikai döntései vezettek azaz államadósság jelentős mértékű megnövekedésé­hez”. Az albizottság alelnöke Budapest. Levélben fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez a nemzetbiztonsági bizott­ság szocialista elnöke, aki szerint olyan információk láttak napvilágot, amelyek indokolttá teszik vizsgálat indítását annak kiderítésére, történt-e államtitoksértés a volt titkosszolgálati vezetők ügyében. Vadai Ágnes közle­úgy ítélte meg: egyrészt al­kalmatlan gazdaságpolitikai vezetői voltak az elmúlt nyolc év szocialista kormányainak, „a pénzügyminiszterek egy- től-egyig kisebb-nagyobb fokú alkalmatlanságról tet­tek tanúbizonyságot”, rossz gazdaságpolitikai döntéseket hoztak. Másrészt „az a fajta korrupció, amely elhatalma­sodott az elmúlt nyolc év kor­mányain, azt látszik bizonyí­tani, hogy az államadósság megnövekedését okozó dön­tések mögött rossz szándék és magánérdekek érvénye­sülése húzódott meg” - tette hozzá. Utalt arra: az albizott­ságnak a jelentés elfogadá­ményében azt írta, hogy „a Magyar Köztársaság törté­netének legsúlyosabb állam­ellenes bűncselekményével kapcsolatos gyanúsításokkal összefüggésben” az elmúlt napokban olyan információk láttak napvilágot, amelyek egyértelműen indokolttá te­szik a legfőbb ügyészi vizsgá­lat megindítását. MTI sával nem lehet befejeznie a munkáját, meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ezek a politikai bűnök milyen jogi következményekkel jár­hatnak. Bállá György (Fidesz) em­lékeztetett arra: Medgyessy Péter volt miniszterelnök az albizottság előtt is elismerte, 2002-ben megköszönte Orbán Viktornak, hogy „olyan álla­potban adta át az országot, amilyenben átadta, vagyis egy stabil, kiegyensúlyozott országot adott át az előző pol­gári kormány”. Bállá György kiemelte: az államadóssággal kapcsolatban az „eredendő bűnelkövető” Gyurcsány Fe­budapest. A miniszterelnök szóvivője szerint az elmúlt időszak kormányzati döntései forradalmi módon újították meg a magyar adórendszert. Szijjártó Péter kiemelte: több európai állam is „Magyaror­szág útját járja” az adópoliti­kájában. Mint mondta, a munkát büntető, a visszaélésekre renc volt, de 2006-ban, az akkori bizalmatlansági sza­vazáskor, amelyet Gyurcsány Ferenc indítványozott maga ellen, az összes szocialista képviselő bizalmat szavazott a volt kormányfőnek. Személyes a felelősség Lenhardt Balázs (Jobbik) ki­emelte: a szocialista politiku­sok szeretnek arra hivatkozni, hogy csak politikai felelőssé­gük áll fenn egy rossz döntés kapcsán, de a Jobbik azt köve­teli, hogy konkrét, személyhez köthető jogi felelősséget lehes­sen megfogalmazni, ezeket ha­tékony ügyészségi munkával fel kellene tárni. mti ösztönző, bonyolult, a gaz­dasági növekedést alapvető­en akadályozó adórendszer helyett egy új, arányos, a munkát támogató, a csalá­dokat segítő, egyszerű, átlát­ható és a növekedést segítő adórendszerre volt és van szükség, s ennek megfelelő­en születtek meg a kormány­zati döntések. mti „A döntéseket a választóknak kell megítélniük” Budapest. Az MSZP alelnö­ke szerint gazdaságpolitikai döntésekről nem a bírósá­goknak, hanem a választók­nak kell ítéletet mondaniuk. Kovács László kifejtette: nem ismer olyan országot, ahol a költségvetési hiány vagy az államadósság mértéke bün­tetőjogi kérdéssé vált volna. „Azért, mert egy gazdaság- politika utólag helytelennek bizonyul, nem a bíróság, ha­nem a választók elé szoktak állni a kormányok. A válasz­tók mondják ki az ítéletet po­litikai kérdésekben” - fogal­mazott. A szocialista politikus kitért arra is: az első Orbán-kormány lakástámogatási rendszere nem sokkal került kevesebbe, mint a Medgyessy-kabinet kétszer száznapos programja, ám amíg az előbbi döntően „a tehetős embereknek terem­tett jobb lehetőségeket”, az utóbbi 4 millió nehezen élő ember - nyugdíjas, nagycsa­ládos, közalkalmazott és mi­nimálbérért foglalkoztatott - életfeltételeit javította. MTI Átterjedhet Kelet-Európára az eurójárvány London. Közép- és Kelet-Eu- rópa pénzügyi alapmutatói „hatalmas mértékben” javul­tak 2008 óta, mégis növek­szik annak a kockázata, hogy erre a térségre is átterjed az euróövezeti adósságválság „járványa”, amely több csa­tornán is beszivároghat - vé­lekednek londoni elemzők. Három lehetséges beszűrő- dési csatornát azonosítottak. Az első az euróövezeti növe­kedés lassulása, amely lassít­hatja a keletiek növekedését is, a második a nyugati bankok közép-kelet-európai kitettsé­ge, amely jóval meghaladja a görög bankok délkelet-európai kitettségét. Végül a „magától értetődő” járvány veszély a pénzpiacokról fenyeget. MTI A legfőbb ügyészt kéri „Forradalmi megújulás” Első fokon felmentették Képíró Sándort Nem jogerősen felmen tette a háborús bűntett vádja alól a Fővárosi Bíróság Képíró Sándor volt csendőr századost. BUDAPEST. A 97 éves Kép­író Sándort az ügyész azzal vádolta, hogy 1942. január 21-23. között, egy újvidéki razzia során az egyik járőrcso­port parancsnokaként köz­reműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében. Az ítélethirdetés hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a magyar mellett a nemzetközi sajtó is képviselteti magát. Képírót a mentők hozták be a bíróság épületébe, mert egy hete kórházban van. Képíró a tárgyalóterembe is infúzi­óra kötve érkezett. Az utolsó szó jogán pszichológusa úgy tolmácsolta szavait: „ártatlan vagyok, soha nem öltem, nem raboltam, a hazámat szolgál­tam. 1996-ban azért tértem haza, mert Magyarország nél­kül számomra nincs élet.” Az államé a perköltség A felmentő rendelkezés ki­mondása után a bíró szavait hatalmas taps fogadta. A ren­delkezés mellett a bíróság azt a döntést hozta, hogy a csak­nem 4,5 millió forintos per­költséget a magyar államnak kell megfizetnie. Képírót ez­után egészségi állapota miatt kivitték a teremből. A kétnapos ítélethirdetés első napján Varga Béla rész­letesen előadta a bíróság ál­láspontját az újvidéki razzia eseményeiről. Ebből az derült ki, hogy nem lehet minden kétséget kizáróan megállapí­tani Képíró Sándor bűnössé­gét. Az ítélethirdetést, a bizo­nyítékok részletes értékelését ma folytatja a bíróság. A tárgyaláson jelen volt a je- ruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff, valamint Vladimir Vukcevic, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész. 2008-ban Vukcevic hivatala Zuroff-fal együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását. Zuroff az ítéletről azt mondta: meg­döbbent, hogy nem ítélték el Képírót, érthetetlen számára, hogy miért mentették fel, hi­szen szerinte ez volt az egyik legegyértelműbb eset, amivel valaha foglalkozott. Vukcevic szintén döbbenetét fejezte ki. Zétényi Zsolt, Képíró ügy­védje azt mondta: csak akkor fellebbeznek, ha az ügyész is megteszi. mti Képíró Sándor a bíróság előtt FOTÓ: MTI, BEUCZAY LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents