Kelet-Magyarország, 2011. július (71. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-16 / 165. szám

2011. JÚLIUS 16.. SZOMBAT KELET U*ŰV»0ORSZ4O Háttér 3 NÉZŐPONT Száraz Ancsa Pénz helyett szabadnap a perselyben olgozzon minden­ki amennyit csak bír, sőt, annál jóval többet, de pluszpénzre ne számítson: csekély vigasz, hogy a forintok helyett szabadnapokat gyűjthetünk. Ha a hónap elején elfoga­dott törvény életbe lép, a munkáltató előírhatja, hogy a túlmunka ellenértékeként pótlék helyett szabadidőt ad, ami valljuk be, azért nem ugyanaz. Mert mégiscsak pénzért dolgozunk - persze, nagyon fontos a szakmai elismerés és nagy öröm, ha az ember azt csinálhatja, amit szeret, de utóbbiakból nem fizethető ki a gázszámla, nem telik ki belőle szeptemberben a gyerek iskolai füzetcsomag­ja, arra pedig végképp nem alkalmas, hogy a túlórákkal összeszedett szabadnapokon az ember elmenjen uszodá­ba, szaunába, kikapcsolódni, netán nyaraljon valahol. Vajon abba belegondoltak a törvényalkotók, hogy a szabadnapon lévők munkáját ki végzi el? Azok a dolgozók, akik amíg más helyett is dolgoznak, szorgosan gyűjtik a túlórákat, és előbb-utóbb a szabadnapokat - és így megy ez egészen addig, amíg éppen senki sem lesz, aki bemehetne dolgozni. De ez legyen a munkaadók baja, a munkavállalóknak megvan a sajátjuk. A legnagyobb az, hogy szü­lessen bármilyen, számukra hátrányos rendelkezés, nem kérhetik ki maguknak, s nem mondhatnak nemet. Min­denki tűr, és lenyeli az őt ért megaláztatásokat, csakhogy munkahelye legyen. Ahol aztán annyit dolgoz­hat, amennyit csak bír, sőt, annál jóval többet. szancsa@inform.hu Melyik az a Szabolcs megyei tele­pülés, amelynek nevét az 1300-as évek végén már a mai alakjában írták? a) Dombrád b) Tiszakanyár c) Kisvárda d) Tuzsér A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Aki dolgozni szeretne, kénytelen elfogadni a feltételeket még akkor is, ha az rá nézve nem kedvező. NYÍREGYHÁZA. A hónap elején elfogadta a parlament azt a munkaügyi törvénycsoma­got, amely több ponton is megváltoztatja a Munka tör­vénykönyvét, így a heti mun­kaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását.- Nem a munkavállaló ér­dekét szolgálja, hogy a ren­des munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoporto­síthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért - mondja Müller Eszter, a Humen-Net Alapít­vány munkatársa. Egy év után tripla bér Ugyanakkor rögzíti a törvény: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllé­W Egyes munka­adók visszaél­tek a próbaidősök ki­szolgáltatottságával. MÜLLER ESZTER pése esetén a munkavállaló számára tripla bér jár. - Aki dolgozni szeretne, az kény­telen elfogadni a feltételeket még akkor is, ha az számára nem kedvező - utal a napi ta­pasztalatokra és arra a tételre, hogy a törvény életbe lépést követően a munkáltató elő­írhatja, hogy a túlmunka el­lenértékeként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. Kollektív szerződés kell A közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköt­het ezután a munkaadó, de csak akkor, ha erre a hatályos kollektív szerződés felha­talmazást ad. Alapesetben a próbaidő hossza 30 nap, amit a munkaszerződésben három hónapra lehet kitolni.- A gyakorlat eddig is az volt, hogy a szerződésben a leghosszabb próbaidőt kö­tötték ki. A munkaadók, ahol van kollektív szerződés, bizo­nyára élni fognak ezzel a lehe­tőséggel - véli Müller Eszter, hozzátéve: vannak olyan te­rületek (elsősorban a terme­lő iparágak), ahol a ciklikus termelés miatt olykor ki sem derül, a munkavállaló alkal- mas-e a feladatára. A szakem­ber szerint a munkavállalót védő kollektív szerződés egy erős érdekképviseleti, szak- szervezeti hátteret feltételez. Esélytelen próbaidősök- A próbaidő tartama alatti indoklás nélküli felmondás­sal nem egyszer visszaélnek a munkaadók, folyamatosan próbaidősöket alkalmazva. A véglegesítés ugyanis a legtöbb esetben plusz juttatásokkal, magasabb bérrel és jogokkal illetné meg a munkavállalót.- A szabadság kiadására vo­natkozó módosítás figyelem­be veszi, hogy a dolgozónak évente legalább egyszer szük­sége van arra, hogy 14 napig egyhuzamban szabadságon legyen - erősíti meg Müller Eszter. A változás értelmében a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavál­laló kérésére lehet majd ki­adni, kivéve bizonyos „kivé­teles eseteket”, azonban így is megilleti a munkavállalót évenként egyszer legalább 14 összefüggő, munkától men­tes, szabad nap. km-bm A plusz munkáért plusz pénz jár - vagy mégsem? ILLUSZTRÁCIÓ: PALICZ ISTVÁN És a hetedik nap sem pihent... Európai szintű betegellátást ígérnek ™ -jfe ­* '-í-* * - ■. fcis: í Javában zajlik a munka a leendő Onkológiai Centrum területén FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Az egészségügyi csúcs­intézmény a legkorsze­rűbb ellátást nyújtja majd a betegeknek. NYÍREGYHÁZA. - Használható­ság, praktikusság, 21. századi, európai szintű egészségügyi ellátás. Ez jellemzi majd az új kórházi tömbökkel kibővített Jósa András Oktatókórház munkáját 2012 novemberétől. .Ekkorra készül el ugyanis az a 27 ezer négyzetméteren megépülő tömbkórház, amely az elmúlt évtizedek legna­gyobb egészségügyi beruhá­zásának, a 85 milliárd forintos Pólus Programnak a keretében valósul meg - mondta el a több mint 12 milliárd forint összér­tékű beruházás pénteki nyitó­ünnepségén Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. Nem engedünk a színvonalból Hozzátette: a Jósa András Tömbkórház Projekt révén ugyanolyan színvonalas ellá­tás és infrastruktúra fogadja majd a megye lakosait, mint az országban bárhol másutt. A hosszú távú kórházfej­lesztési koncepció lényege a korszerű, szükségleteken ala­puló, optimális kapacitású, költséghatékonyan működő és fenntartható betegellátó rendszer kialakítása. Versenyben a többiekkel- Ha nem lépünk a Pólus Prog­rammal, lemaradtunk volna a régió egészségügyi ellátó­rendszereinek versenyében, s előbb-utóbb a betegek (is) átpártoltak volna más kórhá­zakhoz - jelentette ki dr. Kiss Zoltán Tamás, a holding ve­zérigazgatója.- A projekt megvalósításá­val ugyanolyan ellátást fo­gunk nyújtani megyén belül, mint az ország bármely más szakintézményében.- A megye egészségügyi rendszere folyamatos verseny­helyzetben van a debreceni és a miskolci intézményekkel, a betegek pedig megérdemlik, hogy a lakóhelyükhöz közel is a legmodernebb ellátásban ré­szesüljenek - tette hozzá. Dr. Adorján Gusztáv, a Jósa András Oktatókórház ügyve­zető igazgatója rámutatott: a nyíregyházi Jósa András Ok­tatókórház mára a megye leg­komplexebb ellátását nyújtó egészségügyi intézménye lett. Komplex szolgáltatások- Hosszú távú célunk, hogy az ország eddig legalacsonyab­ban finanszírozott egészség- ügyi ellátórendszere komp­lex szolgáltatást nyújtson a megelőzésben, a kezelésben, a rehabilitációban és a gondo­zásban, jelentősen javuljon a kórházi ellátás minősége, a dolgozók munkakörülményei és a műszerellátottság.- A hatékonyságnövelés érdekében megteremtjük az alapját a háziorvosokkal kiépí­tendő új kommunikációs for­máknak is - fogalmazott. KM „Ami történt, az halottgyalázás!” kékcse, KISVÁRDA. - A Kelet­ben megjelent „Ha nincs pénz, nincs temetés” című cikk in­dokolatlanul megtépázta a maholnap 20 éves kisvárdai cégem jó hírét, holott a Hosszú Gyula Temetkezési és Ravata­lozói Szolgáltató Bt. volt, aki a kékesei elhunytat soron kívül, szerény összegből (80 000 Ft) eltemette - kereste meg lapun­kat Hosszú Gyula cégvezető. Elmondta: döbbenten érte­sült arról, hogy egy kékesei vállalkozó a gyászoló család fizetésképtelensége okán az utolsó pillanatban „lefújta” az elhunyt eltemetését.- Véleményem szerint ez halottgyalázás. Minden ha­lottnak meg kell adni a vég­tisztességet, a hozzátartozók­nak a búcsú lehetőségét, ha szerényen is, de méltóságtel­jesen! A névtelenségbe bur­kolózó vállalkozó valameny- nyi környékbeli temetkezési szolgáltató jó hírén csorbát ejtett a magatartásával. Én sem vagyok híve az „ingyen temetéseknek”, de az ember­séges viselkedésnek és a meg­oldáskeresésnek igen! - fogal­mazott Hosszú Gyula, km-pi 0 MEGKÉRDEZTÜK: Ön melyiket választaná: túlóráját pénzben vagy szabadságban „jutalmazzák”? ACZÉL MIHÁLY: A SEBŐ ORSOLYA: Elgon- KRISZTIÁN pénzre lenne nagyobb dolkodtató, melyikkel VERONIKA: Honorálják szükségem. járok jobban. a túlórámat pénzbenl LŐRINC GYÖRGY: Én a KAZÁR REBEKA: Jóval KOVÁCS ÁGNES: Elegen­dolgozókra bíznám a többet érünk a kész- dó a törvény által előírt döntést. pénzzel. szabadságkeret. Aczél Mihály nem töprengett sokat: - Egyértelműen a pénz­re lenne nagyobb szükségem. Ha nem lenne, amiből jól érezzem magam a szabadnap­jaimon, nem sok értelme van az egésznek - válaszolta. Sebő Orsolya szerint ez több dolog­tól is függ: - Ha elég magas lenne az alapfizetésem, akkor nagyobb szükségem lenne a több szabadnapra, amit pi­henéssel, feltöltődéssel tölt­hetnék el. Persze fordított esetben elgondolkodnék... - közölte. Krisztián Veronika job­ban örülne a készpénznek: - Elegendő a törvényben előírt szabadságkeret, honorálják csak a túlórámat pénzben! - mondta. Lőrinc György a mun­kavállalóra hagyná a döntést:- Lehet, furcsa, amit mondok, de az lenne a legjobb, ha a dolgozó választhatna a két le­hetőség közül. Mindenki mér­legelhetné saját helyzetét, és aszerint dönthetne - tette hoz­zá. Kazár Rebeka szerint jóval többet ér az ember a pénzzel:- Egyre nagyobb a differen­cia a különböző munkaválla­lók keresete között, ezért aki plusz munkát vállal, nyilván a magasabb fizetség miatt teszi- válaszolta. Kovács Ágnes is a pénzbeni kifizetést preferál­ná: - Elegendő szabadnap áll rendelkezésre, nem hiszem, hogy egy-két plusz nap sokat számítana. A pénzzel többre megyünk! « MEGSZÉPÜLT A BÁTORI KIRENDELTSÉG Pénteken átadták a megyei munkaügyi központ felújított nyír­bátori kirendeltségét. A szalagot dr. Czomba Sándor államtitkár vágta át, a hivatal már fogadja az ügyfeleket, fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents